Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-07 / 6. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP SPORT 1995. JANUÁR 7., SZOMBAT 15 Sakkfeladvány 1649. sz. feladvány A. G. Kamratov Kinesma (Ros) Sakkélet 93. Matt 3. lépésben Világos: Kb3, Hc5, He8, Bf8, Fg5, gy: d4 (6). Sötét: Kd5, gy: c6 (2). A feladvány megfejtését 1995. március 15-ig Solymo- si László (2120 Dunakeszi, Hunyadi u. 20.) címére kér­jük elküldeni. Értékelés ne­gyedévenként, az első három helyezett 200 forintos vásárlá­si utalványt kap. A feladvány- fejtők közé bármikor be lehet lépni! Göd—Vác I/A (3,5:6,5) a hazaiak két győzelmet értek el, az egyiket a tizedik táb­lán. Küzd-küzd az ember, s egy pillanat kihagyás és vége. Perlaky László (Göd)— Dián István (Vác) 1:0. 1. b4, d5, 2. e3, Hf6, 3. Hf3, Fg4, 4. Fe2, e6, 5. a3, Hbd7, 6. Fb2, Fe7, 7. 0—0, 0—0, 8. Hd4, Fxe2, 9. Vxe2, c5, 10. bxc, Hxc5, 11. Hc3, Bc8, 12. f4, a6, 13. d3, Hfd7, 14. Hf3, b5, 15. e4, dxe, 16. dxe, Hb6, 17. Badl, Vc7, 18. Hd4, Hc4, 19. Fel. Hb7, 20. Hbl, e5, 21. fxe, Hxe5, 22. Khl, Hd6, 23. Ff4, Ff6, 24. c3, Hdc4, 25. Bd3, Vc5, 26. Hb3, Ve7, 27. Bh3, g6, 28. Fel, Fg5, 29. Fxg5, Vxg5, 30. Vf2, Bcd8, 31. Hd4, Bd6, 32. Bg3, Vh5, 33. Hf5, Hg4, 34. Bxg4, Vxg4, 35. Hh6t sö­tét feladta. * Január 21-én 9.30 órakor a szadai faluházban rendezik a II. Szálkái Dezső emléksakk- versenyt. Alsó, felső- és kö­zépfokú tanulók részére. Ne­vezés január 16-ig a fenti cí­men. S. L. Újabb kínai dopping A kínai sporthivatal beje­lentette: vizsgálatot indí­tott annak a két súlyemelő­nőnek az ügyében, akinek a novemberi isztambuli vi­lágbajnokság alatt végzett doppingvizsgálata pozitív eredményt hozott. A vét­ség ténye péntekre vált is­mertté, ami azt is jelenti, hogy az elmúlt hetekben megbukott 11 kínai sporto­ló, köztük a hét úszó mel­lé újabb sportág képvise­lői „zárkóztak fel” a tiltott szereket használók listájá­ra... A meg nem engedett segítségért folyamodott sú­lyemelők egyike Li Dán, aki a plusz 83 kg-os kate­góriában világrekorddal nyert aranyérmet, a másik pedig Wang Sheng, az 54 kg-os súlycsoport győzte­se. — Mindkét súlyemelő­nő az anabolikus szteroi- dok közé tartozó dehydro- tesztoszteronra lett pozitív — szolgált friss informáci­ókkal Aján Tamás, a Nem­zetközi Súlyemelő-szövet­ség (IWF) főtitkára, aki pénteken érkezett vissza szabadságáról. — A dop­pingvétségért mindkettőjü­ket örökre eltiltottuk a súlyemeléstől, egyszers­mind megsemmisítettük a Li Dán által a vb-n felállí­tott szakításvilágcsúcsot. Százezer forintos kárt okoztak ismeretlen tettesek Nagymaroson az ifijátékosokra építenek A jelenleg a megyei másodosztályú labdarúgó-bajnok­ságban szereplő nagymarosi csapatban Heininger Fe­renc huszonhárom éven át futballozott aktív játékos­ként. Az egykori balszélső, középpályás, végül balhát­véd az elmúlt szezon végén fejezte be pályafutását, azó­ta az egyesület labdarúgó-szakosztályának elnökségi tagja. Tőle kértük az együttes őszi teljesítményének ér­tékelését. Mielőtt a bajnokság „el­ső félidejéről” esett volna szó, Heininger Ferenc a Nagymaros néhány évre visszatekinthető múltjáról beszélt. — Az 1992—93-as baj­noki esztendő hozta a klub eddigi legnagyobb sikerét, amikor a pontvadászat befe­jeztével az első helyen áll­tunk a megyei másodosz­tály Északi csoportjában. Az utolsó mérkőzés lefújá­sáig... Talán sokan emlé­keznek, hogy akkor a har­mincadik fordulóban Pilis- csabára utaztunk mérkőzés­re azzal a tudattal, hogy egy pont is elegendő a baj­noki cím megszerzésére. A találkozó 1-1-es döntetlen­nel zárult, s nagy örömmel elkönyveltük a feljutást. Ám ekkor egy hétközi nap­ra halasztott mérkőzést a Taksony megóvott — a Dél­egyháza elleni összecsapá­sukról van szó —. s így egy pont hátránnyal végül a má­sodik helyen végeztünk. A nagy bravúr tehát akkor nem sikerült, de a követke­ző szezonban ismét meg­próbáltuk a feljutást. Igaz, a történtek következtében nagyon le voltunk törve, ám valamelyest felráztuk a gárdát, s egy nagyon jó őszt hagytunk magunk mö­gött 1993-ban. Meg is volt az esély a bajnokság meg­nyerésére, ám a tavaszi gyenge szereplés következ­tében csupán ötödikként ért célba az együttes. Abban az időben Bodo- nyi Béla irányította a csapa­tot — folytatta Heininger Ferenc —, s mikor véget ért az előző évad, közös megállapodással edzővál­tás történt, s Bodonyi, aki­nek munkáját jelenleg is nagyra tartjuk, az ifik felké­szítését vette át. Az üresen maradt edzői posztra a ko­rábban nálunk is játszó Adi Jánost kértük fel, aki mi­után Dunakeszin befejezte a játékot, végül igent mon­dott. Szerződésének feltéte­leit igyekeztünk teljesíteni, s itt nem anyagiakra kell gondolni: Adi kérései a já­tékosokra és a pályára vo­Elnökválasztás előtt Január 23-án tartja közgyűlését a Pest Megyei Labdarúgó Szövetség, melyen új elnököt válasz­tanak. Ehhez kapcsolódva holnap délelőtt 10 órakor Harmat Béla (Érd város polgármestere) választás előtti baráti beszélgetésre várja az új- hartyáni sportpályán a megyei labdarúgó-egye­sületek vezetőit. Lemondott a Dabas-Sári vezetősége A jó szereplés sem segített Másfél év kitartó munka után december 31-iki dátum­mal lemondott a Dabas-Sári sportkör vezetősége. A döntés hátterében — mint azt Sziráki Mihálytól, a sportkör volt elnökétől megtudtuk — a már eddig is nagy port felvert vallási ellentétek állnak. A távozó elnök készség­gel indokolta meg részlete­sebben lépésük hátterét: — Nagyon sajnálom, hogy így történt! Élsősor- ban a sportolókat, a fiatalo­kat fogom hiányolni. Egy remek közösség lett az ál­dozat. Én tisztelek minden embert, azok elveit, törek­véseit, de hogy már a sport területén is a politika le­gyen a meghatározó, azt túlzásnak tartom, s ebben nem kívánok részt venni. Azt hiszem erről nem csak én vélekedem így, hiszen velem együtt az egész veze­tőség távozott. — Mi volt a konkrét ki­váltó ok, hiszen a csapat a bajnoki címért harcol? — Hosszú folyamat vég­eredménye ez, és semmi köze a gyerekek szereplésé­hez. A srácok mindent meg­tettek a sikerért. A gondok nem is itt kezdődtek. — De akkor mégis hol? — Nézze! A sportkör za­vartalan működéséhez éves szinten mintegy 3 millió fo­rint szükségeltetik. Ebből az önkormányzat az elmúlt évben 600 ezer forintot vál­lalt magára. A többit mi te­remtettük elő, barátok és is­merősök segítségével. Pe­dig a csapat jelenleg csak helyi játékosokból áll, a 80-100 korosztályos kissrác­ról már nem is beszélve. De még erre a csekély támoga­tásra sem lett volna szüksé­günk, ha a város vezetése tá­mogatja tervünket. Tudniil­lik a szemételhordás terüle­tén egy vállalkozást szeret­tük volna indítani, amiből önellátók lehettünk volna, elképzelésünket azonban senki sem méltányolta, a szemételhordást mások vég­zik, s egyszer a támogatók és a mi pénzünk is elfogy. Ráadásul ha a hatalmi harc egyes résztvevői mondjuk felajánlottak számunkra 5 labdát, akkor a másik fél ré­széről máris támadások ér­tek minket, ahelyett hogy ők is hoztak volna a srácok­nak 5 vagy esetleg 10 lab­dát. Érdekes módon ez a le­hetőség mintha csak nekem jutott volna eszembe. Nos ezek a furkálódások, kisebb összetűzések egy darabig csak gyűltek, mert a labdarú­gás és a srácok szeretete hát­térbe szorította őket. Na de van egy határ, ami felett már elviselhetetlen a továb­bi ténykedés. Úgy éreztük, ez a pillanat most eljött, s ha fájó szívvel is, de a le­mondás mellett döntöttünk. Egyet azonban megígérhe­tek. Belefáradtunk ugyan az örökös harcba, de a sport­kört lehetőségeinkhez mér­ten a továbbiakban is támo­gatjuk! Nagy Janos Békítő pólóscsata A sportbarátságot, a pólósbéke helyreállását hivatott kifejezés­re juttatni, de a jótékonykodási szándékot sem nélkülözi az a vízilabda-mérkőzés, amelyet vasárnap délután négy órától vív egymással a Komjádi uszo­dában az olasz és a magyar fér­fiválogatott. A tegnapi sajtótá­jékoztatón a honi szövetség ve­zető képviselői hangsúlyozták: szeretnék, ha végleg a múlté lenne és mindenki elfelejtené a szeptemberi római világbajnok­ságon történteket, az olasz— magyar mérkőzés végén bekö­vetkezett vízi háborút, amikor is a medencében verekedésbe, pofozkodásba torkollott az egyébként itáliai győzelemmel zárult csoporttalálkozó. Vasár­nap tehát „békítőshow” követ­kezik Budapesten az ominózus eset résztvevőinek közreműkö­désével. Merthogy a két együt­tes gyakorlatilag a vb-n játszott gárdákkal vonul fel a Komjádi- ban is, az olaszoknál például a megannyi klasszis — olimpiai, világ- és Európa-bajnokok sora alkotja a „settebellót” — közül csak a sérült Gandolfi hi­ányzik. natkoztak. Mindenesetre ta­valy nyáron megkezdtük a csapat építését. Cserhalmi Zsoltot a Rétságtól, Fenyő Istvánt pedig Gödről igazol­tuk vissza, s komoly alapo­zásba fogtunk. Tavaly ősszel nagyszerű rajtot vettünk, az ötödik-ha­todik fordulóig az élen áll­tunk. A továbbiakban aztán becsúszott egy-két vereség,’ de ennek ellenére még min­dig a tabella elején tartóz­kodtunk. A fordulópontot, a visszaesés kezdetét a ha­zai, Fóttal szembeni fiaskó jelentette, s ettől kezdve nem tudtunk igazán talpra állni. Ennek a következmé­nye, hogy most a hetedik helyen várhatjuk a tavaszi folytatást. A Nagymaros játékát a kontratámadások jellemez­ték az elmúlt félévben; hátul járatják a labdát a játékosok, s gyors akciókkal próbálják meglepni az ellenfeleket. Éh­hez persze egy biztos véde­lem is szükségeltetik. Varjú László és Honti Csaba szá­mított a hátsó alakzat húzó­emberének, de helyenként nagyon jól szerepelt Cserhal­mi Zsolt, Rácz Zoltán és Van­da Róbert is. Kövis Csaba, a középhátvédünk sajnos az utolsó előtti fordulóban dup­la bokaszalag-szakadást szenvedett, de bízunk felépü­lésében. A tavaszi felkészülést már megkezdtük, hetente három alkalommal — két­szer teremben Kismaroson, egyszer nagypályán Vácon — edzünk. Ez több szem­pontból is előnyös, lévén sok játékosunk a környező településeken lakik, más­részt így melegvízgondunk sincs. Az előttünk álló sze­zonban már nincs reális esé­lyünk a feljutásra, ezért el­sődleges célunk a tehetsé­ges ifjúsági focisták beépí­tése a felnőttgárdába, hi­szen már nem kell izgul­nunk egy esetleges vereség miatt. Jövőre talán sikerül­het a végső győzelem. Heininger Ferenc, aki hosszú labdarúgó-pályafutá­sáról elmondta, hogy a pá­lyán és az öltözőben is az emberséget tartotta szem előtt — mindössze egyszer állították ki — érthetetle­nül áll a szilveszter éjszaka történt esemény előtt: — Akkor este ismeretlen személy(ek) autóval, mint­egy 15 kört megtéve fel­szántották a nagymarosi pá­lyát, s a nagyszerűen kar­bantartott talajban 100 ezer forintnyi kárt okoztak. Re­méljük, hogy ezt a vandá­lok által okozott nem kis nehézséget a bajnoki nyi­tányra sikerül megolda­nunk. Réti József Teremlabdarúgó-torna Rókán A Tápiószecso elsőségével Teremlabdarúgó-tornát ren­deztek Kókán, az új Sport­csarnok megnyitása alkalmá­ból. A közel százmillió forin­tos beruházást a település ön- kormányzata majdnem teljes egészében egyedül támogat­ta, természetesen a lakosság hathatós segítsége mellett. A selejtezőket csoportonként há­rom résztvevővel, kétszer tíz­perces meccsek lejátszásával rendezték meg. Már ezeken a mérkőzéseken is hatalmas küzdelmek alakultak ki, de kétség sem férhet ahhoz, hogy a fináléba a hat legjob­ban felkészült együttes jutott be. Eredmények: A csoport: Nagykáta—Farmos 2-1, Far­mos—Dány 2-3, Nagykáta— Dány 2-0. Továbbjutó a Nagykáta és a Dány. B cso­port: Kóka—Sülysáp 3-2, Sülysáp—Úri 3-0, Kóka— Úri 1-0. Továbbjutó a Kóka és a Sülysáp. C csoport: Tápi- ószecső—Mátyásföld Ifi 4-1, Mátyásföld Ifi—Tápiózent­márton 3-1, Tápiószecso— Tápiószentmárton 2-0. To­vábbjutó a Tápiószecső és a Mátyásföld Ifi. A 7—9. helyért: Farmos— Úri 2-0, Úri—Tápiószentmár­ton 3-2, Tápiószentmárton— Farmos 1-2. A 4—6. helyért: Dány— Sülysáp 1-5, Sülysáp—Má­tyásföld Ifi 3-3, Mátyásföld Ifi—Dány 5-5. Az 1—3. helyért: Nagyká­ta—Kóka 2-1, Kóka—Tápió­szecső 1-3, Tápiószecső—Kó­ka 1-1. A torna végeredménye: 1. Tápiószecső, 2. Nagykáta, 3. Kóka, 4. Sülysáp, 5. Mátyás­föld Ifi, 6. Dány, 7. Farmos, 8. Úri, 9. Tápiószentmárton. Futólegendák kézlenyomata Újabb három világhírű magyar sportoló kézlenyo­mata került fel pénteken a Magyar Sportcsillagok Falára. A Hemingway Alapítvány támogatásával ez­úttal Iharos Sándor, Rózsavölgyi István és Tábori László volt a Kentucky Fried Chicken „tenyeretó” vendége. Elsőként Gallov Rezső államtitkár, az OTSH elnöke méltatta a három egykori kiváló atlé­ta érdemeit. Amint mondta: egy klubban versenyez­hetett velük, így közvetlen szemtanúja volt felkészü­lésüknek, eredményeiknek. — Az 1955-ös év hozta az elsöprő sikereket. Iharos, Rózsavölgyi és Tábori összesen 15 világcsúcsot ért el, és hárman együtt 90-szer viselték a válogatott mezét — mondta Gal­lov Rezső.

Next

/
Oldalképek
Tartalom