Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-07 / 6. szám
is PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1995. JANUÁR 7., SZOMBAT 3 Antall Józsefre emlékeztek Horn Gyula modernizációs programja Tette, amit tehetett Magyarország egy új Európában Oly nagyfokú érdeklődés kísérte a Zrínyi Hona Alapítvány által rendezett Antall József-emlékestet csütörtökön, hogy a hallgatóság egy része be se fért a Hunyadi Klub előadótermébe. Voltak, akik a meghívott vendégek: Szabad György és Tölgyessy Péter (SZDSZ) gondolatait az előtérben, illetve az utcán, ablakmélyedésbe támaszkodva hallgatták. Első szabadon választott miniszterelnökünk nagy érdeme, hogy egyensúlyteremtésre törekedett — mutatott rá Szabad György, s hozzáfűzte: ő volt, aki a parlamentáris demokrácia nyugati változatát szerette volna Magyarországon megvalósítani. Ugyanakkor a Keletnek példát mutatott abban, hogy a sztálinizmusig eljuttatott ország képes a demokratikus átalakulásra. Aki nem a róla mondottakat, hanem a tőle hallottakat veszi figyelembe, tudhatja, hogy néhai miniszter- elnökünk bár beszélt a baloldal veszélyéről, a jobbra- tolódást is annak nevezte — emlékezett vissza a történész-politikus. — Természetesen küzdött a jobboldali értékeket leegyszerűsítő baloldali felfogás ellen, ám legfontosabbnak mégis a középről kormányzást tekintette. Antall József nem a múlt politikusa volt tehát, — Mi történt tegnap a Publika Rt.-nél, a lap eladásáról folyó tárgyalásokon? — A részvénytársaság igazgatótanácsának ülésén ismertettek egy szerződéstervezetet, amely a lap eladását célozza. Ezután az igazgatóság egyhangúan felhatalmazta a Publika Rt. elnökét, hogy kössön eladási szerződést a vételi igényt bejelentő Nemzeti Sajtó Kft.-vei. — Ezúttal más jelentkező' neve nem merült fel? — Nem. — Az adásvétel kérdése eldőlt? — Minden lehetséges, hiszen Isten útjai kifürkészhe- tetlenek. Nagy valószínűséggel ez a szerződés tető alá kerül. — Lesznek-e a lap vezetésében személyi változások? , — Egyetlen személyi válhanem azé a nemzeté, amelynek múltbéli értékeit — a jövőre gondolva — a jelenben akarta kibontakoztatni — hangsúlyozta a volt házelnök. Tölgyessy Péter visszaemlékezésében az MDF sikereit és kudarcait elemezte, s elmondta: véleménye szerint jórészt azok csatlakoztak már kezdetben a Magyar Demokrata Fórumhoz, akiket valamilyen nagy sérelem ért a szocializmus korai szakaszában. A magyar társadalom generációinak többsége azonban a késő Kádár-korszak gyermeke — fejtegette az SZDSZ-es politikus —, s az ő problémáikkal az MDF nem foglalkozott eléggé. Tölgyessy Péter szerint Antall József közvetlen volt, egyértelmű és világos, sőt humorérzékkel is rendelkezett, ám ezt csak szűk környezete tapasztalhatta meg. Megnyerő televíziós személyiséggé tozásról tudok, ez pedig a fő- szerkesztő személye. — Vagyis önnek mennie kell? — Fogalmazhatok így is, de inkább azt mondom, hogy az új tulajdonos főszerkesztőként nem rám számít. A lapnál való maradásom szempontjából ez pillanatnyilag azt jelenti, hogy el kell gondolkodnom bizonyos dolgokon, ezért a kérdésre végleges választ anég nem adhatok. — Várható-e, hogy változik a lap szellemisége, iránya ? — Azt gondolom, hogy igen. Ez szükségszerű, hiszen mindenféle személyi változás egy lap élén együtt jár ezzel. — Vajon miként? — Azt nem tudom, itt csupán az emberi különbségeknem tudott válni, a modem kommunikációs csatorna nem az ő műfaja volt. ' A hallgatóság ekkor megmordult és többen közbevetették: a médiát kézben tartók nem is engedték képernyőre a néhai miniszterelnököt. Tölgyessy Péter erre Deák Ferencet, a haza bölcsét idézte: A politika a lehetőségek közötti tudomány, s jó, ha tudomásul vesszük, hogy ezen sajtóviszonyok között kell működni. Az MDF akkor lesz ismét sikeres, ha szembenéz azzal, hogy miért is veszítette el szavazóinak egy részét. A meghívott vendégek ezt követően kérdésekre válaszoltak, ám még mielőtt erre sor került, Szabad György nem hagyta szó nélkül Tölgyessy Péter sajtóval kapcsolatos megállapításait. A többi között megjegyezte: valóban volt olyan antalli beszéd, amelyet nem sugárzott a Magyar Televízió. Ha a politikusoknak jól kell tudniuk szerepelni — állapította meg Szabad György —, akkor színészekre kellene bízni a politikát. bői indultam ki, vagyis abból, hogy egy főszerkesztő egyénisége rányomja bélyegét az általa irányított lapra. — Mégis, mire számít az. elkövetkező időszakban a lap működésére, irányultságára vonatkozóan? — Van bennem egy nagyfokú, együttérző kíváncsiság, hiszen túlságosan sok időt áldoztam az életemből ennek a lapnak. Ugyanakkor él bennem a remény, hogy sikerül meghosszabbítani a lap életét a beláthatatlan időkig. — Az ellenzéki pártok vezető politikusai ezúttal is csendben vannak. Minek tulajdonítja ezt? — Ennek több oka is lehet. Ebben az esetben talán arról van szó, hogy nem látnak veszélyt ebben az üzletben. Mivel közelről ismerik, úgy gondolom, reálisan meg is tudják ítélni ezt a helyzetet. (bánó) A Középtávú gazdasági stratégia irányelvei című, a Pénzügyminisztérium által készített munkaanyag csak egy része a hároméves stabilizációs csomag irányelveinek, s semmiképpen sem maga a modernizációs program — hangsúlyozta Forgács Imre, a Miniszterelnöki Kabinet Modernizációs ' Programirodájának vezetője tegnap az MTI munkatársának. A Horn Gyula miniszterelnök szeptember végi parlamenti beszédében kilátásba helyezett, valószínűleg áprilisban az Országgyűlés elé kerülő modernizációs kormányprogram — amelynek munkacíme „Magyarország egy új Európában” — az említett munkaanyagnál sokkal szélesebb témaköröket ölel fel. Nemcsak közigazagtási kérdéseket taglal, hanem vizsgálja a társadalompolitikai és nemzetközi összefüggéseket is, s külön figyelmet szentel az Európai Unióhoz való csatCsoportok vetélkednek (Folytatás az 1. oldalról) E hónap végén országos választmányi ülésen választják újra a párt vezetését; helytelen lenne tehát, ha a jelenlegi ügyvezető elnökség bármilyen tartós megállapodásról tárgyalna partnereivel. Arra a kérdésre, vannak-e kérdőjelei „a tisztújításnak”, Surján László elmondta: a polgári pártok most arra figyelnek, megmarad-e a KDNP kiegyensúlyozott és centrista jellege, amely az elmúlt évek pártpolitikáját jellemezte, vagy netán olyan vezetés kap bizalmat, amely baloldalra, esetleg ezzel egy időben a szélsőjobbra is nyitott. Megítélése szerint azonban ez az elmozdulás nem fog bekövetkezni, de érezhető ilyen irányú törekvés a pártban. A pártelnök utalt arra, hogy most nem személyek, hanem csoportok „vetélkednek” a vezetésért. A január 28—29-ei országos választmányi ülés előkészítését szolgálja az intézőbizottság mai tanácskozása is, amelynek Surján szerint nagy gondot fog okozni az alapszabály módosítása, a tervezetet ugyanis a Füzessy Tibor által vezetett bizottság csak december elejére készítette el, így nincs mód arra, hogy a tagság azt alaposan megvitassa. T. Á. ✓ Uj tulajdonos, új főszerkesztő', Uj Magyarország Az Új Magyarországnál várható tulajdonosváltásról és az ott kialakult helyzetről kérdeztük Fábián Lászlót, a napilap főszerkesztőjét. Magyarok Boszniában Általában úgymond soha nem tudni, ki sértette meg a tűzszünetet, az azonban bizonyos, hogy Szarajevóban naponta halnak meg az emberek. Ezt Török Tibor, a Bosznia-Hercegovinai Magyarok Humanitárius Egyesületének elnöke mondta a Határon Túli Magyarok Hivatalában tegnap megtartott sajtótájékoztatón, majd beszámolt a magyar fővárosban elkezdett megbeszéléseiről, hiszen a bosnyák főváros azért élni szeretne, ehhez viszont nagyon kell a segítség, mert az embereknek egyszerűen nincs mit enniük. A háborús körülmények ellenére — ha csökkentett szinten is — folytatják a termelést, ahol lehet s amikor van energia, működik a városi közlekedés — bár utazgatni a városban kiegyenlítendő az orosz rulettal —, a diákok számára pedig lényegében folyamatos az oktatás, annak ellenére, hogy a támadók gyakorta éppen az iskolákat szemelték ki célpontnak. Élelmiszer, gyógyszer és ruhanemű kellene leginkább a három esztendeje ostromgyűrűbe zárt város megszenvedett polgárainak. Ez ügyben látogatott Budapestre Török Tibor a Boszniában élő mintegy 1200 magyar képviseletében. A segélyszállítmányokatni viszonylagos biztonsággal lehet eljuttatni a rendeltetési helyre, s most a Vöröskeresztnél, a Máltai Szeretetszolgálatnál, a Magyarok Világszövetségében, valamint a különféle alapítványoknál és humanitárius szervezeteknél tett látogatás után a Szarajevóban, Tuzlán és Mostarban élő magyarokhoz is már bizonyára eljut a segítség. S. P. lakozásból adódó feladatoknak. A modernizációs program- iroda vezetője rámutatott: az átfogó program készítése során olyan nagyságrendű egyeztetésre van szükség, amely nem kizárólag valamely tárca kompetenciája, s — mint Forgács Imre hozzátette —: valójában kormányügyről van szó. E feladat menedzselésére, „levezénylésére” jött létre a programiroda. A kormánytisztviselő az in- teíjú során több ízben hangsúlyozta: a PM anyaga csak előzetes közgazdasági szakmai elképzeléseket tartalmaz. A dokumentum a gazdasági stabilizáció feladataiból indul ki, erőteljes benne a pénzügyi stabilizációs „vonulat”, s a jelenlegi gazdasági helyzetből adódóan a modernizáció folyamatát a gazdasági lehetőségek függvényében vázolja fel. Forgács Imre szerint a középtávú gazdasági sratégia irányelveinek készítői nem annak elemzésére vállalkoztak, hogy mire vezethető vissza a jelenlegi helyzet, s nem kerestek felelősöket, hanem a továbblépés lehetőségeit vázolták fel. Foglalkoztak a gazdaság makroszintjeivel, rögzítették az államháztartási reformmal, az adórendszerrel és a szerkezetmegújítás feladataival kapcsolatos kiinduló elgondolásaikat. Ezt a tézisanyagot jelenleg a PM és az általa felkért szakértők és tudományos kutatók elemzik, de — mint ismeretes — már az Érdekegyeztető Tanács tagjai is tanulmányozhatják. Mindaddig azonban sem ez a PM-dokumentum, sem pedig az azzal párhuzamosan készülő elemzések nem tekinthetők véglegesnek, amíg a kormány nem foglalkozott az anyaggal, s az abban szereplő témakörökről nem született politikai döntés — hangsúlyozta végezetül Forgács Imre. Mit csinál Fodor Gábor? A könyvtárügyet és a könyvkiadást érintő igazgatási átszervezéssel kapcsolatban nyílt levelet intézett Fodor Gábor művelődési miniszterhez a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete, a Könyvtári és Informatikai Kamara, a Nemzeti Kulturális Alap könyvtári kollégiuma, a Kultúraközvetítők Kamarája és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése. Nehezményezik, hogy a szakmájukat, annak a társadalomban, a kulturális életben elfoglalt helyét befolyásoló mimisztériumi változtatásokat megelőzően nem egyeztettek a szakmai és érdek-képviseleti szervezetekkel. Meddig? Két címet szeretnék Kedves Olvasóink emlékezetében fölidézni tegnapi újságunkból. Az első: Kormányátalakítás?, míg a második: Lerombolta a mítoszát. A Kormányátalakítás? című tudósításunkban a nagy példányszámú cseh politikai napilap, a Mladá Fronta Dnes írását idéztük, amelyben az MSZP és az SZDSZ közti feszültségeket elemezték. Míg a második cikk a Die Presse című bécsi lap írásával foglalkozott. Jól mutatja ezt, hogy közvetlen környezetünkben jókora Figyelmet szentelnek a magyar kormány, illetőleg a koalíciós pártok tevékenységének, de azt is, hogy bizony az 1990 és ’94 közötti időszak nem múlt el nyomtalanul. Észreveszik ám külföldön és mind többen itthon is, hogy a „szakértőket a kormányba” jelszó végül is semmivel nem ér többet, mint a „tudjuk, merjük, tesszük”... Ezek a hangzatos jelszavak az akkori ellenzéki pártok vezetőinek szájából ragyogóan hatottak, ám mára kiderült: az Antall-kabi- net, majd később a Boross-kormány ezerszer bátrabban cselekedett, mint utódaik, nem beszélve arról, hogy az Antall József illetve Boross Péter által vezetett társaság (mármint a kormány) a mostani kormányhoz képest nemhogy szakértőinek, hanem egyenesen zseniálisnak mondható. 1990 és ’94 között Magyarországnak jól alakult az a képe, amelyet róla külföldön festettek, igaz e kedvező képbe magyarországi tollnokok mindig igyekeztek belepiszkítani, de — lássuk be — Antall József megtehette, hogy fölényesen söpörje ez utóbbiakat a szőnyeg alá. Mára sajnos megértük, hogy alig-alig hárul feladat ezekre a hazánkkal szemben rosszindulatú tollnokokra, hiszen a Die Presse utal Horn Gyula diplomáciai ügyetlenségeire, arra, hogy külföldi megnyilatkozásait minduntalan helyre kell igazítani. Ez kiváltképp súlyosbítja helyzetünket, s lássuk be, ha az egykori külügyminiszter, aki szakértőket ígért, követ el ilyen jellegű „ügyetlenségeket”, akkor a nála sokkal gyakorlatlanabb miniszterek miféle szakmai munkát végezhetnek? Némely cselekedetüket ismerjük, hiszen Kuncze Gábor az átvilágítások lebonyolításával megbízott bírót például megfenyegette, ami nem annyira szakmunka, mint inkább baklövés, na és hosszan lehetne sorolni mindazt, ami lehet, hogy belefér az SZDSZ „tudjuk, merjük, tesszük” jelszavába, ám egy normális embernek azonnal föl kell tennie a kérdést: Vajon még meddig merik? (Vödrös)
