Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-07 / 6. szám
-4í PEST MEGYE iHÍRLAP XXXIX. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM Ára: 17,50 forint 1995. január 7., szombat Tette, Kilenc hónap Egy népbíró amit tehetett mundérban emlékének Antall Józsefre emlékeztek írásunk a honvédség átalakulásáról Gedai István cikke (3. oldal) (4. oldal) (8. oldal) Magyar—horvát kézfogó A Horvát Köztársaság megalakulását követően első ízben tartottak határ menti találkozót a horvát és a magyar hadsereg vezérkari főnökei. Az eszmecsere tegnap a Somogy megyei Ka- szón zajlott le, s ennek keretében Németh Sándor altábornagy, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke és Jankó Bobetko tábornok, a Horvát Köztársaság Fegyveres Erőinek vezérkari főnöke tájékoztatták egymást a kölcsönös érdeklődésre számot tartó katonapolitikai kérdésekről, majd az együttműködés lehetőségeiről váltottak szót. A magyar kormány túlságosan óvatos. Iskolaavató Zircen Új épületbe költözött a zirci Reguly Antal Szakképző Iskola mintegy 700 diákja és tanári kara. A tegnapi avatóünnepség után a diákok birtokba vehették az új iskolát, amely építése 250 milhó forintba került, a korábbi helyükre pedig ismét visszaköltözhet a cisztercita rend mint az épület jogos tulajdonosa. A magyar kormány túlságosan óvatos Tiltakozások Csecsenföldért A nagyvilág ezúttal is közömbösen szemléli Csecsenföld lakosságának Borisz Jelcin háborús gépezete ellen vívott hősies küzdelmét. A magyar kormány óvatos tiltakozására a napokban sor került ugyan, de a magyar demokratikus erők ennél sokkal erélyesebb föllépést várnának el. Bogád Antal költő eddig már közel száz neves közéleti ember, illetve egyszerű polgár tiltakozó aláírását gyűjtötte össze. Az alábbi tiltakozást nemsokára eljuttatják Butrosz Gháli ENSZ főtitkárnak. Butrosz Gháli úrnak, az ENSZ Főtitkárának. Excellenciás Uram! Oroszország hadat üzent a függetlenségét kinyilvánító csecsen népnek. Az orosz vadászbombázók és a tüzérség barbár támadásai következtében már eddig is több ezren vesztették életüket, s mintegy 250 ezren menekültek el szülőföldjükről. Kérjük, hogy a csecsen válság ügyében kezdeményezze az ENSZ Biztonsági Tanácsának haladéktalan összehívását. Budapest, 1995. január 6. (Kapcsolódó írásaink lapunk 4. oldalán olvashatók.) Nem járt sikerrel a rágalomhadjárat Csend van Tápiószelén Néhány hónapja beszámoltunk arról, hogy 1994. szeptember 30-án ismeretlen tettesek megtámadták és súlyosan bántalmazták Majoros Tibort, Tápiószele polgár- mesterét. O akkor határozottan állította, hogy a támadás mögött politikai szándék húzódik, ami arra irányul, hogy megfélemlítsék, és ne induljon a polgármester-választáson. Ellenfelei azonban tartottak attól, hogy bármi is történik, Majoros Tibor jelölteti magát, ezért — népszerűségének csökkentése érdekében — már 1993-ban rágalomhadjáratot indítottak ellene. A várakozásoknak megfelelően Majoros Tibor nem hátrált meg, és Tápiószele polgárai elsöprő többséggel választották újra polgármesterükké december 11-én. Jól tartják a Budakeszi vadaspark állatait, mint az a képen is látható. A téli élelem beszerzését már nyár végén megkezdték a park dolgozói, hogy a vadak semmiben se szenvedjenek hiányt (Talum Attila felvétele) — A decemberi választáson megmutatkozott a szelei polgárok józansága, és az, hogy igenis van jövője Magyarországon a polgári demokratikus erőknek — értékelte az eredményt Majoros Tibor. — Nálunk az emberek nem fogékonyak a rágalmakra, a mocskoló- dásra. Inkább hisznek a tényeknek, az elvégzett munkának, mint a hazugságoknak. (Folytatás a 4. oldalon.) Olajezredesek pere A Fővárosi Bíróság katonai tanácsa az 1994. október 31. óta tartó úgynevezett „olajezredesek” perében befejezte a 36 vádlott kihallgatását. A testület a héten kezdte meg és január végéig kívánja befejezni a több mint 60 tanú meghallgatását. A tervek szerint februárban kerülne sor az igazságügyi szakértők meghallgatására. A vádhatóság Dósa Árpádot — a korábbiakon túl — különösen nagy kárt okozó csalás, valamint további egy rendbeli állami szerv önálló intézkedésre jogosult tagja által elkövetett vesztegetés bűntettével vádolja. Vasas Mihálynak — az eddigi vádpontok mellett — három helyett már négy rendbeli vesztegetést írnak a számlájára. Ellenzéki útkeresés Pár éve még megrázta volna az ország közvéleményét a hír: a Magyar Demokrata Fórum és a Fidesz tárgyalásokra készül a két párt együttműködéséről. Azóta jelentős elmozdulások történtek a magyar belpolitikában, s a fiatalok pártja egyre érettebbnek, megfontoltabbnak tűnik. Vannak, akik lebecsülik a Fideszen belüli változások jelentőségét, s azt mondják: ennyi nem elég, Orbánék pártja még nem tett meg mindent annak érdekében, hogy a nemzeti, konzervatív, keresztény irányhoz tartozó csoport megbízható tagja legyen. E vélekedés azonban meglehetősen igazságtalan, mivel nem veszi tekintetbe azt a cseppet sem mellékes körülményt, hogy a Fidesz esetében a jelek szerint nem valamiféle alantas hatalmi vágytól fűtött és vezérelt iránymódosításról van szó. Ha ugyanis így lenne, akkor ez a nemzeti liberális párt nem az MDF, hanem a kormányzó MSZP felé igazítaná a lépéseit, miként azt volt szövetségese, az egykori önmagát meghazudtoló SZDSZ tette. Igen, a Fidesz esetében egészséges és természetesnek tekinthető politikai-szellemi fejlődésről beszélhetünk, s ezzel összefüggésben a nemzeti oldal pártjainak olyan átrendeződéséről, amely a jövő szempontjából biztató. Ugyanakkor eléggé különösek és megmagyaráz- hatatlanok azok a találgatások, amelyek a Kereszténydemokrata Néppárt és az MSZP közeledéséről szólnak, s amelyek szerint a kereszténydemokraták váltanák fel a kormánykoalícióban a szabaddemokratákat. Bár e bizarr ötletnek ma egyáltalán nincs realitása, azért nem nehéz felfedezni mögötte az ellenzék megosztásának szándékát. Azt a veszélyes szándékot, amely az ellenzéki pártok útkeresésének, új alapokon történő egymásra találásának folyamatát szeretné megakadályozni. Bánó Attila Kárpátalján is aggódnak Tókés Lászlóért A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) aggodalommal figyeli a Tőkés László püspök lejáratását célzó sajtó- kampányt — áll a szövetség csütörtöki keltezésű nyilatkozatában. A KMKSZ szerint „a rágalomhadjárat valódi célja az erdélyi magyarság egységének megbontása, a szervezett kisebbség politikai ellehetetlenítése”. A szövetség nyilatkozata a püspököt ért romániai sajtótámadásokra utalva megállapítja, hogy „az efféle megalapozatlan vádaskodások rontják a román—magyar párbeszéd feltételeit, s az alapszerződés kimunkálását is jelentősen késleltethetik”. „A valóságot célzatosan elferdítő kampány a Kárpát-medence valameny- nyi népének csak kárára lehet, aminek ódiumát a mögöttes politikai erőknek kell vállalniuk.” Surján László nyilatkozata Csoportok vetélkednek A pártvezetők találkozóinak nem lenne szabad túlzott jelentőséget tulajdonítani, hiszen azok természetesek egy kiegyensúlyozott parlamenti demokráciában, még akkor is, ha ellentétes elveket vallókról lenne szó — nyilatkozta tegnap az MTI-nek Surján László azzal kapcsolatban, hogy a héten az MDF és a Fidesz vezetői munkaebéden vitatták meg együttműködésük további lehetőségeit. A KDNP elnöke még hozzátette: hibás lenne, ha az MDF és a Fidesz vezetői szintű találkozóját a KDNP elleni támadásnak tekintenék. A párt elnöke még megjegyezte: egy többpárti szövetség és együttműködés esetén azonban egyetlen résztvevő sem követelhet olyan jogokat magának, amellyel befolyásolja a másik párt önálló mozgását, kapcsolatait. A KDNP elnöke a továbbiakban emlékeztetett arra, hogy pártjának jelenlegi elnöksége ügyvezetői jelleggel működik. (Folytatás a 3. oldalon)
