Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-05 / 4. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1995. JANUAR 5., CSÜTÖRTÖK Konferencia az oktatás európai jövőjéről Látványos eredmények születtek Van esélyünk a csatlakozásra Mintegy száz, PHARE-keretból támogatott, a köz­gazdaság, a kereskedelem, illetve a vendéglátóipar számára szakembereket képző' iskola képviselői- nek részvételével Európa in Wirtschaft und Schu­le címmel háromnapos konferenciát rendezett a közelmúlt­ban az Európai Unió illetékes szakbizottsága. A rendezvé­nyen, melynek a németországi Bielefeld adott otthont, Ma­gyarország is képviseltette magát: hazánkból kilenc oktatá­si intézmény, köztük a váci I. Géza Király Közgazdasági Szakközépiskola küldött delegációt a tanácskozásra. — A konferencián, mely kiváló alkalom volt partner- kapcsolatok létesítésére is, az európai országok oktatási rendszerei összehangolásá­nak lehetőségeiről, a konti­nens különböző államaiban szerzett képesítés, illetve tu­dásanyag konvertálhatóságá­nak kérdéseiről tanácsko­zott a közel 200 résztvevő — mondta lapunknak Bayer János, a magyar küldöttség egyik tagja, az I. Géza Ki­rály Közgazdasági Szakkö­zépiskola igazgatója. — A munka kilenc szekcióban folyt. Jómagam a legtöbb ér­deklődőt vonzó első szekció­ban vettem részt. —Mivel foglalkozott ez a csoport? — Egy rendkívül érdekes és sokrétű problémával, ne­vezetesen az egyes orszá­gok azonos vagy hasonló profilú iskolái közötti diák­csere, s azon belül is elsősor­ban a finanszírozás kérdései­vel. Ezek körüljárása során számos ötlet felmerült, fő­képp a szekció Kelet-Kö­zép-Európát képviselő tag­jai részéről. Ugyanakkor az is elhangzott, hogy míg ma­gának a képzésnek a finan­szírozása Nyugat-Európá- ban a mi régiónkkal szem­ben általában nem okoz sem­miféle gondot az iskolák­nak, az oktatási intézmé­nyek nagyon jelentős hánya­dának innovatív tevékeny­ségre ott sem jut pénze. E té­ren tehát Nyugat- és Kelet- Európa azonos cipőben jár. — Gondolom szóba ke­rült a három nap során tér­ségünk államai Európai Uni­óhoz való csatlakozásának kérdése is. — Természetesen alka­lom nyílt erről is szót ejteni, s a konferencia Nyugat-Eu- rópából érkezett résztvevői szinte egyöntetűen ügy véle­kedtek: az EU-hoz való csat­lakozásra a kelet-európai, volt szocialista államok kö­zül Magyarországnak, illet­ve Cseh- és Lengyelország­nak lehet esélye a közeli jö­vőben. Hozzáteszem: amíg két-három évvel ezelőtt óriá­si érdeklődés nyilvánult meg hazánk iránt a konti­nens nyugati felében, addig a konferencián szerzett ta­pasztalataim szerint mára sajnos alaposan megcsap­pant ez a figyelem. —Említette, hogy a ta­nácskozáson lehetőség nyílt partnerkapcsolatok létesítésé­re is. Az önök iskolája élt ez­zel a kínálkozó alkalommal? — Örömmel mondha­tom: maradéktalanul élt. Úgy tűnik, hogy hat vagy hét hasonló profilú oktatási intézménnyel jó esély van komoly együttműködésre. Három németországi és ugyanennyi dániai iskolá­val szinte bizonyosan part­nerkapcsolatot létesít az in­tézmény, s talán egy ciprusi iskolával is. —Az I. Géza Király Köz- gazdasági Szakközépiskola az előző tanév óta új képzé­si rendszerrel dolgozik. A PHARE-keretből ennek be­vezetéséhez kért és kapott támogatást, ám ez 1995. de­cember 31-én lejár... — Ez így van, de az új képzési rendszer, mely ki­emelt hangsúlyt fektet az idegennyelv-tanulásra, s többszöri lehetőséget ad a diákoknak más típusú isko­lákba való átlépésre, e dá­tum után is megmarad. (ribáry) Szálloda nyílt Szó'dligeten Az árak emeletenként változnak Talum Attila felvétele A Hotel Dunában konferenciákat is rendezhetnek Még a múlt év tavaszán történt: a sződlige- ti volt KISZ-iskola tulajdonosa, a Nemzeti Ifjúsági és Gyermek Alapítvány megbízta a K G Bau Kft.-t, hogy alakítsa háromcsilla­gos, korszerű szállodává az évek óta kihasz­nálatlanul álló háromemeletes Duna-parton lévő épületet. A beruházás, mely március­ban kezdődött, s mintegy 100 millió forint­ba került, néhány héttel ezelőtt befejező­dött. A Hotel Duna nevű új szálloda már fo­gadja a vendégeket. — A hotelben 36 egy-, illetve kétágyas szoba, valamint lakosztály található, a léte­sítmény egy időben összesen 87 vendég el­helyezését biztosítja — mondta lapunknak Papp Lajos ügyvezető. — A szobák ára emeletenként változik, a legolcsóbb 2800, a legdrágább 6700 forintért vehető igénybe egy napra. Ezekben az összegekben reggeli is bennfoglaltatik — tette hozzá, megje­gyezve: mivel az épület egy közel száz em­ber befogadását lehetővé tevő tanácsterem­mel is rendelkezik, a Hotel Duna konferen­ciák rendezésére is alkalmas. A szálloda, amint azt Papp Lajostól meg­tudtuk, szolgáltatások széles skáláját nyújt­ja vendégeinek: egyebek mellett van példá­ul szoláriuma, kerékpár- illetve csónakköl­csönzője, kozmetikai üzlete, fodrászata, kondicionálóterme, egy viszonylag nagy és rendkívül szép étterme, bárja, társalgója is. R. Z. Nehéz évek következnek Polgármesternek lenni az előző önkormányzati ciklus­ban — legalábbis az újrajelölés, illetve az újraválasztás esélyeit illetően bebizonyosodott — előny volt. Számta­lan megyei településen az emberek a megszokottra, a változatlanságra szavaztak. Ugyanakkor ezen igenek mögött nem holmi politikától való elzárkózás húzódik meg. Sokkal inkább az vezérelte a választópolgárokat a korábban is hivatalban lévők újraválasztásánál, hogy ők már bizonyítottak. Tették ezt nemcsak emberségből, jól értelmezett lokálpatriotizmusból, ügyszeretetből, ha­nem azért is, mert a négy évvel ezelőtt felállított önkor­mányzatokat látványosan segítették a jogszabályok, az állami és térségi pénzügyi források, a kínálkozó kihasz­nálható lehetőségek. Utóbbi gondolatra Ra- pavi József Kistarcsa újra­választott polgármestere hívta fel először a figyel­memet. Azt fejtegette, hogy az elmúlt négy esz­tendőben, éppen a kistele­püléseken negyven évig tapasztalt elmaradottság, elszegényedés, elvándor­lás következtében, szinte kínálta magát a feladat. Látványos eredmények születtek a falvakban: egészséges ivóvíz folyik ma már minden porta csapjaiból, biztonságossá vált — néhány kieső, ta­nyasi, külterületi rész ki­vételével — az áramszol­gáltatást, beindult a gáz- és csatornahálózat építé­se, s számtalan települé­sen szólalt meg a telefon is. Ezek a kis helyi cso­dák egyértelműen az öt évvel ezelőtt megteremtő­dött demokratikus politi­kai és közigazgatási szer­kezet révén valósulhattak meg. így teremtődött pénz — helyi vállalko­zók, cégek s állami cél- il­letve címzett támogatá­sok jóvoltából — a fent sorolt beruházásokra... — A lakosság megszok­ta ezt a lendületet, örül a sok újnak, értékeli a fejlő­dést — köti össze az el­múlt négy esztendő ered­ményeit a következő ön- kormányzati ciklus teen­dőivel, gondjaival Rapavi József. — Talán emiatt is tartok attól, hogy az ed­dig tapasztalt erőnk, a ko­rábbi anyagi forrásaink csökkenése folytán, nem kedvetlenedik-e el a la­kosság. Félek attól, hogy az emberek csak az el­múlt négy évben megta­pasztalt lendületben tud­nak, akarnak tovább élni, s nem látják be, hogy — miként saját, úgy — a te­lepülések, sőt az ország lehetőségei is romlanak. Ez a most kezdődő ciklus nem a nagyberuházások, a látványos eredmények ideje lesz, hanem az apró­lékos, tisztességes mun­káé, azé, mely tartós, s szakmailag megalapozott döntéseket kíván, s az érintetteknek tetsző meg­oldásokat eredményez, azaz minden tekintetben a helyi lakosságot szolgálja. Megkérdeztünk néhány más térségbeli polgármes­tert is, olyanokat, akik szintén második önkor­mányzati ciklusban vállal­ták fel e vezető tisztséget, mondják el: szerintük köny­nyebb lesz-e ez a négy esztendő (vagy nehe­zebb), mint a megelőző időszak volt. Dr. Tóthné Pacs Vera Isaszeg polgármester asz- szonya szerint gazdasági szempontból egyértelmű­en nehezebb lesz az 1995-től kezdődő önkor­mányzati ciklus időszaka. Bár még csak most készí­tik az idei esztendőre szó­ló költségvetést, már most látszik, több folyó, áthúzódó beruházásra nem futja idén. így befeje­zetlen marad egyelőre a település szennyvízelveze­tése: elkészült ugyan a két tisztítómű, s készen vannak a csatornázás ter­vei is, a megvalósulás — főként a szűkülő céltámo­gatási keret miatt — kilá­tástalan. Ugyancsak reményte­lennek tartják a helybeli­ek — s vezetőik is — Isa­szeg telefonnal történő el­látását. A Digitel 2001 Rt., mely 39 más telepü­léssel együtt itt is vállal­ta, hogy 1994. december 31-éig elkészíti a beruhá­zást, elveszítette a lakos­ság bizalmát. Az önkor­mányzati hivatal nem tud mit mondani azoknak az érdeklődőknek, akik a megvalósulás időpontja felől tudakozódnak. Előbbi csak egyet tehet: kiadja a mind nagyobb számban szerződést bontó ügyfeleknek a telefonfej­lesztés érdekében befize­tett 15 ezer forintot. Pásztor Béla Veresegy­ház polgármestere úgy vé­li: a lakosság pénzügyi helyzete' az ország hason­ló állapotával párhuzamo­san alakul majd 1995-től. Amennyiben megvalósul­nak azok az ígéretek, me­lyeket a kormány tett a gazdasági-pénzügyi té­mákban, úgy várható, hogy könnyebb lesz az embereknek is. A legrosz- szabb Pásztor Béla sze­rint az lenne, ha mind a la­kosság, mind a települési önkormányzatok erőtlen­né válnának az elkövetke­ző évekre szóló tervek megvalósításához. Miért? A veresegyházi polgármester — épp a fen­ti összefüggésből kiindul­va — a korábbi évekhez képest jobban számít az egyéni vállalkozók teher­bírására. A folyó, az áthú­zódó helyi és térségi beru­házások, mint például a csatornahálózat, illetve a szennyvíztisztító megépí­tése még zömmel közpon­ti pénzből valósul meg, fe­jeződik be. Ugyanakkor főleg az építészet terüle­tén sokat lendíthet e tele­pülés életében is, ha — nem utolsósorban az or­szág anyagi teherbíró ké­pességének és a lakosság jövedelmi helyzetének ja­vulása által — az egyéni kezdeményezőkedv és a helybeliek — pénzügyi — áldozatkészsége növek­szik. Nádaski László szadai polgármester szerint az élet nem áll meg, még ak­kor sem, ha nehezednek a körülmények. Ez „Szada nyelvére” lefordítva azt jelenti, hogy az előző ön- kormányzati ciklusban in­dult gázprogram, illetve munkahelyteremtő kezde­ményezések változatlan intenzitással folytatódnak ebben az időszakban is. A helyi képviselő-testület összetétele is garanciát je­lenthet arra, Nádaski László szerint, hogy a sza­dai vezetés ugyanazt a lendületes fejlődést tudja produkálni ezentúl is, mint amit az előző négy esztendőben megtett. Holló Miklós, Mogyo­ród polgármesterének vá­lasza mintegy zárógondo­latnak is beillik. Feltétle­nül más lesz ez a négy esztendő, mint a megelő­ző volt — mondja. — Vál­toztak az idők folyamán a helyi és a térségi, az or­szágos pénzügyi lehetősé­gek, s némiképpen átala­kultak a fontossági sorren­dek is. (így például Mo­gyoródon az elkövetkező években, sok egyéb gon­don túl, a helyi környezet- védelem ügyét kívánja a falu vezetése kiemelten kezelni. — A szerk.) Míg a korábbi években a lakos­ság részéről jelentkező nagy elvárásokat valóban nagy formátumú beruhá­zásokkal sikerült kielégí­teni, a most induló önkor­mányzati ciklusban in­kább az apróbb helyi ügyek kapnak hangsúlyt. Az előző ciklust a dinami­kus infrastrukturális fej­lesztés jellemezte, ezt a négy esztendőt inkább a mérsékeltebb tempójú, de annál megalapozottabb fejlődésre futja a helyi erőforrásokból. Mindezekkel együtt a lakosság részéről érkező egyfajta jelzésnek érzem azt, hogy például Pest me­gyében többségében a ko­rábbi önkormányzatok ve­zetőit választották újra. Ez, szerintem, azt mutat­ja, hogy az emberek érté­kelték és elismerték az el­múlt négy évben végzett munkát, s megbíznak a te­lepülések jól dolgozó ve­zetőiben. Ezzel a bizalom­mal felvértezve kell dol­goznunk az új önkormány­zati ciklusban is. Mailár Éva

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom