Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-05 / 4. szám
Jl PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1995. JANUÁR 5., CSÜTÖRTÖK 3 A MUK nyilatkozata A Tőkés László ellen indított romániai sajtótámadások egyértelmű politikai célokat szolgálnak, és azzal is emlékeztetnek a Ceausescu-korszak módszereire, hogy eddig nevük se volt magyarokat bérelnek föl a legnagyobbak besározására. Temesvár hősének lejáratásával még védtelenebbé és megfélemlítettebbé kívánják tenni a Romániában élő magyarságot. Része ez a hadjárat annak a háborúnak, amely a magyarság értékeinek kétségbe vonásáért, megsemmisítéséért folyik más országokban, így az anyaországban is. 1989—90-ben a magyar közszolgálati média műsorai, mindenekelőtt a Panoráma riportjai megmentették Tókés László életét. Elvárjuk, hogy a mai magyarországi média — tájékoztatási kötelezettségének jegyében — lehetővé teszi, hogy Tőkés László ország-világ előtt megvédhesse a becsületét. Magyar Újságírók Közösségének ügyvezető elnöksége Új adórendelkezések Göncz Árpád a Parlamentben fogadta a diplomatákat Isten áldását Magyarországra Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke tegnap az Országházban fogadta a Budapesten akkreditált diplomáciai és más nemzetközi képviseletek vezetőit, akik az új év alkalmából jókívánságaikat fejezték ki. A fogadáson részt vettek: Kovács László külügyminiszter, Eörsi Mátyás, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a Külügyminisztérium politikai és közigazgatási államtitkára, valamint az Ország- gyűlés külügyi bizottságának alelnökei. Az idén január 15-ig kifizetésre kerülő decemberi bérek még a múlt évi szabályok szerint adóznak. Ott, ahol a 13. havi béreket ez ideig kifizetik, az a közalkalmazottak esetében tavalyi jövedelemnek számít. Á köztisztviselőknél azonban a 13. havi bér már az idei jövedelemhez adódik hozzá. Az adóelőlegeket is ennek megfelelően kell számítani, vagyis egyes esetekben az új szja-törvény rendelkezéseit kell figyelembe venni. A legnagyobb változás a személyi jövedelemadó területén, hogy az eddigi adóalapcsökkentő kedvezmények többsége az adóból levonható tétellé vált. Ugyanakkor továbbra sem számít bevételnek a levont munka- vállalói járulék, a munka- vállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére fizetett tagdíj, valamint az önálló tevékenység hiányában költségként el nem számolható kamarai tagdíj. Mentes az adó alól számos szociális juttatás, ha azt az állami szociális rendszer keretében kapja az adózó, és több esetben a karitatív, érdekvédelmi szervezetektől, illetve a munkáltatótól kapott bizonyos támogatás, mint például a temetési segély. A munkáltatótól kapott étkezési hozzájárulás, amennyiben azt kész étel vásárlására jogosító utalvány formájában kapja a dolgozó 1200 forintig, ha pedig meleg étkeztetésként kapja a juttatást a dolgozó, akkor 1600 forintig. Szintén nem kell adózni a lakás- vásárlásra nyújtott önkormányzati támogatás, lakás- építési kedvezmény, valamint az e célokhoz nyújtott hiteltámogatás jogszabály alapján elengedett része után. Ez vonatkozik a vállalati támogatásra is, a vételár vagy az építési költség igazolt összegének 30 százalékáig, de legfeljebb ötévenként egy alkalommal 500 ezer forintig. Nem számít bevételnek a kifizető által állami és egyházi ünnephez, továbbá családi eseményhez kapcsolódóan adott ajándék, ha annak értéke nem haladja meg az 500 forintot. A másfajta hitelek esetében azonban, ha a nyújtott hitel kamata nem éri el a 20 százalékot, akkor a kamatkülönbözet bevételnek számít. Új kedvezmény, hogy a munkáltató által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba a dolgozó nevére befizetett összeg nyugdíj- pénztár esetén 50, egészség- pénztár esetén pedig 25 százaléka, de együttesen legfeljebb 100 ezer forint szintén levonható az adóból. A diplomatákat köszöntve a magyar államfő az elmúlt esztendőt áttekintve hangoztatta: 1994 fontos év volt Magyarország életében. Több olyan esemény zajlott le, amely hosszabb távon hatással van az ország jövőjére. Az országgyűlési- képviselő-választásokon a polgárok hitet tettek a rendszerváltás és a parlamenti demokrácia folyamatossága mellett. Ezzel kapcsolatban a köztársasági elnök hangsúlyozta: Magyarország napról napra közelebb kerül a politikai Európához, tevékeny részese az európai integrációs folyamatnak. Az Országgyűlés által elfogadott költségvetés szerint ez évre 3 milliárd 695 millió forint támogatást kap harminchat magyarországi egyház. A rendelkezésre álló ösz- szeget — kisebb módosítással — a korábbi parlamenti ciklusban elfogadott keretszámok alapján osztották el az egyházak között. A kapott pénzt a különböző vallási felekezetek alapintézményeik, közgyűjteményeik, iskoláik, valamint szociális létesítményeik működtetésére, felújítására fordíthatják. A legnagyobb összegű támogatást a történelmi egyházak kapták. A magyar katolikus egyház 1 milliárd 277 millió 438 ezer forintot, a magyar református egyház pedig több mint 381 millió foNagy előrelépés volt az önkormányzati választás, illetve a félezernyi nemzetiségi önkormányzat létrejötte. E testületek remélhetően jól képviselik majd közösségük érdekeit, erősítik a hazánkban élő kisebbégek nemzeti identitását, és ezáltal kötődésüket Magyarországhoz. A határokon túlra tekintve a köztársasági elnök meggyőződését fejezte ki, hogy következetes, nyugodt párbeszéd eredményeként sikerül kiegyensúlyozott, jó kapcsolatokat megalapozni, épírintot. Ez a két egyház valós számarányaihoz képest kisebb támogatásban részesül, miután a két nagy történelmi egyház vezetői a magyarországi izraelita felekezet javára lemondtak támogatásuk egy részéről. Az Ország- gyűlés határozata értelmében kis létszámú felekezetek átlagosan félmillió forint körüli összeghez jutnak hozzá. A támogatási keretösszegek felhasználásáról a vallási közösségeknek pontos kimutatást, elszámolást kell majd benyújtani a Művelődési és Közoktatási Minisztérium egyházi kapcsolatok főosztályára. Az elszámolásról az év végén a minisztérium tájékoztatja az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságát. Választási csalás? A Munkáspárt választási csalásra gyanakszik Kazáron, ahol a Magyar Szocialista Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége és a Keresztény- demokrata Néppárt közös jelöltje győzött a december 11-ei önkormányzati választáson a jelenlegi munkáspárti alpolgármesterrel szemben. Mint ismeretes, a Nóg- rád Megyei Bíróság — arra hivatkozva, hogy a választó- polgárok számánál több szavazatcédula került az urnákba — megsemmisítette a választás eredményét, és a szavazás megismétlését rendelte el. Thürmer Gyula tegnapi sajtótájékoztatóján kijelentette: nem zárható ki, hogy ilyen manipulációkra máshol is volt példa. Thürmer elfogadhatatlannak tartja az MSZP vezetőinek hallgatását az ügyben. teni szomszédainkal, és a kölcsönös bizalom légkörében megfelelően rendezni tudjuk a még nyitott kérdéseket, köztük a kisebbségek helyzetét. Az államfő utalt arra is, hogy az idén Magyarország tölti be az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet soros elnöki tisztét. Ez nagy lehetőség Magyarország számára, hogy bizonyságot tegyen elkötelezettségéről az európai értékek és normák iránt. E tisztségében Magyarország a lehető legtevékenyebben, de bármiféle részrehajlás nélkül kíván majd eljárni. A köztársasági elnök megemlékezett két történelmi jelentőségű évfordulóról is. Utalt arra, hogy az idén ünnepeljük az ENSZ megalakulásának 50. évfordulóját. Ugyancsak az idén ünnepeljük a II. világháború befejezéséVárhatóan még januárban a kormány elé kerül a média- törvény tervezete — tájékoztatta Török András, a művelődési tárca helyettes államtitkára tegnap az MTI-t. Elmondta: jelenleg az Igazságügyi Minisztériummal egyeztetnek. Az igazságügyi nek 50. évfordulóját. Ez jó alkalom arra, hogy az öreg kontinens megmutassa a világnak: Európa már túllépett azon, hogy ideológiai blokkokban gondolkozzék. Az új közös horizont az egységes, de sokszínű Európai Unió. Az európai országok versengése nem zárja ki, hanem feltételezi együttműködésüket. Ami pedig szűkebb régiónkat illeti, a középeurópai államok euro-at- lanti integrációjának nincs alternatívája. Integrációjuk terheit vállania kell valamennyi érintettnek — hangoztatta a magyar államfő, a diplomaták segítségét kérve az intenzív kapcsolatépítéshez. A diplomáciai testület nevében a Szentszék képviselője, Angelo Acerbi nuncius válaszolt a köztársasági elnök jókívánságaira, Isten áldását kérve Magyarországra. tárca több módosító észrevételt is tett — jegyezte meg a helyettes államtitkár. A törvénytervezetet így valószínűleg január 17-én terjesztik a közigazgatási államtitkári értekezlet elé, a kormány pedig legkorábban január 26-án tárgyalja majd. A tizenharmadik napja áll ostrom alatt Budapest. A folytogatott város a vég óráit éli. A külső kerületek már feladták, az öldöklő csata már a belvárosért folyik. Mindenkit pánik és rémület fog el. Talán az egyetlen, aki e rettenetben nem veszíti el fejét, egy robusztus szellem: Szabó Dezső. Ott ül az egyik körúti bérház II. emeletén és az életein dolgozik. Életeim című hatalmas, összegző alkotásán. Nem tehet másként, dolgoznia kell, s milyen igaza van: akinek egy élet adatott, s eközben ezret él, annak számára nem lehet megállás. Az ostrom ideje alatt ez a nap az első, hogy hagyja magát leparancsolni az óvóhelyre. Amikor kora délután fáA fajvédő' radtan-törődötten feltámolyog a belső udvarra, amit elsőként megpillant, azok az óriási hópelyhek, amelyek kilőtt lakásának ablakából szállnak alá: a kézirat lapjai. Azon a napon ért véget életeivel együtt egyetlen és megismételhetetlen élete is. Az egyik legnagyobb hatású közíró, kora egyik legnagyobb nemzeti gondolkodója volt, a szó pozitív értelmébe vett magyar fajvédő. Tanítása szerint a ma-, gyarságnak egyformán tragédiája a liberalizmus, a kapitalizmus, és a szocializmus, amelyekre — mint vallotta — e faj alkatánál fogva alkalmatlan. Gyönyörűen írt, műveit ötlet és képgazdaság jellemzi, vitatkozó cikkeiben a gúny határtalan nyelvi asszociációkra késztette. Fő műve, Az elsodort falu című regénye, amelyben azt bizonygatja: a magyar népet a magyar faj urai kiszolgáltatták a szellemiségétől idegen zsidó és német kizsákmányolásnak. Úgy vélte, a magyar társadalom vezető erejévé a parasztból kinevelt új közép- osztályt kell megtenni. TT'zemyi teljes életet élt, Ej s ezek által számos alakban még ma is közöttünk van. Sok az ellensége, sokak számára patás- ördög képében jelenik meg. Mi ötven év múltán is kitartóan keressük a barátságát. Paizs Tibor Címeres elképzelés A nagykőrösiek, mint a megye más településein élők, tudják — ha olvassák lapunkat —, hogy városuk, községük címerét a Pest Megyei Hírlap miképpen alkalmazza. Tudják, hogy ha városuk, községük címere egy-egy cikk előtt megjelenik, akkor ránézésre fölismerik, e sorok egészen szűkén vett hazájával foglalkoznak. A települések címereit ily módon azért alkalmazzuk, hogy ezek a fontos jelképek ismertté váljanak, már- csak azért is, mert többségük kifejezetten szép, s miért lenne az ártalmas, ha egy megye lakossága megismeri azokat. Most persze nem akarok említést tenni arról az ügyről, amelynek következtében lapunktól megvonták Pest megye címerének használati jogát, de az előbb leírtak alapján még ennek is volt haszna. Amikor Pest-Pi- lis-Solt-Kiskun vármegye címerét kezdtük alkalmazni fejlécünkben, sokan felhívtak telefonon azzal, hogy be kell látni, ez a Pest megyei címernél régebbi, nekik sokkal jobban tetszik, s korábban ezt nem is ismerték. Sajnálatos azonban, hogy ezt az ügyet nem szolgálják úgy, mint mi a Pest Megyei Hírlapnál. Bizonyításul mindenhol közlöm azt a levelet, amelyet január 4-én kaptunk Nagykőrösről: „Tájékoztatom, hogy Nagykőrös város címerének a Pest Megyei Hírlapban való megjelenésére irányuló ingyenes engedély 1994. december 31-én megszűnt. Ameny- nyiben a címert a továbbiakban is szeretné megjelentetni, úgy írásbeli kérelmet előterjeszteni szíveskedjen. Szívélyes üdvözlettel: Kosa István polgármester.” Természetesen a polgármester úrhoz írásbeli kérelmet benyújtani nem áll szándékunkban, csupán tudatjuk Nagykőrös lakosságával, hogy a későbbiekben milyen okokból kifolyólag hiányolhatják címerüket a Pest Megyei Hírlapban. A polgármester úrnak tiszta szívből kívánjuk, hogy jól sáfárkodjon Nagykőrös címerével, de mi ebben a sáfárkodásban nem tudunk társai lenni. (Vödrös) a Állami támogatás az egyházaknak Hamarosan a kormány előtt a médiatörvény-tervezet
