Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-27 / 23. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1995. JANUÁR 27., PÉNTEK 3 Sándor György VÉGRE NEM KESERÍT A TAPASZTALAT: TÍZ ÉRTELMISÉGI MÁR SZERZŐDÖTT EGYSZERI JÓ ALKALOMRA! (ISMÉTLÉS A TUDÁS ANYJA...!!) Adózni okosan Határidők, lehetőségek Magyar, szlovák, két jó barát? Van mit javítani a magyar—szlovák kapcsolatokon, s nem lehet vitás, hogy e kapcsolatok elsősorban a sokat szenvedett szlovákiai magyar kisebbség helyzetének alakulásán mérhetők. Tavaly, Vladimír Meciar újraválasztását követően a felvidéki magyarok körében növekedett az aggodalom. Sokan tartottak attól, hogy erősödni fognak a szlovák nacionalista törekvések, és a szlovák belpolitika a magyarok elleni hangulatkeltéssel ismét a jól bevált figyelemelterelő taktikához folyamodik. A figyelmet ma is van miről elterelni, hiszen Szlovákia gazdaságilag mélyponton áll, és a polgárok már- már beletörődtek a tisztes szegénységbe. A tőke szinte mozdulatlan, a vállalkozók óvatosak. A korábbi meciari évek minden irányban — de főként a magyarok felé — vagdalkozó külpolitikája meglehetősen elszigetelte Szlovákiát. Nem lehetetlen, hogy a hosszabb távon eredménytelen politikai magatartás kedvezőtlen tapasztalatai nyomán a jelenlegi szlovák kormányzat új irányt szab magának. Ennek lehet a nyitánya Horn és Meciar mostani találkozója, amellyel kapcsolatban egyes cseh megfigyelők máris optimistán nyilatkoznak. Kétségtelen, e találkozónak vannak biztató elemei, hiszen Szlovákia hajlandónak mutatkozik arra, hogy az alapszerződéssel együtt egy külön szerződést is kössön a nemzeti kisebbségek jogainak védelméről. Ez mindenképp jó jel. Még akkor is, ha tisztában vagyunk vele: a szlovák félnek a magyarok felé tett ritka közeledési kísérletei többnyire az emberi — nemzetiségi — jogokra kényes Nyugat elaltatását szolgálták. Jó jel még akkor is, ha tudjuk: a magyar kisebbségek helyzetéről, a határok sérthetetlenségéről, a Duna eltereléséről folyó viták nem zárhatók le köny- nyen, még a szerződésekben foglalt kötelezettségek betartásával sem. Ám lássuk előbb azokat a szerződéseket! Bánó Attila Az adótörvények változása miatt a bejelentési kötelezettségek, illetve a választási lehetőségek határideje is megváltozott — tájékoztatta lapunkat Szatmári Ida, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Pest Megyei Igazgatósága adóügyi főosztályának vezetője, hangsúlyozva: az 1995. adóévre vonatkozóan két fontos dátumra kell az adózóknak odafigyelniük. Mégpedig január 31-éré és február 15-ére. Szatmári Idától megtudtuk, hogy az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint az alanyi mentesség értékhatára 500 ezerről 1 millió forintra változott. A bolti kiskereskedelmi és vendéglátó-ipari tevékenységet folytatóknál az értékhatár-emelés nem jelent változást. Az új szabályozás az egyéb értékesítést végzőknek választási lehetőséget ad. Ezen adózók választhatják az alanyi adómentességet abban az esetben, ha 1993-ban, illetve 1994-ben a tényleges bevételük meghaladta az 500 ezer forintot, de nem lépte -túl az 1 millió forintot. A könyvtárak a tárgyi mentesség helyett választhatják az áfafizetési kötelezettséget is — mondotta a főosztályvezető. A kereskedelmi szálláshelyadási és fizetővendéglátó tevékenységet folytatóknak módjuk van arra, hogy az általános szabályok helyett az áfát különleges adózási mód formájában fizessék meg. Ennek feltétele, hogy éves várható bevételük a 2 millió forintot ne haladja meg, valamint az, hogy ezt az összeghatárt az 1993. illetve 1994. évben sem érte el. A bolti kiskereskedelemmel foglalkozók 1995. január 1-jétől a különleges adózási mód alkalmazásával is meghatározhatják áfafizetési kötelezettségüket. A felsorolt esetekben a változásról, választásról az adózóknak január 31-ig kell nyilatkozniuk. Február 15-ig dönthetik el az egyéni vállalkozók, hogy a társasági adó, vagy a személyi jövedelem- adó hatálya alá kívánnak-e tartozni, illetve a személyi jövedelemadót fizető egyéni vállalkozó általányadózást választ-e — fejtette ki Szatmári Ida, aki hozzátette: arról van szó, hogy a társasági adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó az 1995. évre vonatkozóan átjelentkezhet az szja-törvény hatálya alá. Továbbá az szja-t fizető egyéni vállalkozónak is február 15-ig van lehetősége arra, hogy a társasági adó hatálya alá jelentkezzen be. A módosított jövedelemadó-törvény alapján az egyéni vállalkozóigazolvánnyal rendelkező — nem a társasági adó hatálya alá tartozó — magánszemély jogosult az általányadózás választására. — Ki választhatja ezt az adózási formát? — Csak az az egyéni vállalkozó, akinek az általányadózás évét megelőző évben az egyéni vállalkozói bevétele nem haladta meg a 3 millió forintot — válaszolta Szatmári Ida. — E körbe tartoznak többek között a vendéglátó-ipari, idegenfor- gálmi, szolgáltatói, kereskedelmi szálláshelyadási tevékenységet végzők, valamint a pénznyerő automatát üzemeltetők. A 9407. számú bevallás kitöltési útmutatójában ez a kitétel helytelenül szerepel. Külön kategóriába soroljuk a közvetlen fogyasztók részére kiskereskedelmi szolgáltatást nyújtó egyéni vállalkozókat, akiknél a feltétel is más. Itt az előző évi bevételi határ 15 millió forint. — A jogszabály kiket zár ki az általányadózásból ? — Azokat, akik ha nem egyéni vállalkozói igazolvány birtokában gyakorolnák tevékenységüket, akkor szellemi tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó adó- kedvezményt vehetnének igénybe. Ilyenek a tervezők, az írók, az előadóművészek és még sorolhatnám. Ugyancsak nem választhatnak általányadózást, akik 1995. január 1-je előtt tevékenységüket bármely formában gyakorolták és az abból származó jövedelmek megállapítására a 90 százalékos vélelmezett jövedelemhányad szerinti szabályt alkalmazták. Ezen adózási módot nem választhatják továbbá még az ügyvédek, közjegyzők, egészségügyi és szociális vállalkozást folytató magánszemélyek, a bírósági végrehajtók, és azok a mezőgazdasági kistermelők, akiknek árbevétele meghaladja a 2 millió forintot. A felsoroltak egyéni vállalkozói igazolvány hiányában gyakorolják tevékenységüket, és csak az szja-törvény értelmében minősülnek egyéni vállalkozónak. — Mi a választások bejelentésének módja? — Az egyéni vállalkozó, aki tevékenységét már korábban megkezdte és ez évtől az általányadózási módot kívánja választani, az az 1994. évről az 1995. február 15-ig benyújtandó 9407-es bevallásában nyilatkozhat e szándékáról. A kezdő egyéni vállalkozók az adóhatósághoz történő bejelentkezésekor. A nyilatkozat a bejelentési határidő letelte után nem pótolható, illetve nem vonható vissza. Ez alól kivételt képez, ha az általány választásának törvényes feltételei a nyilatkozattétel időpontjában is hiányoztak. Minden más esetben a változást, választást a bejelentésre rendszeresített bejelentő, módosító adatlapon kell megtenni az illetékes adóhatóságnál. Tücsökciripelés holdvilágnál Fórum a falusi turizmusért A falusi vendégfogadók VI. és a falusi-vidéki polgármesterek, ön- kormányzati képviselők II. országos fórumát rendezi meg a Magyar Falusi-Tanyai Vendégfogadók Országos Szövetsége „A foglalkoztatás bővítéséért, a falusi-tanyai vendégfogadás európai minőségéért” alapítvánnyal közösen február 11-én Budapesten, a Me- dosz-székházban. Az oktatási-továbbképzési fórum témája: miként lehet a magyar falusi-tanyai- vidéki vendégfogadást megfelelő minőségben kibontakoztatni a nemzeti hagyományok és az európai tapasztalatok alapján. — A XXI. században a zöldturizmus fellendülésére számíthatunk, s ezt komolyan kell venniük a magyar idegenforgalom jövőjéért aggódóknak — mutatott rá Csáky Csaba elnök tegnapi sajtó- tájékoztatóján, melyen a többi között beszámolt a külföldi tapasztalatcserékről és a szövetség által szervezett menedzserképző tanfolyamokról. — Önbizalomra van szüksége a magyar vendégfogadónak — hangsúlyozta —, s ebben erősíthetik a külföldi tapasztalat- cserék. A települések közös üdülési ajánlatainak egyszerű, olcsó és bevált bemutatási módja a már 1932-ben is megjelent .Jöjjön falura” füzet. Ebben öt-tíz sorban leírhatók azok a leglényegesebb vonzerők és tudnivalók, amelyek miatt az adott települést érdemes felkeresni. Fontos, hogy egy-két olyan lokálpatrióta nevét és címét is tartalmazza a füzet, akik hajlandók díjmentesen válaszolni az érdeklődőknek. A „Jöjjön falura” füzetbe 1995. február 1-ig várják a jelentkezőket. Minden faluban, tanyán akad élmény és felfedeznivaló, ezt bizonyítja például az a több mint száz ifjúsági beszámoló is, mely a szövetség által 1994-ben meghirdetett pályázatokra érkezett. A gyerekek nem infrastrukturális leltárt készítettek egy-egy településről, hanem olyan élményeiket ragadták meg, mint a „nevén nevezhetjük az állatokat”, „az én édes nagymamám téged is fog szeretni”, és „ha szerencsénk lesz, holdvilágnál tücsökciripelést hallgathatunk”. A szövetség az idén is hirdet hasonló pályázatot hat-tizennyolc éves fiatalok számára, ám most a különböző országok falusi és városi fiataljai közötti barátság kialakítása a cél. Elsősorban olyan ifjak dolgozatait várják, akik egyúttal készek más közép-kelet- európai ország e pályázatán nyertes fiatalját egyhetes csereüdültetésre fogadni. T. Á. Senki sem akar tartalékos lenni (Folytatás az 1. oldalról) Válaszként a minisztérium képviselője megerősítette: a szaktárca — nem utolsósorban korlátozott anyagi lehetőségei miatt — számít az egyesület aktivitására. A tartalékosok továbbképzésébe — reméli — a hagyományápolás is belefér. A haza védelme szent kötelessége mindenkinek, s ezen belül a tartalékosoknak is — hangsúlyozta Szekeres ezredes. — A gond csupán az, hogy ma senki sem akar tartalékos lenni. Ezt a szervező, meggyőző feladatot is fel kívánja vállalni az egyesület, mely 1994-ben, a központi költségvetésből kapott 700 ezer forint segítségével, jó évet zárt. Szilágyi Imre elnök, nyugalmazott ezredes beszámolójából az is kiderült, hogy idén 7 millió forintot szeretne kapni az egyesület a költségvetésből. Ehhez a megnövekedett támogatáshoz olyan nemzetközi ígéretet tudnak „cserébe” adni, hogy várhatóan 1995-ben a hazai egyesületet — Kelet-Közép-Európában elsőként — felveszik a NATO mellett működő tartalékos katonákat tömörítő egyesületbe. M. É. Nemzet a jobboldalon? Ezekben a napokban, különösen amióta nyilvánosságra hoztuk, hogy a Pest Megyei Hírlap szerkesztőségének minden munkatársa megkapta a felmondást előjelző levelet, hogy nyolc oldalra csökkent terjedelmünk, meg hogy az MTI sem adja a híreket, nos azóta sokan keresnek föl minket telefonon és személyesen. Aggódnak, mint mondják azért, hogy megszűnik lapunk, amelyet ők kifejezetten nemzeti újságnak tartanak, s amelyet sokan szeretnek. A minap felhívott a Mai Nap című újság egyik munkatársa, akivel a Pest Megyei Hírlapról váltottunk szót. Kérdeztem: tudod-e milyen újság a miénk? Ő azt válaszolta, hogy tudja: jobboldali. Aztán, bár ő akart kérdezgetni, mégis én kérdeztem: mit ért jobboldaliság alatt? Válasza megdöbbentő volt: NEMZETI... Nos, ha még a toliforgatók fejében ilyen mérhetetlen zavar van, ha ők is jobboldalinak — ami az elmúlt negyven esztendő alatt bűnnek számított — tartják lapunkat, akkor nem tudom, mit kezdenek azzal a levéllel, amelyet annak idején nyilvánosságra hoztunk. Ebben — tán emlékeznek rá — a ceglédi, elbocsátás előtt álló húsosok köszönték meg érdekükben írt cikkeinket. Nagyon jó lenne végre eljutni oda, amikor már a magunkfajta jobboldaliság, azaz a nemzet érdekében tett lépések nem számítanának bűnnek, hanem pont ellenkezően: az lenne a bűn, amit azok követnek el, akik nem annyira a nemzet érdekeivel, mint a maguk szabad demokráciájával törődnek. Mert ha bűn itt, Magyarországon, elbocsátás előtt álló munkásokért szót emelni, akkor vajon miért nem bűn az enyhe drogok népszerűsítésére való törekvés? Hosszan lehetne ezeket sorolni, de minek. Ebben a pillanatban a magyar sajtó, a rádió és a televízió azoknak a kezében van, akiknek Magyarország egy játéktér, akiknek a magyar nemzet csupán arra kell, hogy időnként utolsó csatlósnak, időnként nacionalistának, időnként antiszemitának, időnként bűnös nemzetnek lehessen bélyegezni. Ennél a magatartásnál csak egy undorítóbb dolog van, mégpedig az, amikor ehhez az aljas tevékenységhez azok segédkeznek, akiknek a bőrére megy a játék. (Vödrös)
