Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-27 / 23. szám

MEGYEI HÍRLAP XXXIX. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM Ára: 17,50 forint 1995. JANUÁR 27., PÉNTEK MDF—Fidesz munkaértekezlet Szorosabb kapcsolat, közös stratégia Egyre szorosabb együttműködésre törekszik a két párt. Balról jobbra: Szájer József, a Fidesz frakció- vezetője, Herényi Károly szóvivő és Szabó Iván, az MDF frakcióvezetője látható Krekács Róbert felvétele Noha mind a Fidesz, mind pedig az MDF megőrzi önálló aculatát, eddigi alkalmi együttműködésü­ket a pártok vezetőinek tegnapi tárgyalása után a szorosabb kap­csolat fogja jellemezni. Megbe­szélésük célja az volt, hogy a köz­jog és alkotmányozás, a külügy, az európai integráció, az oktatás, a privatizáció, valamint a média- törvény témákban közös álláspon­tot és stratégiát alakítsanak ki. A munkaértekezleten az ország aktuális napi gondjaival is foglal­koztak. Szabó Iván, az MDF frak­cióvezetője szerint a kormány gazdaságpolitikája és az idei költ­ségvetés a társadalom nagy részé­nek komoly veszteségeket okoz. Ha a kormány folytatja végiggon­dolatlan lépéseit, akkor a társada­lomban katasztrófahelyzetet idéz elő. Szabó Iván ezzel kapcsolat­ban megemlítette az infláció mér­tékétől messze elmaradó nyugdíj- emelést, s a rossz védővámot, amely a burgonya árának égig- szökkenését eredményezte. Ne­héz helyzetbe kerülnek az önkor­mányzatok is, hiszen az oktatásra nem lesz elegendő pénzük. Szájer József a Fidesz frakció­vezetője bírálta a kormány külpo­litikáját. Úgy látszik, hogy a kor­mány bizonyos nemzeti érdeke­ket fel akar adni. Az alapszerződé­sekről szólva elmondta: csak a ha­tárokon túli magyar pártok egyet­értésével fogadhatók el. Bőssel kapcsolatban a Fidesz és az MDF egyetért abban, hogy csak a hágai út járható. Mindketten leszögezték, hogy a két párt közötti magas szintű ta­lálkozók ezentúl rendszeresek lesznek, s készek a KDNP-vel is közös stratégiát kialakítani. N. L. A haza védelme szent kötelesség Senki sem akar tartalékos lenni Országos küldöttgyűlést tartottak tegnap a Tartalékos Katonák Or­szágos Egyesületének képviselői. A 6200 főt tömörítő, kizárólag az önkéntes csatlakozáson alapuló szervezet a megalakítása óta el­telt négy esztendő alatt is alig- alig tudott túljutni a kezdeti ne­hézségeken. Napjainkban, külö­nös módon, nem is annyira a pénzszűke aggasztja a tagságot: azt szeretnék mind szélesebb kör­ben elfogadtatni a magyar társada­lommal, hogy a tartalékos kato­nákra — éppen az utánpótlás kép­zése, az alkalmi és helyi katasztró­fák elhárítása, sőt egy esetleges külföldi támadás visszaverése ér­dekében — nagy szükség van. — A Honvédelmi Minisztéri umnak nincs pénze a leszerelt, s tartalékállományba került tisz­tek, tiszthelyettesek továbbkép­zésére — mondta Szilágyi Imre ügyvezető elnök a Csömörön, so­raikból megalakított Védelmi Egylet vezetője, az egyesület Pest megyei vezetője. Éppen ezért bízunk abban, hogy a mi­nisztérium partnert talál tagsá­gunkban annak érdekében, hogy nem hagyjuk elveszni a leszol­gált tiszteket és tudásukat. (Folytatás a 3. oldalon) Balogh Gvörgv. az egyesület elnöke szavaztatta meg a tagságot Tahim Attila felvétele Pest megye napilapja Nézem Pest megye térképét. Szép megye. Kicsi országunknak tekintélyes darabja, nagyságra az első három között van, lakosainak száma majdnem eléri a milli­ót. Van hegye, erdője, folyója, pusztája, van saját történelme, dicső­séges és vésszel terhes múltja. Büszke és módos városai is vannak: Vác, Gödöllő, Cegléd, Nagykőrös, s kisebb-nagyobb községe Abonytól Zsámbokig vagy 180. S van egy haldokló napilapja, a Pest Megyei Hírlap. Magyarország 19 vármegyéje közül egyedül Pest megyének van független napilapja. Valamennyi többi vármegye napilapját, mi­ként a főváros országos napilapjainak zömét is, fölvásárolta az ide­gen tőke, és irányítása alatt tartja egy titokzatos érdekszövetség. Sajtószabadságuk látszólagos: csak azt közölhetik olvasóikkal, amit ez az érdekszövetség engedélyez, s úgy, miként ez jónak látja. Egyedül a Pest Megyei Hírlap őrizte meg a függetlenségét, kockáz­tatva ezzel az állami támogatást. Ellenzéki lap a PMH? 'Amikor egyetért a kormánnyal, akkor kormánypárti, amikor nem ért egyet vele, akkor ellenzéki. Többnyire nem ért egyet, ezért ellenzékinek látszik, holott semmi sem főzi az ellenzéki pártokhoz: függetlenségének záloga éppen a pártatlanság, a hiteles tájékozta­tás kötelezettsége és az egyéni állásfoglalás joga. Szükség van ilyen újságra? Ha a kormány fenn akarja tartani a demokrácia és a sajtósza­badság látszatát, ha nem vállalja a nyílt diktatúrát, akkor szükség van. Egyetlen elkötelezettsége a PMH-nak a magyarság érdeke. Szót emel ott, ahol a magyarság jelenét és jövőjét veszélyeztetve látja. Szót eme! az ország kiárusítása, a szegények elnyomorítása és a gazdagok dédelgetése ellen, az adóprés és az infláció ellen, a kor­rupció minden formája ellen. Szót emel a Duna elterelése, az or­szághatár eltérítése, az ország vízellátásának veszélyeztetése ellen. Szót emel a kisebbségi sorban élők védelmében. Kongatja a vészha­rangot az idegenek mértéktelen beáramlása és térhódítása ügyé­ben. Védelmébe veszi a magyar nyelvet, a magyar ipart, a magyar szellemiséget, tiltakozik a jobb- és baloldali szélsőséges elhajlás el­len. Szót emel az esélyegyenlőségért, a véleményszabadságért, a pártatlan igazságszolgáltatásért, a szabad vallásgyakorlat jogáért, a békés együttélésért. Pártolja a magyar kultúra, a magyar egész- ségügy, a magyar oktatásügy fejlesztését. Ha mindez kormányprogram, akkor a lap kormánypárti. Ha mindez ellenkezik a kormány intencióival, akkor a lap ellenzéki. De nem az ellenzék lapja, és nem a kormány lapja, hanem a ma­gyarságé, közelebbről Pest megye minden magyarul érző lakosáé, tágasabban minden magyar emberé, aki szívén viseli az ország sor­sát. Kritikus helyzetbe került a lap: megvonatott tőle az állami támo­gatás. Normális gazdasági körülmények között ezt csak helyeselni le­hetne. Tartsa el magát az újság, ne szoruljon támogatásra. Csak­hogy ma nem normálisok a gazdasági körülmények, egyetlen lap sem tudja önmagát fenntartani. Ma még. Meggyőződésem, hogy a Pest Megyei Hírlap mához egy évre önfenntartó lesz. Nem kell hoz­zá egyéb, csak az, hogy Pest megye megértse: ez az újság az övé. Tisztában vagyok azzal, hogy a megye pénzügyi helyzete csöppet sem rózsás. De azt azért nem hiszem, hogy 182 község, 950 ezer la­kos ne tudna egy nyomorult napilapot fenntartani. Csakhogy ma mindenki hozzászokott ahhoz, hogy koldusként nyújtogassa a ke­zét, ahelyett hogy adakozóként nyújtaná. Nem igaz az, hogy 182 polgármester ne tudna a költségvetésé­ben annyicska hozzájárulást megszavaztatni, hogy az együttesen húsz-harminc milliónyi háttértőkét adna a nyomda-, papír-, hono­rárium- stb. költség átmeneti biztosítására. Nem igaz az, hogy az anyagilag így lábára állított lap nem találna vállalkozókat, akik megéreznék benne a jövő üzletét. A folyamatos megjelenést az elő­fizetések, az árusítás, a hirdetések biztosítják. Nem igaz az, hogy 950 ezer lakostól nem telik ki 30 ezer előfizető és vásárló. Nem igaz az, hogy a megye iparosai és kereskedői ne értenék meg: áru­jukkal a megyei lakosokhoz a megyei újságban érdemes fordulni- ok. Ettől lesz egy éven belül nyereségesen önfenntartó a PMH. De ha tévedek, ha se a polgármesterek, se a lakosok, se a vállal­kozók, se az iparosok és kereskedők nem értik ezt meg, akkor nem érdemelnek független magyar napilapot. Akkor szégyenszemre Pest megye újság nélkül marad, aztán lecsap rá egy külföldi vállal­kozó, és független magyar napilap helyett lesz ugyanolyan közpon­tilag irányított újságja, mint a többi megyének. Azt kapja, amit ér­demel. Benedek István

Next

/
Oldalképek
Tartalom