Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-24 / 20. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1995. JANUÁR 24.. KEDD Összeomlott gyümölcstermesztésünk Komoly fejlesztések Gödön Újjáépítik a templomot Bár az önkormányzat nagyon nehéz anyagi helyzetet örökölt az előző testülettől, ennek ellenére néhány komoly fejlesztést kell majd végezni — mondta lapunknak Bognár László, Göd polgármestere. (Folytatás az 1. oldalról) Rontott ültetvényeket csak ritkítással lehet helyrehozni, új telepítéseknél viszont úgy kell a fajtákat ösz- szeválogatni, hogy ez ne fordulhasson elő. — Milyen tulajdonban van az érdi telep? — A háború előtt a Karácsonyi grófok birtoka volt — válaszolta Salánki Sándor. — Államosították 1948-ban, és azonnal kutatóintézetet hoztak itt létre. Állami tulajdonban van, és így is marad, nem kerül privatizálásra. — Mekkora földterületük van? — Hétszáz hektáron gazdálkodunk, ebből hatszázti- zennyolc itt helyben van, ötven hektár Biatorbágyon, harminc Martonvásáron, négy hektár pedig Nagymaroson. Erre az utóbbira azért van szükségünk, mert errefelé a talaj nagyon meszes, a gesztenye nem szereti. Nagymaroson van a gesz- tenyetörzstelepünk, onnan indul ki a szaporítás. Minden gyümölccsel foglalkozunk, ami Magyarországon fajtatermesztésben van. — Mit csinálnak tulajdonképpen ? — Először is a fajtakutatás a feladatunk, ezen belül a nemesítés és a honosítás. A nemesítés célja olyan fajták előállítása, amelyek meghatározott feltételeknek megfelelnek, a honosításé pedig az, hogy a külföldi fajtákat kipróbáljuk Magyarországon. Nem lehet egy ismeretlen fajtát kritika nélkül több hektárra eltelepíteni, négy-öt évig meg kell figyelni, hogyan viselkedik a hazai viszonyok között. Egyrészt mi végzünk ilyen megfigyeléseket, másrészt az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, s a tapasztalataink alapján engedélyezik a magyarországi elterjesztését egy-egy fajtának. Most amerikai egyetemekkel múködünk együtt, kölcsönösen kipróbáljuk egymás nemesített fajtáit. Nagy ennek a jelentősége, hiszen még Magyarországon belül sem azonosak a termőhelyek. — Ez azt jelenti, hogy ha valaki gyümölcsöst akar telepíteni, előzőleg jól teszi, ha tanácsot kér önöktől? — Intézetünk végezte el Magyarország feltérképezését gyümölcstermesztési szempontból. Ez az úgynevezett gyümölcskataszter, ami megtalálható minden megyei önkormányzatnál, sőt, a helyi közigazgatás is nyilvántartja. Az árugyümölcsös létesítése engedélyköteles, a jegyző engedélyezi. Indokolt ez a szigorúság, mert fontos, hogy vírusmentes, magas biológiai alapanyagú ültetvények létesüljenek. — Most, hogy a földek nagy része magánkézbe került, gyakoriak az új gyümölcstelepítések? — A jelenlegi helyzet bonyolult. Részben a kárpótlással függ össze az a tény, hogy a magyar gyümölcstermesztés összeomlott. Öthat éve nincs új telepítés, a az ültetvények korosodnak, az aszály is megviselte a fákat, s mindez oda vezetett, hogy a termés mennyisége rohamosan csökken. Ä kárpótoltak közül csak kevés embernek van meg az a szakképzettsége, amely a gazdaságos gyümölcstermesztéshez elengedhetetlen és hiányzik a tőke is.-— Mi kellene ahhoz, hogy ismét talpra álljon a gyümölcstermesztés ? — Ehhez a tevékenységhez szellemi tőkére és pénzre van szükség. Ha az állam nem avatkozik be, ha nem támogatja a gyümölcstermesztést, könnyen lehet, hogy gyümölcsexportőrökből importőrökké válunk. Négy évvel ezelőtt egymillió-kétszázezer tonna almát termeltünk. A múlt évben ez a mennyiség a felére esett visz- sza, ráadásul a minőség is romlott. Ha ez a tendencia folytatódik, a termesztés négyszázezer tonna alá esik, s ez már a hazai igényeket sem fedezi, nemhogy az exportot. Most készül az új támogatási rendszer, reméljük, ösztönzi majd a gyümölcstermesztést. Ennél az ágazatnál figyelembe kell venni, hogy a megtérülési idő nagyon hosszú, az ültetvények csak évek múlva kezdenek el teremni. — Az intézetben folyó munka kap támogatást? — Az állam a biológiai alapanyagokat támogatja, de ez csak egy része a mi munkánknak. Ä többi kutatási és fejlesztési munka is nagyon fontos. Mégsem kap olyan elismerést, amilyet érdemelne. — Ha tavasszal hirtelen fordulat állna be, és mindenki gyümölcsöst akarna telepíteni, nem érné ez önöket váratlanul? — Bármekkora igényeket ki tudunk elégíteni, 1995 tavaszán vagy őszén bennünket egy ilyen roham nem érne felkészületlenül. Ha nem lesznek új gyümölcsösök, az nem rajtunk fog múlni, hanem azon, hogy nincs, aki telepítsen. Pável Melinda Ezek közé tartozik többek között a csatornahálózat és a kerékpárút kiépítése, amelyekkel még az előző testület kötelezte el magát. A legfontosabb azonban — tette hozzá —, hogy a lehető legrövidebb időn belül megszólaljon Gödön a telefon. Mint mondta, ez azért rendkívül fontos, mert az emberek már három éve befizették a pénzt, a vállalkozó cég azonban nem végezte el a megígért munkát. Tehát ha nincs más megoldás, akkor hitelt kell felvenni és — ha kell, akár peres úton — vissza kell szerezni a lakosság által befizetett pénzt. Hangsúlyozta, hogy a polgárok jogos igényét figyelembe véve legkésőbb jövő év tavaszáig mindenképpen elérik, hogy megszólaljanak a telefonok Gödön. A tavaly felgyújtott katolikus templom ügyéről szólva elmondta, hogy az épületet teljesen le kellett bontani, de szeptember végére a templom hajója ismét állni fog, tehát ősztől újra lehet majd ott misét tartani. A tettest egyébként elkapták, de elégséges bizonyítékok hiányában megszüntették az eljárást. A további fejlesztésekkel kapcsolatban a polgármester megemlítette, hogy az Alsógöd és Fel- sőgöd közötti területen van egy — a hévízhez hasonló összetételű — meleg vizű strand, amelyet szeretnének kiépíteni. Tervezik szállodák, panziók építését, valamint a medencék befedését, hogy a fürdőhely egész évben látogatható legyen. Ezzel szemben a Duna-partot pedig olcsó pihenőhellyé kívánják alakítani. A város fejlődése érdekében minél nagyobb tőkét kell befektetni a településen, tehát nincs más hátra, mint előre — mondta végezetül Bognár László. F. R. KULTÚRA Ceglédi üzenet Levél Leányfaluról Felelősséggel a magyar kultúráért Néhány éve ünnepnapja is van a magyar kultúrának. Ám senki nem hiszi, hogy az utóbbiról csak 1823. január 22-e óta beszélhetünk. S azt sem, hogy csupán a Himnusz és a magas művészet tartozik ebbe. Minden, ami ezt a népet, nemzetet éltette és a jövőben is éltetni fogja — mondotta vasárnap Giba István alpolgármester, a ceglédi Kossuth Művelődési Központ színháztermében, a magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepségen. Azzal folytatta: nemzetünk egész múltjában a kultúránkat kettősség, egyfajta szétszakadás jellemezte, s ez talán ma sincs másképp. Sokan ismertté tették — zenészek, tudósok, festők, szobrászok, építészek, filmesek, költők, írók — a magyar nevet a világban. Ugyanakkor a társadalom többsége — különböző okok miatt — szellemi igénytelenségben maradt. A kulturális felemelkedés történelmünk során többször ígéretes lendületet vett. Az alpolgármester részletesen szólt arról — Kodály gondolataira utalva —, hogy a magyar kultúra műidig is befogadta egy-egy adott korszak leghaladóbb nyugat-európai irányzatait, amelyeket aztán ötvözte a saját hagyományaival. A továbbiakban a szónok kifejtette: a nehezedő gazdasági körülmények között egy percig sem feledkezhetünk meg arról, hogy gyermekeinknek esélyt adjunk; legyenek magasabb szinten hordozói a magyar és egyetemes kultúrának. Ez a fiatalság és a nemzet érdeke is. Végezetül az alpolgármester megjegyezte, ezen az esten azt akarták megmutatni, hogy a város iskoláiban a kötelezően előírt és szerényen finanszírozott munka mellett a kultúra megszállottjai érzik a felelősségüket. Nagy lelkesedéssel, plusztevékenységgel keltik fel a fiatalokban az igényt a tartalmasabb élet iránt. S ezt érzékelve talán Cegléd polgárai is segítik az oktatási és közművelődési intézmények ilyen irányú munkálkodását, és támogatják a város vezetését a helyi kulturális élet fellendítésére készített tervek megvalósításában. Ezt követően a Kossuth Gimnázium, a Török János Egészségügyi és Mezőgazda- sági Szakközépiskola, a Táncsics, a református, a Mészáros Katolikus és a Várkonyi Általános Iskola tanulói az eseményhez méltó, lendületes, üde, felhőtlen két órával ajándékozták meg a közönséDurkó Gábor grafikusművész munkái láthatók február 10-ig a Batthyány téri Angelika kávézóban. Képünkön a kiállító egyik tusrajza látható Puszta Sándorra emlékeztek Puszta Sándor író haláláig Leányfalu plébánosaként teljesített szolgálatot. Emlékét, hagyatékát méltóképpen őrzik, ápolják a dunakany árbeli nagyközségben. A Puszta Sándor Kör — dr. Gráf Rezső főiskolai tanár elnökletével — nemrég ülésezett. Megbeszélésén többek közt a „Pusztába kiáltó” című regény kiadásának problémája, a készülő Puszta Sándor-monográfia, illetve az -emlékszoba terve, valamint a márciusban rendezendő Puszta Sán- dor-szavalóverseny és irodalmi est szerepelt. A „Pusztába kiáltó” című regény Keresztelő Szent Jánosról szól, és a Literátor Kiadó gondozásában jelent volna meg karácsonyra, de a kiadó anyagi nehézségei miatt nem kerülhetett piacra. Most hallottuk az örömhírt: a könyvet három hónapon belül kezünkbe vehetjük. Á tervezett Puszta-monográfia számára — a Pest Megyei Hírlap, az Új Ember és a Szabad Föld felhívása nyomán — már sok anyag gyűlt össze. A beérkezett fotódokumentumok, fénymásolatok újrafényképezé- se, nagyítása folyamatban van. Irodalomtörténeti „adósságait” sorban törleszti a falu: Puszta Sándor-, illetve Karinthy Ferenc-emlékszobák létesítésével. Március 16-án rendezik a Puszta Sándor-sza- valóversenyt az óvodások, az iskola alsó és felső tagozatosai és a felnőttek részvételével. Egy hét- ré rá Puszta Sándor irodalmi est lesz Budapesten, a TESZ székházában. A házigazda dr. Gráf Rezső, a költő munkásságát Tóbiás Áron méltatja. (A műsorban közreműködik Kertész Katalin színművésznő, két leányfalui középiskolás: Galántai Júlia és Szabó Tamás, fuvolán játszik Szabó Anita főiskolai hallgató.) (kopasz) Ismeretlen művek tárlata Picasso Malagában 1995 januárja fontos képzőművészeti eseményt tartogat Malaga lakóinak és az odalátogatóknak. A püspöki palotában 184 Picasso-művet mutatnak be, Picasso, az első tekintet címmel, a művész különböző korszakaiból. Olajképek, metszetek, ceruzarajzok, kerámiák — a kiállított művek közül a legtöbbet először láthatja a közönség. A műtárgyak Christine Picasso, a festő legidősebb fia özvegyének tulajdonát képezik. Picasso Malagában született, szülőházából múzeum lett. Ifjúkori színművek Új Lorca-kötet Federico García Lorca eddig kiadatlan, fiatalkori műveit jelentette meg 3 kötetben a madridi Catedra kiadó. A vers- és a prózakötet után most az ifjúkori színműveket tartalmazó könyv is a boltokba került. A kritikusok és az irodalomtörténészek számára ez okozta a legnagyobb meglepetést rendkívüli esztétikai színvonala miatt. Ez azzal magyarázható, hogy a fiatalkori versek és prózai művek 1917 és 1919 közt születtek, a színművek pedig 1921-ben és ’22-ben, Lorca érett művésszé válása idején. A kötetben szereplő 12 színműből 4 teljes és befejezett.
