Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-23 / 19. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1995. JANUÁR 23., HÉTFŐ Megkérdeztük Miért népszerű a gitárzene? A magyar kultúra napja alkalmából országszerte elismerték azoknak az alkotóművészeknek a munkásságát, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtottak területükön. így volt ez Százhalombattán is, ahol a képviseló'-testület ajánlása alapján Miklós Adalbert zenepedagógus vehetett át kitüntetést. A gordonka és gitár szakos tanárt pályafutásáról, és az általa képviselt zenei műfaj helyzetéről kérdeztük. nak, aki magasabb szinten szeretne játszani, annak azonban napi többórás komoly gyakorlásra van szüksége. Ügy tűnik, hogy ez egyáltalán nem riasztja vissza a tanítványokat, mert nagyon kitartóak. Örömmel tölt el az is, hogy a családomban sem szakadt meg a zene szeretete iránti hagyomány, hiszen a kisebbik fiam a gitár szakot választotta, s már több sikeres fellépésen is túlesett. Mint zenepedagógus, továbbra is az a tervem, hogy átadjam tudásom akár a fiataloknak, akár az idősebbeknek, hiszen mindez nincs korhoz kötve. Természetesen az aktív zenéléstől nem tudtam elszakadni, továbbra is játszom, fellépek, ez évi programomban több külföldi út is szerepel. O. Gy. — Mindenekelőtt kö- szönetemet szeretném kifejezni, hogy engem ért ez a megtisztelő kitüntetés — kezdte válaszát. — Mielőtt pedagógusként kezdtem dolgozni, aktív zenészként tevékenykedtem. Több éve már gordonka és gitár szakos növendékeket oktatok, meg kell jegyeznem azonban, hogy a gitár sokkal közelebb áll hozzám. Persze ez nem csak rám vonatkozik, hiszen a diákok nagy többsége gitár szakra jelentkezik. Ez a műfaj természetesen nemcsak nálunk népszerű, országszerte több száz fiatal jelentkezik a zeneiskolákba, s mind gitározni szeretne. Az első néhány óra elteltével könnyűnek tűnik a dolog, hiszen az alapok elsajátítása okoz a legkevesebb gondot a diákokAdományok az emlékműre Mintegy hárommillió forint gyűlt össze a tervezett új szombathelyi hősi emlékmű felállításához, de még kétmillió forint hiányzik — tájékoztatta az MTI munkatársát Both Béla nyugalmazott ezredes, a helyi Hősi Emlékmű Alapítvány kuratóriumának elnöke. A szervezők továbbra is kérik a város polgárait, hogy a nemes cél érdekében támogassák az alapítványt, amely nívós kulturális rendezvényeket is szervez a közeljövőben a bevételek gyarapítására. A tervek szerint a vasi megyeszékhelyen, a Március 15-e téren felállítandó emlékmű a II. világháború hősi halottainak, mártírjainak, valamint a diktatúra áldozatainak kíván adózni. Kisebbségi önkormányzatok A kisebbségi önkormányzatok indulását és működését segítő tanácskozást tartottak szombaton Baján, a nemzetiségi központban. Az eszmecserén a Bács- Kiskunban közvetlenül megválasztott 33 kisebbségi önkormányzat, illetve a négy — a dunaegyházi, a császártöltési, a hartai és a nemesnádudvari — települési kisebbségi önkormányzat képviselői vettek részt. A fórumra és kerekasz- tal-beszélgetésre is módot adó összejövetelen Wolfart János, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke adott mindenre kiterjedő, alapos tájékoztatást. A bajai fórumon egyebek között elhangzott, hogy a belügyi tárca összességében 80 millió forinttal segíti a kisebbségi önkormányzatok működését. Tokaji fórum a hegyközségi törvényről Nem hanyagolhatják el a szólói A tokaj-hegyaljai önkormányzatok elöljárói, falugazdászok, szőlész-borász nagyüzemek, érdekképviseletek képviselői, termelők részvételével szombaton szakmai fórumot rendezett Tokaj város önkormányzata és az MDF az 1994. évi hegyközségi törvény végrehajtásával kapcsolatos, a borvidék településeit és lakosságát érintő kérdésekről. A törvény március 1-jévei lép hatályba, de még addig igen sok a tennivaló. Legfőképpen azt kell megértetni az ország borvidékein élőkkel, a termelőkkel, hogy az ő érdekükben született távlati fejlődést szolgálja a jogszabály, ahhoz nyújt megfelelő kereteket — mondta Farkas Gabriella országgyűlési képviselő. Az előadó kijelentette, hogy a hegyközségi törvény nem politikai, hanem fontos szakmai, nemzetgazdasági érdekeket szolgál. A borvidékeken, így Hegyalján is egy-egy hegyközséghez tíz körüli település tartozik majd. A törvény nem ismeretlen, mégis rengeteg aggodalom kíséri. Például sokan visszatéeszesí- tést látnak benne. Pedig a tsz-ekbe úgy kellett belépni annak idején, hogy az önkéntesnek tűnjék, a hegyközségbe pedig — a törvény szerint — minden termelőnek egyértelműen kötelező a belépés, mert csak így érhető el, hogy azonos szabályok, kötelezettségek vonatkozzanak minden bortermelőre. A fórumon megfogalmazódott: az elmúlt 40 évben a bortermelő tulajdonos nem volt érdekelt abban, hogy kisebb mennyiséget, viszont igen jó minőséget állítson elő. A feneketlen keleti piacok mindent elnyeltek, így a borvidékeken a szőlőket kizsigerelték, tönkre-tet- ték. A hegyközségek köztestületi feladatokat fognak ellátni, és elsősorban a terméket védik. Viszont ezáltal a tisztességes termelő is védelmet kap. A törvénynek nem lesz végrehajtási utasítása, hanem vidékenként maguk a hegyközségi tanácsok fogják saját igényeik szerint szabályozni a végrehajtást. Az országos rendszernek december 31-ig kell felállnia. Szeptemberig alakulnak meg a hegyközségi tanácsok, utána pedig a nemzeti tanács. A hegyközségek eljárhatnak azzal szemben, aki elhanyagolja szőlőjét, nem végez növényvédelmi munkát és ezzel veszélyezteti a szomszédokat. Szigorodó osztrák határőrizet Kedvezmény a magyaroknak? Ausztria Európa Unió-beli tagságával újabb pénzalap teremtődött a magyar—osztrák határtérség infrastruktúrájának fejlesztésére. Phare-támogatás keretében létrejött Interreg programból az idén 15 millió ECU-t, azaz mintegy 2 milliárd forintot fordíthatunk az infrastruktúra korszerűsítésére, a határátkelőhelyek bővítésére — mondta Szent-Iványi István, a Külügyminisztérium politikai államtitkára, aki szombaton vasi vezetőkkel találkozott Szombathelyen. A megbeszélésen szó esett azokról a szigorított osztrák határintézkedésekről is, melyek az EU-tagsággal együtt járnak, de hátrányosan is érinthetik a magyar állampolgárokat. Az államtitkár kifejtette: a tárca már kezdeményezte osztrák partnerénél a magyarokkal kapcsolatos kedvezményes elbánást, sőt — ha a feltételeket meg tudjuk teremteni — a schengeni egyezményhez csatlakozást is kérjük — mondotta. Ez ügyben Kuncze Gábor belügyminiszter hamarosan Ausztriába látogat — tette hozzá az államtitkár. A találkozón Pusztai Gyula, a vasi megyegyűlés elnöke beszámolt azokról a vasi—burgenlandi, illetőleg vasi—szlovén együttműködési projektekről, amelyek napi gyakorlattá váltak a térségi gazdasági együttműködésben. Ez azonban fölvet újabb határátkelőhely-kérdéseket, illetőleg a naponta átjárók egyszerűsített ügyintézését is. Ennek kapcsán elhangzott: Burgenland öt év alatt 8 milliárd schillinges támogatást kap Brüsszelből a felzárkóztatáshoz. Menesztették a szakembert Műcsarnok-avatás botránnyal (Folytatás az 1. oldalról) Hiszen a tudós művészet- történész és művészeti szakkönyvek és publikációk írója pályája indulásától kezdve foglalkozik a kortárs hazai művészekkel. Azokkal a művészekkel, akik a régi nagyok szellemiségén nevelkedve kitartottak a szuverén alkotásmód mellett, és akiket ma már klasszikusként tisztelünk a példájukon tanuló fiatalabb generáció művészei között. A hatvanas-hetvenes években perifériákon már jelentkező művészek akkor vezető szerepet vívtak ki a képzőművészetnek a hazai szellemi életben, és ez az az igény, ami Keserű Katalin egész tevékenységét mozgatja ma is, amikor e művészeti ág ezt a szerepét elvesztette. Ezért a Műcsarnokot (és társintézményeit) nem puszta kiállítótermekként, hanem katalizátor szerepet betöltő műhelyként működtette. E szellemet űzték most el, s méltó pótlása aligha remélhető, bármily „menedzsertípusú” lesz is az új igazgató. Török András a megnyitón természetesen nem kerülhette meg az igazgatóelbocsátás kínos kérdését. Noha Keserű Katalin szakmai felkészültségét vitathatatlanként elismerte, szerinte az intézmény élére „minden szempontból kompetens” vezető szükséges, hogy az összetett feladatoknak eleget tudjon tenni. Még akkor is, ha a jövőben terveik szerint az Emst Múzeum és a Dorottya utcai kiállítóterem leválik a Műcsarnokról. Török András szavát adta, hogy e kompetens igazgató tevékenységébe a minisztérium többé nem szól bele. Majd átadta a szót a kérdezőknek, hogy a megnyitást követő színházi rendezvénysorozatról érdeklődjenek. A kérdezők azonban nem erről érdeklődtek. Ifjabb Fa- sany Árpád zongoraművész a művészek nevében tiltakozott az igazgatóleváltás ellen, „botránynak" nevezte, hogy ez a magyar kultúra napján megeshetett. Laptársunk újságírója az elbocsátás okairól érdeklődött, valamint arról, hogy a történtek után mi garantálja a minisztérium beígért „nem beleszólását”. Munkatársunk azt firtatta, hogy Török András mennyire ismeri Keserű Katalinnak a kultúra asztalára letett eredményeit, s ha ebben nem járatos, név szerint kinek-kinek a tanácsára cselekedett. A helyettes államtitkár az előbbi kérdés megválaszolását egy februári sajtótájékoztatóra halasztotta. A mi érdeklődésünkre egy művészeti és egyéb minisztériumi szakembercsoport” döntéseként indokolta intézkedését, akiket nem kívánt nevesíteni. Megismételte, Keserű Katalin leváltásával céljuk az volt, hogy végre béke legyen a megosztott képzőművészeti életben. De hogy az intézkedés legalább ezt szolgálta volna, annak beszédesen ellentmondott a megnyitó művészközönségének viselkedése. Török András beszédét és válaszait az egyik rész tapsa, míg a hozzászólók felvetéseit a másik rész tapsa követte. A színházi rendezvénysorozatról egyetlen kérdés nem hangzott el. A kínos megnyitót követő fogadásra invitálás után pedig a közönség egyik része a dús büféasztalokhoz, másik része a kijárathoz tódult. A béke jegyében? (veszelszky) Megalakult a szabolcsi közgyűlés Kibővült a koalíció Egy hónapig tartó koalíciós egyeztetés után, szombaton megalakult a Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei önkormányzati közgyűlés. A december 11-ei önkormányzati választást követően a szabolcsi képviselő-testület vezető koalícióját az MDF, KDNP, FKGP, Vállalkozók Pártja alkotta Megyei Választási Szövetség, a Fidesz, az Itt Elünk Egyesület, a Nyír- bogdányi Keresztény Ifjúsági Szövetség, a Gazdakörök Megyei Szövetsége, az MSZDP és a Munkáspárt hozta létre. A december 21-én tartott alakuló ülésen a többség Zilahi Józsefet, az MDF—KDNP— FKGP-Vállalkozók Pártja jelöltjét választotta meg a közgyűlés elnökének. A tervezett két főállású alelnök közül viszont csak Együd János, az MSZDP képviselője kapta meg a szükséges számú vok- sot. Az ülést akkor elnapolták, majd — mivel a vezető koalíció nem bizonyult egységesnek— más pártok bevonásáról kezdődtek tárgyalások. Végül az SZDSZ csatlakozott — hat képviselő-testületi taggal — az irányító koalícióhoz, ahonnan viszont a Munkáspárt „kisodródott” az ellenzékbe szorult MSZP mellé. A koalíció tagjai cáfolják, hogy a Munkáspárt közéjük tartozna, szerintük a Munkáspártnak csak az SZDP-vel volt decemberben megállapodása, a többiekkel nem. A szabaddemokraták vezetésbe kerülése után, szombaton folytatódott az alakuló közgyűlés, amelyen a főállású alelnök mellé három társadalmi megbízatásút választottak: Hamvas Lászlót, az MDF országos választmánya tagját, nyíregyházi elnökét, Oláh Albertet, az SZDSZ-frakció vezetőjét, Kisvárda polgármesterét és Seres Antalt, a KDNP megyei elnökhelyettesét. Létrehoztak 13 önkormányzati bizottságot is. Zarándoklat a békéért A békéért és az életért zarándoklat résztvevői magyar hívőkkel közös istentiszteleten vettek részt Budapesten, a Szabadság téri református templomban szombaton. A buddhisták, katolikusok, protestánsok, zsidók, szerzetesek és hívők közös zarándoklatát a Nipponzan Myohoji japán buddhista rend szerzetesei és apácái kezdeményezték. A hatvan, többségében japán és amerikai zarándoklata az egykori haláltáborból, Auschwitzból indult tavaly decemberben. Az ökumenikus békeút résztvevői Kelet- Európa, a Közel-Kelet, India, Délnyugat-Ázsia érintésével érik el ez év augusztusában Hirosimát és Nagasakit, emlékeztetvén az emberiséget a fél évszázada véget ért világégésre. A földrészeken és országokon átívelő zarándoklattal a múltbeli pusztításokra, illetőleg a jelenleg is háborúk sújtotta területek polgárainak veszélyeztetettségére kívánják felhívni a figyelmet, hogy az emberiség a békéért és az életért kövesse az erőszak- mentesség elvét — fogalmazták meg a zarándoklat résztvevői magyar nyelvű tájékoztatójukban. A zarándokok egy csoportja az esti órákban a budapesti orosz nagykövetség előtt emlékezett meg a csecsenföldi háború áldozatairól. A buddhista szerzetesek rituális dobon kísért imát mondtak a békéért, majd elhelyezték gyertyáikat az orosz nagykövetség bejáratánál. A zarándokok azt tervezik, hogy Szerbián keresztül indulnak továbbra szerb hatóságok azonban még nem adtak számukra vízumot.
