Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-20 / 17. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1995. JANUÁR 20., PÉNTEK Meddig maradnak az ENSZ-erók? Most a horvátok idegesek Nem először fordul elő, hogy a horvát vezetés bejelenti, az Unprofor-katonaság nem maradhat tovább az ország területén, mindenekelőtt azért, mert nincs előrehaladás az államegyesítés ügyében. Eleddig ezeket az ultimátumokat mindig engedékenység követte. Franjo Tudjman elnök viszont most váltig fogadkozik, a külföldi katonáknak március 31-e után távozniuk kell. Az eredeti elképzelés szerint a kéksisakosok Horvátország állami határain állomásoztak volna, a gyakorlatban azonban a szerb és horvát katonai erőket elválasztó körzetekbe kényszerültek, s ez az egyik közvetlen oka, hogy az önmagát kikiáltó Szerb Krajinai Köztársaság területeit nem sikerült az „egységes” horvát államba visszaintegrálni. A boszniai harcok idején a horvátok tartózkodtak újabb front megnyitásától, gazdasági tárgyalásokba kezdtek a krajinai szerbekkel, s egyfajta autonómiát kínáltak fel nekik. Tudjmanéknak továbbá nem szabad szem elől téveszteniük azt sem, hogy Milosevic kiszámíthatatlan, előre tehát nem megjósolható, adott esetben a jugoszláv hadsereg hadba száll-e a krajinai szer- bek oldalán. A szerbek és horvátok közötti harcok kiújulá- sa egyébként egyik államnak sem kedvezne, mindkettő számára csak a további nemzetközi elszigetelődést jelentené. Tudjman azonban határozott ígéretet tett nemzetének az ország egyesítésére vonatkozóan, s nagyon jól tudja, az egy helyben topogás csak a pozíciót gyöngíti. De azt is, hogy a Balkánon egy bármiféle elsietett, előkészítetlen akció végzetes lehet. Lényegéiben ezzel magyarázható, hogy Mate Gratiic horvát külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsához írt levelében már némileg visszakozva, enyhébben fogalmaz, mondván, hogy a kéksisakosoknak valójában csak június 30-ig kell távozniuk, tekintettel a kivonás „technikai nehézségeire”. Sinkovits Péter Meciar a parlamentben Vladimir Meciar szlovák miniszterelnök tegnap Pozsonyban a parlamenti ülésszak első napján ismertette kormánya programnyilatkozatát. A képviselőház ülésszakának megnyitóján jelen volt Mi- chal Kovác szlovák államfő. Meciar a programnyilatkozat első fejezeteiben leszögezte: Szlovákia a jövőben is az Európai Unió és a NATO irányába kíván közeledni; elveti az erőszak politikáját; jelentős mértékben kívánja elmélyíteni kapcsolatait a szomszédos országokkal, és fontosnak tartja a kisebbségi jogokat. A kormánykoalíció három pártja felkérte Kovác elnököt: jelenjen meg a parlament előtt, és adjon magyarázatot arra, hogy miért ismerte el jogosnak a szlovákiai sajtószabadsággal kapcsolatos aggodalmakat. Kezdetben teremté Isten az eget és a földet. — Gén. 1:1. Az egész világegyetem eredetének titkára azonban sohasem fogunk fényt deríteni. A világegyetem legmélyebb rejtelmei örökre megőrzik titkaikat. John D. Barrow. Nem lehetünk igazságtalanok a tudománnyal szemben. Ha fölemeljük figyelmeztető ujjúnkat, amikor az egyenletek és hipotézisek mögül kihallat- szik a hisztérikus gőg rikácsolása, tisztelettel — sőt, hódolattal — kell meghajtanunk fejünket, amikor a maga komoly hangján és becsületének tisztaságával megszólal az alázatos tudomány. Dr. Both Előd, a Kulturtrade Kiadó megbízásából, minden bizonnyal egy lendülettel — ugyancsak kéziratból — lefordította John D. Barrow, a Sussex-i Egyetem kozmológusprofesszora tudománynépszerűsítő, kitűnő összefoglalóját, „A világegyetem születésé”-t. Nehéz leírni a megkönnyebbülést, amikor Robert Davies után az ember ezt az írást elolvassa. Eszerint mégsem reménytelen a tudomány helyzete. Eszerint van tisztesség a tudomány világában, és van honnan meríteni, ha az iskolai természettudományos oktatást meg akarjuk alapozni (tudniillik, ha túléljük, és a közoktatás is túléli jelenlegi „miniszterét”). Nehogy azt higgye valaki, hogy Barrow egyetlen szóval is bizonyságot tesz Isten teremtő tevékenysége mellett. Erről szó sincs, és ezt nem is várja el tőle senki. Pusztán megáll azon a határon, ameddig a tudomány illetékessége terjed, és nem jelenti ki, hogy az mindennek az abszolút határa. A metafizika már nem az ő dolga, mint tudósnak; van-e személyes viszonya Istennel, vagy nincs, ez az ő privát ✓ Újrakezdődnek az izraeli—palesztin tárgyalások Arafat—Rabin megbeszélés Tegnap Arafat—Rabin csúcsra került sor, amelyen megállapodtak abban, hogy újrakezdődnek a palesztin foglyok szabadon bocsátásáról, illetve a megszállt területeken megejtendő választásokról folyó megbeszélések. Dél-Libanonban tegnap az izraeli hadsereg agyonlőtt öt Hizbullah-harcost. A jeruzsálemi rádió jelentette, hogy a Gáza-öve- zet és Izrael határán fekvő Erez településen tegnap találkozóra került sor Jász- szer Arafat, a PFSZ vezetője és Jichak Rabin, izraeli kormányfő között. A megbeszélésen izraeli részről még részt vett Simon Peresz külügyminiszter, Joszi Szaríd környezetvédelmi miniszter, és Mose Sahal rendőrségi miniszter is. A tárgyalók megegyeztek abban, hogy a jövő héten újrakezdődnek a palesztin foglyok szabadon bocsátására, illetve a megszállt területeken megtartandó általános választásokra vonatkozó megbeszélések. A tegnapi megegyezés fontos lépésnek számít, mert a zsidótelepítés folytatódása miatt a PFSZ az elmúlt napokban az izraeli—palesztin ön- kormányzati megbeszélések megszakítását helyezte kilátásba. A dél-libanoni Rub’at- Talatín nevű körzetben tegnap összecsapásra került sor az izraeli hadsereg és a síita Hizbullah harcosai között. A golyóváltás folyamán öt Hizbullah-har- cos elesett. Hering József Izraeli helyreigazítás Lapunk tegnap helyreigazítást közölt, miután a magát Magma-Press Bt.-nek nevező zuglói hírügynökség sérelmezte, hogy a tavaly december 29-i számunkban működésének színhelyeként egy „zuglói lakás konyháját” neveztük meg. Az Izraelben megjelenő A Hét Tükre című magyar nyelvű hetilap korábban a nevezett hírügynökségről szólva Naf- tali Krausz többek között azt írta, hogy „Magma néven álhírügynökség működik Budapesten, amely pontatlan és tendenciózus híreket terjeszt Izraelről”. A Hét Tükre tegnap a maga részéről a következő helyreigazítást közölte: Dr. Erdős György pesti ügyvéd kérésére közöljük, hogy a december 29-i számunkban e helyen említett budapesti Magma-Press Bt.-t a Fővárosi Bíróság 01-06-313767 szám alatt lajstromozta, s ennek folytán a cég a magyar jog szerint törvényesen működik, tevékenységét a megrendelők részére leszámlázza. A hírben közölt többi tényt fenntartjuk. Ugyancsak közöljük — bár nem az ügyvéd úr kérésére —, hogy: a) A Pest Megyei Hírlap egy nappal a mi hírünk előtt foglalkozott azzal a bizonyos „zuglói lakás konyhájában működő, s magát nagystílűén Magma-Pressnek nevező hír- szolgálati iroda,, tevékenységével. b) Az MTI és a Magyar Rádió már nem közli sem rendszeresen, sem rendszertelenül az említett „konyha” híreit. H. J. Balladur kampányinterjúja Az államfői posztra pályázó Edouard Balladur, francia kormányfő az Europe 1. rádióadónak adott első „kampányinterjújában” határozottan cáfolta, hogy esetleges megválasztása után szándékában állna feloszlatni a parlamentet. — Ennek nem látom sem a szükségét, sem a jogosságát — szögezte le, ezzel válaszolva a helyüket féltő kormánypárti képviselőknek, illetve saját, a feloszlatást sürgető támogatóinak. Mint mondta, ő mindent megtesz majd azért, hogy a jobboldali tábor megosztottsága ne éleződjön ki túlságosan, s „ha mindenki ugyanennyit tesz, akkor az elnök- választás erőpróbája után nem lesz nehéz a kormány- többség egységének helyre- állítása”. VÉLEMÉNY A nagyvilág hírei + A bal oldali zsilipkamra új kapujának üzembe helyezése után tegnap áthaladtak az első hajók a bősi erőmű zsiliprendszerén. Egy föderatív Európa megteremtése mellett tett hitet Jacques Delors, a brüsszeli Európa Bizottság hétfőn leköszönő elnöke, midőn az Európa Parlament plenáris ülésén megtartotta búcsúbeszédét. Háromezer fölé emelkedett csütörtökre a pusztító erejű, keddi földrengés halálos áldozatainak száma Japánban. ★ Borisz Jelcin orosz elnök szerdán megerősítette, hogy még az év folyamán ellátogat Iránba — közölte Teheránban az ÍRNA hírügynökség. ^Ausztrália őslakosainak képviselői is köszöntötték II. János Pál pápát csütörtökön, amikor boldoggá avatta az 1909-ben elhunyt Mary MacKillopot, az első ausztráliai apácarend megalapítóját. + Ma Magyarországon nem lehet azt mondani, hogy nem létezik antiszemitizmus, de nem lehet eltúlozni, mivel kártékony hatása nincs. Ha úgy látjuk, hogy van, akkor kellő módon tiltakozunk ellene — mondta Schweitzer József magyar országos főrabbi szerda este a tel-avivi Bné Brit szabadkőműves páholyban, ahol magyarul foglalta ösz- sze a nap folyamán korábban a Barilián Egyetemen a zsidó történettudományi tanszék előadássorozata keretében elhangzott beszédét. Barrow könyve és Mózes I. könyve szférájához tartozik. Az olvasót a tudomány legvégső határáig kalauzolja, s nem tiltja meg neki, hogy más szellemi dimenzióban folytassa az utat, mint amiképpen nem is ajánlja. A 130. oldalon a következőket mondja: „Nem állíthatjuk sem azt, hogy a világegyetemet a benne található élőlényekkel együtt »megtervezték«, vagy hogy az életnek szükségképpen léteznie kell, sem azt, hogy az élet a világegyetemben mindenütt létezik, vagy hogy továbbra is létezni fog. Ezen sejtések bármelyike éppúgy lehet igaz, mint hamis. Jelenleg nincs módunk ennek eldöntésére.” Barrow, mint természettudós, a maga munkavégzése során a ráció tartományán belül marad, s ezért írásában végig nem emberről, hanem megfigyelőről ír (s amikor nem zárja ki a lehetőségét a szilícium alapú „mesterséges élet” előállítására irányuló kísérletek sikerének, akkor is hangsúlyozza, hogy esetleg „megfigyelőket” fognak produkálni). Ezzel hallgatólagosan elismeri, hogy az ember több mint ráció, s az embernek tudattalanja is van. S mert a tudomány, a „megfigyelés”, sohasem fog választ adni a végső kérdésekre, eme válaszok felé az embernek egy más szellemi dimenzióban, más hullámsávban kell folytatnia az útját. Ezt nevezhetjük hitnek, transzcendens érzékelésnek vagy másnak, lényegét nem a név határozza meg. Barrow professzor nem „settenkedik” a metafizika körül, hanem tudatosan jut el ennek határáig, oly módon, hogy egy kissé kiterjeszti a fizika tartományát a határon túlra. Éppen a dimenziók kérdésében teszi ezt, amennyiben a kvantumfizika feltárta új perspektívák látóhatárán jóval több dimenzió lehetőségét feltételezi, mint akár az einsteini négy (3+1, vagyis az idő). Akár kilenc dimenzióét, amelyből a mi világegyetemünknek három térdimenzió jutott. Barrow ezzel egy metafizikus fizika határsávjában próbál lépéseket tenni: lehet, hogy más világegyetemek is vannak, melyekről nekünk fogalmunk sincs, más dimenziókkal és más törvényekkel. Éppen ezért ő szigorúan megkülönbözteti a „látható világegyetemet”, amelynek határa a tíztizenöt milliárd fényéves háttérsugárzás, és az egész világegyetemet, amely túl van megfigyelőképességünk, sőt képzeletünk határán', s amelyben más matematika érvényes, mint a mi látható világegyetemünkben. Ebben a távlatban az ősrobbanás, amelyet a „materialista hitterjesztés” az 1960-as évek óta abszolút kezdetként ünnepelt, egy ugyancsak feltételezett folyamatrendszer meglehetősen problematikus epizódjává válik. Barrow elfogadja az ősrobbanást mint a látható világegyetem kétségtelen tágulásának egyetlen elfogadható előzményét. Csakhogy a tudomány feladata nem az, hogy egy évezredeken át megnyugtató, emberi nyelven és emberi fogalomrendszerben előadott egyszerű modell — egy mítosz — helyébe egy másik hasonló mítoszt tegyen. (Folytatás a 12. oldalon)