Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-19 / 16. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1995. JANUÁR 19., CSÜTÖRTÖK Nem vagyunk kiszolgáltatottak Adj esélyt értékeidnek! Cudar világot élünk — írja egy vidéki iparos olvasónk, aki arról tájékoztatott levelében, hogy éjszaka betörtek a műhelyébe, s az összes szerszámát ellopták. Hasonló panasszal keresett meg egy nyugdíjas néni: őt óév utolsó estéjén „látogatták” meg, kihasználva azt az órácskát, amíg elment a templomba. Az elvitt érték „jelentéktelen”: 6500 forint. Viszont az ajtórongálás és egyéb dúlás kára ennél jóval több. Valamennyi panaszt sok volna felsorolni és nincs is értelme. Elég, ha bekapcsoljuk a televíziót, rádiót, vagy beleolvasunk a rendőrségi hírekbe. Ezek mind azt bizonyítják, amit olvasónk a maga egyszerű szavaival megfogalmazott: cudar világot élünk, a közbiztonság mélyponton van. A szakemberek — értsd rendőrségi nyomozók — sok olyan esetre hivatkoznak, amikor a kárvallott gondatlansága kínálja az alkalmat. Itt most nem nyitva felejtett ajtóról, kocsiban hagyott táskáról vagy őrizetlenül maradt kerékpárról van szó. A megfigyelések azt igazolják, hogy a betörések egy jelentős része a nagydobra vert lakodalmakhoz és újságban közzétett temetésekhez kötődik. A násznép vagy a gyászoló család közhírré teszi, mikor és hol lesz az esemény, megjelölve a pontos címet és időpontot. A betörők az ilyen információkat rendre „begyűjtik”, olyanok ezek a' hírek, mint egy-egy biztos tipp. All a lagzi a lányos háznál, s kirámolják a vőlegény szüleinek lakását, tart a kegyeletes aktus a temetőben, s betörnek a gyászoló családhoz. Nem élhetünk vasrácsok mögött A kárvallottakon kívül a ma még csak kárvallottjelöltek is figyelemmel kísérik a mind gyakrabban elhangzó nyilatkozatokat, véleményeket, melyek a közbiztonságban érdekelt, felelős, magas rangú rendőrtisztek vagy politikusok részéről hangzik el. Ezek a nyilatkozatok nem sok jót ígérnek, s valami olyasmit sugallnak, a polgár próbálja önmaga megvédeni értékeit, mert a rendőrség a jelenlegi létszámmal és technikával nem képes megbirkózni az egyre aggasztóbb méreteket öltő bűnözéssel. Védjük meg magunkat: de hogyan? Egy átlagpolgár nem tarthat biztonsági őrt, és kevés az a család, ahol megoldható az állandó ügyelet. Az sem túl kecsegtető, hogy rácsok mögött éljünk, mint egy börtönben, s vaspántos acélajtókkal zárjuk el magunkat a külvilágtól, mint egy középkori várúr. S aligha mondok újat: ma már egy véreb sem garantál biztonságot, pillanatok alatt „kiiktatják” a gázsprével. Manapság egyedül a korszerű riasztóberendezések nyújtanak relatív biztonságot — állítja egy rendőrtiszt barátom. A relatív szót azért teszi hozzá, mert idővel minden harci technikának meglelik az ellenszerét. A riasztó is harci technika, a bűnözés elleni fegyver. S itt is folyik a versenyfutás a konstruktőrök és a bűnözők közt. Hol tart ma a biztonságtechnika, milyen esélyeket nyújt a betörés ellen, mennyibe kerül a telepítés és milyen határidőre vállalják a felszerelést? Minderről Somodi Lászlót, a Solarm Technik cég igazgatóját kérdeztük, amely kizárólag olyan berendezéseket alkalmaz, amelyeket a Magyar Biztosítók Szövetsége előzőleg minősít. Olcsó húsnak híg a leve — Mérnök úr! Nyújthatnak-e százszázalékos biztonságot a riasztók? — Ezt nyilván azért kérdi, mert több olyan esetről hallani, amikor a betörők a riasztó ellenére is behatolnak egy lakásba. Ennek több oka van. A riasztótelepítés divatszakma lett, s ezzel együtt felhígult a társaság. A vállalkozó vagy nem ura a szakmának, vagy tudatosan kínál olcsó technikát, hogy ezzel szerezzen minél több ügyfelet. Ebben a szolgáltatásban százszázalékosan érvényesül a közmondás: olcsó húsnak híg a leve. Másrészt: a suszter maradjon a kaptafánál. A mi cégünknél két magas képesítésű műszerészen kívül valamennyiünknek elektromérnöki végzettsége van, s ezen belül ketten a biztonságtechnikai szakon végeztünk. De emellett állandóan képezzük magunkat, lépést tartunk a technika változásaival. A kínálat rendkívül bő, az olcsó bóvlitól a legkorszerűbb bankbiztonsági berendezésig minden kapható. A gyártók közt a kanadai, izraeli, német és angol cégek vezetnek. Ezek a termékek, illetve az ezekből kiépített rendszerek a legdrágábbak. Sajnos a január 1-jén életbe lépett új vámtörvény a biztonsági berendezések importját is sújtotta. Az eddigi 12 százalék helyett 45 százalék vámot kell fizetni. Úgy vélem, ebben az esetben nem ártott volna, ha a belügyminiszter és a pénzügyminiszter külön konzultál, mert a riasztók iránti kereslet csökkenésével növekedni fog a sikeres betörések száma. A riasztót nem lehet kiiktatni Ami az abszolút biztonságot illeti: mi mindenkor feladatorientáltan tervezünk meg egy rendszert. — folytatta az igazgató. — Ami azt jelenti, felmérjük a terep adottságait, a megrendelő elvárásait, s csakis a legkorszerűbb technikákat ajánljuk. Az általunk telepített rendszereket gyakorlatilag nem lehet kiiktatni, elhallgattatni. Erre garanciát nyújt az önálló, szünetmentes üzemeltetés, a szabotázsvédelem, a memóriarögzítés, melynek segítségével hetekre visszamenőleg ellenőrizhető a rendszer működtetése, ki-be kapcsolása, műszaki meghibásodása. A szabotázsvédelem azt jelenti, a vezetékek elvágásával, a kezelőegység megrongálásával, kód- keresgéléssel, purhab alkalmazásával — egyszóval bármilyen illetéktelen manipulációval csak any- nyit ér el a betörő, hogy a hang- és fényriasztás azonnal beindul. Ha viszont megtörtént a behatolás, ebben az esetben a mozgásérzékelők veszik át a riasztás vezérlésének szerepét. Ezek eltávolítása nem állítja le a szirénát, s ha netán lecsapják a biztosítékot — vagy áramszünet van —, akkumulátor biztosítja a folyamatos áramellátást. Ott, ahol telefon is van, a rendszer rákapcsolható egy állandó ügyeletre, ma már vannak erre szakosodott vagyonvédő kft.-k. A telefon — függetlenül a felügyelettől — növeli a biztonságot. A készülék kiiktatása vagy a vezeték elvágása úgyszintén beindítja a riasztót. Telefon hiányában kialakítható a rádión történő átjelzés. Ezek a módszerek, illetve központok alkalmasak tűzjelzésre és segítséghívásra. Nagyobb telephelyeken vagy tömbházaknál célszerű videós megfigyelők telepítése is. — Mennyibe kerül egy 60-80 négyzetméteres családi ház biztonsági berendezése és milyen határidőire vállalják a telepítést? — A mi jelszavunk: adj esélyt értékeidnek. Ha igazán nyugodt akar lenni a megrendelő, egy kiváló telepítés 80—100 ezer forint. A megrendeléstől számított két héten belül szállítunk, illetve szerelünk. (Információval szerkesztőségünk titkársága szolgál.) Matula Gy. Oszkár A fogyasztóvédelem partnerségre törekszik Behajthatatlan bírságok A Fogyasztóvédelmi FóTelügyelőség Pest megyei felügyelete, amelynek 1995-re tervezett feladatairól, vállalásairól lapunk Solymár Árpád hivatalvezetőt kérdezte meg, azt tartja legfontosabbnak, hogy e tárgyévben legyen a szervezet a mostaninál jobb partnere a kiskereskedőknek. Ennek érdekében természetesen az utóbbiaknak is sokat kell tenniük. — A megyei fogyasztóvédelem nem nézi ölbe tett kézzel azt, hogy ellenőrző, felügyelő munkánkat gyakran akadályozza a kiskereskedőkkel, a vállalkozókkal meglévő, nem minden esetben rózsás kapcsolat. Tudjuk, hogy ennek legtöbbször az az oka, hogy az említett társadalmi rétegek nem ismerik kellőképpen hivatalunkat, nincsenek tisztában munkánk, mondjuk egy kissé elcsépelt kifejezéssel, jobbító szándékával. Ezért is tűztük ki célul, hogy a már korábban megkezdettek folytatásaképpen 1995- ben több alkalmat teremtünk az érintett rétegek számára a fogyasztóvédelemmel való megismerkedésre. — Az alkalmi vállalkozások elindítói sokszor nemcsak az ön hivatalának működésével, de a saját jogi lehetőségeikkel, illetve korlátáikkal sincsenek tisztában. — Valóban így van. Sorozatosan tapasztaljuk vizsgálataink alkalmával, hogy a kisvállalkozók nem tudják meddig, mire szól jogosítványuk, milyen, a működtetésükhöz szükséges kötelezettségeket kellene vállalniuk. Ezért elsősorban e téren kívánjuk őket segíteni. Szórólapokat kívánunk eljuttatni az új vállalkozások szervezőinek, melyekkel az őket érintő alapvető jogi rendelkezések ismertetésével megkönnyíthetjük munkájukat. Emellett felvettük a kapcsolatot a Pest Megyei Kiskereskedők Szövetségével, amely partnerünknek ajánlkozott a vállalkozók tájékoztatása érdekében. Azt ígérték, hogy az általunk terjesztendő szórólapokon tájékoztatnák ők is az érintetteket arról: hol szerezhetik meg/be egy üzlet megindításához a hiányzó végzettségüket, s melyek azok az alapvető szakmai tudnivalók, amelyeknek egy vállalkozó birtokában kell lenniük. — Kérem sorolja fel, milyen szakmai feladatokat kíván megoldani a megyei felügyelőség 1995-ben! — Munkánk gerincét azok a vizsgálatok teszik ki, melyeket a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség országosán hirdet meg, s melyekhez mi, mint megyei szervezet, a hatáskörünk alá tartozó egységek felkeresésével, megszemlélésével, ellenőrzésével hozzájárulunk. Ezek mellett vannak természetesen saját, helyi kezdeményezéseink is. Utóbbiak zömét azok a vizsgálatok teszik ki, melyeket a megye földrajzi adottságai, gazdasági viszonyai alapján tartunk fontosnak. Ugyancsak jelentős részét teszi ki munkánknak az a fogyasztóvédelmi tevékenység, melyet a lakosság részéről érkező egyéni bejelentések, panaszok alapján végzünk. Sokat elárul munkánk összetételéről az is, ha megemlítem, hogy az évek során az utóbbi okból kezdeményezett ellenőrzéseink az ösz- szes vizsgálatoknak mintegy 20-25 százalékkal többszörösét teszik ki. — Milyen témákban folytatnak várhatóan az idén vizsgálatokat a megyei fogyasztóvédők? — Elsősorban az élelmezésügy, a vendéglátás, a műszaki kereskedelem területén: ezek a slágertémák. Ezekhez „zárkózott fel” az olaj, mint sok panasz, így ennek következtében a fogyasztóvédelem vizsgálatainak forrása. — Terveznek-e idén olyan ellenőrzéseket, melyek eddig nem végzett témákat érintenek? — Bizonyos vonatkozásban szinte valamennyi idei témánk szóba került már a korábbi vizsgálatok során. Talán csak éppen az előbbiek által nyert, új megállapítások adnak egyes témáknak idén nagyobb hangsúlyt. így például 1995-ben alaposabban meg kell vizsgálnunk a gyorsfagyasztott termékek tárolását, kezelését, a híradástechnikai jellegű árucikkek eladása körüli szabályok betartását, a vendéglátó-ipari helyiségek higiéniai körülményeit. — Változik-e idén a fogyasztóvédelem kezében levő szankcionálás, büntetési jogkör? — Tavaly emelkedett 30 ezer forintra a felügyeleteink által kiszabható bírság összege. Úgy tapasztaltuk, hogy ez az a határ, melyet a kisvállalkozók még be tudnak fizetni, így nem feltétlenül javulna a kereskedelmi morál, a vendéglátás azáltal, ha magasabb összegű büntetést szabhatnánk ki a szabálytalanul dolgozók részére. Nehéz behajtani ugyanis túl magas bírságot. Ehelyett — ismét csak ezt hangsúlyozom — érdemes lenne a mainál nagyobb energiát fordítani a vállalkozók szakmai tájékoztatására, a gyakorlati felkészültségük elősegítésére, s nem utolsósorban a fogyasztóvédelem jobbító, s a lakosság érdekeit védő szándékának a megismertetésére. (mé) Bor- és cipőhetet rendeznek Kevés lábbelit vásárolnak Baromfiprogram Oroszországban A múlt évi kiemelkedő termésátlagra alapozva a tavalyi 30 ezer hektárról néhány év alatt 100 ezer hektárra növelik az Orosz Föderáció sztavropoli területén a bábolnai technológiával művelt kukoricavetésterületet. Az így keletkező takarmányra építve pedig baromfitenyésztésbe kezdenek, s évi 70 ezer tonna baromfihússal javítják az ottani lakosság ellátását. A most aláírt megállapodás szerint a két bábolnai cég, a Bábolna Rt. és az IKR Rt. már csomagolja és rövidesen útnak indítja az ezekhez szükséges anyagokat, a vetőmagot, a tenyészanyagot, a berendezéseket. Szakembereik a helyszínen segítik majd a munkálatokat. Magyarországon mintegy 18 millió pár cipőt vásárol a lakosság évente. Ez lényegesen kevesebb az európai átlagnál, ami évente személyenként négy-öt párra tehető, a németországi évi tíz párról nem is szólva. A magyar cipőgyártók érdeke az, hogy a fogyasztás közelítsen az európai szinthez — mondta Till István, a Bőrés Cipőipari Egyesülés elnöke a budapesti bőr- és cipő- minta-bemutató megnyitóján. Az egyesülés céljául tűzte ki, hogy kiszorítja a magyar piacról a gyenge minőségű lábbeliket. Ezek ugyanis nemcsak a vásárlók egészségét, de a színvonalas termékeket előállító cégek üzleti érdekeit is veszélyeztetik. Egyelőre azt szeretné elérni az egyesülés, hogy mindenki legalább három-négy pár cipőt vásároljon évente. Ezt a célt is szolgálja a 380 hazai és külföldi gyártó- és kereskedőcég részvételével március 11-e és 13-a között megrendezésre kerülő bőr- és cipőhét. A kereskedők tájékoztatását szolgálja a mostani mintabemutató, ahol 120 alapanyag- és cipőgyártó, valamint -kereskedő mutatja be termékeit. A márciusi börzén a viszonteladók és a nagyközönség már a legújabb kollekciót láthatja, illetve vásárolhatja meg. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez, az immár hagyományos rendezvény népszerű a már szinte teljes egészében privatizálódott cipőpiacon. Tavaly például — a nagyközönség vásárlásain túl — húszmilliárd forintos üzletkötést regisztráltak a börzén.
