Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-18 / 15. szám

MEGYEI HÍRLAP XXXIX. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM A Ara Telemagazinnal: 25,50 forint 1995. JANUÁR 18., SZERDA Sándor György ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS MAGASUGRÁSBAN IS! UTÓLAG DÖNTIK EL, KI VITTE ÁT A LÉCET!!! (Kettős mércével...) A konzervatív Pavlov-kutya Bognár József írása (2. oldal) Polgármesterek megbeszélése a megyeházán A közgyűlés nem alkalmas pénzosztásra Szűkebb hazánk 183 telepü­lésének polgármestere ka­pott meghívót arra a me­gyeházán tegnap rendezett megbeszélésre, amelyen — az önkormányzatok felállá­sa óta első ízben — a köz­gyűlés, a Közigazgatási Hi­vatal és a TÁKISZ vezetői kívánták tájékoztatni az érintetteket a munkájukat, illetve a központi és a tele­pülési hivatalok közötti vi­szonyt alakító, szabályozó legfontosabb kérdésekről. Mint azt Schmidt Géza, a közgyűlés elnöke mond­ta: azt szeretné, ha ezt az el­ső, majd az ezt követő ha­sonló találkozókat a kötet­len beszélgetés jellemezné. Csaknem megtelt tegnap a megyeháza. Bár a meghí­vottaknak nem kellett jelen­léti ívet aláírni, szemmel is meg lehetett állapítani, hogy szűkebb hazánk 183 polgármesterének többsége eljött a három rendező szerv által meghirdetett megbeszélésre. Azt a javas­latot, melyet Schmidt Géza tett a települési önkormány­zatok vezetőinek, mely sze­rint ezt és a következő ha­sonló céllal egybehívandó találkozókat az érintettek tekintsék kötetlen beszélge­tésnek, sokan szó szerint vették. így nemcsak az el­nök által előadott első napi­ilyen megbeszélést évente egy-két alkalommal szeretnének tartani a szervezők falum Attila felvétele rendi ponthoz, melynek címe „A települési önkor­mányzatok és a megyei ön- kormányzat jövőbeni mun­kakapcsolata” volt, de a Közigazgatási Hivatal új vezetőjének, Peták János­nak és a TÁKISZ megbí­zott igazgatójának, Kadók Ferencnének a témáihoz is szép számmal érkeztek a hozzászólások. — A megyei önkormány­zat, s ezzel együtt annak közgyűlése azt szeretné, ha ebben az önkormányzati ciklusban sem jellemezné a központi hivatal és a telepü­lések közötti kapcsolatot valamiféle alá-, vagy fölé­rendeltség, miként ezt a ta­nácsi rendszerben lehetett tapasztalni. Előbbieknek az a dolga, hogy szervezze, ösz- szefogja a településeket, il­letve képviselje kifelé — a főváros, illetve a szakmi­nisztériumok felé az érde­keiket. A közgyűlés elnöke hangsúlyozta: ez a közpon­ti szerv nem alkalmas a pénzek osztására. Egyrész­ről azért nem, mert nincs mit osztani. Pest megye 1995-ben pénzszűkében lesz kénytelen dolgozni. (Folytatás a 4. oldalon) Jubileumi tanév előtt a GATE Mezogépészek számadása Közel két évtizedes hagyomány, hogy az eszten- ■ dő elején a Gödöllői Agrártudományi Egyete­men a mezőgazdaság gépesítésében érdekelt in­tézetek, felsőoktatási intézmények munkatár­sai, mezőgazdasági üzemek és ipari válíalatok szakem­berei beszámolnak előző évi kutatási, fejlesztési eredmé­nyeikről. Az idei tanácskozás tegnapi megnyitóján Ko­csis Károly rektor bejelentette, hogy ez a rendezvény a nyitánya a GATE közelgő 75. tanévéhez kapcsolódó ün­nepi programoknak. Lakos László földművelésügyi mi­niszter, a plenáris ülés előadója időszerű agrárpolitikai kérdésekről szólt, különös figyelemmel a gépesítés fej­lesztésére. A magyar agrár-felsőokta­tás hosszú évszázadokon ke­resztül meghatározó szere­pet játszott Európában — emlékeztetett megnyitójá­ban Kocsis Károly. A XIX. század végére kialakult a ha­zai agrár-felsőoktatás orszá­gos hálózata. A gödöllői egyetem a Budapesti Kirá­lyi Magyar Tudományegye­temen 1920-ban felállított közgazdaság-tudományi kar­hoz köti jogfolytonosságát. A jubileum tiszteletére a GATE kétéves rendez­vénysorozatot szervez, melynek nyitánya a mosta­ni kétnapos tanácskozás. Szeptember elején nem­csak a 75. tanévet nyitják meg, hanem az Agro-Univ '95 elnevezésű mezőgaz­dasági vásárt is az intéz­mény területén. A három­napos bemutató az 1996-os országos mező- gazdasági kiállítás főpró­bája lesz. A millecentená- rium évében, augusztus vé­gétől szeptember közepéig tart nyitva az egytemi vá­rosban az OMÉK. (Folytatás a 4. oldalon) Püspökszilágyon nem bővítenék A környezetet ugyan nem szennyezik az atomerő­művek működésükkel, ám az energia mellett hul­ladékot is termelnek. A kis és közepes aktivitású radioaktív anyagok végle­ges tárolójának befogadá­sára alkalmas területek megtalálására országos szakirodalmi munka kez­dődött. A munka két sza­kaszból áll: az egyik a megfelelő hely kiválasztá­sa, a másik ezt követően a létesítés. Az első sza­kasz elvégzését megkezd­te a Magyar Állami Föld­tani Intézet tudományos csoportja. (Folytatás a 3. oldalon) Az elvetett kocka A kulturális tárca vezetője, Fodor Gábor alighanem átlépte a Rubicont. Minapi kijelentésével, miszerint nyereségessé kell tenni a kultúrát, minden bizony­nyal nemcsak a kockát, de a sulykot is elvetette. A kultúra gárdaparancsnokának rejtőzködő' magányá­ban lehetnek ugyan efféle privát gondolatai, de hát a nyilvánosságnak szánni őket, jámborul fogalmaz­va is illetlenség — a kultúrával szemben. Pontosab­ban szólva a magyar kultúrával szemben, amely épp napjainkban vívja már-már kilátástalannak tűnő' darwini küzdelmét a megmaradásért. Olyan ellensé­ges környezetben — értsd, egy idegen és mohó kultú­ra társaságában —, amely a fennmaradását veszé­lyezteti. Van tehát a kultúránknak amúgy is elég baja és kötelezettsége, miért tennénk kötelességévé, hogy lé­nyegétől idegen feladatokat is ellásson. A materiális értékteremtésre, az anyagi javak megszerzésére min­den normális társadalombán a termelési ágazatok hivatottak. Es ha ez utóbbi netán képtelen a felada­tát ellátni, az egyértelműen a kultúra elhanyagoltsá­gára utal vissza. Egy pénzeszsák sötét fenekére néző' szemlélettel aligha lehet a világítótorony távlataiban gondolkod­ni. A kultúra fennmaradásának parancsa hosszú távú megerősítést követel és olyan következmények vállalását, amelyek rendszerint meghaladják egy nemzedék időhatárát. A kulturális miniszternek mecénásnak, s nem uzsorásnak kéne lennie. A kultúra javára tevékeny­kedni annyit jelent, mint hozzájárulni fennmaradá­sához. Egyetlen esetben jogosult csupán a miniszter elvárása — miszerint kulturális intézményeink ala­kuljanak át húskombináttá —, akkor, ha titkos kül­detése egy tőlünk érzelmileg is távoli kultúra megho­nosítása a sajátunk ellenében. Ez esetben viszont nem a mi miniszterünk, nem bennünket szolgál. Miként már — legnagyobb sajnálatunkra — Sík Ferenc, a Nemzeti Színház néhai főrendezője sem, akinek halálhíre épp e sorok írásakor érkezett szer­kesztőségünkbe. A kulturális miniszter fentebb\ emlí­tett kijelentését követően kapott a szívéhez. íme, a miniszter úr első kulturális „nyeresége”. Paizs Tibor Surján László szabad fóruma Felelősséggel a polgárokért Egy olyan Magyarország megteremtését tűztük ki ma­gunk elé, amely a piacgaz­daságra épül ugyan, de az állam a szociális igazságos­ság megteremtése érdeké­ben a jelenlegi gyakorlatnál hatékonyabban avatkozik be a társadalmi folyamatok­ba — mondta Surján Lász­ló, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke pártja idén első alkalommal megtartott szabad fórumán. Az állam­nak a pártelnök szerint fele­lősséget kell éreznie polgá­rai iránt, ami a családok problémáinak a jelenleginél határozottabb felvállalását jelentené. Hatékony és ak­tív népesedéspolikát kelle­ne folytatnia, bátorítani az emberek önmaguk és egy­más iránt érzett felelősségtu­datát, illetve az erkölcsi alapelvek érvényesülését. A KDNP mindezek megvaló­sulása érdekében egy olyan kész programmal rendelke­zik, amely reális alternatí­vát jelentene a kormány ál­tal képviselt és a csőH tartó gazdaságpolitikához képest. Mindehhez termé­szetes fegyvertársnak Sur­ján László a keresztény szel­lemiségű szakszervezeteket és azokat a civil szervezete­ket, amelyek a szociális igazságosságról hasonlókép­pen vélekednek, illetve a Polgári Szövetségbe tömö­rült pártokat tekinti. A KDNP elnöke nem kívánta kommentálni, hogy az ön- kormányzati választások előtt megindult politikai kö­zös menetelés egy esetleges komolyabb együttműködési folyamat kezdetét jelenti, vagy azt inkább egyes konk­rét feladatok érdekében ösz- szefogó alkalmi társulásnak tekinti. Hiszen például a köztársasági elnök megvá­lasztása kérdésében jelentő­sen eltér a KDNP és az MDF véleménye. Azt vi­szont határozottan kijelen­tette, hogy a kere- mokratáknfit- az MS'7'

Next

/
Oldalképek
Tartalom