Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-17 / 14. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1995. JANUÁR 17., KEDD Pápua Új-Guineába érkezett a pápa Ötórás repülőút után tegnap megérkezett Pápua Új-Guineába a katolikus egyházfő. Port Moresbybe való érkezése előtt két órával a dél-csen- des-óceáni ország rendőrsége nagy erőkkel körözést indított két iráni férfi ellen, akiket azzal gyanúsítanak, hogy közük van egy, a pápa elleni állítólagos merényletkísérlethez. A Fülöp-szigetekről való indulása előtt II. János Pálnak biztonsági okokból a tervezettől eltérő útvonalon kellett megközelítenie a manilai repülőteret. n. János Pált a Port Moresby-i repülőtéren fogadta Julius Chan miniszterelnök, a helyi katolikus egyház püspökei, politikai pártok vezetői és több ezer hívő. A pápa két napig tartózkodik az országban. Horvátország és a békeerők A kéksisakosok a szerbeket segítették Minden jel szerint a horvát vezetőség megelégelte a nemzetközi közösségnek a délszláv válságban tapasztalható bizonytalanságát és tehetetlenségét, és Franjo Tudjman elnök elsősorban ezért döntött úgy, hogy felmondja a vendéglátást a kéksisakosoknak. A zágrábi vezetés több prominens tagja is hangoztatta, hogy a jelenlegi status quo elsősorban az ország harminc százalékát megszállva tartó szerbeknek kedvez, másrészt az eddigi nemzetközi tevékenység semmilyen garanciát nem nyújt arra, hogy a szóban forgó terület belátható időn belül visszakerül Horvátország alkotmányos rendszerébe. Ezek az érvek nem alaptalanok, különösen ha szem előtt tartjuk Milan Martié, az úgynevezett Krajinai Szerb Köztársaság önjelölt elnökének nyilatkozatát, miszerint a békeerőknek a szóban forgó térségben való állomásoztatásáról nem Tudjman, hanem az ENSZ Biztonsági Tanácsa dönt. Ugyanakkor a volt falusi rendőrfőnök azt is elmondta, hogy ők szívesen biztosítják a feltételeket a kéksisakosok további feladat- végzéséhez. Ha tehát Martiénak megfelel az ilyen „békefenntartás”, ez aligha lehet jó a horvátoknak, hiszen ily módon területük jelentős részét továbbra is a Belgrádból irányított szakadárok fogják igazgatni. Tudjmanék egyébként hajlandók június végéig országukban látni a békeerőket, de a köztes három hónapot a „vendégek” mindenképpen kötelesek a kivonulásra felhasználni. Július elsejétől pedig egyetlen idegen katona sem tartózkodhat Horvátország területén. A nagyobb befolyással rendelkező nyugati országok vezetői elsősorban attól tartanak, hogy Zágráb a békeerők kivonása után erőszakkal akarja visszaszerezni elvesztett területeit. Ezt tulajdonképpen Tudjmanék sem titkolják, sőt Mate Granic' külügyminiszter egyértelműen kimondta, hogy más megoldás híján fegyverrel szereznek érvényt jogos követelésüknek. Véleménye szerint azonban nagyobb méretű horvát—szerb összecsapástól nem kell tartani, mert ez sem politikailag, sem lo- gisztikailag nem felel meg Szlobodan Milosevic' szerb elnök rezsimjének. (b. m.) Meglep, mennyire hatásos ma is John Steinbeck remek kisregénye, a Lement a hold. 1942-ben, amikor a Vezér még teljes erőbevetéssel küzdött a nagy német eszme megvalósításáért, és pöffeszkedő hitleristák csizmái alatt nyögtünk mi is, persze hogy velőkig rázóan hatott az elnyomott kis nép konok kitartása a kíméletlenül eltaposó túlerővel szemben. Magát az eltiprást sokan megírták, a néma engedelmesség hatalmas ellenálló erejét csak ketten: a francia Vercors és az amerikai Steinbeck. Vercors-nak nehezen bocsátották meg a franciák, hogy a német hódítók közül nem egy vértolulásos szadistát, hanem a francia kultúráért rajongó humanistát választott hőséül — pedig ez tette A tenger csendjét igazi irodalommá. S az, ahogy e jó szándékú hódító minden közeledését konok hallgatás utasította vissza. Lehet, hogy Steinbecktől sem veszik jó néven, hogy a német ezredes ugyanúgy emlékszik Szókratész védőbeszédének utolsó szavaira, mint vérpadra küldött áldozata. Megérti ezt a mai olvasó? Akinek nincsenek emlékei 1942-ből? Tolsztojba vetjük bizalmunkat: a napóleoni háboMoszkva belügyitek tartja Napok múlva végső ostrom? Tegnap reggel változatlanul folytatódott Groznij több mint egy he'te tartó, szüntelen ágyúzása. Közben mind a csecsének, mind az orosz erők részéről erőátcsoportosítást végeztek. A csecsen vezérkar illetékesére hivatkozva az Interfax azt jelentette, hogy továbbra is arra számítanak Groznijban, hogy napok kérdése a város elleni végső orosz ostrom. Erre utalt, hogy a múlt heti erősítések után Groznij felé újabb orosz egységek közeledtek. Több tucat csapatszállító teherautó, illetve páncélozott harcjármű haladt a doni Rosztov—Baku közötti országúton a csecsen főváros irányába. Ellenkező irányban grozniji menekülteket szállító tehergépkocsik haladtak Vlagyi- kavkaz felé. Az orosz csapatok főhadiszállásán, / Mozdokban Szergej Sojgu, a rendkívüli helyzetekre létrehozott minisztérium vezetője cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint mintegy 800 orosz katona holttestét Groznij mellett tömegsírba temették volna. Vasárnap esti jelentésekben az orosz katonai források először ismerték el, hogy mintegy 600 orosz katona vesztette életét, az eltűntek számát pedig 200-ban adták meg. Korábban a hadsereg, illetve a belügyminisztérium a halottak és eltűntek számát illetően jóval kisebb számokat említett. A csecsen áldozatok számára vonatkozóan a legkülönbözőbb adatokat közöltek eddig, de mindegyik ezres nagyságrendű volt. Moszkva szerint az EBESZ-nek a csecsenföldi békés rendezés későbbi szakaszában kellene bekapcsolódnia, s jelenleg a soros elnök képviselőjének vagy képviselőinek Moszkvába, illetve a csecsen válságövezetbe küldéséről van csupán szó. Moszkva belügynek tartja a konfliktus rendezését és saját erővel kívánja megoldani azt. Mindezt az orosz külügyminisztérium magas rangú képviselője közölte tegnap újságírókkal Gyarmati István nagykövet külügyminisztériumban folytatott tárgyalásairól szólva. Az orosz diplomata a megbeszélésekről annyit mondott még, hogy Gyarmati tárgyalásainak homlokterében a csecsen válság állt. A palesztinok kezdetben cáfolták a hírt Havátma Gázában kíván élni Náif Havátma palesztin vezető a Gáza-övezetben kíván letelepedni. Havátma szándéka mögött a közelgő palesztin választások előtti korteshadjáratra való készülődés húzódik meg. A jeruzsálemi rádió tegnap szenzációként közölte, hogy a Gáza-övezet területén kíván letelepedni Náif Havátma, a Palesztina Felszabadításának Népi Demokratikus Frontja elnevezésű szervezet vezetője. Palesztin körökben eleinte cáfolták a-hírt, s azt állították, hogy Izrael szándékosan be akarja feketíteni a vezető politikust. Havátma ugyanis mindmáig ellenzi a Jasszer Arafat által aláírt izraeli—palesztin autonómiaszerződést. A jeruzsálemi rádió tudni véli azt is, hogy Havátma erről a kérdésNáif Havátma, vezető palesztin politikus ről személyesen tárgyalt a Damaszkuszba látogató orosz külügyminiszter-helyettessel. Ali Abu Hilál, a Palesztina Felszabadításának Népi Demokratikus Frontja vezető politikusa szerint Havátma valóban tárgyalt az orosz diplomatával, de nemcsak a saját maga számára kérte a letelepedés engedélyezését a Gáza-övezetben, hanem a száműzetésben élő összes palesztin politikus részére. Havátma kérte az orosz külügyminiszter-helyettestől, hogy ez ügyben Moszkva gyakoroljon nyomást Izraelre. A különböző, sokszor egymással is vetélkedő palesztin szervezetek mostanában igyekeznek minél több vezető politikust bejuttatni az autonóm területekre, illetve a megszállt területekre. A szándék mögött az áll, hogy az izraeli—palesztin autonómiaegyezmény második szakaszának elkezdése előtt az önkormányzati, illetve a megszállt területeken általános választásokra kerül sor. Hering József A nagyvilág hírei * Az illetékes belga hatóságoktól megkapta megbízatása teljesítéséhez a hivatalos egyetértést, és tegnap már meg is kezdte a munkát Brüsszelben Kiss Tibor, a Magyar Köztársaság új brüsszeli nagykövete. % Hivatalos megbeszéléseket kezdett tegnap reggel Brüsszelben Somogyi Ferenc külügyi államtitkár, aki három napot tölt a belga fővárosban. Programjának középpontjában elsősorban biztonságpolitikai kérdések állnak. ¥ Hatalmas, még a vártnál is nagyobb vihart kavart Franciaországban Jacques Gaillot év- reux-i püspök múlt pénteki felmentése: azóta egymást érik a Vatikánnak címzett bírálatok, méghozzá nem pusztán a hívők és egyes társadalmi szervezetek, hanem egyes politikusok, a társegyházak, sőt a francia klérus tagjai részéről is. Vasárnap országszerte számos városban tartottak csendes tüntetéseket Gaillot mellett. ¥ Robbanás történt vasárnap este Moszkva egyik legelegánsabb szállodájában, a nemrég felújított Metropolban. A Nagyszínházzal szemben lévő épület harmadik szintjén robbant a pokolgép, amely személyi sérülést nem okozott és a károk is viszonylag csekélyek. Az utóbbi időben az orosz fővárosban szinte mindennapossá vált bombariadók után ez volt az első eset, hogy egy épületben pokolgép robbant. VÉLEMÉNY John Steinbeck tanácsa rúról sincsenek személyes emlékeink, mégis maradandó élményünk a Háború és béke. De azért, aki a Kohl—Mitterrand érában nőtt fel, vagy aki csak a mi utolsó évtizedeink hazudozásai- ból ismeri a történelmet, nem biztos, hogy bele tudja élni magát a szabadságától megfosztott állampolgár lelkivilágába. Átérezheti-e az ilyen mondatot: „kis ember vagyok, és ez kicsi város, de kell lenni a kis emberekben is egy szikrának, mely lángba borulhat”? Vagy még inkább ezt: „Ez a nép nem szereti, ha meghódítják, és nem is fogják meghódítani. Szabad emberek nem értenek a háború megindításához, de ha már egyszer megindult, a vereségben is tudnak harcolni.” Ennek a folytatása ott az, hogy „mindig a hordaemberek azok, akik megnyerik a csatákat, és a szabad emberek azok, akik megnyerik a háborúkat” — csakhogy nálunk éppen fordítva történik: a megnyert csatákat vesztett háborúk követik, s már észben sem tudjuk tartani, mióta élünk a hordanépek igájában. Lassan el is feledjük, milyen lehet az: szabadnak lenni. A különbség, hogy most nem külső, hanem belső ellenség emészti az országot, nem könnyít, sőt nehezít helyzetünkön. Mert amikor török, osztrák, német, szovjet volt a leigázó, minden magyar tudta, hol a helye. Most alszik a magyar a magyarban, s még föl kell ébrednie ahhoz, hogy világosan lássa, ki ellen kell védekeznie, s hogyan. Nagyon jól tette az Európa és a Fabula Könyvkiadó, hogy újra a kezünkbe adta Steinbeck könyvét, megtanuljuk belőle a módszert. Az erőszaknak engedni kell, de úgy, hogy ne legyen egy pillanatnyi nyugta sem. Rettegjen a hódító, féltse életét és zsákmányát. Érezze folyton, hogy zsivány. El fog jönni — tán nem is sokára — az idő, amikor az éhezők és a jóllakottak ellentétére egyszerűsödik a most oly kusza kép, és amikor az éhező magyarok rájönnek arra, hogy mégiscsak ők vannak többségben e hazában, akkor Dózsa György népe kaszát-kapát ragad, vörös kakas röpül a hivalkodó palotákra, vér folyik az utcán, a hordaemberek odébb állnak, s végre mi is elmondhatjuk, hogy ez a nép nem szereti, ha meghódítják. (Benedek István)
