Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-03 / 2. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1995. JANUÁR 3., KEDD 5 Év eleji körkérdés Számvetés és tervek Az új esztendő' első napjai mindenütt a számvetés­sel és a tervezéssel telnek. Cegléd polgármesterét, ' intézmények vezetőit arról kérdeztük: várta-e, hogy véget érjen már az óév? Hogyan kezdte 1995-öt? Minek örülne, ha teljesülne az idén? Ki szője a szociális hálót? áll az önkormányzatok előtt Kárteszi István polgár- mester: — Nem titkolom, jó, hogy véget ért 1994, amely különösen az elmúlt hetek­ben bővelkedett programban. Hála Istennek, kellemesen ünnepelhettünk, hisz’ meg­alakult az új önkormányzat. Az év első munkanapján megtekintettem a Táncsics-is- kola elkészült épületszár­nyát. A téli szünet után elkez­dődhet a létesítményben — mindenki örömére — a taní­tás. A városházán az alpol­gármesterrel és a jegyzővel a konkrét teendőket beszéljük meg. Nevezetesen, miként in­dítsuk a polgármesteri hiva­tal és a képviselő-testület munkáját. Nagyon örülnék, ha a várost politikamentesen tudnánk irányítani. Mert csak így valósíthatjuk meg az elképzeléseinket. Egyéb­ként az alakuló ülés hangula­ta azt sugallja, hogy az önkor­mányzati testület harmoniku­san működhet együtt — nyil­ván időnként lesznek viták is — a város gyarapodásáért. — Én nem vártam 1994 végét — mondta dr. Mohos György, a Toldy Kórház igazgató főorvosa —, annál is inkább nem, mert az el­múlt esztendő kiemelkedően sikeres volt számunkra. Meg­valósult a leendő teljes re­konstrukció első üteme — ami mintegy száztízmillió fo­rintot emésztett fel —, a kor­szerű laboratórium és gyógy­szertár. Tovább javult a kór­ház műszerezettsége. Pénz­ügyileg szintén jó évet zár­tunk. Ez egyáltalán nem lé­nyegtelen, hiszen több egész­ségügyi intézmény arra a sorsra jutott, hogy fontolgat­ják az esetleges bezárását. Ezeket a napokat tervek ké­szítésével töltöm. Sajnos, még nem tudjuk, hogy az ön- kormányzat költségvetéséből mire számíthatunk, jut-e fej­lesztésre és felújításra. Mi ta­gadás, az előjelek igen kedve­zőtlenek. Az energiaárak, va­lamint az általános forgalmi adó emelkedése jelentősen növelik a költségeinket. Mindezt a saját anyagi keret­ből kell majd kigazdálkodni. Reménykedünk abban, hogy az idén folytatódhat a re­konstrukció. Valószínű, hogy elkészülnek a követke­ző ütem tervei. Ám aligha­nem az építkezés csak 1996-ban kezdődhet majd el. Lűr István, a Kossuth Mű­velődési Központ igazgatója: — Évek óta amiatt aggó­dom, hogy az intézményünk rendezvényeire egyre keve­sebben jönnek el. Örömmel újságolhatom, hogy minden idők legsikereseb esztendejét zártuk 1994-ben. Valameny- nyi előadásunkra elkeltek a bérletek. Telt házat vonzot­tak a színházi bemutatók és zenés estek. Korábban szá­mos színházbarát Budapestre járt. Mivel időközben drágul­tak az utazás költségei, so­kan úgy döntöttek, hogy az intézményünk egy-egy prog­ramját választják. Igyekez­tünk olyan műsort összeállíta­ni, hogy elégedettek legye­nek azok, akik szeretnének kikapcsolódni. A visszajelzé­sek és persze az eladott je­gyek alapján úgy érzem, ta­valy megfeleltünk az elvárá­soknak. Természetesen az esztendőt energiatakarékossá­gi intézkedésekkel kezdem. A megnövekedett árak kemé­nyen sújtják a művelődési központot. Ezért aztán iga­zán örülnénk, ha az idén meg­ismételhetnénk a tavalyi ered­ményünket. — Bevallom, elég nehéz esztendőt hagytunk magunk mögött — válaszolta Dávid Lajos városi rendőrkapitány —, ezért jómagam vártam már, hogy véget érjen 1994. Igen sok fejfájást okozott, hogy az ideálishoz képest ke­vesebb emberrel és gépjármű­vel kellett minél eredménye­sebben megoldani a feladata­inkat. Egyáltalán nem a mun­katársaim szorgalmával volt a baj. Ők hivatástudatból — nemegyszer veszélyes hely­zetben — tették a dolgukat. Ezekben a napokban elemez­zük a statisztikai adatokat. Mérlegeljük, hogy hol lehet fokozni az eredményességet, és milyen intézkedések javít­hatnak^ egy-egy hiányossá­gon. Őszintén örülnénk, ha az idén bővülhetne a létszá­munk, s gazdagodnánk egy­két gépkocsival. Jó lenne, ha számíthatnánk az új önkor­mányzatok támogatására. S persze, bizakodom abban, hogy ebben az évben rende­zik a kollégák bérét, amely jóval elmarad attól, amiért ke­ményen megdolgoznak és megérdemelnének. Patkós Inna érdemes mű­vész: — Jóllehet 1994-et egy gonosz élfnény miatt, az ott­honomban megtámadtak és kiraboltak, nem a szép és kel­lemes emlékeim között őr­zöm. Ennek ellenére nem vár­tam, hogy mielőbb múljon el az óév. Már csak azért sem, mert ismét öregedtem egy esztendőt... Ami az én ko­romban (a magyar színját­szás nagyasszonya március 8-án lesz 95 éves. A szerk.) nem igazán előnyös. Ezek­ben a napokban kissé unatko­zom. Hiszen majd csak tavasz- szal tüsténkedhetek a kert­ben. így mit tehetek, olvasga­tok, rádiót hallgatok. Azzal kezdem a napot, hogy kiszel­lőztetem az ágyneműt, meg- fürdöm. S el nem maradhat a reggeli szertartása. A jelek azt sejtetik, hogy Mind- szenty bíboros anyjának ala­kításával alighanem elbúcsúz­tam a művészi pályától. Igaz, ha felkérnének egy újabb sze­repre, valószínű, hogy igent mondanék. Különben nincs semmi vágyam. Talán csak az, hogy egészséges legyek, ne essek össze, s el tudjam látni magam. F. F. Nehéz év Sok kellemetlen meglepe­tés vár bennünket az új év­ben. Már van hírünk né­hány csúnya ajándékról: felszöknek az energiaárak, méghozzá nem is kis mér­tékben, s ez átgyűrűzik az élet minden'területére. A MÁV és a Volán már kö­zölte, hogy január elsejétől mintegy húsz százalékkal emelik az utazási tarifákat, a posta növeli az árait, és a drágulás eléri az élelmisze­reket is. Az emberek több­ségét az foglalkoztába most, az év fordulóján, ho­gyan fogja biztosítani a megemelt árak mellett mindazt a családjának, amit már eddig is alig-alig tudott kiszorítani. A kilá­tástalan helyzetben lévők, a fizetésképtelenné válók segítségre szorulnak, töb­ben lesznek, mint eddig, és több segítségre lesz szükségük. Hogyan készül­tek fel erre az önkormány­zatok? — erre a kérdésre kerestünk választ megyénk néhány településén. Rozbora Andor, Tárnok polgármestere: — Már megalakult a képviselő-testület, de még csak a körvonalazódó költ­ségvetésig jutottunk el. Egyelőre csak nagy szá­mokkal dolgozunk, febru­ár végére készül el a költ­ségvetésünk. Annyit tu­dunk már, hogy mintegy kétszázmillió forintból kell gazdálkodnia a telepü­lésnek, a rendelkezésünkre álló pénz tehát csaknem ugyanannyi, mint tavaly volt, de a kiadások lénye­gesen megnőnek. Az ener­giaárak növekedése meg­drágítja az intézmények fenntartását, a lakosság (Folytatás az 1■ oldalról) December 23-ai lapszá­munkban azt nyilatkozta Székely Lajos, a Digitel 2001 Rt. vezérigazgatója, s Bori István, a cég gazdasá­gi igazgatója, hogy — idé­zet nyilatkozatukból —: a CG Sat például elutasította az önkormányzatok által a társaságba beviendő appor­tot, megszegte az eredeti vállalást, nem, illetve alig folytatták a megkezdett épít­kezést... Henri Piganeau, az Ész­táv Rt. vezérigazgatója a tá­volabbi múlt felidézésével kezdi cáfolatát. — Miután a Digitel el­nyerte a koncessziót a térsé­gi telefonfejlesztésre, legel­ső feladata az lett volna, hogy koncessziós társasá­got hozzon létre. Ekkor kér­te fel a cég a francia nagy- vállalatot, a CG Sat-ot arra, hogy nyújtson a beruházás­hoz technikai, műszaki, pénzügyi szakértelmet, illet­ve segítséget. Ennek feltéte­leként — természetesen — azt jelöltük meg, hogy az életkörülményei romlanak. Biztos, hogy sokkal nehe­zebb lesz a jövő év, mint az elmúlt. Újházi Miklós, Pusztazá- mor jegyzője: — A mi településünk helyzetében az az örvende­tes, hogy jól gazdálkod­tunk áz elmúlt években, így nincs forráshiány, ta­lán még fejlesztésre is jut pénz. Az energia-áremelés okozta nehézségeken a la­kosságot a lakástámogatá­si formán keresztül tudjuk segíteni. Ez fél évre állapít­ható meg, havi rendszeres­séggel adható, és a fél év újabb fél évekkel meghosz- szabbítható. A rezsiköltség­be a lakásépítési hitel tör­lesztőrészletei is beszámít­hatóak, s ennek felét — je­lenleg 1500 forintot legfel­jebb — átvállalja az önkor­mányzat. Nyilvánvaló, hogy ez folytatódik to­vább, de hogy konkrétan mekkora támogatást kap­hat egy-egy ember, s hogy a szociális keret emelke- dik-e, azt a képviselő-testü­let fogja eldönteni. Vásárhelyi Nagy Antal- né, Makád polgármestere: — Még nem tekintettük át a 'feladatainkat, az év elején látunk hozzá a ko­moly munkához. Nem hi­szem, hogy lesz lehetőség a szociális keret emelésé­re, hiszen a rendelkezé­sünkre álló pénzből más feladatokat is meg kell ol­danunk. Az, hogy emelked­nek az energiaárak, súlyo­san érinti a lakosságot, de az önkormányzatot is, és azt hiszem, a szociális gon­dok megoldását nem lehet teljes egészében az önkor­mányzatokra hárítani. Észak-Pest megyei telefon­fejlesztés megvalósítására alakult Észtávot tekintse a Digitel koncessziós társá­nak. Ami ezután következett, az már önmagáért beszél. A francia cég egyidejűleg 15 településen kezdte el a kivi­telezést. Természetesen ezt a kezdeményező lépésünket nem folytathattuk a végte­lenségig: úgy döntött a cég vezetése, hogy amíg a Digi­tel nem jegyzi be a koncesz- sziós társaságot, addig befa­gyasztjuk a fejlesztéseket, leállítjuk a konkrét kivitele­zési munkát. Előbbi pedig — erről tanúskodik a Digi­tel tavaszi közgyűlésének forgatókönyve is — nem történt meg. A CG Sat értetlenül áll a történtek előtt: nem talál arra magyarázatot, miért kérte őt segítségre a Digitel 2001 Rt., ha a megvalósítás­hoz szükséges alapvető fel­tételeket nem teljesítette. Pedig — miként ez is el­hangzott Bori István és Szé­kely Lajos nyilatkozatában Nem vagyok híve a segé­lyezésnek különben, főleg egy ilyen kis településen, mint a miénk, ahol minden­ki mindenkit ismer, nagy feszültségeket okoz a la­kosság körében, ha látják, hogy valaki segélyekből tartja fenn magát, de állan­dó vendége az italboltnak. Szükség van szociális se­gítségre, de ebben a formá­ban nem célravezető, mert igazságtalan azokkal szem­ben, akik kevés pénzből is fenn tudják tartani magu­kat, kiküszködik a számlái­kat. Stáhly István, Ráckeve jegyzője: — Még nem ismerem az új képviselő-testület kon­cepcióit, de annyi biztos, hogy a korábbi döntések értelmében 1995-re két be­ruházást meg kell valósíta­ni. A négy gimnáziumi tan­terem építése már folyik, az általános iskola lapos te­tejének beépítése pedig megkezdődik, ha az időjá­rás lehetővé teszi. Ezen kí­vül más fejlesztésre nem lesz lehetőség. Ráckeve na­gyon nehéz helyzetben van, hiszen a lakosok szá­ma mindössze 8400, a fej­kvóta ezért alacsony, ugyanakkor régi hagyo­mány, hogy a város körzet- központi feladatokat lát el, így az egészségügyi közép­szintű ellátást, itt van a körzeti zeneiskola, a szoci­ális otthon, a tűzoltóság — ezeket mind Ráckeve fi­nanszírozza, holott nem csak a saját igényeit elégíti ki. Városunknak ezt a funk­cióját az állami támogatás nem ismeri el. így fordul­hat elő, hogy a város éves költségvetése négyszázmil­— a francia vállalat nem af­féle kis cég, amelynek túl nagy feladat lenne a szege­di és a szentesi primer kör­zetekben folyó fejlesztések mellé egyidejűleg felvállal­ni az Észak-Pest megyei távközlési beruházást. — A CG Sat évi tiszta be­vétele 50 milliárd forint — mutatja a cégről készített ki­mutatásokat Henri Piga­neau vezérigazgató. — Franciaországi viszonylat­ban a második legnagyobb vállalatóriás — a Posta után — a CG Sat. Ami pe­dig a külföldi fejlesztéseit il­leti, azok közül — a hazai vállalásokon túl — a legkie­melkedőbb az angliai beru­házás megvalósítása volt. A szigetországban 3 millió la­kás telefonnal és ezzel pár­huzamosan kábeltévé-háló­zattal történő kiszolgálását vállalta fel és végezte el a CG Sat. A vita, a Digitel 2001 Rt. és az Észtáv között az egy­mástól eltérő álláspontokat ismerve, feltételezhető, hogy még jó ideig elhúzó­lió forint, amelyből mint­egy huszonkilencmillió megy a szociális keretbe. Pest megyében Ráckevén a legrosszabb a munkanél­küliségi ráta, sokan kap­nak segélyt, illetve jövede­lempótló támogatást. Az idegenforgalomból tudna a város profitálni, de eddig ezt a lehetőséget nem ak­názta ki. Nemrég elnyer­tünk az osztrák kormány­tól egy pályázatot, kétmil­lió schilling értékben. Eb­ből osztrák szakemberek felmérést készítenek a Rác­ke vében rejlő lehetőségek­ről, s elkészítik a tervet is, hogyan lehetne ezeket ki­aknázni. Talán, ha ez a terv meglesz, megkezdőd­het a város célirányos fej­lesztése, s kiutat találunk a jelenlegi nehéz helyzetből. * A központi támogatás állító­lag mintegy nyolc százalék­kal növekszik, de ez semmi­képp sem ellensúlyozza a kiadások várható növekedé­sét. Nehezíti az önkormány­zatok helyzetét az is, hogy a jövő évtől már nem lehet visszaigényelni az áfát, a be­ruházások ennyivel is drá­gábbak lesznek. Szükség lenne a helyi szociális ellá­tás javítására, de ha nem lesz miből, nem tudják meg­oldani. A kérdés csak az, hogy ha az önkormányza­tok képtelenek lesznek rá, kinek a feladata lesz, hogy megszője a szociális hálót? Talán az is megoldás, ha — mint azt az egyik települé­sen mondták — szűkítik a hálón a lyukat, azaz szigo­rúbban megvizsgálják, ki jo­gosult valóban a segélyre... Pável Melinda dik. Sőt, utóbbi a cégbírósá­gi bejegyzés megakadályo­zásáért, illetve a terepeken végzett munka ellenértéké­nek (mintegy 2-2,5 milliárd forintról van szó) rendezet­lenségéért bíróságra is viszi az ügyet. Persze mindez nem nyugtatja meg a 28 ezer várakozót. A franciák szerint már eddig is csak­nem egyéves késlekedés ter­heli a Digitel számláját. Er­ről nem a bíróság előtt, s nem is a CG Sat-nak, illet­ve az Észtávnak kell elszá­molnia, de a lakosság felé kellene tájékoztatást nyújta­ni. Utóbbi — (folyamatos) elmaradását a térségi polgár- mesterek közül többen is sé­relmezték. Főként azért ró­ják fel a tényszerű, napra­kész és folyamatos lakossá­gi tájékoztatás elmaradását a Digitelnek a polgármeste­rek, mert a helybéliek nap mint nap őket zaklatják kér­déseikkel: mikor telefonál­hatnak végre már. A választ a kérdésre ők (sem) tudják. Mailár Éva 4 Várják a telefont Észak-Pest megyében Leállították a fejlesztéseket

Next

/
Oldalképek
Tartalom