Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-03 / 2. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1995. JANUAR 3.. KEDD Halálos fenyegetés Rabinnak A Dávid Kardja nevű szélsőjobboldali izraeli csoportosulás tegnap halálosan megfenyegette Jichak Rabin izreli kormányfőt. — Rabinra halál vár — áll azon a röplapon, melyet a néhány tucat aktivistából álló csoport az izraeli hadsereg rádiójához juttatott el. A szöveg szerint „Rabin áruló, aki hagyja, hogy zsidó vér folyjon, elkótyavetyéli Jeruzsálemet, és jogokat biztosít a gyilkos Arafatnak”. A Dávid Kardja a Meir Kahane rabbi által létrehozom arabellenes Kach-mozgalom befolyása alatt áll, amelyet a Ra- bin-kormány a februári hebroni mészárlás után betiltott. Tagjai többségében a jeruzsálemi óváros muzulmán negyedében és a Hebron térségében élő telepesek. A csoport korábban már több ízben fenyegette meg halálosan az izraeli baloldal egyes vezetőit. Nem bíznak Jelcinben Távozó miniszterek? Egy nemrégiben elvégzett oroszországi közvéleménykutatás adatai szerint az oroszok 65 százaléka nem bízik Borisz Jelcin elnökben. A moszkvai NTV nevű tévéadó vasárnap esti jelentése szerint az egész országra kiterjedő közvéleménykutatást két héttel azt követően végezték el, hogy az orosz hadsereg csapatai támadást indítottak a csecsen főváros, Groznij ellen. Az NTV egyik közéleti műsorában megszólaltatták Andronyik Migranyjant, Jelcin egyik tanácsadóját, aki annak a véleményének adott hangot, az idei év a peresztrojka 1985-ös bevezetése óta lesz a legnehezebb Oroszország számára. Szerinte új politikai gondolatok uralkodnak majd az országban, és erősebb lesz a hazafias érzés az emberekben, mint eddig. Migranyjan úgy vélekedett, hogy az idén több, liberális nézeteiről ismert miniszter távozik a kormányból. Törökországi kurdok támadása Öt gyermeket és négy nőt öltek meg törökországi kurd szakadárok vasárnap. Hivatalos ankarai közlés szerint a kurdok Diyarbakir tartományban egy falura támadtak. Több lakóépületre géppisztolytüzet nyitottak, és rakétavető gránátokat is a védtelen házakra zúdítottak. Az AP jelentésében utal arra, hogy az úgynevezett Kurd Munkapárt 1984 óta folytat fegyvers harcot a kurd autonómia kivívásáért. Gyakran olyan településekre támadnak, amelyek lakóit azzal vádolják meg, hogy együttműködnek a hatóságokkal. Az elmúlt tizenegy évben mintegy 13 ezer ember halt meg Törökországban a kurdok mészárlásaiban, illetve a köztük és a hadsereg között dúló harcokban. Kezünkben a kozmológia és az elméleti fizika legfrissebb összefoglalója: Paul Davies „Az utolsó három perc — Feltevések a Világ- egyetem végső sorsáról” című könyve, melyet a megboldogult Szentágothai János szerkesztette „Világ-Egyetem” sorozatban példás gyorsasággal jelentetett meg a Kulturtrade Kiadó, dr. Both Előd fordításában: az eredetit 1994-ben adták ki New Yorkban (Hatper Collins), a fordítás a rendelkezésre bocsátott kéziratból készült. Ez hát a legújabb jelentés az elméleti fizika elméleti vi- tustáncáról, önnön „fekete lyuk”-ából, amelynek csapdájába Laplace híres válaszától indult el; Napóleon Bonaparte első konzul ugyanis azt kérdezte tőle: „Hol van Isten helye ebben az Ön rendszerében?” Mire Laplace: „Sire, erre a hipotézisre nincs szükségem.” De hol van már a tavalyi hó, hol van már Laplace, hol Marx és Engels, hol az a hosszú sor, melyről Einstein megjegyezte: „A természettudós rossz filozófus?” Paul Davies a University of Adelaide természetfilozófia-professzora, s mint ilyen, lebilincselő előadásmódban megkísérli a filozófiát legalább gyenge kötéssel „egy atommagban egyesíteni” az elméleti fizikával, — ám a végeredményt egy költői vénájú ógörög mitográfus is megirigyelhetné. Ezt a könyvet a szent hierarchiába szerveződött Tudomány fölkent főpapjai aligha fogják megköszönni, holott segíteni akart. Szegény elméleti fizikust még az ág is húzza: nem elég, hogy az időben-térben végtelen VilágAmerikai és orosz politikusok Jelcin ellen Groznij tartja magát Lapzártakor Csecsenföld fővárosából érkező hírek szerint a betolakodó orosz egységeknek eddig nem sikerült elfoglalniuk a grozniji elnöki palotát, illetve a stratégiai fontosságú pontokat. A csecsen szabadságharcosok visszaverték a támadásokat, s legalább 250 orosz tankot semmisítettek meg. A csecsenföldi orosz agresszió egyre komolyabb nemtetszést vált ki az amerikai vezető politikusok, valamint a Jelcint ellenző orosz parlamenti képviselők körében. Csecsenföld fővárosában, Groznijban tegnap is folytak a heves harcok az orosz agresszorok és a csecsen szabadságharcosok között. Moszkvából és Groznijból közben egymásnak ellentmondó jelentések érkeznek a főváros elfoglalásáról. A moszkvai katonai főparancsnokság már tegnap azt állította, hogy az orosz egységek ellenőrzésük alá vonták a grozniji elnöki palotát és a főváros kulcsfontosságú pontjait. Ezzel szemben több külföldi hírügynökség azt jelentette, hogy az orosz betolakodók eddig még nem gyűrték le a csecsének elszánt ellenállását. Ezen utóbbi véleményt támasztja alá az is, hogy a moszkvai katonai hadvezetés tegnap további utánpótlást irányított a Groznijt ostromló orosz csapatok megerősítésére. Cáfolják az orosz hadügyminisztert Az ECO nevű magánrádió jelentése szerint-a csecsen védők megsemmisítették a Groznijba szombaton betörő mintegy 250 orosz tankot. A Groznijból hazatérő orosz parlamenti képviselők tegnap Moszkvában elmondták, hogy az elmúlt két-három nap harci tevékenysége folyamán legalább 350-400 orosz támadó katona vesztette életét. Orosz képviselők egy csoportja mára a parlament rendkívüli ülésének az összehívását követeli a csecsenföldi vérontás leállítása érdekében. Az orosz képviselők nehezményezik azt is, hogy Pavel Gracsov védelmi miniszter már tegnap bejelentette Groznij elfoglalását. Ezzel szemben a Groznijban működő külföldi tudósítók még tegnap is szabadon megközelíthették az elnöki palotát, melyet több száz, Du- dajevhez hű fegyveres csecsen katona őrzött. Nincs iszlám szolidaritás Iráni Iszlám Köztársaság vezetői eddig nem ítélték el a csecsenföldi orosz beavatkozást. Az irányi kormány hallgatása azzal magyarázható, hogy Teherán modern fegyvereket vásárol Moszkvától. Oroszország ezenkívül befejezi a németek által félbehagyott iráni atomreaktor fölépítését is. A fegyverkezésen túl igen élénk az iráni— orosz együttműködés az acélipar terén is. Veszélyben az amerikai támogatás A nemrég megválasztott republikánus többségű Washingtoni kongresz- szus tagjai közül egyre többen követelik Clinton elnöktől, hogy a csecsenföldi orosz katonai tevékenység miatt állítsa le az Oroszországba irányuló pénzügyi támogatást. Mint ismeretes, az Egyesült Államoktól Moszkva évente 800 millió dollár támogatást kap. A washingtoni képviselőházban egyre többen követelik, hogy Oroszország csak abban az esetben kapja meg az év&s pénzügyi támogatást, ha Moszkva nagyobb tiszteletben tartja az emberi jogokat, illetve az Oroszország területén élő etnikai kisebbségek önrendelkezésre vonatkozó követeléseit. Az amerikai szenátus republikánus tagjai az elmúlt napokban hangsúlyozták, hogy a Csecsen- földön zajló orosz katonai agresszió nagymértékben gyengíti Borisz Jelcin elnök belpolitikai helyzetét. Néhány szenátor egyenesen azt állítja, hogy a mostani csecsen—orosz háború Jelcin bukását is eredményezheti. Bob Dole republikánus szenátor szerint a mostani csecsenföldi háború csak fölerősíti a Vlagyimir Zsirinovszkij nevével fémjelzett szélsőséges orosz nacionalistákat. Hering József A nagyvilág hírei Bili Clinton elnök december vége táján a Fehér Házban közös meghallgatáson fogadta az izraeli és Szíriái vezérkari főnökök Egy nevének elhallgatását kérő magas rangú tisztségviselő vasárnap közölte, hogy a találkozóval az elnök alá kívánta húzni a közel-keleti rendezési folyamat előmozdításához fűződő érdekeltségét % Azzal vádolta Jemen a szaúdi erőket, hogy vasárnap reggel támadást intéztek egy jemeni határőrposzt ellen a vitatott északi határ- területen. Jé Az afgán—tádzsik határon Tádzsikisztánban szolgálatot teljesítő orosz határőrök vasárnap délután három ízben tüzérségi tűzzel hiúsították meg a határ áttörésére irányuló kísérleteket Jé Palesztin közlés szerint a tegnap megölt Basszam Ju- nisz Szalem, a szélsőséges Iszlám Ellenállási Mozgalom, a Hamász tagja volt, és tűzpárbajban halt meg azt követően, hogy az izraeliek megtámadták a házat, amelyben tartózkodott. Az incidens miatt izraeli katonák és palesztinok között kitört összetűzésekben megsebesült 10 arab. Jé A Tádzsikisztánban állomásozó orosz békefenntartók hat katonája életét vesztette, 13 pedig súlyos mérgezéssel kórházba került, miután újévkor fogyasztottak a helyi palac- kozású pezsgőből. Meghalt a dusanbei orosz nagykövetség egyik alkalmazottjának felesége is, aki szintén ivott az italból. VÉLEMÉNY Isten-pályázat Paul Davies kiírásában egyetem tétele a múlté, hogy papírkosárba került a „steady state” (állandó állapotú) Univerzum Hoyle-i ideája, de még a fantasztikus fantomrészecskékkel együtt sem sikerül összehozni azt a kritikus tömeget, mely a tágulás megállításához és a törvényszerű összehúzódáshoz — egy végtelenül oszcilláló harmonika-világegyetem Isten-kizáró automatizmusához kellene. Ateisták réme, véges Világegyetem: az Univerzum vége rajzolódik ki az évmilliárdok távlatában, amiként immár kezdete is biztos 10-15 milliárd évvel ezelőtt. Ezúttal Davies nem a teremtés kényelmetlen gyanújának elhessegetésével van elfoglalva: ő az emberi faj végességébe nem tud belenyugodni, és az ember halhatatlanságáról sző álmokat. S még valamiről. Ha már lúd, legyen kövér. Hátha az ember (vagy „leszármazottja”) lesz a Világegyeiem(ek) Istene? Most kapcsolódik be a kozmológiába a filozófia: az ember csak akkor lesz halhatatlan, ha egyfajta istenné válik, aki százmilliárd és billióéves léptékekben rendezgeti a téridőt mint búrotokat egy tágas szobában. Valóban. Ahhoz, hogy az ember halhatatlan legyen, Istennek kellene lennie. Ahhoz, hogy a Galyatető elinduljon nektárt gyűjteni, méhnek kellene lennie. Ha a toronynak gatyája lett volna, akkor a torony nagy legény lett volna. Ahhoz, hogy ez megvilágosodjék a laikus halandó előtt, természetfilozófiát kell hallgatnia az Adelaide egyetemen. Mindazonáltal nem kevés érdekes, fontos és tanulságos dolgot közöl velünk a szerző. Mindenekelőtt az ősrobbanásra (a „Nagy Bumm”) és a világegyetem tágulására vonatkozólag. Túl azon a metaforán, hogy a Világegyetemet valamiféle habnak képzelhetjük el, kiderül, hogy a legkülönbözőbb elméletek és feltevések vannak forgalomban (attól függőleg, ki mit hozott ki számítógépéből). Többek között: — Az a valami, ami felrobbant, abszolút kezdet volt, vele kezdődött tér és idő, tehát előtte nem volt semmi. — Az első három perc után a tágulás sebessége csökkenni kezdett, és a gravitáció és a vadonatúj Világegyetemet összehúzta volna (s mi sem lennénk sehol), ha bele nem szólnak a taszító erők, amelyeknek hatására az Univerzum felfúvódott (azóta tágul). — Már előbb is volt egy Világegyetem, és ez egy ponton, valamilyen anomália következeiében (a kvantummechanika mindenre lehetőséget ad, és minden ami bekö- vetkezhetik, be is következik) kisarjasztott magából egy buborékot, egy aranyos, pufók arcú Világegyetem-csecsemőt, és az robbant fel. (Hogy miért? Ez is egy lehetőség volt a sok közül, és bekövetkezett.) — A tágulás úgy értendő, hogy nem a galaxisok távolodnak egymástól a térben, hanem a tér maga tágul és nyúlik meg. — A Világegyetem vége kétféleképpen képzelhető el (ha már muszáj): vagy fekete lyukak, sötét kristályos testek, majd kósza elektronok, pozitronok és neutronok ritka közegeként, melyek végül a protonbomlás sorsára jutnak, vagy egy összehúzódási folyamatban, melynek a „Nagy Reccs” vet véget. (Folytatás a 8. oldalon)
