Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-03 / 2. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1995. JANUAR 3.. KEDD Halálos fenyegetés Rabinnak A Dávid Kardja nevű szél­sőjobboldali izraeli cso­portosulás tegnap halálo­san megfenyegette Jichak Rabin izreli kormányfőt. — Rabinra halál vár — áll azon a röplapon, me­lyet a néhány tucat akti­vistából álló csoport az iz­raeli hadsereg rádiójához juttatott el. A szöveg sze­rint „Rabin áruló, aki hagyja, hogy zsidó vér folyjon, elkótyavetyéli Je­ruzsálemet, és jogokat biz­tosít a gyilkos Arafat­nak”. A Dávid Kardja a Meir Kahane rabbi által létrehozom arabellenes Kach-mozgalom befolyá­sa alatt áll, amelyet a Ra- bin-kormány a februári hebroni mészárlás után be­tiltott. Tagjai többségé­ben a jeruzsálemi óváros muzulmán negyedében és a Hebron térségében élő telepesek. A csoport ko­rábban már több ízben fe­nyegette meg halálosan az izraeli baloldal egyes vezetőit. Nem bíznak Jelcinben Távozó miniszterek? Egy nemrégiben elvégzett oroszországi közvélemény­kutatás adatai szerint az oro­szok 65 százaléka nem bí­zik Borisz Jelcin elnökben. A moszkvai NTV nevű tévéadó vasárnap esti jelen­tése szerint az egész ország­ra kiterjedő közvélemény­kutatást két héttel azt köve­tően végezték el, hogy az orosz hadsereg csapatai tá­madást indítottak a csecsen főváros, Groznij ellen. Az NTV egyik közéleti műsorában megszólaltatták Andronyik Migranyjant, Jel­cin egyik tanácsadóját, aki annak a véleményének adott hangot, az idei év a pe­resztrojka 1985-ös bevezeté­se óta lesz a legnehezebb Oroszország számára. Sze­rinte új politikai gondolatok uralkodnak majd az ország­ban, és erősebb lesz a haza­fias érzés az emberekben, mint eddig. Migranyjan úgy vélekedett, hogy az idén több, liberális nézetei­ről ismert miniszter távozik a kormányból. Törökországi kurdok támadása Öt gyermeket és négy nőt öl­tek meg törökországi kurd szakadárok vasárnap. Hivatalos ankarai közlés szerint a kurdok Diyarbakir tartományban egy falura tá­madtak. Több lakóépületre géppisztolytüzet nyitottak, és rakétavető gránátokat is a védtelen házakra zúdítottak. Az AP jelentésében utal arra, hogy az úgynevezett Kurd Munkapárt 1984 óta folytat fegyvers harcot a kurd autonómia kivívásáért. Gyakran olyan településekre támadnak, amelyek lakóit az­zal vádolják meg, hogy együttműködnek a hatósá­gokkal. Az elmúlt tizenegy évben mintegy 13 ezer em­ber halt meg Törökország­ban a kurdok mészárlásai­ban, illetve a köztük és a hadsereg között dúló harcok­ban. Kezünkben a kozmológia és az el­méleti fizika legfrissebb összefog­lalója: Paul Davies „Az utolsó há­rom perc — Feltevések a Világ- egyetem végső sorsáról” című könyve, melyet a megboldogult Szentágothai János szerkesztette „Világ-Egyetem” sorozatban pél­dás gyorsasággal jelentetett meg a Kulturtrade Kiadó, dr. Both Előd fordításában: az eredetit 1994-ben adták ki New Yorkban (Hatper Collins), a fordítás a rendelkezésre bocsátott kéz­iratból készült. Ez hát a legújabb jelentés az elméleti fizika elméleti vi- tustáncáról, önnön „fekete lyuk”-ából, amelynek csapdájá­ba Laplace híres válaszától indult el; Napóleon Bonaparte első konzul ugyanis azt kérdezte tőle: „Hol van Isten helye ebben az Ön rendszerében?” Mire Laplace: „Sire, erre a hi­potézisre nincs szükségem.” De hol van már a tavalyi hó, hol van már Laplace, hol Marx és Engels, hol az a hosszú sor, melyről Einstein megjegyezte: „A természettudós rossz filozófus?” Paul Davies a University of Adelaide természetfilozó­fia-professzora, s mint ilyen, lebilincselő előadásmódban megkísérli a filozófiát legalább gyenge kötéssel „egy atom­magban egyesíteni” az elméleti fizikával, — ám a végered­ményt egy költői vénájú ógörög mitográfus is megirigyel­hetné. Ezt a könyvet a szent hierarchiába szerveződött Tu­domány fölkent főpapjai aligha fogják megköszönni, ho­lott segíteni akart. Szegény elméleti fizikust még az ág is húzza: nem elég, hogy az időben-térben végtelen Világ­Amerikai és orosz politikusok Jelcin ellen Groznij tartja magát Lapzártakor Csecsenföld fővárosából érkező hí­rek szerint a betolakodó orosz egységeknek eddig nem sikerült elfoglalniuk a grozniji elnöki palo­tát, illetve a stratégiai fontosságú pontokat. A cse­csen szabadságharcosok visszaverték a támadáso­kat, s legalább 250 orosz tankot semmisítettek meg. A csecsenföldi orosz agresszió egyre komo­lyabb nemtetszést vált ki az amerikai vezető politi­kusok, valamint a Jelcint ellenző orosz parlamen­ti képviselők körében. Csecsenföld fővárosá­ban, Groznijban tegnap is folytak a heves harcok az orosz agresszorok és a csecsen szabadsághar­cosok között. Moszkvá­ból és Groznijból köz­ben egymásnak ellent­mondó jelentések érkez­nek a főváros elfoglalásá­ról. A moszkvai katonai főparancsnokság már teg­nap azt állította, hogy az orosz egységek ellenőrzé­sük alá vonták a grozniji elnöki palotát és a fővá­ros kulcsfontosságú pont­jait. Ezzel szemben több külföldi hírügynökség azt jelentette, hogy az orosz betolakodók eddig még nem gyűrték le a csecsének elszánt ellenál­lását. Ezen utóbbi véle­ményt támasztja alá az is, hogy a moszkvai kato­nai hadvezetés tegnap to­vábbi utánpótlást irányí­tott a Groznijt ostromló orosz csapatok megerősí­tésére. Cáfolják az orosz hadügyminisztert Az ECO nevű magánrá­dió jelentése szerint-a cse­csen védők megsemmisí­tették a Groznijba szom­baton betörő mintegy 250 orosz tankot. A Groznijból hazatérő orosz parlamenti képvise­lők tegnap Moszkvában elmondták, hogy az el­múlt két-három nap harci tevékenysége folyamán legalább 350-400 orosz támadó katona vesztette életét. Orosz képviselők egy csoportja mára a par­lament rendkívüli ülésé­nek az összehívását köve­teli a csecsenföldi véron­tás leállítása érdekében. Az orosz képviselők ne­hezményezik azt is, hogy Pavel Gracsov védelmi miniszter már tegnap be­jelentette Groznij elfogla­lását. Ezzel szemben a Groznijban működő kül­földi tudósítók még teg­nap is szabadon megköze­líthették az elnöki palo­tát, melyet több száz, Du- dajevhez hű fegyveres csecsen katona őrzött. Nincs iszlám szolidaritás Iráni Iszlám Köztár­saság vezetői eddig nem ítélték el a csecsenföldi orosz beavatkozást. Az irányi kormány hallgatá­sa azzal magyarázható, hogy Teherán modern fegyvereket vásárol Moszkvától. Oroszország ezenkívül befejezi a né­metek által félbehagyott iráni atomreaktor fölépíté­sét is. A fegyverkezésen túl igen élénk az iráni— orosz együttműködés az acélipar terén is. Veszélyben az amerikai támogatás A nemrég megválasz­tott republikánus többsé­gű Washingtoni kongresz- szus tagjai közül egyre többen követelik Clinton elnöktől, hogy a csecsen­földi orosz katonai tevé­kenység miatt állítsa le az Oroszországba irányu­ló pénzügyi támogatást. Mint ismeretes, az Egye­sült Államoktól Moszkva évente 800 millió dollár támogatást kap. A wa­shingtoni képviselőház­ban egyre többen követe­lik, hogy Oroszország csak abban az esetben kapja meg az év&s pénz­ügyi támogatást, ha Moszkva nagyobb tiszte­letben tartja az emberi jo­gokat, illetve az Oroszor­szág területén élő etnikai kisebbségek önrendelke­zésre vonatkozó követelé­seit. Az amerikai szená­tus republikánus tagjai az elmúlt napokban hangsú­lyozták, hogy a Csecsen- földön zajló orosz kato­nai agresszió nagymérték­ben gyengíti Borisz Jel­cin elnök belpolitikai helyzetét. Néhány szená­tor egyenesen azt állítja, hogy a mostani cse­csen—orosz háború Jel­cin bukását is eredmé­nyezheti. Bob Dole repub­likánus szenátor szerint a mostani csecsenföldi há­ború csak fölerősíti a Vla­gyimir Zsirinovszkij nevé­vel fémjelzett szélsősé­ges orosz nacionalistákat. Hering József A nagyvilág hírei Bili Clinton elnök de­cember vége táján a Fe­hér Házban közös meg­hallgatáson fogadta az iz­raeli és Szíriái vezérkari főnökök Egy nevének el­hallgatását kérő magas rangú tisztségviselő vasár­nap közölte, hogy a talál­kozóval az elnök alá kí­vánta húzni a közel-keleti rendezési folyamat elő­mozdításához fűződő ér­dekeltségét % Azzal vádolta Jemen a szaúdi erőket, hogy vasár­nap reggel támadást intéz­tek egy jemeni határőrposzt ellen a vitatott északi határ- területen. Jé Az afgán—tádzsik hatá­ron Tádzsikisztánban szol­gálatot teljesítő orosz ha­tárőrök vasárnap délután három ízben tüzérségi tűz­zel hiúsították meg a ha­tár áttörésére irányuló kí­sérleteket Jé Palesztin közlés szerint a tegnap megölt Basszam Ju- nisz Szalem, a szélsőséges Iszlám Ellenállási Mozga­lom, a Hamász tagja volt, és tűzpárbajban halt meg azt követően, hogy az izrae­liek megtámadták a házat, amelyben tartózkodott. Az incidens miatt izraeli kato­nák és palesztinok között ki­tört összetűzésekben megse­besült 10 arab. Jé A Tádzsikisztánban ál­lomásozó orosz békefenn­tartók hat katonája életét vesztette, 13 pedig súlyos mérgezéssel kórházba ke­rült, miután újévkor fo­gyasztottak a helyi palac- kozású pezsgőből. Meg­halt a dusanbei orosz nagykövetség egyik alkal­mazottjának felesége is, aki szintén ivott az italból. VÉLEMÉNY Isten-pályázat Paul Davies kiírásában egyetem tétele a múlté, hogy papírkosárba került a „steady state” (állandó állapotú) Univerzum Hoyle-i ideája, de még a fantasztikus fantomrészecskékkel együtt sem sike­rül összehozni azt a kritikus tömeget, mely a tágulás meg­állításához és a törvényszerű összehúzódáshoz — egy vég­telenül oszcilláló harmonika-világegyetem Isten-kizáró au­tomatizmusához kellene. Ateisták réme, véges Világegye­tem: az Univerzum vége rajzolódik ki az évmilliárdok táv­latában, amiként immár kezdete is biztos 10-15 milliárd év­vel ezelőtt. Ezúttal Davies nem a teremtés kényelmetlen gyanújának elhessegetésével van elfoglalva: ő az emberi faj végességébe nem tud belenyugodni, és az ember halha­tatlanságáról sző álmokat. S még valamiről. Ha már lúd, legyen kövér. Hátha az ember (vagy „leszármazottja”) lesz a Világegyeiem(ek) Is­tene? Most kapcsolódik be a kozmológiába a filozófia: az ember csak akkor lesz halhatatlan, ha egyfajta istenné vá­lik, aki százmilliárd és billióéves léptékekben rendezgeti a téridőt mint búrotokat egy tágas szobában. Valóban. Ahhoz, hogy az ember halhatatlan legyen, Is­tennek kellene lennie. Ahhoz, hogy a Galyatető elinduljon nektárt gyűjteni, méhnek kellene lennie. Ha a toronynak gatyája lett volna, akkor a torony nagy legény lett volna. Ahhoz, hogy ez megvilágosodjék a laikus halandó előtt, természetfilozófiát kell hallgatnia az Adelaide egyetemen. Mindazonáltal nem kevés érdekes, fontos és tanulságos dolgot közöl velünk a szerző. Mindenekelőtt az ősrobbanásra (a „Nagy Bumm”) és a világegyetem tágulására vonatkozó­lag. Túl azon a metaforán, hogy a Világegyetemet valamiféle habnak képzelhetjük el, kiderül, hogy a legkülönbözőbb el­méletek és feltevések vannak forgalomban (attól függőleg, ki mit hozott ki számítógépéből). Többek között: — Az a valami, ami felrobbant, abszolút kezdet volt, vele kezdődött tér és idő, tehát előtte nem volt semmi. — Az első három perc után a tágulás sebessége csök­kenni kezdett, és a gravitáció és a vadonatúj Világegyete­met összehúzta volna (s mi sem lennénk sehol), ha bele nem szólnak a taszító erők, amelyeknek hatására az Uni­verzum felfúvódott (azóta tágul). — Már előbb is volt egy Világegyetem, és ez egy pon­ton, valamilyen anomália következeiében (a kvantumme­chanika mindenre lehetőséget ad, és minden ami bekö- vetkezhetik, be is következik) kisarjasztott magából egy buborékot, egy aranyos, pufók arcú Világegyetem-csecse­mőt, és az robbant fel. (Hogy miért? Ez is egy lehetőség volt a sok közül, és bekövetkezett.) — A tágulás úgy értendő, hogy nem a galaxisok távo­lodnak egymástól a térben, hanem a tér maga tágul és nyúlik meg. — A Világegyetem vége kétféleképpen képzelhető el (ha már muszáj): vagy fekete lyukak, sötét kristályos tes­tek, majd kósza elektronok, pozitronok és neutronok rit­ka közegeként, melyek végül a protonbomlás sorsára jut­nak, vagy egy összehúzódási folyamatban, melynek a „Nagy Reccs” vet véget. (Folytatás a 8. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom