Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-13 / 11. szám
% PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1995. JANUÁR 13., PÉNTEK 5 Volt egyszer egy kormányprogram Munkanélküliek átképzése A terméktanács hiányolja a kereskedőt Mintegy húsz évvel ezelőtt az akkori kormány meghirdette a szarvasmarhagrogra- mot. A Herceghalmi Állattenyésztési Kutatóintézet előtanulmányokat végzett, s megnevezte, melyik az a fajta, amely a kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkezik. Az ő javaslatukra rendelt meg a Benta Völgye Termelőszövetkezet 1973-ban létesült tehenészete 304 vemhes finn ayrshire üszőt. Más telepek más fajtákat tenyésztettek, végül úgy alakult, hogy a magyar szarvasmarha-tenyésztés domináns fajtája a hols- tein-fríz lett. — Sokáig fajtatiszta állapotban tartottuk az állományt — mondta Németh István, az Agro-Benta Kft. ügyvezetője. — Finnországból vettük a spermát, de ez nagyon drága, így felkutattuk, hol vannak még a világon ayrshire-állományok. Van lehetőség kanadai és új-zélan- di beszerzésre, ott olcsóbban hozzájutunk, de genetikailag ezek az állományok nem olyan jó minőségűek, mint a finnországiak. Előfordult néha, hogy holstein—vörös keresztezést is végeztünk. — Átmeneti visszaesés után most újra ösztönzik a szarvasmarha-tenyésztőket. Mit jelent ez az Agro-Benta Kft. számára? — A túltermelés időszakában az állomány csökkenését ösztönözték. Mi nem vettük igénybe akkor a kedvezményeket, nem vágtunk abból a megfontolásból, hogy a marha nem csirke, nem lehet könnyelműen bánni a létszámmal, mert az állományt újra felfejleszteni nagyon nehéz. Ha számottevően csökkentettük volna az állományt, nem lett volna annyi tej, amennyi eltartotta volna a telepet. Most az állományfejlesztést támogatják, de mert az állományunkat nem irtottuk ki, ettől a támogatástól is elestünk. Húszezer forint támogatást adnak minden olyan üszőre, amelyik a bázishoz képest létszámnövekedést hoz. Nálunk annyi marha van, amennyi a telepen elfér, nem tudunk létszámot fejleszteni. — A kft. 1991-ben alakult — folytatta Németh István. — Működtetésre vettük át a telepet, a tulajdonos továbbra is a Benta Völgye Termelőszövetkezet tagsága. Bérleti díjat fizetünk, az átvett állatállománnyal darab és súly szerint el kell számolnunk. Nagyon fontos, hogy nekünk tagi kötődésünk van, ez a szakmai elkötelezettségen kívül más garanciát is jelent. Ha idegen vette volna át működtetésre a tehenészetet, megtehette volna, hogy vágóhídra küldi az egész állományt, vesz helyette másikat. Egy kívülálló sok mindent megtehetne, amit mi nem teszünk meg éppen a tagi kötődésünk miatt. —- Azt mondják, ez a fajta nem olyan jól tejel, mint a holstein-fríz... — Valóban, míg egy holstein-ffíz hat-hétezer liter tejet ad egy évben, az ayrshire csak 5400 litert, viszont ez magasabb zsírtartalmú tej. A nehézségeink nem ebből adódnak, hanem abból, hogy a földek helyzete megváltozott. A tehenészet mellé rendelt földterület 750 hektár volt, ez magántulajdonba került, s a tulajdonosokkal nagyon nehéz megegyezni. Kevés a földterület, több száz tulajdonossal kell megalkudnunk kisebb-na- gyobb területek kérdésében, ráadásul egyre inkább aszályos az időjárás. Öntözni nem tudunk, hiába van közel a Duna, nagy a szintkülönbség, s a folyó és a telep közé ipari üzem ékelődött. — A főváros közelsége előnyt jelent? — Annyiban igen, hogy még a túltermelés idején is átvették tőlünk a tejet. Más szempontból viszont hátrányos a helyzetünk, hiszen itt drágább a föld, drágább a munkaerő. Talán hihetetlen, de most, a munkanélküliség idején is munkaerőgondjaink vannak. Százhalombattán és Érden a nagyvállalatok és a főváros lényegében megoldják a foglalkoztatást, mi nagyon nehezen találunk munkaerőt, főleg szakképzettet. A környék bérszínvonala bennünket is lépéstartásra kényszerít. A telep mindentől távol esik, ide a dolgozók vagy a saját autójukkal jönnek, vagy nekünk kell behoznunk őket, így évente csak a bejárásra mintegy hárommillió forintot kell fordítanunk. — Nemrég arról lehetett hallani, hogy a tehenészet saját tejcsomagoló üzemet létesít. Ezt a tervet feladták? — Szerettünk volna e'gy ilyen beruházást, de pénzt nem tudtunk rá szerezni, így a terv meghiúsult. Talán nem is baj, mert nagyon nehéz a kereskedelemben elhelyezni a tejet, ha egy üzem más tejterméket nem gyárt. — A termelő mennyire kiszolgáltatott a felvásárlónak? — Eléggé kiszolgáltatottak vagyunk, mert a tejipar összehangoltan tevékenykedik. A felvásárlók nagyjából ugyanannyit fizetnek a tejért. A tejterméktanács működését kellene erősíteni, hiszen ennek a feladata lenne, hogy szabályozza a termék útját a termelőtől a fogyasztóig. — Nem működik megfelelően ez a tanács? — Az a baj, hogy a termelő, a feldolgozó, sőt, a fogyasztó is képviselteti magát benne, de a kereskedelmet nem sikerül behozni, nem is akar benne lenni, s ez gátolja a terméktanács jó működését. — A kereskedelem bevonása nélkül nem lehet megfelelően szabályozni a tejpiacot? — A tej szabadáras termék, a kereskedőnek az az érdeke, hogy minél drágábban adja, a terméken neki van a legnagyobb haszna. Egyre inkább csak annyit rendelnek, amennyi biztosan elfogy, jobban kedvelik a hosz- szú szavatossági idejű termékeket, hiszen azokkal kisebb a kockázat. A kereskedelem hozatta be a külföldi tartós tejet, a fogyasztás visszaszorításában nagy a szerepük. A fogyasztó pedig nem is gondol bele, hogy a tetra-pak csomagolású termékeknél csak a doboz belekerül tíz-ti- zenkét forintba, nem a tej drága, hanem a csomagolás, amit a szemétbe dobunk. — A piacgazdaság végül mindent a helyére tesz, nem? — A piacgazdaság sem megy magától, ez egy utópia, hogy majd a piac teszi a helyükre a dolgokat. A régi, bejáratott gazdaságokban is irányítják a piacot, méghozzá kemény kézzel. Ha nem irányítja senki, csak egy nagy káosz lesz belőle, az pedig senkinek sem jó. Pável Melinda Gondolnak a pályakezdőkre is A Tudományos Is- /* Äk meretterjesztő Tár- sulat százötven éves. A ceglédi szervezet — tudtuk meg Mészáros István titkártól — ehhez a dicső múlthoz méltóan igyekszik vállalni napjaink népművelési és oktatási feladataiból. Az egyedi, hagyományos ismeretterjesztő előadásokon kívül évek óta komoly figyelmet fordítanak a munkanélküliek átképzésére, valamint a kevésbé iskolázott állástalan fiatalok elhelyezkedését segítő, pályamódosító, felkészítő tanfolyamok szervezésére. Eredményesen működnek együtt a Pest Megyei Munkaügyi Központtal. Egy-egy kurzus díjtalan; a hallgatók tanulmányi támogatásban részesülnek, s az érdeklődésüknek megfelelő szakmát sajátíthatnak el. A Bem József Műszaki Szak- középiskola és Szakmunkás- képző Intézetben két pályamódosító tanfolyam — egy-egy csoportban mintegy huszonöt tizenöt—tizennyolc év közötti fiatal van — foglalkozásait tartják. így azokat a diákokat, akik tovább tanulnának, s nem vették fel őket, s ráadásul állástalanok — megmentették a semmittevéstől és az elkallódástól —, felkarolták. Igazán örvendetes, hogy az egyik osztálynak csaknem a fele cigány. Rendszeresen hallgatják az órákat, s igen jó a kapcsolatuk a csoporttársaikkal. Egyébként a szüleik és a ceglédi cigányság vezetői levélben köszönték meg a példamutató gondoskodást a TIT megyei és a Pest Megyei Munkaügyi Központ vezetőinek. A szervezők azt remélik, hogy ezek a tanulók az ismereteik bővítésén kívül erkölcsileg és a munkaszeretet formálásában is olyan segítséget kapnak, amely iránymutató lehet a további életükben. A pedagógus kollégák tiszteletre méltó türelemmel foglalkoznak a vegyes összetételű és érdeklődésű osztályokkal. A közgazdasági szakközépiskolában harminc-harminc érettségizett fiatal titkárnő, valamint személyi ügyintéző szakmában szerez jártasságot. Fontos egy idegen nyelv ismereteinek elsajátítása is. A helyőrségi klubban ugyancsak harminc érettségizett hallgató a nemzetközi, külkereskedelmi, vámkezelői, vámigazgatási képzésen vesz részt. Sikeres vizsgázás után mindenki átveheti a bizonyítványt. A Bem-iskolá- ban a múnka nélküli lányok és asszonyok a szabás-varrás csínját-bínját — elméleti és gyakorlati tudnivalókat — egy esztendő alatt tanulhatják meg. Egy hasonló tanfolyamot irányít a ceglédi szervezet Pilisen is. Természetesen, akik eredményesen vizsgának, azok szakmunkás-bizonyítványt kapnak. Mészáros István a lap hasábjain is köszönetét mondott a TIT Teleki László Pest Megyei Egyesületnek és a Pest Megyei Munkaügyi Központnak azért a fáradozásért, amellyel ezeket a tanfolyamokat megszervezték. Végezetül megjegyezte, nem feledkeztek meg a hagyományos ismeretterjesztő előadásokról sem. Minden leendő igényt igyekeznek kielégíteni, áme- lyet a megyei egyesület támogatni fog. (f. f.) Költségvetés Vecsésen Képviselő-testületi ülést tartottak kedden este Vecsésen. Ennek fő napirendi pontja az 1995-ös évi költségvetés-koncepciójának vitája volt. Az önkormányzat pénzügyi szakemberei által elkészített tervezet valóban vitaindítónak bizonyult, hiszen olyan kiadások is felmerültek, melyeket az elkövetkezendő ingatlaneladásokból befolyó összeggel kívánnak fedezni. — Irreális 200 millió forintos bevételt bekalkulálni, amikor korántsem biztos ösz- szegről van szó. A község konkrét bevételei pedig az intézmények működtetéséhez is alig-alig elegendők — mondta Gál István képviselő. — A pénzügyi szakember kijelentette, hogy a koncepcióban ingatlanértékesítésből 57 millió forint lett betervezve, ahol az 1994. évi ingatlanértékesítésből befolyt összeget vették alapul. Tehát az a bevétel biztosítható. A község költségvetésének 15 millió forintjába fog kerülni az F-kategóriás pedagógusok tavaly elmaradt bérének visz- szamenőleges kifizetése, melyeket a bíróság rendre jogerőre emelt. Az érintett pedagógusok (53 fő) jogosan várják ennek kifizetését. Ezután Takács Mária jegyző közölte a testülettel, hogy minden egyes bizottsági tagnak a község működését kell elősegítenie, a működtetés feltételét kell biztosítania, ennek tükrében kell elkészíteni a költségvetést. Az ülés további részében módosították a köztisztaság fenntartásáról szóló rendeletet és mint rendkívüli napirendi pontot felvetették a magyar kukára napja rendezvényeit. Erre és a tanulmányi versenyekre a testület 180 ezer forintot szavazott meg. Mint megtudtuk, a képviselők tiszteletdíját a közeljövőben a költségvetés konkrét tárgyalásakor fogják megállapítani. Január 19-én rendkívüli testületi ülést tartanak, melyen megalakulnak a bizottságok, és előreláthatólag megválasztják az alpolgármestereket is. Ekkor kerül sor a tavalyi negyedik negyedév számláinak és megkötött szerződéseinek ismertetésére is. (simon) Kétszázezres kacsa Solymáron Egyetlen ház sem épül Solymár térségében megkezdték annak a településnek az építését, ahová a tervek szerint kétszázezer izraelitát telepítenének majd át Ukrajnából — olvashattuk a Magyarország című hetilapban néhány nappal ezelőtt. Érdeklődésünkre Enczmann László, Solymár polgármestere a hírt kacsának minősítette. Solymáron egyáltalán nem épül lakótelep, kétszázezer ember befogadására pedig egyébként is alkalmatlan a térség — mondta lapunknak Enczmann László. — Ha mégis érkeznének a községbe áttelepülők, a számukban akkor is legalább egy, de inkább két nullát tévedtek. Magyarországon 1990 óta demokratikus változások voltak, s ha a hír igaz lenne, akkor erről a községnek is tudnia kellene — fogalmazott a település vezetője. Ám erről sem polgármesteri minőségében, sem ezt megelőzően a képviselő- testület tagjaként nem értesült. A település utcáin megszólított solymáriak közül egy sem hallott sem a községben vagy annak közelében épülő lakótelepről, sem pedig áttelepülőkről. Elhangzott azonban, hogy talán Pilisvörösváron épül hasonló. Grószné Krupp Erzsébet, Pilisvörösvár polgár- mester asszonya — aki a kétszázezer áttelepülni szándékozóról most hallott először — szintén cáfolta a hírt. Mint mondotta: Pilisvörösváron nemhogy lakótelep, de egyetlen önkormányzati lakás sem épül. Olyannyira nem, hogy a karácsony tájékán kiégett önkormányzati lakásból kimentett idős nénit sem tudták hasonlóban elhelyezni. (nádai)
