Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-13 / 11. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1995. JANUÁR 13., PÉNTEK 3 Négy igent várnak a kisgazdák Rámutatnak a hibákra Aláírásgyűjtést kezd február elején a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt azzal a céllal, hogy népszavazást írjanak ki a köztársasági elnök közvetlen választhatóságáról. A gyűjtőíveken, amelyeket a tervek szerint március 15-én adnak át az Ország- gyűlés elnökének, hasonlóan az 1989-es kezdeményezéshez, négy kérdés szerepel majd. Ezekre vár négy igen választ az FKGP — jelentette be Torgyán József pártelnök az országos elnökség tegnap délelőtti ülése után — az FKGP 87. születésnapján — megtartott sajtótájékoztatón. Arról, hogy milyen kérdések szerepelnek majd az íveken, egyelőre nem nyilatkoztak a párt vezetői. Ezt az elnökség mai tanácskozását követően hozzák nyilvánosságra — tudtuk meg. Torgyán József hangsúlyozta: az országos elnökség határozottan amellett foglalt állást, hogy az FKGP-nek a 87 évvel ezelőtt megkezdett konzervatív-keresztény politikai irányvonalat kell folytatnia. Éppen ezért nem kívánnak olyan szövetségeket kötni a megítélésük szerint álellenzéki szerepben tetszelgő pártokkal, amelyek veszélyeztetnék önálló arculatukat. Az álellenzéki pártok közé sorolta az elnök, amelyek nem támogatják az FKGP-nek az államfő közvetlen megválasztására irányuló elképzelését. Torgyán József mindehhez hozzátette még azt is, hogy az elkövetkezendő időszakban élesen felvetik majd azokat a hibákat, amelyeket a kommunizmus évtizedei, az elmúlt négy év és a jelenlegi kormánykoalíció több mint féléves működése alatt követtek el. István József kisgazda országgyűlési képviselő felidézte az FKGP 87 évvel ezelőtti, 1908. január 12-ei megalakulásának körülményeit, amely Nagyatádi Szabó István nevéhez kötődik. A 43 kisgazda közreműködésével Kaposváron létrehozott, Kisgazda Egyesület néven bejegyzett szerveződés egy évvel később Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt elnevezéssel bontott zászlót. Virág Ferenc professzor történelmi visszatekintésében arról beszélt, hogy az FKGP mindenkor a demokrácia letéteményese volt, egy olyan országos gyűjtőpárt szerepét töltötte be, amely mentes tudott maradni mindenfajta ideológiától. A Magyar Demokrata Fórumnak és a Szabad Demokraták Szövetségének a paktuma élne tovább, ha a kormánykoalíció pártjai most támogatnák a KDNP, az MDF és a Fidesz elképzelését, mely szerint az államfőt ismét az ellenzék adná — vélekedett G. Nagyné Maczó Ágnes alelnök, aki kifejtette: ha a koalíció pártjai ragaszkodnak ahhoz, hogy a köztársasági elnököt a parlament válassza meg, akkor a Magyar Szocialista Párt megszegi választási ígéretét. Az alelnök ezután szólt arról, hogy az FKGP számára egyetlen járható út van a jövőben: úgy válhat modem európai néppárttá, ha a törzstagsága megtartása mellett nyit a tömegek felé. A Kereszténydemokrata Néppárt január végi elnökválasztása kapcsán Torgyán József elmondotta: a KDNP tagsága arról dönt majd, hogy a párt tovább haladjon-e eddigi útján. — Mi csupán azt tanácsolhatjuk a kereszténydemokratáknak, hogy az előrelépéshez megújulásra van szükségük — tette hozzá az elnök, aki szerint az MDF vezetőségének is meg kell tisztulnia. (klug) Eigner vár Eigner József egyelőre nem kívánja kommentálni az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának tegnapi döntését, amely felszólította, hogy mondjon le az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését végző bizottságban viselt tagságáról. Eigner József elmondta, hogy amíg nem kap hivatalos értesítést a döntésről, nem foglalkozik a kérdéssel. A bíró ugyanakkor nehezményezte, hogy a grémium korábbi ígérete ellenére, személyes meghallgatása nélkül szólította fel a lemondásra, így a továbbiakban magára nézve nem tartja szükségesnek azon ígéretének betartását, hogy nem nyilatkozik a sajtónak. Végezetül Eigner József ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy elmúlt évi kinevezését megelőzően nem titkolta el az ’50-es években hozott ítéleteit meghallgató és ezután az átvilágítást végző testület tagjává kijelölő Nemzet- biztonsági Bizottság előtt, amely ennek tudatában javasolta a posztra. Kormányszóvivői tájékoztató Bartha Ferenc lemondott A kormány kezdeményezi az ÁVÜ igazgatótanácsánál, hogy a HungarHotels értékesítéséről eddig folyt tárgyalást nyilvánítsa eredménytelenné, záija le a tárgyalást, és erről értesítse az amerikai céget. A kormány utasította a pénzügyminisztert, az ipari és kereskedelmi minisztert, valamint felkérte a Magyar Turisztikai Egyesületet, az Idegenforgalmi Kamara és a Szállodaszövetség elnökeit, hogy ez év március 31-ig tegyenek javaslatot a szálloda- lánc nemzetgazdasági érdekek figyelembevételével történő hasznosítására. Ez derül ki abból a kormányközleményből, amelyet Tóth András, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára ismertetett a kormányszóvivő csütörtöki sajtótájékoztatóján. A miniszterelnök és Bartha Ferenc privatizációs kormány- biztos megállapodtak abban, hogy Bartha Ferenc tegnaptól közös megegyezéssel megválik tisztségétől. A sajtóértekezleten kiosztott tájékoztató szerint a kormány kifejezte érdekeltségét egy üzleti alapon megvalósuló nemzeti regionális műhold létrehozásában és — tekintettel a program úttörő jellegére Kelet-Közép-Európában — kész megosztani a kockázatot a vállalkozókkal. A Magyar- sat elnevezésű program átfogó és nyereséges távközlési szolgáltatási rendszert valósítana meg hazánkban és a térségben egy magyar kommunikációs műhold segítségével. A tervek kivitelezésére gazdálkodó szervezetet alapít az Antenna Hungária Magyar Műsorszóró és Rádió-hírközlési Részvénytársaság, valamint az Israel Aircraft Industries Ltd. Közösen két, teljesen megegyező műszaki jellemzőkkel rendelkező hírközlési műholdat állítanak pályára. Az izraeli Amos a jövő év elején, a Magyarsat pedig várhatóan 1997-ben kezdi meg szolgáltatását. A magyar műhold 16 kiváló minőségű analóg vagy digitális televízióprogram átvitelére képes, sugárzásijellemzői pedig kedvezőbbek az Astra-Ia és az Eu- telsat műholdakénál. Az Astra és a Magyarsat eltérő pozíciója miatt az együttes műsorvételhez a meglévő műholdvevőt egy plusz antennával kell majd kiegészíteni. Ez abban az esetben is szükséges lehet, ha a Duna Tv adása az Eutel- sat valamelyik műholdjára kerül. A kormány megbízta a pénzügyi és a közlekedési minisztert, hogy folytassa a tárgyalásokat a programról az izraeli féllel. A kormány állami kezességet nyújt az idei belföldi energiaellátáshoz szükséges alapvető energiahordozók importjához — tudatta a továbbiakban Forró Evelyn. A kormányszóvivő elmondta, hogy a kezességvállalás 5,5 millió tonna kőolajra, 6,2 milliárd köbméter földgázra és 3,4 milliárd kilowattóra villamos energiára vonatkozik. Kordax-tiltakozás A sajtóban a Kordax olajügyleteit tárgyaló cikkekkel kapcsolatban Iglói Nagy István, a Kordax Rt. médiaigazgatója az alábbiak közlésére kérte az Országos Sajtószolgálatot: Sajnálatos, hogy a Kordax Rt.-t egy folyamatban lévő államigazgatási eljárás alatt úgy tüntetik fel, mintha törvénytelen módon forgalmazná termékeit. A Kordax Rt. a korábbi negatív írások kapcsán azért nem nyilatkozott, mert nem tartotta etikusnak, hogy a közvélemény befolyásolásával esetleg nyomást gyakoroljon a döntést hozó hatóságokra. Az újabb keletű írások azonban arra késztették, hogy nyilatkozzon ebben a témában. A Kordax Rt. nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a tevékenysége során soha nem követett el törvénybe ütköző cselekedetet, nem vett részt semmiféle olajszőkítésben, termékhamisításban, ezzel kapcsolatban a neve még csak fel sem merült. A cég néhány más forgalmazónál alacsonyabb piaci áraiból nem lehet törvénytelenségre következtetni. Egyébként a Kordax-nak az olajpiacon való részesedése olyan csekély mértékű, hogy annak alakulását akkor sem befolyásolhatta volna, ha olajtermékeit netán ingyen adja. Téves adónyomtatvány A vendéglátó-ipari, idegen- forgalmi, szolgáltatói, kereskedelmi szálláshelyadási tevékenységet folytatók, illetve a pénznyerő automatát üzemeltetők is választhatják az átalányadózást. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyéni vállalkozók számára kiadott, 9407 számú adóbevallási nyomtatványának kitöltési útmutatója félreérthetően úgy fogalmaz, mintha a felsorolt vállalkozók nem választhatnák ezt az adózási módot. Az APEH tegnap közleményben tájékoztatta az MTI-t arról, hogy az útmutató 4. oldalán a szja-tör- vény idevágó rendelkezésének szövege téves. Adósságcsapdában van az ország Békésinek mennie kell! A MIÉP elnöksége 1995. január 9-ei ülésén olyan kérdésekkel foglalkozott, mint a pártépítés, az összefogás szükségessége, valamint a kormány gazdaságpolitikája. Az ülésen az elnökség tagjai nyilatkozatot fogadtak el, amelyet tegnap sajtótájékoztató keretében ismertettek. A kormány féléves mérlege siralmas, a költségvetés kétségbeejtően rossz, és olyan gazdaságpolitikát erőltetnek az országra, amely a magyar nép súlyos elszegényedéséhez vezet, és hazánkat Európa cselédszobájává teszi — mondta Csurka István, a MIÉP elnöke. Véleménye szerint minden intézkedés egy szűk réteg meggazdagodását szolgálja, miközben a nép egyre szegényedik. Hozzátette, hogy Békési László egy párt nevében lett pénzügy- miniszter, és egy másik párt érdekei szerint dolgozik. Mindezek miatt tehát Békésinek mennie kell! — tette hozzá. Csurka István szólt arról is, hogy a parlamenti ellenzék tehetetlen és jószerével még csekély lehetőségeit sem használja ki, ezért a lehető legszélesebb parlamenten kívüli összefogásra van szükség. Mint mondta, elsősorban a MIÉP politikai és gazdasági nézeteihez hasonló elveket valló civil szervezetekre gondolt, amelyekből — meglátása szerint — egyre több van az országban, és amelyekkel összefogva ki kell kényszeríteni a kormánytól rossz gazdaságpolitikája megváltoztatását. Ezután Bogdán Emil elnökségi tag, a MIÉP Fejérmegyei elnöke annak a véleménynek adott hangot, hogy Magyarország adósságcsapdában van, amely minden kormány munkáját eleve behatárolja. Azonban Lengyelország példáját említette, ahol a tárgyalások eredményeként az adósságok egyik felét elengedték, a másik felének kifizetését pedig harminc évvel kitolták. Mint mondta, nem igaz, hogy ha a kormány tárgyalna erről a kérdésről a hitelezőkkel, akkor a Nyugat bizalmatlanná válna, hiszen Lengyelországba jelenleg soha nem látott mértékben áramlik a külföldi tőke. Végezetül Fenyvessy Zoltán, a MIÉP alelnöke a pártépítéssel és a párt választási szereplésével kapcsolatban elmondta, hogy mindkettő sikeresnek tekinthető, bár hozzátette, hogy akadnak még az országban számukra fehér foltok, van tehát még tennivaló. Hangsúlyozta, hogy májushoz képest az önkormányzati választások idejére jelentősen nőtt a párt támogatottsága, így a Éővárosi Közgyűlésben a MIÉP-nek ugyanany- nyi képviselője van, mint a Kereszténydemokrata Néppártnak, a Pest Megyei Közgyűlésbe pedig hat képviselőt sikerült a pártnak bejuttatnia. F. R. Megindult a kőolaj Csütörtökön délután megindult a kőolaj a Barátság-kőolajvezetéken — tájékoztatta az MTI-t József Gábor, a Mól Rt. igazgatója. A szállítások még hétfőn álltak le, az elmúlt négy nap alatt azonban nem forgott veszélyben az ellátás. A Mól január végéig üzemeltetni tudta volna a kőolaj-finomítókat saját készleteiből, és bőséges tartalékokkal rendelkezik feldolgozott termékekből is. A szállítmányok leállásának oka az orosz—ukrán tranzitdíjvita volt, a leállításról azonban az orosz fél nem értesítette magyar partnerét. A szállítási szerződések egyébként tájékoztatási kötelezettséget fogalmaz meg az üzletfelek számára. József Gábor elmondta: időszakos leállásokra a későbbiekben is számítani kell, de ennek oka az, hogy a vezeték kihasználtsága csupán mintegy 50 százalékos, ezért ésszerűbb, ha ritmikus ütemben szállítják az olajat. A békétlenség örök Újságírók egy csónakban című tegnapi első oldalas információnk ezzel a mondattal kezdődött: „A többéves médiaháború megrontotta a légkört az újságírók között” Bizony megrontotta, merthogy az újságírók nagyobb része 1990 előtt, azaz a demokratikus választásokat megelőzően nem abban volt érdekelt, ami aztán a választásokon bekövetkezett vagyis hogy a Magyar Demokrata Fórum akkor természetesnek mondott szövetségeseivel, a kisgazdapárttal és a KDNP-vel többséget szerzett a parlamentben, s Antall József vezetésével ezek a konzervatív nemzeti pártok kerültek hatalomra. A nemzeti gondolkodású vezetők jóhiszeműen hittek abban, hogy miután semminemű praktikát nem óhajtottak alkalmazni, hát a nemzet észre fogja venni: az új kormány az emberek, a nép, a nemzet érdekeit képviseli, éljenek azok határainkon belül, vagy legyenek határainkon túl kisebbségben élő magyarok. A magyar sajtó prominens képviselői természetesen ezt a lírai megközelítést elutasították, mégpedig azért, mert féltek, ebben a felállásban nem tudják megtalálni helyüket. Éppen ezért elementáris erővel kezdték támadni a magyar kormányt, nagy gondot fordítva arra: a nemzet a kormány politikájának kritikájából ismerje meg annak tevékenységét, azaz nagyon sok esetben az ország vezető politikusai egyszerűen nem szólalhattak meg. Nagyon jó példa erre, hogy magát a miniszterelnököt, Antall Józsefet is letilthatta a képernyőről az akkori idők sztár újságíróinak központi alakja, a Magyar Televízió elnöke, Han- kiss Elemér. Jó példa erre, hogy az akkor kormányközeli lapként még meg sem indult Új Magyarország munkatársait bértollnokoknak nevezték, amely kifejezés — minő érdekes — 1994 májusa után egyszerűen használaton kívülre került. A szemforgatás csúcsa, hogy a szocialisták győzelme után a legnagyobb példányszámú magyar napUap szocialista lapból országos napilappá mosta át magát. Természetes hát, hogy megromlott a légkör az újságírók között, sőt nemcsak megromlott, hanem, lásd az utóbbi hónapok történéseit, újságírókat rekesztettek ki a szakmából, több százukat földönfutóvá téve, azaz olyan végleteket értünk el, hogy onnan már nincs is visszaút. Nincs mese, ezt a helyzetet ennek az országnak sajnos tudomásul kell vennie. (Vödrös)
