Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-13 / 11. szám

MEGYE tfííRT A P 1±±LR\JLjimA XXXIX. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM Ára: 17,50 forint 1995. JANUÁR 13., PÉNTEK Egyesülés előtt Egy székely Tömérdek arany a szerbek pap egy lábnyi Sinkovits Péter írása bátorsága mélységben (2. oldal) (6. oldal) (9. oldal) Nincs alpolgármester Egyelőre nincs alpolgármeste­re Dunakeszi városának — dőlt el tegnap a település új önkormányzati képviselő-tes­tületének idei első ülésén. Az alpolgármesteri funkci­óra két személy, áz SZDSZ támogatottjaként a testületbe került Kecskeméthy Géza, va­lamint a KDNP, az MDF, a MIEP és a MÚT helyi szerve­zetei és több magánszemély által életre hívott Szövetség Dunakesziért elnevezésű tár­sadalmi szervezetet képviselő Windhager Károly kapott je­lölést. Titkos szavazáson igyekeztek dönteni a képvise­lők személyükről. Sikertele­nül, hiszen két szavazási for­duló után is döntetlen ered­mény született: mind Kecske­méthy Gézára, mind Windha­ger Károlyra tizenkét-tizen- két képviselő szavazott. Újabb fordulót nem rendezett a testület, ehelyett úgy hatá­roztak a városatyák, hogy az alpolgármester-választást kö­vetkező ülésükre halasztják. R. Z. Kedvezőbb helyzetben az új igénylők Magas licitárakra számítanak Meglepődve láttuk a Falutévé szerda reggeli adásában, ahogy a Pest Megyei Földművelésügyi Hivatal azóta felmentett vezető­je értékelte a kárpótlási helyzetet Hogyan értékeli az elhang­zottakat? — kérdeztük Sztáray Mihálytól, a Pest Megyei Kár- rendezési Hivatal vezetőjétől. — Valószínűnek tartom, hogy a Falutévé egy korábbi fel­vételének részletét sugározta. Ezt a tényt nem tartom megle­pőnek, de természetesen telefo­non egyeztettem Präger György főszerkesztő úrral, s a közeli napokban lehetőséget ad arra, hogy tájékoztassuk a néző­ket hivatalunk munkájáról. — Hogyan állnak a póthatár­időben beadott kárigények fel­dolgozásával? — Hivatalunkhoz több mint 36 ezer új igény érkezett be, en­nek több mint egynegyedét már elbíráltuk. Belső átcsoportosítás­sal megerősítettük az elbíráló osztályt, és heti 850-900 darab határozatot hozunk meg. Ez a mennyiség garantálja azt, hogy 1995 őszére valamennyi igényt első fokon el is bíráljuk. — A kérelmek elbírálásánál milyenek a tapasztalataik? — A kérelmezők ügyei ösz- szességében némileg egyszerűb­bek, mint az alaphatáridőben be­adottaké, hiszen azok, akik nagy összegű kárpótlást igényel­tek, nem mulasztották el a ko­rábbi határidőt. A határozatok átlagértéke 25 000 forint. —- Tesznek-e valamit az újon­nan kárpótlási jegyhez jutottak esélyegyenló'ségéért a földárve­rések során? — Országosan is csak április­ban kezdődnek meg az úgyne­vezett második földalap árveré­sei. Kidolgoztunk egy megvaló­sítható ütemtervet, és így azo­kon a településeken, melyeken a földalap kijelölése jogerős, az új igénylőket előresoroljuk. — Milyen részvételre számí­tanak? — Már korábban is a hivata­lunk által lebonyolított fővárosi és megyei termőföldárverése­Izgalommal és várakozással fogadták a kistarcsai Flór Ferenc Kórház központi labo­ratóriumában azt a 12 millió forintért vásárolt kémiai analizátort, mely nemcsak az egészségügyi intézményben folyó felújítás és korszerűsítés folyamatát egészíti ki, de az említett részleg csúcstechnológiával történő felszerelését is biztosítja. Darvas Irén főorvos asszony és Nagy Péter gazdasági igazgató szemléli az életmentő klinikai ké­miai vizsgálatok végzésére alkalmas készüléket, mely egyelőre, a központi laboratóri­um általános festése és karbantartása miatt lefedve várja, hogy a szakemberek el­kezdhessék rajta a megyei betegek vizsgálatát Vimola Károly felvétele ken szereztek egészen kimagas­ló mértékben földtulajdont, de ez várhatóan még nagyobb mér­tékű lesz, hiszen a második föld­alapnál szinte korlátozás nélkül vehet minden érintett részt az ár­veréseken. — Változott-e a helyzet a Rozmaring Mgtsz és az Óbuda Mgtsz földkijelölési ügyében? — Sajnos még hosszú hóna­pokig, netalán évekig eltarthat valamennyi vitás kérdés jogerős eldöntése az Óbuda Mgtsz eseté­ben, de a Rozmaring Mgtsz-nél sokkal optimistább vagyok, re­ményt látok késő tavaszi, illetve nyári árverések kitűzésére. — Milyen a fővárosi és a Pest megyei termelőszövetkeze­tekkel a hivatal kapcsolata? — A korábbi időszakban is — elenyésző kivételtől eltekint­ve — korrekt együttműködést alakítottunk ki a termelőszövet­kezetekkel, illetve jogutód szer­vezeteikkel, és ezért viszonyunk nem változott sem a termelőszö­vetkezetekkel, sem az érdek-kép­viseleti szervekkel. (n) Nyitás a frakcióban A Pest Megyei Közgyűlés konzervatív polgári keresz­tény többség megkezdte prog­ramjának kidolgozását. Soós Sándortól, az önkormányzat kereszténydemokrata frakció­jának vezetőjétől megtudhat­tuk, hogy e program egyik lé­nyeges pontja: a közgyűlés szélesebb alapokra kívánja helyezni működését. Ennek érdekében a keresztényde­mokrata frakció nyitást kezde­ményezett a szocialista frak­ció irányába, mely jelenleg harmincszázalékos arányban vesz részt a munkában. — Úgy véljük, a progra­mok egyeztetése után a szo­cialista frakció súlyának meg­felelően biztosítani tudunk a frakciónak elnöki, alelnöki és tagsági helyet a különböző bi­zottságokban — mondta Soós Sándor. — Már a hét vé­gén is voltak egyeztető tárgya­lások, de a tulajdonképpeni konkrét lépést tegnap tettük meg. Nagyon bízunk abban, hogy kezdeményezésünk a következő négy év sikeres, ko­moly együttműködését ala­pozza meg. V. Cs. Idők és erkölcsök A magyar üzleti élet szereplőinek egy része saját ha­táskörében leértékelte a becsületet. Zuhan a tisztes­ség árfolyama, devalválódik a feddhetetlenség, érté­ken alul jegyzik mindazt, ami s aki derék, korrekt, jellemes és lelkiismeretes. Felértékelődött ezzel szem­ben a csalás, a kíméletlenség, a zsarolás, a kufár önérzetlenség. Alighanem téved s felületesen ítél az, aki úgy talál­ja, hogy mindennapjainkra rátenyerelt a politika. En úgy látom, inkább az agresszivitás és a becstelen­ség az, ami ellen ma törékeny létünk nevében tilta­koznunk kellene. A politika csak oldalági, gyengécs­ke hajtása ennek a két masszív törzsnek, amelyekről mi úgy tudjuk, nedveit lényegünk alvilágából, az ösz­tönök káoszából szívja. Nem a politika, inkább a politikai erővé átalakí­tott gazdasági hatalom az, amely ma a szó valóságos értelmében lenyűgöz. A Shell megteheti, hogy kiszáll ebből a hamisság­ban pácolt és ízeiben becstelenséggel átitatott üzleti életből. Na, de hová szállhatunk belőle mi? Es egyáltalában: tudunk-e még szállni, szárnyal­ni? Bár a képzelet szintjén? Talán ezt a képességün­ket még nem veszítettük el, s tovább tudjuk folytatni a bibliai gondolat sorát ama történetben, ahol tíz igaz ember kerestetik, hogy a bűnös várost megment­se a pusztulástól. És képzeletünkben — s tán valósá­gosan is — szembekerülünk a megszemélyesített tisz­tességgel, jóravalósággal, a becsületességgel, amely tudvalévőén csak jóakaratú lehet. E hitünkről soha nem szabad lemondanunk, még ha a magyar üzleti élet szereplőinek egy része most saját hatáskörében le is értékelte a becsületet. Paizs Tibor Több százezer szakértő... Előnyt a jövőnek! Gyermek- és Ifjúsági Érdek­egyeztető Tanács létrehozá­sáról írtak alá keretmegálla- podást csütörtökön a Parla­mentben. A kormány nevé­ben Koncz István, a Minisz­terelnöki Hivatal címzetes államtitkára, az ifjúsági ol­dal képviseletében pedig ti­zennégy szervezet: a Balol­dali Ifjúsági Társulás, a Bu­dapesti Önkormányzatok Középiskolai Szövetsége, a Gyermekérdekek Magyaror­szági Fóruma, az IDE, a Szabad Demokraták Szövet­sége Ifjúsági Szervezete, az Ifjúsági Kereszténydemok­rata Unió, az Ifjú Szocialis­ták Mozgalma, a Magyar Cserkészszövetség, a Ma­gyarországi Diákvállalkozá­sok Országos Érdek-képvi­seleti Szövetsége, a Magyar- országi Gyermekbarátok Mozgalma, a Magyar Úttö­rők Szövetsége, az OFÉSZ Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége, az Or­szágos Diák Unió, a Pannó­nia Diákegyesület, valamint a Szakszervezeti Ifjúsági Szövetség képviselője szig­nálta a dokumentumot. Az új érdekegyeztető ta­nács első ülését január 23-án tartja. Az aláírás utáni sajtótájé­koztatón elhangzott: a fent említett szerveződéseket még szeptemberben hatal­mazta fel mintegy százöt­ven gyermek- és ifjúsági tö­mörülés arra, hogy tárgyal­janak a kormányzattal. (Folytatás a 4. oldalon) Lakossági megtakarítások A lakossági nettó megtakarí­tások a múlt esztendőben az előzetes adatok szerint 292,4 milliárd forinttal emelkedtek. A növekedés 1993-hoz képest jelentősen gyorsabb volt. Az 1994. évi többlet majdnem 116 milli­árd forinttal haladta meg az előző esztendeit. A Magyar Nemzeti Bank szerint a többletnövekmény döntő része az értékpapírok és a devizabetétek, kisebb része a forintbetétek emel­kedéséből adódott. A koráb­binál lassabban bővült a la­kossági készpénzállomány. A betétek összege az év során 91,4 milliárd forinttal emelkedett, a pénzintézeti értékpapírok állománya pe­dig 22 milliárd forinttal nö­vekedett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom