Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-11 / 9. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1995. JANUAR 11.. SZERDA Felvidéki hagyományápolás A magyar könyvkiadás egyetemessé tételéért A XXIV. Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napok tavalyi kassai rendezvénye örvendetesen rendhagyó műsora azáltal vált emlékezetessé, hogy kilépett az irodalomcentrikusság bűvköréből, és nyitott a társművészetek felé. Az első napon a Fábry- díj átadására került sor. 1994-ben ketten, Szőke József és Zalabai Zsigmond kapta meg. Mindketten életművükért részesültek a rangos elismerésben... Szőke a háromkötetes Csehszlovákiai Magyar Irodalom válogatott bibliográfiájáért és a Ki kicsoda Prágától Kassáig? című lexikonért; Zalabai Zsigmond szerteágazó szerkesztői, tanári, kritikusi, valamint szervezői munkásságáért. Ezt követően előadások hangzottak el a szlovákiai magyar könyvkiadás múltjáról és jelenéről. Koncsol László irodalomkritikus és helytörténész, az 1993-as Fábry-díj birtokosa, áttekintette a csehszlovákiai magyar könyvkiadás kezdeteitől napjainkig ívelő viharos évtizedeit. Történelmi gyorsszemléjét — hogy saját meghatározásával éljünk — a szerény kezdetekkel indította. A ’20-as években Budapesten, a bécsi Europa Verlagnál, majd a berlini Vogenreiter Verlagnál jelent meg a csehszlovákiai magyar könyvtermés. A kassai Kazinczy Társaság vállalta később a kéziratok gondozását s azután kerültek azok Berlinbe. Megszervezte a Kazinczy Könyvba- tárok Körét — a későbbi Magyar Könyvbarátok és a Magyar Versbarátok Körének korai elődjét. A kassai szellemi erőt azonban megtörte a világgazdasági válság. Megalakult még a Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetség, mely az 1300 tagot összefogó társaságra épített, 1928—31 között 21 könyvet adott ki, 1935 és 38 között újra nekilendült, de anyagiak hiányában azután megszűnt. Könyveket adott ki a kassai Munkás Könyvtár és a szintén kassai Renaissance Kultúregyesület is. 1934 után egy évtizedig a nyitrai Híd vállalta a kiadással járó rögös utat. Ők Szervátiusz Jenó' szobra adták ki a 10 füzetet megélt Magyar Albumot, erejükből futotta egy négykötetes antológiára. S ez a korszak már átnyúlt a szlovák állam idejére. Működtek még természetesen más kiadók is, sőt magánkiadásban is jelentek meg kötetek. A tőkegyengeség és anyagi támogatás hiányában azonban a legtöbb kezdeményezés megfeneklett. A Párizs környéki békék után sem odahaza, sem külföldön nem lehetett szó csehszlovákiai irodalmi művek kiadásáról. Elsőként a Pravda kiadója adott ki magyar nyelvű műveket. Ebből vált ki a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó, amelyet 1956 ürügyén megszüntettek. 1969-ben indulhatott útjára a pozsonyi Madách Könyvkiadó, mely a változások óta Madách-Posoni- um Kft.-vé alakult, és ma már hat könyvesbolttal rendelkezik Szlovákiában. 1989-ig előcenzúra működött. Meg volt határozva, mely témát kell mellőzni, s mely kötelező. A ’70-es évektől kezdődően egyre durvábban szóltak bele a különböző szerkesztőségek munkájába. Ennek ellenére a szlovákiai magyar irodalom java megállhat a történelmi megmérettetés előtt. Simái Éva, a Szlovákiai Pedagógiai Könyvkiadó magyar szerkesztőségének emberfeletti munkájáról számolt be. Tóth László irodalomtörténész a dunaszerdahelyi Nap Kiadó terebélyesedő munkásságáról beszélt. 1993 óta ez a kiadó 7-8 könyvet tett le a pultra. Jövőre, ha a szép álmok megvalósulhatnak, akkor 16-tal rukkolnak elő. Rámutatott arra a jelenségre, hogy a kisebbségi kiadók fogalma változásokon megy át, hiszen a határok leépülése folytán, összma- gyar kiadókról beszélhetünk. S ezért is meg kellene alakítani azok érdekközösségét. Koncsol László a pozsonyi Kalligram kiadó termését értékelte. Minden jel szerint ez Közép-Európa legdinamikusabb vállalatává kezd válni. Rövid fennállása alatt 71 könyvet adott ki. Sorozatai felölelik úgy a helytörténeti munkákat, mint a legmodernebb amerikai próza Európában alig ismert eredményeit. Négy nyelven — szlovákul, csehül, magyarul és lengyelül — kívánnak szólni a vásárlókhoz. Egyik legnagyobb haditettük az, hogy Fábry Zoltán „A vádlott megszólal” című munkáját, mely tiltakozásul született a második világháború utáni magyarüldözés ellen, szlovák fordításban ingyen megkapta minden egyes parlamenti képviselő. Ők adták ki Juraj Spitzer szlovák nyelvű könyvét, a „Nem akartam zsidó len- ni”-t. A szlovák könyvpiac egyik szenzációja lett belőle. Balassa Zoltán (Kassa) Ujságkölcsönző könyvtár Bővíti szolgáltatásait az új évben a győri Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár. Bevezették a napijegyet azoknak a látogatóknak, akik nem könyvet kölcsönöznek, hanem a bibliotéka egyéb szolgáltatásait, például az olvasótermet veszik igénybe. Ugyancsak újdonság, hogy az olvasóteremből a hétvégén hazavihetik az újságokat a könyvtári tagok, a napilapok kölcsönzési díja öt forint, a hazai folyóiratoké 10, a külföldieké 20 forint. A zenekedvelők ugyancsak húsz forintért kölcsönözhetik hét végére a kompaktlemezeket. Tuba László igazgató elmondta, hogy a könyvtár anyagi helyzete a tagdíjak emelésére kényszerítette őket: az éves tagdíjat az aktív keresőknél 100-ról 200 forintra emelték, a nyugdíjasok, a katonák pedig 100 forintot fizetnek az egyéves tagságért az eddigi 50 helyett. A megnövekedett díjakkal azonban még így is az országos középmezőnyben van a győri megyei könyvtár. Még nem született döntés arról a könyvtárépítési pályázatról, amelyet egy évvel ezelőtt közösen adtak be a győri Széchenyi István Főiskolával. A koncepció közös megyei és főiskolai-egyetemi könyvtárat körvonalaz, amely továbbra is fenntartaná a megyei könyvtár módszertani központ szerepét és segítséget nyújtana a megyében működő kisebb könyvtáraknak, ugyanakkor mintegy félmilliós induló dokumentumállományával képes lenne vállalni a felsőoktatási intézmény hallgatóinak, oktatóinak kiszolgálását szakiroda- lommal. A felsőoktatás fejlesztésére fordítható világbanki hitelből képzelnék a beruházást. A tervezett négyszintes, 10-11 ezer négyzetméteres alapterületű épület helyét a főiskola területén már kijelölték. Szabó Dezső emlékezete Szabó Dezső halálának 50. évfordulóján, 1995. január 13-án egész napos tudományos konferenciát rendez a róla elnevezett emléktársaság. A konferencia színhelye: a Gellért Szálló teaszalonja. Az előadások sorát dr. Hegedűs Lóránt református püspök nyitja meg 9 órakor. A záróelőadást este fél hét órai kezdettel Csurka István tartja, ezt követően fáklyás felvonulás keretében koszorúzzák meg a nagy író gellérthegyi szobrát. Aknay János kiállítása Aknay János festőművész munkáiból rendeznek kiállítást január 20-a és február 3-a között a szentendrei Barcsay Iskola Galériában (Kálvária u. 18.). Előadás a Vágó-festményről Vágó Pálnak, A huszárság története című, restaurálás előtt álló festményéről ma 17 óra 30-tól vetített képes előadást tart Benedek Katalin, Vágó Judit és Veledics Lajos. Az előadás helyszíne: Alapítványok Háza (Budapest XII., Szoboszlai utca 2.). Könyvespolc Vajda Endre írásai Híresen művelt irodalom- történész és -kritikus könyvéről írunk recenziót. Egyetlen mentségünk van: hogy Vajda Endre egyetemi tanár és író maga is művelte ezt a műfajt éppen a tájékoztatás, a figyelemkeltés szándékával, és szerénységünknél bizony nagyobb hozzáértéssel. Most nemrég jelent meg egy 300 odalas könyv, gyűjtemény, de inkább válogatás tanulmányaiból, esszéiből, kritikáiból, könybemutatói- ból (TEVAN Kiadó, válogatta Lakatos István). Nem volt kis dolog Osvát Ernőről, valamint a nyuga- tosokról írni méltatást, elfogulatlanul és olyan objektivitással, hogy a dolgozatok szellemisége és irodalmi csalhatatlansága ma is érvényes, de az volt a harmincas évek derekán is, mikor még éltek a nagyok. De életében kapott hasonló méltatást Vajda Endrétől Illyés Gyula, Füst Milán, Remenyik Zsigmond, Áprily meg az a Tamási, akit a legszélsőségesebb oldalakról is meg lehetett közelíteni. Azt írja Vajda Osvátról, a századvég és a 20. század elejének nagy szellemi organi- zátoráról, hogy kevés elfo- gulatlanabbul olvasó szellem akadt kortársai között. Nos, itt áll ez a nagyszerű könyv előttünk a TE VAN és a tisztelő kortársak jóvoltából, és ez a megfogalmazás a hasonlóan elfogulatlanul olvasó és író Vajdát is jellemzi az oldalakon! Megjelenésekor elemzi Karinthy „Utazás a koponyám körül’’ című regényét, és nem mint életrajzi „érdekességet” emeli föl a megillető helyre, „A Varázshegy” -gyei rokonítja, és szembesíti a betegségregények jellemzőit. Nem kis dolog ez egy frissen megjelent könyv és a legfrissebb támadások közepette. A kötet és a szerző jellemzője, hogy ugyanolyan gonddal és igényességgel vállalkozik egy-egy mű rövid bemutatására, akár a szellemet s az alkotó képzeletet egyaránt megpróbáló esszé megírására. Az igen nagy tájékozottsá- gú, legendás „olvasó-tanár”, a kritikus példaadó esszéje („Odiisszeusz és Ulysses”) önmagában is irodalomtörténeti érték. Vajda Endre arról is „hírhedt” volt kortársai között, hogy jobban szeretett olvasni, tanítani, mint írni. Megtervezte egy-két önálló prózáját, regényét, és rögtön el is felejtette. Lakatos István, a kötet összeállítója mondja, ki baráti körtébe tartozott, hogy áldozatnak tartotta az alkotó tevékenységet az olvasás rovására. Ennek ellenére több száz tanulmánya jelent meg, és irodalomtörténeti elemzései figyelmet és félelmet keltettek a szakma művelőiben. A proletkult elharapódzása előtt még megjelent három tanulmánya is Füst Milánról, valamint Zilahy Lajosról, Remenyik Zsig- mondról. 1948-ban ő elemzi Németh László regényét, az „Iszony”A. „Németh Lászlónak nyilvánvaló szándéka az volt az Iszonyban, hogy egy ilyen görögös szigorúsággal megformált történetet költsön tragédiává, Szophok- lész sorstudatának vagy Thomas Hardy fekete árnyéké pesszimizmusának igézetével.” Idézetünk egyben jellemezni kívánja, milyen amplitúdón belül értékel és helyez el műveket Vajda. Márai Sándorról készít objektív kritikát, és egész sor azóta klasszikussá nőtt kortársról. Vajda a magyar és a világirodalom összefüggéseit tartja szem előtt, és nem csupán a hazai termés elhelyezkedése szempontjából, hanem a szellemi, eszmei megújulás és összefüggés okán is. Vajda Endre mindössze 73 évet élt, 1914 és 1987 között. Az 1989-ben megjelent „Kortárs magyar írók kislexikoná”-ban a nevét hiába keressük... Túl nagy volt ez az író-tanár és gyakorló irodalomtudós ahhoz, hogy belefért volna a U.vlexikonba? Híveinek, tanítványainak ezrei viszik tovább igényesebb voltát. Czegó' Zoltán
