Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-11 / 9. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1995. JANUÁR II., SZERDA 3 Ismét állami tulajdonban A Fidesz bírálja a kormányt A választások óta is töretlen a polgári pártok összefogása Az alkotmányos rendszer pillanatnyilag legkiszámíthatatlanabb eleme maga a kormány — jelentette ki Orbán Viktor pártelnök a Fidesz tegnapi új évi sajtófogadással egybekötött sajtóbeszélgetésén. Az Állami Vagyonkezelő Rt. 100 százalékos tulajdonába került a diósgyőri kohászat, miután Lascsik Attila vezérigazgató aláírta a Diósgyőri Acélművek Kft. (DAM) alapító okiratát. Ezzel az ózdi kohászat és a miskolci drótgyár után Diósgyőrött is rendeződtek a tulajdoni viszonyok. A Diósgyőri Acélművek Kft.-t öt felszámolás alatt álló diósgyőri kohászati társaságból — Dimag Rt., Diósgyőri Nemesacélművek Az SZDSZ új országos tanácsa január 21-én tartja alakuló ülését. Ezen nemcsak az ot elnökét és az elnökség négy tagját választják meg, hanem a jószolgálati és etikai bizottság tagjait is. Pető Iván pártelnök, az önkormányzati választások tapasztalatait elemzi, a kormány tevékenységéről szóló értékelésnek Kuncze Gábor koalíciós miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter lesz az előadója — tájékoztatta az MTI-t tegnap Magyar Bálint, a párt ügyvivője. Magyar Bálint nem kívánt találgatásokba bocsátKft., Nyersvas- és Acélgyártó Kft., Komplex Kft., Projekt Kft. — hozta létre a vagyonkezelő szervedet azt követően, hogy 8,5 milliárd forintot ajánlott a felszámolást végző Reorg Rt.-nek a kohászat még működtethető vagyontárgyaiért. A cégalapítás egyúttal azt is jelenti, hogy az elmúlt év decemberében — a borsodi acélipar reorganizációjáról — hozott kormány- határozat legfontosabb eleme teljesült. kozni arról, hogy ki követi majd a testület élén Tamás Gáspár Miklóst, és kik esélyesek az elnökségi helyekre, mivel — mint elmondta — az ot bármely tagja jelölheti a helyszínen a testület bármely tagját. Ez alól kivételt csak az ügyvivői testület tagjai jelentenek: ők tagjai ugyan az országos tanácsnak, ügyvivő azonban nem lehet sem az ot elnöke, sem az elnökség tagja. Elképzelhető, hogy a párt operatív irányítását végző ot is tesz javaslatot a jelöltekre, erről hétfőn döntenek. Mint elmondta, a pártok, az Alkotmánybíróság vagy a köztársasági elnöki intézmény működéséhez képest a kabinet az, amely kapkodva és koncepció nélkül működik. Mindig is azt vallot- tuk — hangsúlyozta a pártelnök —, hogy egy rossz elképzeléssel, de eltökélten dolgozó kormány még mindig jobb, mint az, amelynek nincs semmiféle elképzelése. Ez vezetett odáig, hogy ma az országban ismét nagy a bizonytalanság, fontos posztok, a nemzeti bank elnöki széke, államtitkári helyek hosszú hónapok óta betöltetlenek, s a kormányátalakításról szóló kósza hírek is növelik a bizonytalanságot. Ugyanakkor a kormány rossz működése rányomja bélyegét a parlament munkájára is. Nemzetközi megítélésünkkel kapcsolatban Orbán Viktor kijelentette, hogy az rosszabb, mint ’90 óta bármikor. Ha nem is volt május végén zajos tetszésnyilvánítás nemzetközi körökben, hogy a reformkommunisták kerültek hatalomra, óvatos kivárás és várakozás érzékelhető volt. Mára azonban ez megváltozott, kedvezőtlenebb a kép. A kormány nemzetközi ügyekben tanúsított ítélőképessége megromlott, kudarcra ítélt rögtönzésekkel és ötletekkel, mint a hitelkérelem, az autó- és élelmiszervámok emelése, hétről hétre meglepi a nemzetközi közvéleményt. Az orosz—csecsen konfliktussal kapcsolatban a pártelnök kijelentette: Oroszország örök, ezért nekünk a NATO-ban a helyünk. Remélem, folytatta, ’95-ben nem lesz olyan politikus, aki ez ügyben félreérthető kijelentéseket tesz. A nyugdíjemelésekkel kapcsolatban a pártelnök emlékeztetett arra, hogy 1993-ban a Fidesz 14 százalékos emelést javasolt 20 százalékos infláció mellett. Akkor 16 százalékot javasoltak azok, akik ma 13,5-es emelést akarnak megvalósítani — 25-30 százalékos infláció mellett. A Pénzügyminisztérium tervezett csúcsminisztériummá történő átszervezéséről Orbán Viktor kifejtette, hogy ez nem deklaráció kérdése, hanem az a lényeg, hogy az intézmény milyen jogokat gyakorol. A Fidesz ellenzi, hogy épp az a Pénzügyminisztérium legyen a gazdasági irányító, ahol a legtöbb restrikciós intézkedést hozzák. Ha ezt nem ismeri fel a miniszterelnök, Magyarországnak nincs esélye arra, hogy sikeres gazdaságpolitikát folytasson — szögezte le a pártelnök. Végezetül Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a polgári pártok összefogása sikeres volt, és ez az együttműködés a választások óta is töretlen. Stratégiai cél ez, s a pártelnök reményét fejezte ki, hogy az idei esztendő a polgári pártok összefogásának éve lesz. Deutsch Tamás, a parlament eddigi munkáját értékelve kifejtette, hogy a törvényalkotás szempontjából elvesztegetett félévről lehet beszélni. Már a tervezés is irreális volt, hiszen az új kabinet csupán 30-40 százalékát tette le az asztalra annak, amit a ház elé akart vinni, s ebben messze alulmúlta elődjét. Az előző kormány közel három tucat törvényjavaslatot vont vissza az előző ciklus végén, s ha mást nem, legalább ezeket némi módosítással benyújthatta volna az új kabinet. A jövőben arra kell törekedni — vélekedett a politikus —, hogy egyértelmű, reális és betartható jogalkotási program keretében dolgozhasson a parlament. Ehhez szükséges a törvény-előkészítések meggyorsítása és a konszenzusos logika érvényesülése. Mert jelenleg -— fogalmazott Deutsch Tamás — a törvényhozásban a koalíció visszaél parlamenti többségével. (székely) Megalakul az SZDSZ országos tanácsa Ki követi TGM-et? Uj, de nem vadonatúj Egészségügyi százmilliárdok A Kereszténydemokrata Néppárt annak ellenére, hogy négy éven keresztül koalíciós partnerként részt vállalt az ország sorsának irányításában, a társadalom széles rétegei előtt mégsem tudta hitelesen és meggyőzően képviselni az igazi kereszténydemokrata eszményeket. Megmaradt egy markánsan körülírható választói réteg pártjának, és nem tudott igazi néppárttá válni. A választók többségének a szemében szemérmesen és arctalanul kullogott a nagyobb koalíciós partnere által megszabott úton. Ennek a csöndes magatartásnak szükségszerűen el kellett vezetnie a tavaly májusi bukáshoz. Nem sokkal ezután a KDNP akkori vezetése lemondott, majd ösz- szehívták az országos nagyválasztmányt, ahol ideiglenes jelleggel új elnökséget bíztak meg a párt vezetésével. Ennek alelnökként az egyik tagja beszélgetőpartnerem, Giczy György is, akit először a KDNP négyéves közszereplésének az összegzésére kértem. — A KDNP múltjával a párt jövőjének az előmozdítása érdekében számot kell vetni, természetesen úgy, hogy figyelembe vesszük azt a speciális, és csak a mai közép- és kelet-európai valóságra jellemző helyzetet, ami a lényegét tekintve a rendszerváltás folyamatából származik. A hazai politikai pártok ugyanis még mindig nem kristályosodtak ki eléggé. Véleményem szerint még a hazai polgár sem tekinthető klasszikus értelemben vett polgárnak. Ezért a választások eredményei sokszor véletlenszerűen alakulnak. A társadalomban mutatkozó bizonytalanságot azonban a pártoknak a határozottságukkal kellene ellensúlyozniuk. Ez a KDNP-nek eddig még nem sikerült. Nem tudtuk eljuttatni oda a választópolgárt, hogy a kereszténydemokráciát komoly politikai alternatívának tekintse. Ez elég nagy baj, hiszen a KDNP már ötéves múltra tekinthet vissza. Ugyanakkor az is megfigyelhető a magyar politikai életben, hogy a vezető pártok gerincét viszonylag kevés politikus alkotja. A KDNP esetében is egy szűk kör dönti el az alapvető kérdéseket. Néha ez csak egyetlen emberből áll. Ez nem jó, mert nemcsak a kereszténydemokrácia követelményeinek, hanem a demokrácia követelményeinek sem felel meg. Többek között ezt is szabályozni fogja majd a január végén elfogadásra kerülő új alapszabály, amelyet én a párt belső életét tekintve az egyik legfontosabb kérdésnek tartok. A KDNP korábbi vezetősége az elmúlt évek alatt a folyamatosan növekvő taglétszám révén annak a bűvöletében élt, hogy ha azok mind tagjaink lesznek, akik 1990-ben ránk szavaztak, akkor ezzel növekszik és erősödik a párt. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a társadalom széles tömegeit nem sikerült megszólítanunk. Márpedig ha egy párt csak a saját tagságára tud támaszkodni, akkor az a választások során igencsak szegényes eredményeket remélhet! Vannak, akik a májusi választások eredményeit úgy próbálják értékelni, hogy akkor csak két párt tudta növelni a mandátumait: az MSZP és a KDNP. Ez igaz, csak micsoda különbséggel! Hosszú távon mindenképpen fenn kell tartani a mostani ellenzéki pártok összefogását, amelynek eredményes főpróbája volt az ön- kormányzati választások során a közösjelölt-állítás. Ezen a párttömörülésen belül ugyanakkor vannak olyanok, akik inkább az SZDSZ, és olyanok is, akik viszont az MSZP felé kacsingatnak. Ezek persze csak politikai kacérkodások, de én mégis meglehetősen veszélyesnek tartom. Megzavarhatják a választókat, azt a tömegbázist, amelyre építeni szeretnénk. A KDNP-nek most, ellenzéki helyzetében óriási lehetősége van arra, hogy kialakítsa végre a működő európai mintákhoz és a saját történelmi hagyományaihoz méltó politikai arcéit, elkerülve a jobb- és baloldalon egyaránt lasértő szélsőségeket. — Ön szerint, a KDNP mostam vezetősége meg tudja szólítani a társadalom általuk eddig még el nem ért rétegeit? — Ez egy ideiglenes vezetőség, és én semmilyen okát sem látom annak, hogy a teljes elnökség mandátumát meghosszabbítsák. Az elmúlt négy-öt évben sok tehetséges ember csatlakozott hozzánk. Én a pártunk megújulása szempontjából nagyon lényegesnek tartom, hogy ezek közül minél többen tudjanak szóhoz jutni. Új embereket, de nem vadonatúj embereket kell beemelni a vezetésbe! Ki kell végre kerülnünk abból a viszonylag szűk körből, amit a korábbi kormányzati pozícióból származó tekintély szab meg. 1994-ben Magyarországon a kormány bukott meg, és nem az akkor koalíciót alkotó politikai pártok. Ebből pedig le kellene vonni a következtetéseket! — Január utolsó hétvégéjén lesz az országos választmány összejövetele, amin az új elnökséget is meg fogják választani. Céljai megvalósítása érdekében sorompóba kíván szállni a pártelnöki szék megszerzéséért? — Az eseményeknek fölösleges elébe vágni. Amikor júliusban alelnökké választottak, a választmány jelen lévő tagjainak elmondtam egy Rónay Györgyhöz kapcsolódó gondolatot. Ő egyszer kinn ült a vízparton, és látta, hogy a hullámok neki-nekicsapódnak a köveknek, majd eltűnnek. A hullámzás viszont marad. Jönnek-mennek az emberek a Kereszténydemokrata Néppártnál is, de a kereszténydemokrácia marad. Jezsó Ákos (Az Új Magyarország nyomán) Amennyiben a kormány e heti ülésén igent mond rá, úgy egy változatban kerülhet a parlament elé az Egészség- biztosítási Alap ez évi költségvetésének tervezete — hangzott el az Egészségbiztosítási Önkormányzat tegnapi rendkívüli közgyűlésén. A testület által végsőnek tekintett változat 440 milliárd 210 millió forint kiadási, illetve ugyanennyi bevételi oldallal tervez, így nullszaldós. A közgyűlés emellett egyetértett az önkormányzat elnöksége és a Népjóléti Minisztérium között létrejött két megállapodással is. Áz egyik az új finanszírozási rendszerről, míg a másik a keresőképtelenség elbírálásáról szól. Néha lapunknak lába kel A Magyarországon dolgozó külföldi tudósítók korelnöke, Róbert Parison úr, a német televízió munkatársa juttatta el hozzánk az alábbi észrevételét: „1995. január 7-én kora reggel a Ferihegy 1-en lévő újságoskioszkban szerettem volna Pest Megyei Hírlapot vásárolni. Az el- adónő közölte velem, hogy az előbb még itt voltak a lapok, de úgy látszik, hogy lábuk kelt... Mosolyogva hozzátette: így tehát nincsen. Érdekes lenne megtudni, hogy a 7-i Pest Megyei Hírlapból mennyi remittenda volt ezen a repülőtéri újságárus standon.” Nagyon köszönjük Parison úr észrevételét, s azon leszünk, hogy valóban megtudjuk, a lába kelt Pest Megyei Hírlap-csomag vajon érintetlenül került-e még aznap, vagy másnap abba a raktárba, ahonnan aztán az eladatlan példányok a zúzdába indulnak. Természetes, hogy kutatási eredményünket nyilvánosságra fogjuk hozni. De sietve hozzáteszem, nagyon sokan már sem velünk, sem a postával nem közük észrevételeiket, hiszen tudják, a szerkesztőség szinte képtelen ezekbe a dolgokba beleavatkozni, a posta pedig majd valamikor küld számukra egy válaszlevelet, ám ettől még nem lesz újságjuk. Mi abban reménykedünk, hogy egyszer csak-csak kialakul az újságárus standokon is az a piaci szemlélet, amelyről éppen az ellenzéki lapok kapcsán a miniszterelnök úr is elmondta véleményét. Sajnos nagyon sokan fontosabbnak tartják az újságárusok közül a magunkfajta nemzeti szemlélet elleni küzdelmet, mint azt a néhány fillért, amit a Pest Megyei Hírlap eladott példányai után kapnak. Ez a magatartás persze nem az újságárusoktól indult el, hanem azoktól a sajtóbeli propagandistáktól, akik pont saját piacuk védelmében hazudoztak össze-vissza, például a Pest Megyei Hírlap szellemiségéről. (Vödrös)
