Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-11 / 9. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1995. JANUÁR II., SZERDA 3 Ismét állami tulajdonban A Fidesz bírálja a kormányt A választások óta is töretlen a polgári pártok összefogása Az alkotmányos rendszer pillanatnyilag legkiszámítha­tatlanabb eleme maga a kormány — jelentette ki Or­bán Viktor pártelnök a Fidesz tegnapi új évi sajtófoga­dással egybekötött sajtóbeszélgetésén. Az Állami Vagyonkezelő Rt. 100 százalékos tulajdo­nába került a diósgyőri ko­hászat, miután Lascsik Atti­la vezérigazgató aláírta a Diósgyőri Acélművek Kft. (DAM) alapító okiratát. Ez­zel az ózdi kohászat és a miskolci drótgyár után Diós­győrött is rendeződtek a tu­lajdoni viszonyok. A Diósgyőri Acélművek Kft.-t öt felszámolás alatt álló diósgyőri kohászati tár­saságból — Dimag Rt., Di­ósgyőri Nemesacélművek Az SZDSZ új országos taná­csa január 21-én tartja alaku­ló ülését. Ezen nemcsak az ot elnökét és az elnökség négy tagját választják meg, hanem a jószolgálati és eti­kai bizottság tagjait is. Pető Iván pártelnök, az önkor­mányzati választások tapasz­talatait elemzi, a kormány te­vékenységéről szóló értéke­lésnek Kuncze Gábor koalíci­ós miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter lesz az elő­adója — tájékoztatta az MTI-t tegnap Magyar Bá­lint, a párt ügyvivője. Magyar Bálint nem kí­vánt találgatásokba bocsát­Kft., Nyersvas- és Acél­gyártó Kft., Komplex Kft., Projekt Kft. — hozta létre a vagyonkezelő szervedet azt követően, hogy 8,5 mil­liárd forintot ajánlott a fel­számolást végző Reorg Rt.-nek a kohászat még mű­ködtethető vagyontárgyai­ért. A cégalapítás egyúttal azt is jelenti, hogy az el­múlt év decemberében — a borsodi acélipar reorganizá­ciójáról — hozott kormány- határozat legfontosabb ele­me teljesült. kozni arról, hogy ki követi majd a testület élén Tamás Gáspár Miklóst, és kik esé­lyesek az elnökségi helyek­re, mivel — mint elmond­ta — az ot bármely tagja jelölheti a helyszínen a tes­tület bármely tagját. Ez alól kivételt csak az ügyvi­vői testület tagjai jelente­nek: ők tagjai ugyan az or­szágos tanácsnak, ügyvivő azonban nem lehet sem az ot elnöke, sem az elnökség tagja. Elképzelhető, hogy a párt operatív irányítását végző ot is tesz javaslatot a jelöltekre, erről hétfőn döntenek. Mint elmondta, a pártok, az Alkotmánybíróság vagy a köztársasági elnöki intéz­mény működéséhez képest a kabinet az, amely kapkod­va és koncepció nélkül mű­ködik. Mindig is azt vallot- tuk — hangsúlyozta a pártel­nök —, hogy egy rossz el­képzeléssel, de eltökélten dolgozó kormány még min­dig jobb, mint az, amelynek nincs semmiféle elképzelé­se. Ez vezetett odáig, hogy ma az országban ismét nagy a bizonytalanság, fontos posztok, a nemzeti bank el­nöki széke, államtitkári he­lyek hosszú hónapok óta be­töltetlenek, s a kormányáta­lakításról szóló kósza hírek is növelik a bizonytalansá­got. Ugyanakkor a kormány rossz működése rányomja bélyegét a parlament mun­kájára is. Nemzetközi megítélé­sünkkel kapcsolatban Or­bán Viktor kijelentette, hogy az rosszabb, mint ’90 óta bármikor. Ha nem is volt május végén zajos tet­szésnyilvánítás nemzetközi körökben, hogy a reform­kommunisták kerültek hata­lomra, óvatos kivárás és vá­rakozás érzékelhető volt. Mára azonban ez megválto­zott, kedvezőtlenebb a kép. A kormány nemzetközi ügyekben tanúsított ítélőké­pessége megromlott, kudarc­ra ítélt rögtönzésekkel és öt­letekkel, mint a hitelkére­lem, az autó- és élelmiszer­vámok emelése, hétről hétre meglepi a nemzetközi köz­véleményt. Az orosz—cse­csen konfliktussal kapcsolat­ban a pártelnök kijelentette: Oroszország örök, ezért ne­künk a NATO-ban a he­lyünk. Remélem, folytatta, ’95-ben nem lesz olyan poli­tikus, aki ez ügyben félreért­hető kijelentéseket tesz. A nyugdíjemelésekkel kapcsolatban a pártelnök emlékeztetett arra, hogy 1993-ban a Fidesz 14 száza­lékos emelést javasolt 20 százalékos infláció mellett. Akkor 16 százalékot java­soltak azok, akik ma 13,5-es emelést akarnak megvalósítani — 25-30 szá­zalékos infláció mellett. A Pénzügyminisztérium terve­zett csúcsminisztériummá történő átszervezéséről Or­bán Viktor kifejtette, hogy ez nem deklaráció kérdése, hanem az a lényeg, hogy az intézmény milyen jogokat gyakorol. A Fidesz ellenzi, hogy épp az a Pénzügymi­nisztérium legyen a gazdasá­gi irányító, ahol a legtöbb restrikciós intézkedést hoz­zák. Ha ezt nem ismeri fel a miniszterelnök, Magyaror­szágnak nincs esélye arra, hogy sikeres gazdaságpoliti­kát folytasson — szögezte le a pártelnök. Végezetül Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a polgá­ri pártok összefogása sike­res volt, és ez az együttmű­ködés a választások óta is töretlen. Stratégiai cél ez, s a pártelnök reményét fejez­te ki, hogy az idei esztendő a polgári pártok összefogá­sának éve lesz. Deutsch Tamás, a parla­ment eddigi munkáját érté­kelve kifejtette, hogy a tör­vényalkotás szempontjá­ból elvesztegetett félévről lehet beszélni. Már a terve­zés is irreális volt, hiszen az új kabinet csupán 30-40 százalékát tette le az asztalra annak, amit a ház elé akart vinni, s eb­ben messze alulmúlta előd­jét. Az előző kormány kö­zel három tucat törvényja­vaslatot vont vissza az elő­ző ciklus végén, s ha mást nem, legalább ezeket némi módosítással benyújthatta volna az új kabinet. A jö­vőben arra kell törekedni — vélekedett a politikus —, hogy egyértelmű, reá­lis és betartható jogalkotá­si program keretében dol­gozhasson a parlament. Ehhez szükséges a tör­vény-előkészítések meg­gyorsítása és a konszenzu­sos logika érvényesülése. Mert jelenleg -— fogalma­zott Deutsch Tamás — a törvényhozásban a koalí­ció visszaél parlamenti többségével. (székely) Megalakul az SZDSZ országos tanácsa Ki követi TGM-et? Uj, de nem vadonatúj Egészségügyi százmilliárdok A Kereszténydemokrata Néppárt annak ellenére, hogy négy éven keresztül koalíciós partnerként részt vállalt az ország sorsának irányításában, a társadalom széles rétegei előtt mégsem tudta hitelesen és meggyő­zően képviselni az igazi ke­reszténydemokrata eszmé­nyeket. Megmaradt egy markánsan körülírható vá­lasztói réteg pártjának, és nem tudott igazi néppárttá válni. A választók többségé­nek a szemében szemérme­sen és arctalanul kullogott a nagyobb koalíciós partne­re által megszabott úton. Ennek a csöndes magatar­tásnak szükségszerűen el kellett vezetnie a tavaly má­jusi bukáshoz. Nem sokkal ezután a KDNP akkori ve­zetése lemondott, majd ösz- szehívták az országos nagy­választmányt, ahol ideigle­nes jelleggel új elnökséget bíztak meg a párt vezetésé­vel. Ennek alelnökként az egyik tagja beszélgetőpart­nerem, Giczy György is, akit először a KDNP négy­éves közszereplésének az összegzésére kértem. — A KDNP múltjával a párt jövőjének az előmozdí­tása érdekében számot kell vetni, természetesen úgy, hogy figyelembe vesszük azt a speciális, és csak a mai közép- és kelet-európai valóságra jellemző helyze­tet, ami a lényegét tekintve a rendszerváltás folyamatá­ból származik. A hazai poli­tikai pártok ugyanis még mindig nem kristályosod­tak ki eléggé. Véleményem szerint még a hazai polgár sem tekinthető klasszikus értelemben vett polgárnak. Ezért a választások eredmé­nyei sokszor véletlenszerű­en alakulnak. A társadalom­ban mutatkozó bizonytalan­ságot azonban a pártoknak a határozottságukkal kelle­ne ellensúlyozniuk. Ez a KDNP-nek eddig még nem sikerült. Nem tudtuk eljut­tatni oda a választópolgárt, hogy a kereszténydemokrá­ciát komoly politikai alter­natívának tekintse. Ez elég nagy baj, hiszen a KDNP már ötéves múltra tekinthet vissza. Ugyanakkor az is megfigyelhető a magyar po­litikai életben, hogy a veze­tő pártok gerincét viszony­lag kevés politikus alkotja. A KDNP esetében is egy szűk kör dönti el az alapve­tő kérdéseket. Néha ez csak egyetlen emberből áll. Ez nem jó, mert nemcsak a ke­reszténydemokrácia köve­telményeinek, hanem a de­mokrácia követelményei­nek sem felel meg. Többek között ezt is szabályozni fogja majd a január végén elfogadásra kerülő új alap­szabály, amelyet én a párt belső életét tekintve az egyik legfontosabb kérdés­nek tartok. A KDNP korábbi vezető­sége az elmúlt évek alatt a folyamatosan növekvő tag­létszám révén annak a bűvö­letében élt, hogy ha azok mind tagjaink lesznek, akik 1990-ben ránk szavaztak, akkor ezzel növekszik és erősödik a párt. Ugyanak­kor ezzel párhuzamosan a társadalom széles tömegeit nem sikerült megszólíta­nunk. Márpedig ha egy párt csak a saját tagságára tud tá­maszkodni, akkor az a vá­lasztások során igencsak szegényes eredményeket re­mélhet! Vannak, akik a má­jusi választások eredménye­it úgy próbálják értékelni, hogy akkor csak két párt tudta növelni a mandátuma­it: az MSZP és a KDNP. Ez igaz, csak micsoda különb­séggel! Hosszú távon mindenkép­pen fenn kell tartani a mos­tani ellenzéki pártok össze­fogását, amelynek eredmé­nyes főpróbája volt az ön- kormányzati választások so­rán a közösjelölt-állítás. Ezen a párttömörülésen belül ugyanakkor vannak olyanok, akik inkább az SZDSZ, és olyanok is, akik viszont az MSZP felé ka­csingatnak. Ezek persze csak politikai kacérkodá­sok, de én mégis meglehető­sen veszélyesnek tartom. Megzavarhatják a választó­kat, azt a tömegbázist, amelyre építeni szeretnénk. A KDNP-nek most, ellenzé­ki helyzetében óriási lehető­sége van arra, hogy kialakít­sa végre a működő európai mintákhoz és a saját törté­nelmi hagyományaihoz mél­tó politikai arcéit, elkerülve a jobb- és baloldalon egy­aránt lasértő szélsőségeket. — Ön szerint, a KDNP mostam vezetősége meg tud­ja szólítani a társadalom ál­taluk eddig még el nem ért rétegeit? — Ez egy ideiglenes ve­zetőség, és én semmilyen okát sem látom annak, hogy a teljes elnökség man­dátumát meghosszabbítsák. Az elmúlt négy-öt évben sok tehetséges ember csatla­kozott hozzánk. Én a pár­tunk megújulása szempont­jából nagyon lényegesnek tartom, hogy ezek közül mi­nél többen tudjanak szóhoz jutni. Új embereket, de nem vadonatúj embereket kell beemelni a vezetésbe! Ki kell végre kerülnünk abból a viszonylag szűk körből, amit a korábbi kormányzati pozícióból származó tekin­tély szab meg. 1994-ben Magyarországon a kor­mány bukott meg, és nem az akkor koalíciót alkotó politikai pártok. Ebből pe­dig le kellene vonni a követ­keztetéseket! — Január utolsó hétvégé­jén lesz az országos választ­mány összejövetele, amin az új elnökséget is meg fog­ják választani. Céljai meg­valósítása érdekében so­rompóba kíván szállni a pártelnöki szék megszerzé­séért? — Az eseményeknek fö­lösleges elébe vágni. Ami­kor júliusban alelnökké vá­lasztottak, a választmány je­len lévő tagjainak elmond­tam egy Rónay Györgyhöz kapcsolódó gondolatot. Ő egyszer kinn ült a vízpar­ton, és látta, hogy a hullá­mok neki-nekicsapódnak a köveknek, majd eltűnnek. A hullámzás viszont ma­rad. Jönnek-mennek az em­berek a Kereszténydemok­rata Néppártnál is, de a ke­reszténydemokrácia marad. Jezsó Ákos (Az Új Magyarország nyomán) Amennyiben a kormány e heti ülésén igent mond rá, úgy egy változatban kerülhet a parlament elé az Egészség- biztosítási Alap ez évi költ­ségvetésének tervezete — hangzott el az Egészségbizto­sítási Önkormányzat tegnapi rendkívüli közgyűlésén. A testület által végsőnek tekin­tett változat 440 milliárd 210 millió forint kiadási, illetve ugyanennyi bevételi oldallal tervez, így nullszaldós. A közgyűlés emellett egyetér­tett az önkormányzat elnöksé­ge és a Népjóléti Minisztéri­um között létrejött két megál­lapodással is. Áz egyik az új finanszírozási rendszerről, míg a másik a keresőképtelen­ség elbírálásáról szól. Néha lapunknak lába kel A Magyarországon dolgozó külföldi tudósítók korelnö­ke, Róbert Parison úr, a német televízió munkatársa jut­tatta el hozzánk az alábbi észrevételét: „1995. január 7-én kora reggel a Ferihegy 1-en lévő újságoskioszkban szerettem volna Pest Megyei Hírlapot vásárolni. Az el- adónő közölte velem, hogy az előbb még itt voltak a la­pok, de úgy látszik, hogy lábuk kelt... Mosolyogva hozzá­tette: így tehát nincsen. Érdekes lenne megtudni, hogy a 7-i Pest Megyei Hírlapból mennyi remittenda volt ezen a repülőtéri újságárus standon.” Nagyon köszönjük Pari­son úr észrevételét, s azon leszünk, hogy valóban megtud­juk, a lába kelt Pest Megyei Hírlap-csomag vajon érintet­lenül került-e még aznap, vagy másnap abba a raktárba, ahonnan aztán az eladatlan példányok a zúzdába indul­nak. Természetes, hogy kutatási eredményünket nyilvá­nosságra fogjuk hozni. De sietve hozzáteszem, nagyon so­kan már sem velünk, sem a postával nem közük észrevé­teleiket, hiszen tudják, a szerkesztőség szinte képtelen ezekbe a dolgokba beleavatkozni, a posta pedig majd va­lamikor küld számukra egy válaszlevelet, ám ettől még nem lesz újságjuk. Mi abban reménykedünk, hogy egy­szer csak-csak kialakul az újságárus standokon is az a piaci szemlélet, amelyről éppen az ellenzéki lapok kap­csán a miniszterelnök úr is elmondta véleményét. Sajnos nagyon sokan fontosabbnak tartják az újságárusok kö­zül a magunkfajta nemzeti szemlélet elleni küzdelmet, mint azt a néhány fillért, amit a Pest Megyei Hírlap el­adott példányai után kapnak. Ez a magatartás persze nem az újságárusoktól indult el, hanem azoktól a sajtóbe­li propagandistáktól, akik pont saját piacuk védelmében hazudoztak össze-vissza, például a Pest Megyei Hírlap szellemiségéről. (Vödrös)

Next

/
Oldalképek
Tartalom