Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-02 / 1. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1995. JANUÁR 2„ HÉTFŐ Célkeresztben a belgrádi bíróságok Fegyverrel az igazság ellen A délszláv háború fellán­golása, tehát 1991 óta a belgrádi bíróságokon egy­re több dolguk van a biz­tonsági embereknek. A tár­gyalásra érkezők egy ré­sze ugyanis olykor állig felfegyverkezve szeretne bejutni iustitia háremébe. Az ajtónálló őrök — az előírások szerint — szinté mindenkit kötelesek belé­pés előtt átkutatni, s en­nek úgyszólván minden esetben kézzelfogható eredménye van. A tárgya­lásra érkezők, elsősorban a vádlottak hozzátartozói és rokonai, a marokfegy­vert részesítik előnyben, de a rendészek találtak már ismétlőpuskát, gép­pisztolyt, kést, gázspray-t, sőt kézigránátot is. Mivel az ügyvédekre nem vonatkozik a kötele­ző hivatalos „tapizás”, kö­zülük egyesek visszaélnek a helyzettel. Nemrégen az egyik vádlott arra kérte vé­dőjét, hogy a tárgyalásra hozza el a pisztolyát. Sze­rencsére a másik vádlott ügyvédje ezt észrevette, és bejelentést tett a tárgya­lást vezető bírónál. Immár szinte törvénysze­rű, hogy a szerbiai főváros „nehézlegényeinek” tárgya­lása előtt valóságos fegy­vertár halmozódik fel az el­lenőrzést végzők asztalán, de a harciasabb ellenzéki politikusok sem mentesek a fegyver bírósági épületbe való becsempészésének megszállottságától. Ami­kor például Vojiszláv Seselj, a Szerb Radikális Párt (cset- nikpárt) elnökét rágalma­zás miatt vonta felelősség­re az igazságszolgáltatás, testőreitől és elvbarátaitól nem kevesebb mint 19 lő­fegyvert koboztak el az őrök. Ilyen körülmények kö­zött méginkább érthető, hogy a belgrádi és más, el­sősorban nagyvárosi igazsá­gügyi intézmények egyre nagyobb bíróhiánnyal küsz­ködnek. A talár szögre akasztásában a személyi biztonságuk mellett az anyagiak is nyomós okként mutatkoznak. (both) Folytatódó kormányválság Ne legyen választás A kormányválság megol­dásával kapcsolatos kon­zultációinak második for­dulójában Oscar Luigi Scalfaro olasz államfő, azt fogja megvizsgálni, hogy van-e lehetőség mű­ködőképes új kormány fel­állítására. Ezt az államfő közölte újévi köszöntőjé­ben. Scalfaro több mint fél­órás beszédének központi témája a kormányválság volt. Az államfő szerint a válságból kivezető utat az érvényben lévő alkot­mány alapján, a tavaly márciusi törvényhozási vá­lasztások eredményének figyelembevételével kell megtalálni. Az eddigi konzultációk­ból két egymással élesen ellentétes álláspont rajzo­lódott ki: a kormányfő és szövetségesei a parlament feloszlatását követelik és azonnali választásokat, a többiek egy átmeneti kor­mány felállítását. „Mind­két álláspont megfelel az alkotmány szellemének” — hangsúlyozta az állam­fő. Scalfaro ugyanakkor — Silvio Berlusconi lemon­dott miniszterelnöknek cí­mezve szavait — arra fi­gyelmeztetett, hogy „az ál­talános érdekeket az egyes felek bármennyire is jogos igénye elé kell helyezni”. Közölte: a szenátusban és a parlamentben a többség elutasítja az azonnali vá­lasztásokat, ezért most a le­hető legrövidebb időn be­lül azt fogja megvizsgálni, hogy lehetséges-e működő­képes kormány felállítása. Az államfő óvott attól, hogy bárki is a parlament legitimitásának megszűn­tét emlegesse — amint azt Silvio Berlusconi tette, mi­után Scalfaro közölte, hogy a többség nem ért egyet a törvényhozó testü­let feloszlatásával. Ellentétes hírek Csecsenföldről Tegnap délelőtt jószerével áttekinthetetlen volt a groz- niji helyzet, az egymásnak ellentmondó jelentések nyomán. Az orosz kor­mány sajtószolgálatának nyilatkozata szerint az orosz csapatok a város köz­pontjában több hivatali épületet, illetve a g.ozniji pályaudvart is ellenőrzé­sük alá vonták. A moszk­vai védelmi minisztérium illetékese előzőleg úgy tud­ta, hogy az orosz erők már lőtávolságra voltak az elnö­ki palotától. Ezzel szemben több moszkvai rádióállomás teg­nap csecsen forrásokra hi­vatkozva azt jelentette, hogy Dudajev emberei visz- szaverték a szombati roha­mot és az orosz csapatok kivonultak a városból. A moszkvai hivatalos közlések szerint az orosz erők megkezdték a Groznij mellett csütörtök hajnal óta égő olajfinomító oltását, és folytatták a csecsének által megrongált vasútvonal hely­reállítását Iscsorszkaja tele­pülés közelében. A NATO célja a békefenntartás erősítése Fölösleges orosz aggodalom Sergio Silvio- Balanzino, a NATO főtitkárhelyette­se az MTI-nek és a Ma­gyar Rádiónak adott új­évi nyilatkozatában az előző év „legkiábrándí- tóbb fejleményeként” a boszniai válságot említet­te, s hasonlóképpen 1995 „legkívánatosabb esemé­nyei” között is elsőként a délszláv válság megoldá­sát nevezte meg. Mint fogalmazott, ta­valy elkeserítő volt, hogy a szövetség nem tudott teljes körű és hatékony segítséget nyújtani az ENSZ-erőknek, annak ér­dekében, hogy véget vet­hessenek a konfliktus­nak. Kérdésre válaszolva elismerte, hogy ennek for­rása részben a boszniai műveletek kettős (NA­TO—ENSZ) irányításá­ban (a „kétkulcsos rend­szerben”) rejlik. „Bebizo­nyosodott, hogy a bosz­niaihoz hasonló helyzet­ben a katonai műveletek egységes irányítása elen­gedhetetlen” — jegyezte meg. Emlékeztetett arra, hogy Boszniában pillanat­nyilag két különböző ka­tonai misszió zajlik: az egyik a szárazföldi béke- fenntartás, amit az ENSZ-kéksisakosok haj­tanak végre; a másik a bé­kefenntartás támogatása és erősítése, amire a NATO vállalkozott. E két feladat irányítása alig-alig oldható meg a „kétkulcsos” rendszer­ben, ami gyakorlatilag a kettős vétó rendszerét je­lenti. Szövetségi részről le is vonták azt a tanulsá­got, hogy amennyiben a NATO-t a jövőben felké­rik, nyújtson támogatást a boszniai ENSZ-egysé- gek áttelepítéséhez, ne­tán kivonásához, a műve­letek egységes szövetségi vezénylését Brüsszelben alapvető kérdésnek fog­ják tekinteni. Balanzino az új év má­sik fontos kihívásának a békepartneri program ki­bontását, a benne rejlő le­hetőségek maximális ki­aknázását nevezte, rög­tön ez után említve a szö­vetség majdani kiszélesí­téséről induló belső fel­mérést és párbeszédet is. Az utóbbi kapcsán tá­masztott orosz ellenveté­sekről szólva emlékezte­tett arra, hogy Andrej Ko- zirev orosz külügyminisz­ter legutóbb Brüsszelben hangsúlyozta: Oroszor­szág mindenekelőtt tisz­tázni akarja a helyzetet, biztosítékokat akar arra nézve, hogy a kiszélesí­tés megkezdéséről hozott decemberi döntés nem irányul ellene. Ebben a helyzetben a NATO-nak mindenek­előtt a párbeszéd folytatá­sára kell törekednie Moszkvával, s egyúttal tettekkel is jelét kell ad­nia annak, hogy nem áll szándékában Oroszorszá­got elszigetelni, nem akar újabb elválasztófala­kat teremteni — mutatott rá a főtitkárhelyettes. Végezetül Balanzino az új esztendő nagyon fontos feladatának nevez­te a NATO „európai pillé­rének”, a Nyugat-európai Uniónak a megerősítését. Mint fogalmazott, az el­múlt év egyik kedvező fejleménye volt az, hogy egyértelmű és világos döntés született a párbe­széd megkezdéséről a NYEU-val, ennek kitelje­sítése is az új évre vár. „Bizonyos jelei tapasz­talhatók annak, hogy a ten­gerentúlon arra számíta­nak: az európai szövetsé­gesek készek nagyobb részt vállalni a közös fele­lősségből” — jegyezte meg ennek kapcsán, hang­súlyozva, hogy bizonyos értelemben ez elismerés is. „Úgy gondolom, hogy az európai pillér erősítése a szövetség egészének az erősítése szempontjából is meghatározó fontosságú” — szögezte le végül a NATO főtitkárhelyettese. A nagyvilág hírei * Rendkívül kedvező ténynek nevezte Anto­nio Martino olasz kül­ügyminiszter azt, hogy január elsejétől hivata­losan 15 tagúra bővült az Európai Unió. Az olasz diplomácia veze­tője az olasz rádiónak adott tegnapi nyilatko­zatában azt hangsú­lyozta, hogy Róma min­dig is ellenezte a befelé forduló, a világtól el­zárkózó Európa gondo­latát. % Chile kapcsolatainak felújítására készül Kubá­val, s az előkészületeket már meg is kezdte ehhez. * A hatalomátadásról tárgyalt szombaton Burhanuddin Rabbani afgán elnök szövetsége­seivel. A tanácskozás­ra — amelynek fejle­ményei egyelőre nem ismeretesek — egy nap­pal az ENSZ közvetítő­jének érkezése előtt ke­rült sor. 46 Földrengéssel zárult az óév, és ugyanígy kez­dődött az új Japánban. Azok, akik az ország kö­zépső és keleti részein ébren töltötték szilvesz­ter éjszakáját, hajnal­ban érezhették a Rich­ter-skála szerint 4,6 fo­kozatú rengéseket. 46 Egyes hírek szerint négy, más források sze­rint öt ember vesztette életét szilveszter éjsza­káján egy belgiumi szállodatűz következté­ben. Az ország közép­ső részén lévő Antwer­pen (Anvers) városá­nak szállodájában tar­tott mulatságon ötszáz ember vett részt, ahol a gyertyalángtól kigyul­ladt a karácsonyfa. A tűz következtében leg­alább nyolcvanan, de nem kizárt, hogy szá­zan sebesültek meg. Az ev utolso napján írták alá Első lépés a tűzszünet Radovan Karadzic', boszniai szerb vezető sze­rint az év utolsó napján aláírt megállapodás az ellenségeskedés beszüntetéséről az első lé­pést jelenti a háború befejezése felé. A Pálé­ban nyilatkozó szerb vezetőt az AFP idézte. Az ENSZ főtitkára örömét fejezte ki a szombati megállapodás létrejötte fölött. But- rosz Gáli, akit szóvivője idézett, leszögezte: a szombati megállapodás az első fontos lépés a valódi béke megteremtése felé Boszniában. Üdvözölte a boszniai tűzszüneti megál­lapodást Bili Clinton amerikai elnök is. A dél-karolinai pihenőhelyen tartózkodó Clinton egyúttal annak a reményének adott hangot, hogy a fegyvernyugvást a fe­lek teljes mértékben tiszteletben tartják majd, és az végső soron elvezet majd a minden embernek békét jelentő tárgyalá­sos rendezéshez —- idézte az elnöki nyilat­kozatot a Reuter. Groznij Budapest új testvérvárosa! Nem önszántából, hanem a történelmi ismétlődés „jóvol­tából”! Miután az oroszok leporolták az ’56-os dosszié­jukról a port, naprakész (használható) forgatókönyvet ta­láltak a függetlenségükért küzdő csecsen-ingus népek el­len. A sztálini boldog időkben, pontosabban: 1936-ban döntöttek úgy ezek a Kaukázus északi oldalán élő népek, hogy engednek olthatatlan vágyuknak, és frigyre lépnek a nagy Oroszország kovácsolta Szovjetunióval. Az utób­bi felbomlását követőleg úgy döntöttek, hogy önállósít­ják magukat, a lenini—sztálini nemzetiségi önrendelkezé­si politika szellemében. így jutottak arra a sorsra, mint ha­zánk 1956-ban, hogy szembe kerültek az egy és oszthatat­lan birodalom híveivel, akik jól bevált gyakorlati tapasz­talatokkal rendelkeznek a renitenskedők kioktatására. Az ’56-os hadműveleti tervekben jóformán csak a Bu­dapest feliratot kellett kijavítani Groznijra! A többi már megy, mint a karikacsapás! Groznijt úgy kell körbezámi harckocsikkal, mint Budapestet! Repülőkkel, tüzérséggel és rakétákkal le kell rombolni a várost, hogy a békétlenke- dők észre térjenek, majd gyalogsággal elvégeztetni a tisz­togatást a gonosz ellenforradalmi elemek és „maroknyi” köztörvényes bűnözők felszámolásával. Közben megalakult az új törvényes (!) kormány Moszkvában, és megkezdődhet az újjáépítés, a konszoli­dációs korszak, esetleg némi csekélyke megtorlás is azok­kal szemben, akik saját földjükön nem átallották fegyvert fogni a fegyverrel érkező, baráti szavakat hangoztató ide­genek ellen. A világ számára Groznij lerombolása és lerohanása orosz belügyi Az USA olyan óvatos, mint 1956-ban volt. Az angolok és a franciák bátorsága (?) már egy-két nem tetsző kijelentés megfogalmazására is futotta. Az ENSZ hallgat, mert kötik az alapokmányban rögzített procedú­rákra vonatkozó paragrafusok. Közben csecsének, ingusok és oroszok halnak meg, emberek tízezrei válnak földönfutókká! Groznij karácso­nya és új éve olyan, mint Budapesté volt 1956-ban! így lett Groznij Budapest testvérvárosa! Mi több: iker­testvérváros, lassacskán ugyanúgy néz ki, mint annak ide­jén a lerombolt Budapest. Ugyanazok rombolják le, akik fővárosunkat. Ugyanazokért a nagyhatalmi célokért! Presztízsokokból (is)! Tehetik, hiszen egy alig másfél milliós nép, 19 300 km2-en semmit sem tehet hatalmas szomszédjával szemben. Mi sem tehetünk semmit, de a testvérvárosi titulust már akkor sem tagadhatjuk meg Groznijtól, ha hivatalo­san nem is lesz deklarálva, mivel a történelmi azonossá­gok szándékainkon kívül testvérvárosi friggyé kovácsol­ták Groznijt és Budapestet! Boldogabb új évet csecsének és ingusok! Boldogabb új évet Groznij! Bokor Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom