Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-12 / 291. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZÁNK 1994. DECEMBER 12., HÉTFŐ A négy év nem múlt el nyomtalanul Beszélgetés Mácz Istvánnal, Cegléd leköszönő' polgármesterével A közeli napokban Mácz István polgármester átadja a város kulcsát és persze kasszáját is megválasztott utódjának. Cegléd első emberével, a most leköszönő polgármesterrel az elmúlt négy esztendőről készítettünk számvetést. — Hogyan érzi magát az utolsó napokban, a búcsúzás perceiben? — Csaknem ezerötszáz napot ültem Cegléd polgármesteri székében. Úgy érzem, én és a velem összhangban tevékenykedő képviselő-testület egy továbbfejlődésre alkalmas, önmagára talált települést enged útjára. Hazudnék, ha azt mondanám, nem vagyok szomorú amiatt, hogy néhány nap múlva véget ér ez a nagyszerű négy év. Ugyanakkor rettenetesen örülök is, mert különb várostól kell elbúcsúznom, mint amelyik 1990-ben megfogta a kezem és bevezetett a városházára. — Mit gondot, a munkatársai sajnálják, hogy nem önnel folytatják tovább, esetleg lesz aki fellélegzik? — Is is. Ám azt nem tudnám megmondani, hogy milyen arányban. Ez talán hiba is. Többet kellett volna találkoznom a száz munkatársai a hétköznapokon. Egy szőkébb körrel, a feladatukból adódóan, így a szociális csoporttal és a pénzügyi kérdésekkel foglalkozókkal gyakran tárgyaltam, míg a műszaki, a vállalkozási és mező- gazdasági osztállyal elsősorban a vezetőkön keresztül tartottam a kapcsolatot. Előnyösebb indulás — Vajon az udódja mit örököl öntől? — Véleményem szerint a polgármesteri hivatal munkatársai — a társadalom pozitív változásaihoz igazodva — felnőttek munkájukhoz. Abban, hogy készségesen foglalkoznak az emberekkel. Tudom: ezt öt-tíz példával lehetne cáfolni, viszont száz-kétszáz esettel bizonyíthatnám. Döntő, hogy milyen kasszát adok át az utódomnak. Én és az önkormányzati testület tagjai tiszta lelkiismerettel állunk fel véglegesen december 8-án, az utolsóWilésen. Annál is inkább, mert az új önkormányzat lényegesen előnyösebb gazdasági lehetőségekkel indulhat, mint a jelenlegi. Hiszen mi száznyolcvanmilliós adósságot örököltünk, amiből százharminckétmillió forintot visszafizettünk. Voltaképpen csupán az F-kategória teljesítésére vettünk fel jelentős hitelt. Ám ez az összeg jóval csekélyebb, mint amennyi tartozást az elődeink ránk hagytak. — KÖvetett-e el hibákat, amiket ma már nem tenne? — Persze, hogy voltak hibáim — az ember nem élhet árnyék nélkül. Kezdetben türelmesebb lehettem volna a munkatársaimhoz. Hiszen ők a tanácsi rendszer beidegződései szerint gondolkoztak és tevékenykedtek, ami nyilván számomra elfogadhatatlan volt. Én természetesnek éreztem azt, hogy nekünk elsősorban a város érdekeit kell szolgálni. Közismert, hogy az első félévben — éppen a nézetkülönbség miatt — hirtelen indulatú voltam. Bár utána mindig bocsánatot kértem. Sajnálom azt is, hogy a Veér- ház felújítását, illetve átalakítását nem szorgalmaztam Mácz István: Tiszta lelkiismerettel nézek bárki szemébe Erdó'si Agnes felvétele elég határozottan. Ha a költségvetésünkből áldoztunk volna erre a rekonstrukcióra, akkor ez a létesítmény ma a település egyik ékessége lehetne. Nem pazaroltak — Mi az, amire büszke? — Arra az egyensúlyra, együttműködésre, ami a képviselő-testület ülésein a tevékenységünket jellemezte. Szerencsésnek érzem, hogy mindazok, akik az önkormányzatban dönthettek és a tárgyalásokon tevékenyen részt vehettek, tudták, hogy embernek, magyarnak és ceglédinek kell lenni. Ha végigsétálunk Cegléden, akkor elmondható, hogy ez a négy év nem múlt el nyomtalanul. Elértük azt, hogy a városközpont formálódott. Hiába vetik egyesek a szemünkre, hogy erre költöttük a pénzt. Mintegy tíz esztendőre megoldottuk a szeméttelep működését, amire százmilliót fordítottunk. Mintegy hatvanmillióért elkészítettük a gázátadó és -befogadó műtárgyakat. Tornaterem és új iskolaépületszámy épült, sportmúzeum létesült és sorolhatnám. Azt kijelenthetem, a település pénzét mindig arra áldoztuk, ami szükséges és hasznos. Nem pazaroltunk. — Milyen volt ön és a lakosság közt a párbeszéd? ■— Mindig nyitott voltam a lakosság iránt. Rendszeresen tartottam fogadóórákat a városházán. A kaszinóban pedig havonta elbeszélgettem egy tea mellett az emberekkel. Bárki megkereshetett. Én 1990-ben nemcsak a főbejáratot nyittattam ki. Ha valaki szobám ajtaján kopogtatott — s nem egy fontos tárgyalás közepén —, az illetőt meghallgattam. — Érték-e az utóbbi időben indokolatlan támadások? — Igazán nem ért támadás — legalábbis szemtől szembe, nem. Jóllehet akadt egy- egy rosszindulatú híresztelés, ám ez együttjár a beosztásommal. Egyesek azt teijesztet- ték, hogy Szombathelyen, Szentendrén, Szegeden, Gyo- mán vettem házakat. Mert el kell mennem innen. Ugyan miért? Kinek ártottam? Tiszta lelkiismerettel nézek bárki szemébe. Ezt a várost — ahol gyermekeim születtek, s eltemettem az édesanyámat, húgomat — szeretem, és eszem ágában sincs elhagyni. Egyébként azt is mesélték, korábban azért szorgalmaztam a katolikus egyházi iskola ügyét, hogy amint nyugdíjba vonulok, rögtön én legyek az igazgató. Sőt, akadtak, akik azt tévesztették, amennyiben Giba Istvánt választanák polgármesternek, akkor én ülnék a középiskola direktori székébe, mert az jobb az általános iskola vezetésénél. Konok és büszke — Azt hallottam, ön fontolgatta az újra megmérettetést. Am egykori támogatói köréből azt közölték önnel, hogy már megvan a polgármesterjelöltjük... — Ön mosolyogva kérdez, s én hasonlóan válaszolok. Velem senki nem közölte az MDF-ből, hogy befejezheted, vége, nem vagy jelölt. Ha valaki ezt feltételezné rólam, nem ismer engem. Én ennél konokabb és büszkébb vagyok. 1989-ben felvirradt egy pluralista társadalom eszményi lehetősége. S az idő tájt felismertem, hogy az akkori felkérést el kell fogadnom. Most úgy érzem, nincs energiám, hogy ekkora intenzitással dolgozzak. Mindenesetre, ha egyetlen párt sem jelöl, s én meg akarom méretni ismét magam, akár függetlenként is elindultam volna. — Négy évvel ezelőtt meg- illetődötten lépett be a városháza aulájába és ment fel a lépcsőkön. Polgármesterként az utolsó napon milyen érzéssel hagyja el az épületet? — Amikor az első reggel beléptem a polgármesteri körszobába, kinéztem az ablakon. Lent a mindennapi élet látványa: Szentháromság-szobor, a katolikus templom és az útkereszteződésnél elsuhanó autók, munkába siető emberek. S azt gondoltam, a valóság e különös látomásában kell majd tevékenykednem. Az utolsó nap az ablaktól fogok elindulni... sétálva végigmegyek a felújított városháza folyosóján, s nyugodt lelkiismerettel lépek ki a kapun. — Felhagy-e végleg a közélettel, s az író-alkotó.évei következnek? — Nem szakítok végleg a közélettel. A Magyar Önkormányzatok és Képviselők Országos Szövetsége — amelynek jelenleg még elnökségi tagja vagyok — megkeresett, s felkért arra, hogy e közoktatáspolitikai tanácsnak legyek a tanácsadója, illetve képviseljem az országos szervezetet. Őszintén remélem, hogy lesz időm az írói munkára is, mert az az életelemem. Fehér Ferenc Telki változásai füzetben Bevételek a telekeladásokból Címlapon a múlt század végi kőkereszt, hátlapon a jövendő iskola számítógépes terve. Az impozáns színes kiadvány borítója is jelzi, mit tartalmaz a „Telki változások” című füzet. Kiadója a fővárostól nem mesz- sze fekvő kisközség önkormányzata, célja a rendszer- váltással önállósult Telki „első négy évének eredményeiről, gondjairól és reményteli jövőjéről” szóló tudósítás, mint ahogy azt Kérésé János polgármester a bevezetőben megfogalmazta. A képekkel és grafikonokkal ellátott füzetben a tények és az adatok magukért beszélnek. Hiányzó közművek, szegénység és az összefogás gyengesége jellemezte a falut az első szabad választások után. A polgár- mesteri hivatalt kezdetben a könyvtárban alakították ki, a jegyzőnő az ott lévő asztalokat és polcokat használta munkájához. Az első tél testületi ülésein gyakori volt a fagyoskodás, és a közösségi programok is teljesen hiányoztak a falu életéből. Az első lépés az új összevont rendezési terv létrehozása volt. Fő bevételi forrásnak a telkek eladása bizonyult, amely lendületbe hozta a község életét. Az új építkezések munkát adtak, a faluban nincs munkanélküli. A lakosság pénzéből, valamint az állami céltámogatásból kiépült vezetékes ivóvízhálózat nagy része, a gázrendszer első üteme, az önálló tisztítómű és a csatornázás munkálatai is megindultak. Bővítették a villamos hálózatot, és kezdetét vette a telefonok bekötése is. Mindennek eredményeképpen a falu ma már közművesített, úttal ellátott telkeket kínál a betelepülni szándékozóknak. Rájuk nagy szükség van, mivel Telki jelenlegi fejlettsége már 2500 lakosnak nyújthatna kényelmet a mostani 700 helyett. Ez tehát a jövő útja, a faluközpont megépítésével együtt, ahol korszerű iskola, óvoda, étterem, könyvtár, pavilonok, pedagóguslakások és appartmanok állnak majd az elkészült tervek szerint. A közösségi rendezvények sorát két évvel ezelőtt a Mikulás-ünnepség kezdte, a majális-juniális folytatta, idén pedig az újjáélesztett Szent István-napi búcsú koronázta meg. A diszkó helyett a polgármester által ajánlott kerékpár és sítúrák honosodtak meg a fiatalság körében, akiknek már számos sikeres túra áll a háta mögött. A bevezetőben említett kőkereszt körül épültek ki Telki első házai majd háromszáz évvel ezelőtt. Azóta a kör bővült, ma már az üdülőövezetek várnak a csatlakozásra. Telki a semmiből indult el, és a magára talált falu büszkén tudhatja magáénak a füzetben olvasható szép eredményeket. Nánási Tamás A jövő' év végéig Javul az áramellátás A Budapesti Elektromos Művek Rt. és a német AEG UNION Kft. a jövő év végéig a XXII. kerületi, Növény utcában felépít két 25 megavoltamperes, Dél-Budapest, illetve Gödöllő térségének az energiaellátását segítő transzformátorállomást. A mintegy 850 millió forintos beruházás mellett a két cég egyidejűleg egy 150 millió forint költségigényű, Gödöllő, Szada, Veresegyháza, Erdőkertes, Őrboty- tyán, Vácrátót, Csornád, valamint Mogyoród áramellátását javító kapcsoló- állomást is létesít. Emléktáblát avattak Itt állt Vác vára. \Jj; Erre nyílt a Pesti- (mM&\vagy alsókapu — 'É- hirdeti Vácott a Budapesti főút 21. számú házának falán az a nemrégiben felújított emléktábla, melyet a napokban avatott fel a Váci Városvédők és Városszépítők Egyesülete. A számos krónikában, középkori írásos feljegyzésben megemlített váci vár, melynek a mai ismeretek szerint valamikor az 1100-as évek és a tatárjárás közötti időben kezdődhetett az építése, végső formájában mintegy 50 ezer négyzetméter alapterületű, többszörösen megerősített erődítmény volt. A török uralom idején — történetének legviharosabb időszaka volt ez a 150 év — számos ostrom pusztította falait, s gyakorta gazdát cserélt, mígnem 1685-ben Sátán Ibrahim, a Török Birodalom akkori magyarországi fővezére fölrobbantotta. Ugyanakkor a várost is földig romboltatta, aminek következtében Vácot teljesen újjá kellett építeni. Lévén, hogy ehhez javarészt a vár megmaradt kövei szolgáltatták az építőanyagot, néhány, a robbantást túlélt falmaradvánnyal együtt az egykori erődítmény — ha csak nyomokban is —- ma is fölismerhető. (ribáry) Ocsán tavasszal megcsörren a telefon A nyirkos, ködös idó' ellenére is dolgoznak Ócsán a telefonhálózat kiépítésén. A ködbe vesző' templom közelében fektetik a kábeleket. A Monor Telefon Társaság Rt. ígérete szerint a jövő év áprilisának elején megszólalnak a készülékek az előfizetők otthonaiban Vimola Károly felvétele
