Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-06 / 286. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. DECEMBER 6., KEDD Irodalmi társalgó Gödöllőn A könyvkötészet múltja és jelene Előkészületben a Híd Antológia Társalgóhelyiséggel bővült Gödöllőn a Híd könyvesbolt és antikvárium, mely társalgót néhány napja nyitották meg a közönség előtt. Már itt beszélgettünk egy asztalnál ülve, Gödöllőn élő képzőművészek képei alatt, Szász Endrével, az üzlet tulajdonosával. — Hogyan született meg a társalgó létrehozásának ötlete? — kérdeztem. — Ide mindenki bejött beszélgetni. Talán a hely szelleme miatt: ahol könyvek vannak, jobban esik a beszélgetés. Barátokat szereztem itt az antikváriumban, először könyvbarátokat, kikből később valódi barátaim váltak. — Nem minden könyvesboltba ülnek be az emberek beszélgetni. Talán az ön egyénisége is az oka, hogy ide viszont igen... — Goromba vagyok és türelmetlen. De mindenki látja, hogy ez nem igazi gorombaság. Inkább izgága- ság: szeretem rövidre zárni a dolgokat. Ugyanakkor én sokat kapok a beszélgető- partnereimtől, feltöltődöm általuk. Szeretem, ha ide Körösfői-Kriesch Aladár: Ex libris Frey Rózsa szép nyugodtan bejönnek, és nem az ajtóból kiabálva kérdezik meg, hogy megvan-e ez vagy az a könyv. Ilyenkor felizgatom magam: miért ordít, miért rohan? Miért nem jön vissza? Hogy rámosolyogjak... Antikváriumba, könyvek közé belépni megtiszteltetés... Csak már nem volt hely... — Mi okozta a növekvő helyhiányt? — Sokszor már hárman- négyen ücsörögtek társaséletet élve a boltban. És a vevők, akikért van a bolt, már be se fértek. Egy könyvesbolt a vevők számára legyen nyitott. Társalgás céljára pedig társalgó szolgáljon. — Ismereteim szerint ez a helyiség, ahol most ülünk, a városi múzeum raktára volt. — Igen, az üzlet összes helyisége a városi múzeumé. Én szerettem volna társalgót, de nem nagyon tudtán, hogyan lehetne megvalósítani, és egyszer csak a múzeum igazgatója, Merva Mária lépett. Bejött ide, hogy bejelent nekem valamit. Először azt hittem, hogy ez rosszat jelent: kitelepítenek? Nem. Kitelepítik a múzeumi tárgyakat. Csináljak a helyükön „irodalmi kávéházat”. Csináltam ezt. Tizennégy napig megállás nélkül dolgoztunk, hogy lakhatóvá tegyük a helyiséget. Mindig segítettek ketten-hár- man, ingyen. — A társalgó megnyitásakor Gémesi György polgármester mondott megnyitóbeszédet. — Én korábban levélben tájékoztattam őt a terveimről. Megírtam neki, hogy szeretném, ha itt találkozhatnának egymással a Gödöllőn élő irodalmárok, azonkívül tervezem, hogy megjelentetem az írásaikat. A polgármester úr válaszában támogatásáról bztosí- tott, mely anyagi támogatást is jelent, a Gödöllő Városáért Alapítványból, valamint magánemberként is adományozott egy összeget. — Az az ötlet hogyan támadt, hogy kiadással foglalkozzon? — Megborzadtam, mikor író barátaim elmondták, hogy már évek óta nem jelent meg könyvük, s reményük sincs rá, hogy mejelenjék, mert a kiadók az íróktól várják a kiadási költségek előteremtését. At- éreztem a helyzetüket, hiszen magam is írok, jelentek már .meg novelláim. Gondolkodtam, hogy mit lehetne tenni? A városban öt írószövetségi tag él, éppen a társalgó megnyitása napján alakították meg az írószövetség gödöllői csoportját. Milyen jó lenne, ha egyelőre egy kis antológiát kiadnék az ő és más gödöllői toliforgatók műveiből, gödöllői képzőművészek által illusztrálva. — Gyakorlatilag hogyan lehet ezt megvalósítani? — Nekem az iparengedélyem úgy szól, hogy antikvárius és könyvkiadó. Könyvtár szakos diplomám van. Korábban a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat egyetlen budapesti boltját vezettem, nagy az ismeretségem a könyvszakmában. A kiadvány terjesztését meg tudom oldani. Az előállításhoz megvannak a Nagy Sándor: Ex libris szakemberek. Jó reményem van rá, hogy banki kulturális alapítványtól kapok támogatást. Erre majd inkább később lesz szükség: évente négy-öt könyvet tervezek kiadni. Első kiadványunk a gödöllői írók Híd Antológiája tekintetében bizakodó vagyok: a gödöllői, nagyon érdeklődő, fogékony olvasóközönség bizonyára szívesen fogadja majd az itt, személyes ismeretségi körében élő — és ami ennél még lényegesebb: jó — írók, művészek műveit. N. A. Megyénkben élt alkotók művei is kalapács alatt Munkácsy-kép kétmillióért A második világháború utáni időszak legnagyobb értékű műtárgykollekciója kerül árverésre ma és holnap kora este Budapesten, a Nagyházi Galéria és Aukciósház rendezésében. A festmények, kisplasztikák, szőnyegek, bútorok és ékszerek kikiáltási ára meghaladja az 50 millió forintot. A felvonultatott műtárgyakat egyaránt kínálják a szerényebb anyagi helyzetben lévő érdeklődőknek, gyűjtőknek, és a nagyon gazdagoknak is. Garantált minőségű és színvonalú festmények, például miniatűrök találhatók a félezer kalapács alá kerülő tárgy között már 15—25 ezer forintért is, a legértékesebb pedig kereken 2 millió forintot kóstál. Ez utóbbi egy eredeti Munkácsy-olajfestmény, A dajka. A neves műértők nemcsak a „nagy név”, s a kevés piacra kerülő Munkácsy-kép miatt értékelték ilyen viszonylag magas kikiáltási árra a festményt, hanem mert az önmagában is hibátlan és nagyon szép, a művész legérettebb alkotásai közül való. Az árverésen Munkácsyn kívül is számos, vagy még inkább számMunkácsy Mihály: A dajka (35x27 cm; olaj, fa) tálán ismert magyar klasszikus található, remekművekkel, Rippl-Ró- nai Józseftől Csók Istvánig, Lotz Károlytól Barabás Miklósig. Különösen megkapó Koszta Jószef: Mezőn ülő lány című olajképe, a tájképek közül pedig — legalábbis a sorok írója szerint — Mednyánszky László: Téli táj kisfiúval című festménye viszi el a pálmát. A kékeszöld tónusú, havas kertvégét ábrázoló képről szinte sugárzik a tiszta téli nap dermesztő hidege. Az aukció gazdag képkínálatában természetesen megtalálhatók azok az immáron klasszikus alkotók művei is, akik életük, munkásságuk során valamilyen formában szűkebb pátriánkhoz kötődtek. Czó- bel Béla több képével, Barcsay Jenő jellegzetes vegyes technikájú papírképével, a gödöllői Remsey Jenő határozott ecsetkezelésű olaj- festményével szerepel. Akik az ékszerek, korabeli míves edények iránt érdeklődnek, ugyancsak licitálhatnak kedvük és főleg zsebük szerint. Az ékszerek között ugyancsak ritkaságnak számít az a briliánsokkal bőven ékesített arany fülbevalópár, amelynek a kikiáltási ára egymillió-százezer forint. Az ezüst dísztálakat szemlélve elmúlt korok vidám lakomái idéződnek fel, ezek közül is talán a legszebb az az 1709 grammos, ovális formájú ezüst dísztál, amelynek peremén és közepén vadászjelenet látható. Kikiáltási ára 170 ezer forint. Ki koronára vágyik, ezüstből készített fejfedő-különlegességet vásárolhat, százezer forint a kikiáltási ára. (deregán) Hetvenöt éves Váci György Váci György kétszeres aranydíjas könyvkötő december 8-án tölti be hetven- ötödik életévét. A Vácott élő mestert a régi könyvek szakavatott doktoraként tartják számon itthon és a határokon túl. Keze alatt az elmúlt évtizedekben újjászülettek például Mátyás király híres könyvtárának kötetei, középkori misekönyvek, valamint kódexek is. A könyvkötészet művésze évtizedeken át gyűjtötte a szakma múltjára, történetére vonatkozó adatokat, gépeket, szerszámokat, művészi kivitelű könyveket, és azokból ipartörténeti kiállítást rendezett. „A könyvkötészet múltja és jelene” című összeállítást az ország több mint háromszázötven településén láthatták már az érdeklődők. Váci Györgyöt munkássága elismeréseként két település választotta díszpolgárává: Kecskemét, a szülővárosa, valamint lakóhelye, Vác. Kairói filmfesztivál magyar részvétellel Kairóban mintegy 50 ország 70 filmalkotásának részvételével megkezdődött a 18. nemzetközi filmfesztivál, melynek hivatalos versenyén húsz alkotás vesz részt, köztük a Deák Krisztina által rendezett, Köd című magyar film. A mintegy tíz tiszteletbeli vendég között szerepel Bacsó Péter filmrendező, akinek kilenc művét mutatják be a kairói mozik a december 11-ig tartó rendezvény alatt. A mostani fesztiválon első ízben osztanak ki Mahfúz-díjat. Azt a filmet jutalmazzák vele, amely a leghatásosabban fejezi ki az erőszakról és a terrorizmusról való lemondást, és szólít fel a szabadságra, egyenlőségre. A fesztivál elnöke, Szaad Ed- din Vahba, elutasította az izraeli filmművészet képviselőinek jelenlétét, s a megnyitón az „Út Eilatba” című Iz- rael-ellenes filmet mutatták be. Nahba örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a fesztivál programjában egyetlen olyan film sem szerepel, amely a holocaustról szólna, vagy amely „cionista ideológiát” hirdet. Megerősítette, hogy Spielberg „Schindler listája” című filmjének levetí- tését nem engedélyezték „az erőszakos és meztelen jelenetek” miatt. Rajzmappa és történelem V. Romok a tűzhely körül Ezen a grafikán íves oszloptomácos ház bejáratát ábrázoltam. A régi házak hagyomány szerint zömmel három- sejtű alaprajzi rendszerbe foglaltak, egyik helyiségből a másikba nem nyílik ajtó, csak a hosszú tornác kapcsolja egybe őket A falvak egyikére-másikára idónkint valóságos gránátzáport zúdítottak, szétroncsolva azokat a vert- vályogos szabadtűzhelyes, beépített kemencés, a ház homlokzatán túlnyúló homlokzatos ereszes, hoszú tomácos házakat is, amelyek a hódító divatos építkezésnek még ellen tudnak állni. (Folytatjuk) Szöveg és grafika: Péter László
