Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-06 / 286. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAC 1994. DECEMBER 6., KEDD Elkezdődött a csúcstalálkozó Kohl: Az elveket meg kell valósítani (Folytatás az 1. oldalról) — Olyan Európára van szükség, amelyben nem lé­teznek új elválasztó vona­lak, de törekvések sem új befolyási övezetek létreho­zására. Többek között ezt hangsúlyozta beszédében a német kancellár. Szólt arról is, hogy az EBEE-vel együtt az Európai Unió és a NATO alkotja az alapját an­nak a tartós és igazságos eu­rópai békének, amelyre mindannyian törekszünk. Helmut Kohl nyomatékosan felszólította a felelős szemé­lyeket a boszniai háború be­Atomsorompó-egyezmény Ukrajna csatlakozott Az Európa-csúcs alkalmá­ból tegnap Budapesten ün­nepélyes külsőségek kö­zött aláírták azt a dokumen­tumot, amellyel Ukrajna csatlakozott az atomsorom- pó-egyezményhez. Ugyan­csak a Budapest Kongresz- szusi Központban írták alá azokat a dokumentumokat, amelyek az Ukrajnának, Kazahsztánnak, illetve Fe­héroroszországnak nyújtan­dó nagyhatalmi biztonsági garanciákat rögzítik. A do­kumentumot a garanciát vállaló nagyhatalmak részé­ről Clinton amerikai, Jel­cin orosz elnök és Major brit kormányfő látta el kéz­jegyével. fejezésére. Szólt arról is, hogy az EBEÉ-nek nem­csak elveket kell hirdetnie, hanem azokat meg is kell valósítania. Jean Chrétien kanadai miniszterelnök egyebek közt megállapította: az EBEE a maga nemében egyedülálló, az egyetlen össz-európai és észak-ame­rikai intézmény. Jacques Delors, az Euró­pai Unió bizottságának elnö­ke úgy vélekedett a berlini fal leomlása utáni európai helyzetről, hogy a konti­nens számos állama szen­ved a stabilitás és a bizton­ság hiányától. Alija Izetbegovic, Bosz­nia-Hercegovina államfője drámai hangvétellel ismer­tette a Bihac körüli helyze­tet; nem csupán a Nyugatot, hanem Moszkvát is elma­rasztalta a délszláv válság­gal kapcsolatban. Thomas Klestil osztrák ál­lamfő sajnálattal állapította meg: nem valósultak meg azok a remények, hogy a ke­let—nyugati konfliktus vége után Európában a béke és a stabilitás korsza­ka köszönt be. John Major brit miniszter- elnök emlékeztetett arra, hogy az EBEE elvei között szerepel: a jogállamiság, a ki­sebbségekkel való megfelelő bánásmód, a béke fenntartá­sa, a határok sérthetetlensé­ge, az erőszakról való lemon­dás, s ezeknek az elveknek az érvényesítése ad biztonsá­got minden ország számára. Az EBEE eddigi tevékenysé­géből kiemelte a balti álla­mok példáját a hatékony vál­ságkezelésre, de felhívta a fi­gyelmet arra, hogy „a meg­előzés sokkal hatékonyabb, mint a gyógyítás”. Clinton és Jelcin a NATO bővítéséről Magyar vezetők tárgyalásai Az amerikai elnök délben ta­lálkozott a magyar minisz­terelnökkel és a köztársasá­gi elnökkel a Budapest Kongresszusi Központban. Horn Gyula elsőként a magyar kormány elkötele­zettségét hangsúlyozta a NATO-tagság mellett, és el­ismerését fejezte ki azért a kiegyensúlyozott amerikai megközelítésért, ami a NA- TO-bővítés kérdésével kap­csolatban megnyilvánult. A másik téma a magyar kor­mány EU-csatlakozási szán­déka volt. Bili Clinton válaszul hangsúlyozta: országa mesz- szemenően egyetért azzal, hogy Magyarország az Eu­rópai Unió tagjává váljon. Az Egyesült Államok ezt na­gyon fontosnak tekinti, és kész ehhez támogatást adni, amint kész azoknak a gazda­sági törekvéseknek a megva­lósításában is segíteni, ame­lyekre a magyar miniszterel­nök utalt. Clinton úgy fogalmazott, hogy a NATO bővítését semmiképpen nem akarják oly módon végrehajtani, hogy az újra megossza Euró­pát. Ellenkezőleg: a NATO bővítésével Európa és a tér­ség stabilitásának megerősí­tése a céljuk. A Kormányszóvivői Iro­da közleményt adott ki Hóm Gyula miniszterelnök és Borisz Jelcin, az Oroszor­szági Föderáció elnöke kö­zött vasárnap lezajlott meg­beszélésről. Az orosz államfő — tar­talmazza többek között a közlemény — a NATO ter­vezett bővítésével kapcsolat­ban kijelentette, Oroszor­szág ellenzi, hogy a határai mellett fekvő államokat gyors ütemben és egyszerre vegyék fel, mivel az ismét két tömbre osztaná Európát. A magyar miniszterelnök kijelentette: Magyarország valamennyi nyugati integrá­ciós szervezet, így a NATO tevékenységében is részt kí­ván venni. Hangsúlyozta: minden államnak szuverén joga, hogy eldöntse, mely szövetséghez vagy szerve­zethez kíván csatlakozni. Magyar ember nem gyújtogat Tegnapi számunkból megtudhatták kedves olvasóink, hogy Dabason, miközben Torgyán József, a Független Kisgazda Párt elnöke gyűlést tartott, azonközben a határ­ban felröppent a vörös kakas. Fölgyújtották a helyi kis­gazdaelnök, Talapka János ötven bála lucernáját, ötven bála szalmáját, s a kereszténydemokraták vezetőjének, Bálint Jenőnek több száz bála szalmáját és szénáját. Tör­tént ez azon a Dabason, ahol jól tudjuk, a baloldal — pontosabban a szélsőbal — nagyon szervezett. A helyi ka­tolikus iskola ellen folytatott hecckampányuknak, ame­lyet olyan szélsőbaloldali lapok, mint a Népszabadság és a Magyar Hírlap is teljes mellbevetéssel támogatott, most gyújtogatást eredményezett, amiről az említett újsá­gok természetesen elfelejtettek beszámolni. Gondoljanak csak arra kedves olvasóink, hogy mi történt volna, ha mindez az ellenkező oldalon történik, azaz egy szocialista vagy egy — bár ilyen nem hiszem, hogy létezik — szabad- demokrata gazda földjén játszódott volna le. Talán még a New York Times címoldalára is felkerült volna az eset fajgyűlölettel, nacionalizmussal és antiszemitizmussal fű­szerezve. Véleményem szerint a dabasi gyújtogatás, az ablakbetörések, az ’56-os emlékmű megrongálása, a nem­zetiszínű zászlók tépkedése azért mégiscsak veszélye­sebb, mint egy Árpád-sávos zászló lengetése. Érthetetlen számunkra, hogy csúcskonferencia ide, csúcskonferencia oda miért nem szólal meg ebben az ügyben a belügymi­niszter, avagy személyesen a miniszterelnök. Netán ily módon kívánják szentesíteni az ilyenfajta aljas cselekede­teket? Reméljük, hogy nem, bízunk benne, hogy az ügy­nek folytatása lesz, és a kormánykoalíció zárt pártjai ha­tározottan elutasítják a gyújtogatást, a rongálást, a tépke- dést. A magyar nemzettől az ilyenfajta ocsmány cseleke­detek idegenek, s ezeket olyan nemzetidegen elemek kö­vethetik csak el, akik a magyarságot ádáz ellenségüknek tekintik. Négy éven keresztül hangoztatták a velünk szemben állók, hogy tiszteljük a másságot, szeressük az idegent. S miközben ezt hangoztatták, a mi oldalunkról egyetlen szocialista beállítottságú vagyonában sem okoz­tak efféle szándékos károkat. Ennek kapcsán szintén a tegnapi számunkból idézem Sándor Andrást: „Ostobák: azt a népet akarják az emberi egyéniség tiszteletére kiok­tatni, amely létrehozta a székely kapukat: az »az én há­zam az én váram« fába faragott méltóságtudatát.” Értsd: jóérzésű magyar ember a dabasihoz hasonló ocs­mányságot — gyújtogatást — nem követhetett el. (Vödrös) ■■ ! i a­‘lIT 1 J IMfl 1 * 1 II jaj jb m ,;/j M mL fii* ^ Maja " » IIBIIIIIHOl S£r !£'■*? r JÜ UH Fél egy után néhány perccel az elnökló' Vranitzky osztrák kancellár berekesztette az EBEÉ-csúcs második plenáris ülését. Ezt követően „családi fotó” készült az állam- és kormányfőkről Körmendi Iván felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom