Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-05 / 285. szám
$ PEST MEGYEI HÍRLAP LEVELÜNK JÖTT 1994. DECEMBER 5., HÉTFŐ 13 Például Angliában A ma reggeli Daily Telegraph című népszerű angol napilag főoldaláról vágtam ki a mellékelt cikket, csupán azért, hogy az otthoni liberális sajtó is tudomást szerezzen róla. Bár lehet, hogy olvasni fogják, de biztos vagyok benne, ez a hír nem kap nyilvánosságot lapjaikban. Anglia nem mondható nagyon vallásos országnak, és mégis, a legújabban kiadott hivatalos információk szerint a hétezer állami és független • • • iskola között a legjobb tanulmányi eredményeket a katolikus iskolákban érték el. Több más újság is megírta már régebben, hogy a katolikus felekezeti iskolákban a legmagasabb nívón áll a tanítás, a kiváló eredményeket pedig a tanulók mintaszerű viselkedése mellett a vallási nevelés segíti elő. Ajánlom ezt a hírt a mellékelt cikkel együtt a liberális gondolkodású Fodor Gábor miniszter és mindazok figyelmébe, akik újságcikkeikkel és más módon uszítanak a katolikus iskolák újraindítása ellen. Amikor az egyik angol újságíró kollégának megemlítettem Dabas-Sári esetét, szinte hihetetlennek tartotta, amit az újságok leírása alapján elmondtam neki. Szükséges volna, hogy a magyar katolikus egyház is erőteljesebb munkába fogjon ezen a téren. Végeredményben az országoknak volna haszna belőle, ha az oktatás fokozottabban bekapcsolná a felekezeti iskolák működését. Ezekben az iskolákban olyan tanítást kapnak, olyan modort (a szülők iránti tiszteletet és egyéb hasznos dolgokat) sajátítanak el a tanulók, amelyek nagyon hiányoznak a mai magyar fiatalság jelentős részéből. Révffy László Leicester (Anglia) S Óvodai találkozó Dunakeszi történetében ez volt most az első alkalom, hogy végzett óvodások találkoztak. Az 1978/79-es évben 34 kislány és kisfiú búcsúzott el a 4. Számú Óvodától, és most huszonévesen 16-an jöttek el a találkozóra. Solymosi Márta szervezésében sikeres és kellemes estét töltöttek együtt. Ku- rucz Jánosné Gyöngyi néni is ott volt, aki 1962 óta tanít óvodában és 1975 óta van a négyes óvodában. A felvételi és mulasztási napló elárulta a 15 évvel ezelőtti eseményeket. Az óvó néni meghatódot- tan mesélt, a huszonévesek pedig beszámoltak életükről és pályájukról. Jó lenne, ha az első találkozót követné a többi. Solymosi László Dunakeszi Catholic schools shine in exam league tables A MASS of information on the performance of nearly 7,000 state and independent schools and colleges was published by the Government yesterday in the most elaborate exercise of its kind. Mrs Gillian Shephard, the Education Secretary, said the statistical data on each institution's exam results, truancy rates and hours of teaching constituted a “nationaitreasure trove". By John Clare However, she emphasised that there was much the tables did not show. "Many of the qualities that make ap a good school or college are difficult to quantify, or to distil into a percentage." The tables contained few surprises. As last year, Liverpool Blue Coat came top of the comprehensives on GCSE performance; girls' schools dominated the grammar school sector; Hills Exam iwuttttPagM 16-21 Road, Cambridge, headed the list of sixth form and further education colleges on A- level scores; and leafy areas such as Sutton. Kingston upon Thames and Barnet were the most successful local education authorities. Comprehensives in rundown inner cities showed the poorest results — in five, not a single pupil achieved five GCSE grades A-C — and the highest truancy rates. features were {he of Roman. ..—r— —, among the top 300 comprehensives and the dominance* of city technology colleges in a table based on tne length of secretary of the National Union of Teachers, said the tables were a sham, demonstrating what everyone knew: that exam results primarily reflected socio-economic background. HISTÓRIA Dec ebál kincse és Martinuzzi György halála (III.) Zuhant a nyersarany ára Hiszen míg e nagy császár uralkodása első éveiben és még 104-ben is takarékos politikát folytatott (szenátusa ötös bizottságot küldött ki az állami kiadások csökkentésére), 106, tehát a dáciai győzelmek után óriási és nagyon költséges közmunkákba kezdett: a pontiai mocsarak kiszárítása, Centumcel- lae, azaz Civitavecchia, majd Ancona kikötőjének az építése, a Nílus—Vö- rös-tenger-csatoma munkái, hatalmas vízvezeték, az Acqua Traiana a Brac- cianói-tótól a római Tras- teveréig, valamint a dák háborúk győzelmeit ünneplő 123 napos látványosságok (11 ezer vadállattal és 10 ezer gladiátorral). Nem kevésbé költségesek voltak a dákok elleni győzelmeket megörökítő hatalmas építkezései Rómában, a fórum, a bazilika és a (szenátus által építtetett) colonna, azaz a Róma közepén máig álló győzelmi oszlop, valamint hatalmas fürdői, termái. Új segédcsapatokat és két légiót állított fel, és bizonyára rengeteg pénzt felemésztő hadjáratai során 106-ban megtörtént Arábia elfoglalása, 114-ben Armeniáé, 115-ben Mezopotámiáé. 116-ban átkelt a Tigrisen, és Seleukeia és Ktesiphon elfoglalása után a birodalom történetében először elérte a Perzsa-öblöt. 106-ban három alkalommal szórt pénzt a római nép, a plebs sorai közé, nyolcszor annyit, mint elődjei vagy Nerva császár (75 dénár fejenként), és ötször annyit, mint hajdan maga Augustus (120 dénár fejenként). Egy dénár akkoriban 2-3 grammnyi ezüstöt jelentett. Mindezeket az óriási kiadásokat valahonnan fedeznie kellett. További érvként szolgálnak olyan adatok, amelyek szerint gazdag aranytermő helyek birtokában lévő uralkodók az ókorban mesés arany- és ezüstkincseket halmoztak fel, gyakran évtizedek során. A rómaiak Kr. e. 104-ben egy dél-franciaországi kelta szentélyből, Tolosából (ma Toulouse) csaknem pontosan annyi aranyat zsákmányoltak, mint amennyi Kritón szerint a Decebál-kincsben volt. Alexandriai Nagy Sándor a perzsák fővárosaiban, Szúzában és Persziszben Dareiosz király palotáiban egyaránt negyvenezer talentum vert arany- és ezüstpénzt talált, tehát (egy talentumot 26,2 kg- nak számolva) mindkétszer 1040 tonnányit. De már korábban a kis-ázsiai Pactolus-völgyben a legendás Kroisosnak Kr. e. 600 és 580 között aranyfinomí- tó üzeme működött, és „...végtelen mennyiségű aranyat olvasztott össze s féltéglákat veretett belőle, melyeknek hossza hat tenyér, szélessége három tenyér s vastagsága egy tenyér volt”. Kr. e. 67 után Mithriadesnek, amikor menekült Gnaeus Pompeius Magnus római légiói elől, egyik kis-ázsiai várában — Taularában — annyi kincsére bukkantak, hogy a rómaiak csak egy hónap alatt tudták elszállítani. A Rómában 61 -ben tartott diadalmenetben harminckét hordszéken csak aranyserlegeket, arany páncéllemezeket és aranypénzeket vittek, az öszvérek rakománya pedig állítólag nem kevesebb mint 260 millió ezüstdrachma volt, tehát 560 tonna. Magyar történeti párhuzamként említem meg, hogy Kükül- lei János krónikája szerint a magyar királyi kincstárban 1343-ban 21 ezer márkányi, tehát 5250 kg arany volt tartalékban. Van még azonban egy fontos pénztörténeti adat is, amely azt bizonyítja, hogy közvetlenül 106 után hirtelen hatalmas mennyiségű arany jutott be a Római Birodalom értékforgalmába. Évtizedekkel ezelőtt előkerült Egyiptomban egy papirusz, amely szerint egy bizonyos Servi- us Sulpicius Similis, aki Egyiptom prefektusa volt 107 és 112 között, nyilvánvalóan nagy mennyiségű aranynak a beáramlása miatt joghatósági területén hivatalosan megváltoztatta az aranynak az ezüsthöz mért értékét, az ezüst javára. így egy arany (aureus = 8,05 gramm) értéke egyik napról a másikra 15 ezüstdrachmáról 11 drachmára, illetve más számítás szerint 25 dénárról 23,8/23,4 dénárra esett. Mivel a ránk maradt érmek nem mutatják azt, hogy csökkent volna a nemesfém tartalmuk, az egyetlen lehetséges feltevés, hogy leesett a tiszta nyersarany ára. Ez a legtöbb kutató feltevése szerint főleg a dák aranyak megkaparintásának a közvetlen eredménye volt. Jogos kérdés azonban, hogy a kor adott technikai feltételei mellett Decebálnak és elődeinek volt-e lehetősége arra, hogy ekkora mennyiségű nemesfémet halmozhasson fel. A dákok aranytermelésére érthető módon nincsenek pontos adatok. Csak azt tudjuk, hogy országukban már évszázadok óta komoly aranybányászat folyt (legutóbb éppen római szakemberek segítségével). A dák háborúk győzelmei után a rómaiak hetente körülbelül 116 kg aranyat szállítottak el Dáciából, évente tehát úgy 6 tonnát. A Decebál-kincs 1650 tonnája így 250-300 év teljes termelésének felelne meg (már tudniillik akkor, ha Bikilisz minden rejtekhelyét bevallott, és a légiósok mindegyiket meg is találták). Az első hallásra azonban érthetetlen lenne, hogy miért gyűjtötték volna a dák uralkodók királyi központjukban ilyen hosszú ideig makacsul Erdélynek már akkor messze földön ismert két legfontosabb termékét, az aranyat és az ezüstöt. Tudjuk azonban, hogy az ókorban éppen ez volt az általános szokás. Dareiosz már említett szúzai palotájában a macedónok nemcsak nemesfémet, hanem óriási mennyiségű, 190 év óta őrzött méregdrága görög bíborszöveteket is találtak. Ezeket nyilván nem azért raktározták évszázadokig, hogy egyszer majd királyi palástok ezreit szabják belőle, hanem kincsképző szerepük volt. (Folytatjuk) Makkay János, a történettudomány doktora Traianus római építkezései a császár érmein. Balról jobbra a Jupiternek szentelt templom, a Traianus-temp- lom, a bazilika, a fórum és a colonna A nagykőrösi jegyző' Bécsben 1703 végén, a /Mfcóezi-szabadságharc kitörése után a vármegye déli része, illetve Nagykőrös és Kecskemét környéke sokat szenvedett a rácok dúlásától. Ezért az ott élőik csak óvatosan fejezték ki hűségüket Rákóczi felé, illetve megpróbálták a bécsi udvar védelmét is kérni a császári zsoldban pusztító hadaktól. Novemberben Kecskemét és Nagykőrös városának vezetősége úgy döntött, hogy követet küldenek a császárhoz: „könyörögjenek ki védelmet a rácok ellen”— mint Balanyi Béla írta. Hegedűs János, a nagykőrösi és Kovács István, a kecskeméti jegyző sok veszély között meg is érkezett a császárvárosba. Ha az uralkodó nem is fogadta őket, a haditanács elnöke, Savoyai Jenó' és Matyasovszki László kancellár meghallgatta panaszukat, sőt 1703. december 5-én írásos utasítást küldtek a Pest vármegyében állomásozó császári hadak parancsnokához, felszólítva, hogy a-„reá bízott katonaságot, az olyantén embertelen kihágásoktól eltiltani, a jövőben féken tartani, a károsoknak elégtételt szolgáltatni, a bűnösöket pedig példásan megfenyíteni el ne mulassza”. A követek bécsi útja nem maradt titokban Rákóczi és a kurucok előtt. A fejedelem december végén minden Pest megyei településről két-két megbízottat magához rendelt tokaji táborába. Kovács Istvánt és Hegedűs Jánost Tokajban a fejedelem parancsára vasra verték, és csak a két város hosszas kérelmezése után 1704 februárjában szabadultak fogságukból. Pogány György
