Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-01 / 282. szám
i PEST MEGYE1 HÍRLAP TERMÉSZETBARÁT 1994. DECEMBER /., CSÜTÖRTÖK J A természet kalendáriuma December — télelo /. Naptári évünk utolsó hónapjának a neve is római eredetű. A rómaiak eredetileg márciustól kezdték számítani az esztendő hónapjait, amelynek nyomai ma is megvannak. December hónapunk neve a latin tizedik szóból származik. Régi kalendáriumokban találkozhatunk a december régies neveivel is. így hajdan nevezték karácsony havának vagy télelőnek. Az első téli hónapnak igen kiszámíthatatlan az időjárása. Néha már a hónap elején beköszönt az igazi tél, míg máskor ipsak karácsony táján kezd havazni. Fenségesen szép látvány, amikor a nehéz, ólomszürke felhőkből eleinte finoman. majd egyre sűrűbben kezdenek hullani a hópely- hek. Hosszasan figyelve, mintha- súlytalanul lebegnének. A tétován szállingózó hópelyhek megülnek a fákon, megkapaszkodnak a kerítéseken, és mintegy varázsütésre fehérré varázsolják az erdőket, mezőket. A hópelyhek végtelenül változatos alakúak, ám oly kicsinyek, hogy gyönyörködni szabad szemmel nem lehet bennük. Még soha senki nem talált két egyformát. A természetben képződő hópelyhek mindig hatszögletű- ek, sík jégkristályokból állnak és rendkívül formagazdagok (1. ábra). Olykor előfordulhatnak tű vagy oszlop alakú kristályok is. W. A. Bentley amerikai farmer kedvenc időtöltése volt a hópelyhek mikroszkópon keresztüli fényképezése. Több mint 40 év alatt sok ezer felvételt készített. Magyarországon a hótakaró statisztikai vizsgálatok Változatos alakú hópelyhek szerint átlagosan 30 napig borítja a tájat. A hótakaró átlagos vastagsága 5—9 cm. Decemberben az élővilág túlnyomó része nyugalmi állapotban található. Ám ebben a hónapban is találhatunk elvétve gombákat, ha enyhe az időjárás. Ezeket a fajokat általában már az őszi hónapokban is gyűjthet- tük. A lila pereszke, a rákízű pereszke és a fenyőpe- reszke mellett gyűjthetünk tölcsérgombákat, így szürke tölcsérgombát és parlagi tölcsérgombát is. A gombákkal még ekkor is vigyázni kell, hiszen az utóbbi faj is mérgező. Ebben a hónapban fás növényeink is nyugalmi állapotban találhatóak. A lomblevelű fák rég lombjukat vesztették. De minden egyes lehullott levél mellett már ott található az újabb nemzedék, igaz még csak rügyalakban. Ezeket ebben az időszakban lehet a legjobban tanulmányozni. Ahány fafaj, annyiféle alakú és színű a rügyük. A platáné rejtett, amelyet a levélnyél alapi része takar, és csak a levél lehullása után tűnik elő. Lágy szárú növényeink sorsát már a legelső korai fagyok megpecsételik. Az évelő fajok föld alatti részeikbe húzódtak vissza, melyek igen változatosak. Vannak növények, melyek hagymáik segítségével telelnek át, más fajoknak hagymagumó, gyöktörzs, tarack segít a nehéz hónapokat átvészelni. A legtöbb növényfaj magvakat érlelve gondoskodik a jövőjéről. A kényszerpihenőben lévő növényi részek csak a kedvező időjárásra várnak hónapokig, hogy tavasszal ismét meginduljon a nyüzsgő élet. Lucfenyő tobozos ága December leggyakoribb virága a jégvirág, amely kemény teleken „nyílik” az ablaküvegeken. A jégvirág virágra emlékeztető kristályos képződmény, amely olyan hideg üvegfelületen alakul ki, amelyen a párás, meleg levegőből kicsapódhat a vízpára. Ez azután finom levél és tű alakú kristályokban fagy rá az üvegre. Ha az enyhe decemberi időjárást kemény, hideg idő előzte meg, elvétve néhány korán, január—februárban nyíló növényfaj virágaival is találkozhatunk. Ide sorolható a varázsmogyoró nevű cserje vagy az alpesi származású fekete hunyor. Az utóbbi fajra jellemzőek nagy, fehér virágai. Télen a fenyőfélék is nyugalmi állapotban vannak, ám levélzetüket nem hullatják le. Kivételek persze akadnak, mint az ismert vörösfenyő. A fenyők, vagy más néven örökzöldek lombja sem él örökké, csupán hosszabb ideig (akár 4-5 év) marad fenn a fán, és a lombhullás is folyamatosan következik be. Ezért is nem tűnik fel. A lucfenyő tobozai (2. ábra) száraz időben már télen, de legkésőbb tavasszal szétnyílnak, és a szárnyas magvak tovaterjednek. A havas fenyőerdők sajátos, meseszerű hangulatot keltenek. Ilyenkor mintegy karácsonyi békét áraszt a havas decemberi táj. Andrési Pál 50 esztendeje robbantották föl A csodatorony elnémult A lakihegyi nagyadó óriás szivarra emlékeztető, 314 méter magas antennatornya az átadáskor (1933) s még sokáig Európa három legnagyobb rádióadója közé tartozott. A 120 kilowattos nagyadó működésének köszönhetően a magyar rádióműsor-szórás, a Budapest I. adása az 550,5 méteres középhullámon, immár jól fogható lett a határainkon túl is, az elszakított magyar területeken. Fél évszázada annak, hogy a II. világháború zivatarában, katonai parancsra az adóberendezés végleg elnémult. Ekkor Lakihegyen felrobbantották a 120 KW- os nagyadó épületét a benne lévő berendezésekkel együtt, s ugyancsak lerombolták az egyenként 150 méter magas I-es és Il-es számú antennatornyokat. Ma ötven esztendeje annak, hogy a hátráló német csapatok robbantó alakulatai barbár módon felrobbantották a magyar rádiózás jelképét, a 314 méteres óriási antennatornyot. Akkor, 1944. november 30-án a szivarantenna kikötésére szolgáló nyolc hatalmas feszítő acélkötél betontömbjére szerelték a robbanótölteteket. A mintegy 230 tonnányi, rácsos szerkezetű vastorony zuhanása olyan hatalmas erejű volt, hogy a torony közepe két méter mélyre süly- lyedt a földbe. Miközben a porcelán szigetelőtömbön álló szivartest nyolc méterre „ugrott” el a talapzatáról. Ezzel jó ideig a magyar műsorszórás büszke fellegvára, a lakihegyi rádióállomás megszűnt létezni... A szétrombolt létesítA helyreállított óriástorony mény toronyszerkezetét a későbbi újjáépítés során a MÁVAG 75 százalékban pótolta, s így 1946 karácsonyán újból üzembe helyezték a 314 méteres adótornyot Lakihegyen. A tornyot később, 1979-ben úgymond nyugdíjazták, s azóta mint jelentős ipartörténeti s műszaki alkotás, műemléki védelmet kapott. (hozó) A felrobbantott lakihegyi antennatorony... Genetika a nyomozásban Költekezés ellen szedjen tablettát! Van egy betegség, amely ünnepek előtt, de főleg karácsony közeledtével szedi áldozatait, és mindeddig kezelhetetlen volt. A New Scientist című tudományos magazin szerint ez a fékezhetetlenül kínzó vásárlási mánia. Olyasféle, mint a kártyaszenvedély, az alkohol, a drog. Elsősorban a hölgyek körében mutatható ki, de áttételes áldozatai a férfiak is. Donald Black doktor, az iowai egyetem kutatója nyolc héten át kísérletezett egy kilenc nőből és egy férfiból álló csoporttal, hogy az általa feltalált és fluvoxaminnak nevezett nyugtató hatású gyógyszer megváltoztatja-e a gátlás nélküli vásárlási szenvedélyt. A második hónap végén azt állapíthatta meg, hogy a hölgyek csak a mindennapi élethez szükséges cikkeket vették meg, a férfi pedig, egy megrögzött öltönyvásárló, jelentősen csökkentette a havi kiadását. A fluvoxamin tehát szép jövő elé néz, hiszen az európai lakosság mintegy 6 százaléka mániákus vásárló. Elképzelhető tehát, hogy a gondos félj így bocsátja majd útjára asszonyát: „Ugye nem felejtetted el bevenni a tablettát?!” Életkristállyal az egészségért Brit, egyesült államokbeli, kanadai és brazil bűnügyi szakértők arról álmodoznak, hogy egykor minden csecsemőtől rögtön születése után vért vesznek majd, megállapítandó öröklőanyag-tulajdonsága- it. Elképzeléseik szerint eme genetikai jellemzők — esetleges későbbi azonosítás céljából — óriási adatbankba kerülnek, hiszen nem zárható ki, hogy egyszer tömeggyilkos lesz a kicsike. A háttérben az a felismerés húzódik, hogy a génelemzések mind gyakrabban buktatják le erőszakos bűncselekmények tetteseit, vagy zárnak ki ártatlanokat a gyanúsítottak sorából. Ennek feltétele, hogy a szakembereknek sikerüljön a tett színhelyén vér-, nyál- vagy spermanyomokat, vagy akár egyetlen hajszálat begyűjteniük. Ä gén technikai ujjlenyomat, amelyet 1985-ben fedezett fel az angol A léc Jeffreys, bonyolult vegyi és biológiai eljárásokkal teszi láthatóvá és összehasonlíthatóvá az egyedi kódot. Az igazságügyi orvosszakértők időközben már az egykor genetikai ujjlenyomatnak elnevezett PCR- eljárás hetedik generációjával dolgoznak. Az érzékeny PCR-szer- szám új kaput tárt fel a nyomelemzésben. Ennek köszönhetően sikerült nemrég két betöréssel gyanúsított személyt kizárni a lehetséges tettesek sorából, miután a szakemberek megvizsgáltak két egy évnél is régebbi cigarettacsikket. Egy bankrablásnál használt gyapjúsapkában a száj környékén még másfél év után is kimutathatóak a gyanúsítottéval megegyező DNS-minták. Korábban a tudósoknak mintegy 250 ezer ondósejtre volt szükségük a DNS-elemzés elvégzéséhez, ma elegendő egyetlenegy is. A módszerek mindazonáltal nem hibátlanok. Ujjköröm alatt talált vémyomok okoztak egyszer álmatlan éjszakákat egy német műszerésznek. 1992 januárjában egy tűzoltóbál alkalmával megerőszakoltak és megfojtottak egy 19 éves diáklányt. A fiatalember körme alatt talált vér az áldozattól való, állapították meg az orvosszakértők. Ezenkívül a gyanúsított spermájának géntípusa is egyezett az áldozaton talált nyomokéval. Az ifjú hevesen tagadott. A rendőrség végül az ünnepség mind a 139 férfi résztvevőjétől vérmintát vetetett. Egy finomított elemzés végül felmentette a műszerészt, és helyette egy masszőrt ültetett a vádlottak padjára. A géntechnika megbízható alkalmazásához a laboratóriumoknak egy sor előfeltételt kell teljesíteniük. Ezek sora a szájvédő maszkkal és a kesztyű viselésével kezdődik, és névtelen minőségellenőrzésekkel végződik. Ennek mintegy ötven laboratórium rendszeresen aláveti magát. A munka a Nemzetközi Törvényszéki Hemogenetikai Társaság jól bevált irányelvei alapján folyik. Az igazságügyi orvosok véleménye szerint a PCR-rel eddig nem ismert felelősség hárul a szakértőkre. „A tudósoknak igen tartózkodóknak kell lenniük eredményeik értékelésekor, és kritikusan kell megítélniük anyagukat” — idézte Bem Brinkmannt. A német szövetségi bíróság egyik ítélete szerint a DNS-elemzés mint értékes kiegészítő bizonyíték nyert elismerést. A német bűnüldözők legnagyobb sajnálatára a németországi adatvédelmi törvény megtiltja a PCR-elemzések eredményeinek tárolását. Mindazonáltal saját laboratóriumuk hibáit kiküszöbölendő, Birkmann professzor intézetében már számítógépen rögzítették néhány munkatárs igazságügyi orvostani szempontból mérvadó DNS-érté- keit. (p) Tavaly december óta van forgalomban hazánkban az Eletkristály ■ nevű szer, amely megnevezése ellenére folyadék. Feltalálója a magyar származású texasi atomfizikus, George Merkl, aki négy szívinfarktusa után kezdte szedni, és ezzel elkerülte az egyébként szükségesnek látszó szívműtétet. Az Eletkristály sivatagi napon érlelt gyümölcsök és más növények speciális eljárással készült kivonata, tehát százszázalékosan természetes anyagokból áll, így semmiféle mellékhatása nincs — tudtuk meg Szabó Istvántól, az Eletkristály Kft. értékesítésvezetőjétől. Mint mondta, a szer egyik nagyon fontos hatása, hogy eltünteti az érfalakról a lerakodott meszesedést, cukrot, salakanyagokat, méreganyagokat, amelyek gátolják a vérkeringést. így sikerrel használható az érelmeszesedés, a magas vérnyomás, az érszűkület, a cukor- betegség ellen, valamint a szívinfarktus megelőzése érdekében. A másik fontos tulajdonsága — folytatta Szabó István —, hogy erősíti a szervezet immunrendszerét, így csökkenti az asztmás, allergiás tüneteket, és a rák kialakulásának veszélyét, valamint javítja az ekcémás betegek bőrét, megszünteti a fo- gínysorvadást. Mindezek mellett javítja a fizikai és szellemi teljesítőképességet. Megtudhattuk még, hogy egy üveg Eletkristály az ajánlott napi 3 x 20 csepp mellett (gyerekeknek 3x5) egy hónapig elegendő. Végezetül Szabó István elmondta, hogy az Eletkristály bármilyen gyógyszerrel együtt szedhető, azonban ha valaki értágítót szed, akkor érdemes szólnia az_ orvosnak a szerről. Az Eletkristály egyébként jelenleg élelmiszer-kiegészítő szerként kapható Budapesten a Liszt Ferenc tér 10-ben, de még ebben az évben várható az engedély az Országos Gyógyszerészeti Intézettől arra, hogy gyógyhatású szerként árusíthassák. F. R.
