Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-05 / 285. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. DECEMBER 5., HÉTFŐ Délvidéki magyar lapok Ismétlődő agónia Egy héttel ezelőtt csak a leg­nagyobb erőfeszítések árán jutott el olvasóihoz az újvi­déki Magyar Szó. A szer­kesztőség kénytelen volt csökkenteni az oldal- és pél­dányszámot is, mivel a pa­pírhiány azzal fenyegetett, hogy egy csapásra lehetet­lenné teszi a délvidéki ma­gyarság egyetlen napilapjá­nak megjelentetését. Ennél is rosszabb helyzetben volt a Szabad Hét Nap és az Új Hét Nap, hiszen csak egyhe­tes késéssel érkezett meg az elárusítóhálózatba. A Csalá­di kör magazinújság járt leg­jobban. Egyetlen nap késés­sel megjelenhetett ugyan, de a felsorolt sajtótermékek sorsa továbbra is meglehető­sen bizonytalan. Ezúttal azonban nem a pénzhiány okozta a „kisiklást”. A Ma­gyar Szó például jó előre át­utalta a papírgyárnak a kért összeget, rotopapírt azon­ban nem kapott. A gyár az­zal érvelt, hogy üzemanyag- hiány miatt kénytelen volt beszüntetni a termelést. Ma­gyarázkodásában azonban arra nem tért ki, hogy mi­képpen tudott papírt juttatni a belgrádi (keményen re- zsimhű) szerkesztőségek­nek. Ha az elmondottak mel­lett azt is tudjuk, hogy a szerbiai hatalom egyre erő­teljesebb nyomást gyako­rolt a független Borba (Harc) és a NIN (Vasárnapi Tájékoztató Újság) készítői­re, a helyzet eléggé egyértel­mű: rezsimigába kényszerí­teni a behódolni nem hajlan­dókat. S ebbe a csoportba tartoznak a vajdasági ma­gyar lapok is. Félő, hogy a nemzetközi közösség Belgrad iránti nö­vekvő engedékenysége lo­vat ad a rezsim alá, és az el­érkezettnek látja az időt a számára ellenszenves újsá­gok felszámolására, jobbik esetben ellenőrzése alá he­lyezésére. Mivel politikai módszerekkel ezt nem érhe­ti el, a szerb—montenegrói államszövetség egyetlen pa­pírgyárának segítségével szándékozza megvalósítani tervét. Joggal tehető fel te­hát a kérdés: újabb agónia küszöbén áll a délvidéki ma­gyar sajtó? (b. m.) Magyarország gyászol, 29-en vesztették életüket vasúti ka­tasztrófában. Éppen ezért azon a napon, amelyen az egész vi­lág Magyarországra figyel, merthogy az EBEÉ kongresszu­sa kezdődik Budapesten, fekete fejléccel jelenünk meg. Itt Euró­pa közepén tehetnénk ezt szinte naponta, mert most a szajoli sze­rencsétlenség nagyon fáj, de fájdalmasak számunkra azok a hírek is, amelyek Boszniából, avagy éppen Er­délyből érkeznek... Az utóbbi idők legmegrázóbb híre volt, hogy Szara­jevóban orvlövészek vettek célba egy villamost, s több diákgyerek súlyosan megsebesült. S megdöbbentő az is, hogy a román parlament elé olyan törvényjavaslatot terjesztettek be, amely elfogadása után — s, hogy elfo­gadják, afelől nincs kétségünk — büntetendő cselek­mény lesz Romániában a magyar Himnusz éneklése. Az adventi gyászban, amikor vezető politikusok gyűlnek össze Budapesten, tanácsos megint felemlíte­ni, amit december 2-i újságunkban Csurka István írt Se­beink című vezércikkében: „A budapesti csúcsértekez­letre sötét árnyat vet a boszniai vérengzés. A poszt­kommunizmus realitása a bőven ömlő vér, az éhezés, a járványok és a csendesebben fojtogatott, végeredmény­ben halálraítélt népek, népcsoportok. Iszonyatosan sok fegyver van illetéktelen kezekben. Szükséges az atom­rakéták leszerelése, de az elvadult ember kezéből is ki kell venni a géppisztolyt. És észre kell venni a kisebb, még éppen nem halálos sebeket is. (...) Arra kérjük a konferenciát, hogy nyissa ki szemét és lásson. Hagyo­mányos vendégszeretetünk gesztusai közben vegye ész­re mély sebeinket.” Ezeknek a gondolatoknak a hangsúlyozása érdeké­ben Csurka István a Pest Megyei Hírlap főszerkesztőjé­nek — jelen sorok írójának — egyetértésével decem­ber 6-a délutánjára az Almási téri szabadidőközpont­ban közös-sajtótájékoztatót hívott össze. Hangsúlyo­zom, lapunk főszerkesztőjének egyetértésével, amit megkönnyített, hogy — ismétlem — Csurka István Se­beink című írásának mondandójával egyetértünk, ám a sajtótájékoztatón való részvételre kimondott igen után most mégis nemet kell mondanom. Ezt kell tennem, hi­szen napjaink Magyarországán nem az a mérvadó, nem az a lényeges, amit valaki valahol kimond, hanem az, amitől magam és minden kollégám egyaránt tart, vagyis, hogy egy ilyen jellegű rendezvény következmé­nyeként elveszíthetné a Pest Megyei Hírlap azt a nem­zeti oldalon kivívott függetlenségét, amely ránk igenis Jelcin ellenzi a NATO kibővítését Tömbhatár Oroszországnál? Moszkva ellenzi a NATO keleti irányú bővítését, mi­vel az észak-atlanti szövet­ség határai ily módon elérik Oroszország határait. Ezt Borisz Jelcin elnök közölte tegnap, mielőtt elindult vol­na az EBEÉ budapesti csúcsértekezletére. — Európában ily módon ismét két tömb jelenik meg, amelyektől éppencsak eltá­volodtunk. Ez nem válik az európai biztonság hasznára — szögezte le az orosz ál­lamfő. Jelcin repülőtéri nyi­latkozatában hangsúlyozta, hogy a jövő század bizton­sági kérdései állnak majd a budapesti EBEÉ-csúcs hom­lokterében. Azt EBEÉ-vel kapcsola­tos orosz álláspontot kifejt­ve Jelcin leszögezte: növel­ni kell a szervezet szerepét és hatékonyságát, és azt a je­lenlegi tanácskozó testület­ből hatékony szervezetté kell alakítani. — Budapes­ten ezt az álláspontot képvi­selem majd — hangsúlyoz­ta az elnök, hozzátéve, hogy különböző vélemé­nyekre számít, de bízik ben­ne, hogy az orosz álláspon­tot más európai vezetők is osztják. Az elnök közölte, hogy kétoldalú találkozói során a magyar fővárosban az euró­pai biztonság erősítéséről, az EBEÉ szerepének növe­léséről, illetve Oroszország és a NATO kapcsolatáról lesz szó, és áttekintik tár­gyalópartnereivel a kétolda­lú gazdasági együttműkö­dés kérdéseit is. A nagyvilág hírei II. János Pál pápa közben­járását kérte magánkihallga­táson szombaton a katolikus egyházfő ellen merényletet el­követett Ali Agca édesanyja ahhoz, hogy életfogytiglani börtönbüntetését töltő' fia ke­gyelemmel szabadlábra ke­rülhessen. A Nyugat saját érdekei el­len cselekszik, ha elhanyagolja Kelet- és Közép-Európát — je­lentette Id Horn Gyula minisz­terelnök a Welt am Sonntag című német lapban megjelent interjújában. * A romániai unitárius egy­ház vezető tanácsa szomba­ton Kolozsváron megtartott ülésén az egyház ideiglenes püspökévé választotta Erdő János eddigi főjegyzőt sfc Sikerült elfogni a cseh védel­mi minisztérium őrei ellen pén­teken végrehajtott támadás tet­teseit. Az őrszemélyzet géppisz­tolyait elrabló támadók sorál­lományú katonák voltak. * Közel negyven országban már befejeződött a világtör­ténelem eddigi legjelentő­sebb kereskedelmi egyezmé­nyének, a GATT uruguayi fordulóját lezárónak a ratifi­kációs folyamata — jelentet­te az AP. Funar kilakoltat Gheorghe Funar kolozsvári polgármester felszólította az RMDSZ Kolozs megyei szervezetét, hogy távozzék jelenlegi székhá­zából, amely az RMDSZ országos vezetése egy részének, az ügyvezető elnökség szerve­zési osztályának is helyt ad. Mint a szomba­ti kolozsvári lapokból kitűnik, a polgármes­ter azt követően jelentette be szándékát, hogy csütörtökön, a nemzeti ünnep alkalmá­ból ünnepélyes szertartás kíséretében fel­avatta az Erdély és a román területek 1918. évi egyesülésében is szerepet játszott loan Lupas történész emléktábláját a székház fa­lán. Az épület egykor a történészé volt. Szerb előretörés A boszniai szerbek és a velük szövetsé­ges muzulmán szakadárok folytatják az északnyugat-boszniai Velika Kladusa ost­romát és szinte teljes egészében körülvet­ték a települést — jelentették tegnap sza­rajevói ENSZ-források. Szerb katonai je­lentések szerint a szerb egységek a Bi- hachoz közeli Grabez-magaslaton áttör­ték a muzulmán védelmet, s előretörtek Bosanska Krupa irányába. A szarajevói ENSZ-parancsnokság megerősítette a szerb sikerekről szóló jelentéseket, s kö­zölte: a szerb erők egy kilométerre van­nak a város központjától. VÉLEMÉNY Összefogást szeretnénk közvetíteni jellemző. Jellemző, hiszen olvasóink tudják, sem a ke­reszténydemokratáknak, sem a kisgazdáknak, sem a magyar demokratáknak, sem a MIÉP-eseknek nem kö­teleztük el magunkat, ezen pártokon belül azokat a pon­tokat keressük, amelyek összekötése révén fel lehet ocsúdni a májusi választások után bekövetkezett dep­resszióból. Az összefogásnak széles körűnek kell len­nie, amiről lapunkban Sándor András, Fekete Gyula és még sokan — levelezőink is — gyakorta írnak. Ennek érdekében az utóbbi időben olyan jeles személyisége­ket szólaltattunk meg, mint Tőkés László, nagyváradi püspök, Neumann Ernő temesvári főrabbi, Kosa Fe­renc filmrendező, a Magyar Szocialista Párt elnökségi tagja, s ebben a szántunkban lát napvilágot az MDF-es országgyűlési képviselővel, Csóti Györggyel folytatott beszélgetés. Az utóbbi időben szerkesztőségünk vendé­ge volt Katona Tamás és Bőd Péter Ákos. Várjuk Or­bán Viktort és Torgyán Józsefet, azaz arra törekszünk, hogy a nemzeti oldalon állók, ám mégis — teljesen ter­mészetesen — más-más módon gondolkodók szólalja­nak meg, fejtsék ki nézeteiket. Olykor megszólalunk mi is, mint legutóbb szomba­ton délután tehettem azt, egy megtisztelő meghívás kapcsán. A kisgazdapárt és a MIÉP Budapest VI. kerü­leti közös jelöltjeinek vendégeként elmondhattam, hogy a kisgazdapárt és a MIÉP részéről azt találnám el­ismerésre méltónak, ha tudomásul vennék, budapesti főpolgármester-jelöltjük, aki bizonyára igen tiszteletre­méltó személyiség, ezekben a napokban az MDF, a Fi­desz és a KDNP közös jelöltje, Latorcai János javára visszalépne. Ennek a budapesti visszalépésnek nagyon nagy hozadéka lehetne országszerte, hiszen a nemzeti elkötelezettek, ám tétovázók (akik nincsenek kevesen) módfelett megnyugodnának, ha tudomásukra jutna: egyazon embert támogatja Surján László, Für Lajos, Orbán Viktor, Csurka István, Torgyán József és Pozs- gay Imre. Ettől még akár jókedvre is derülhetnének, hi­szen emlékezzünk csak arra, hogy szüléink összezördü­lése esetén milyen zavartak voltunk, s az ő megbékélé­sük bennünket, gyermekeket milyen nagy megnyugvás­sal töltött el, milyen vidámak lettünk. Magyarország egy súlyos vasúti szerencsétlenség ál­dozatait gyászolja, s imádkozunk azok felépüléséért, akik a baleset után kórházba kerültek. Budapestre fi­gyel az egész világ, fővárosunkban vezető politikusok adtak egymásnak találkozót, de tőlünk délre szüntele­nül dörögnek a fegyverek, Bukarestben pedig a Romá­niában élő magyarok számára hátrányos törvényt készí­tenek elő. Magyarország közélete mérgezett, embere­ket bélyegeznek meg, emberek szavait forgatják ki, vagyis köröttünk háborog a tenger, s mi a Pest Megyei Hírlapnál egy törékeny lélekvesztőn szeretnénk lelke­ket menteni. Szeretnénk, ha a politizálás terén megőriz­hetnénk eddigi pozícióinkat, azaz nem közvetlenül folynánk bele a politizálásba, hanem az írt sajtó sajá­tos eszközeivel, tudósításokkal és kommentárokkal kí­sérnénk nyomon az eseményeket. A mai megbélyeg- zős és beskatulyázó világban csak azt a kiállást vállal­hatjuk, amelyet hasábjainkon tudunk folytatni. Ä Pest Megyei Hírlap a későbbiekben is azon lesz, hogy a nemzeti oldalon álló pártok között keresse azo­kat a kapcsolódási pontokat, amelyek hála Istennek, több helyütt is példamutatóan fellelhetők. Cegléden is, ahol a KDNP, az MDF, a Független Kisgazdapárt, a MIÉP és az Egyesült Kisgazdapárt közös jelöltet indít a polgármesteri szék megnyeréséért. A ceglédihez ha­sonló összefogások nem lehetnek sikertelenek, s ez roppant fontos, mert a májusi kudarc után igenis ered­ményeket kellene felmutatni. Ám a siker érdekében időnként le kell mondani, mint kellene most Budapes­ten, a kisgazdapárt és a MIÉP közös jelöltjének. A Pest Megyei Hírlap is lemondani kényszerült egy hasz­nosnak tűnő szereplésről, de meg kell tennünk, hiszen hosszú távon csak akkor érezhetjük magunkat sikeres­nek, ha a nemzeti oldalon való mozgásterünket egy megszólalási lehetőség kedvéért nem szűkítjük le. Mindezeknek a nyilvánosságra hozatala is azért elke­rülhetetlen, mert olvasóinkban ily módon is tudatosíta­ni szeretnénk: a későbbiekben sem egyetlen párthoz vagy néhány személyhez kötődünk, hogy mindig a nemzet érdekeit tekintjük a legfontosabbnak. A lemon­dott sajtótájékoztatóra visszatérve megjegyzem, hogy véleményünk szerint a főszerkesztő döntésének szer­kesztőségi felülbírálata a demokrácia természetes vele­járója. Különösen akkor, ha tudjuk: szerkesztőségünk­ben műhelymunka folyik, s ez megtörhetetlen, hiszen ez az összefogás az elmúlt években is számtalan nehéz­ségen segítette át a Pest Megyei Hírlapot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom