Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-31 / 307. szám
MEGYEI HÍRLAP XXXVIII. ÉVFOLYAM, 307. SZÁM V <U ................... ________ Á ra: 17,50 forint 1994. DECEMBER 31., SZOMBAT ' __________ ■ ' _______- ______________________ Sándor György Személyeskedő újévi jókívánság: A LEGJOBB LENNE, HA A BÉKÉSIT FUTNI HAGYNÁK! Kereszténydemokrata összegzés Nem talál megoldást a kormány Jónak és eredményesnek minősíthető az Országgyűlés elmúlt félévben végzett munkája, amely még hatékonyabbá tehető azzal, ha a jövőben erősödik a parlament ellenőrző szerepe — jelentette ki többek között Füzessy Tibor frakcióvezető, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának tegnapi évzáró sajtótájékoztatóján. Majd hozzátette: a mostani parlamentnek lényegesen könnyebb a dolga, mivel az új házszabály, amely az ellenzéki pártok egyetértésével született meg, nagyobb mozgásteret biztosít számára. Füzessy Tibor szólt azokról a negatív jelenségekről is, amelyek megítélése szerint a hat hónap alatt árnyékot vetettek a Tisztelt Ház tevékenységére. Elsőként az önkormányzati törvény módosítását említette, hangsúlyozva, hogy egy olyan törvény megváltoztatását erőltette keresztül a parlamenten a koalíció, amelyet korábban teljes nemzeti egyetértéssel szavaztak meg a képviselők. A frakcióvezető elemzésében kitért arra, hogy nem valósult meg az MSZP és az SZDSZ ígérete az olcsó parlament létrehozásáról, sőt több új tisztséget — mint például a frakcióvezető-helyettesit — is bevezettek. Köszönjük, élünk! Kértük Önöket, tiltakozzanak. Kérésünket december 27-én küldtük el, s már aznap százszámra érkeztek azok a táviratok, amelyek lapunk megjelenésének szüneteltetése ellen szóltak. Eközben megmozdult Pest megye önkormányzata, s jeles közéleti személyiségek sora érdeklődött, vajon valahol, valakik meg merik-e tenni, hogy a sajtószabadságot megcsűfolva némítsanak el egy konzervatív keresztény újságot. A demokrácia jeleként értékeljük, hogy az elmúlt napokban többek frenetikus munkavégzése, s mások tiszteletre méltó anyagi áldozatvállalása következtében január 2-án, s minden bizonnyal azt követően is megjelenhet a Pest Megyei Hírlap. Minden hozzánk küldött táviratért köszönet. A táviratozóknak és núnden olvasónknak áldott, boldog új esztendőt kívánunk. Vödrös Attila Füzessy Tibor a kormány munkáját taglalva rámutatott: a kabinet képességeit az objektív nehézségek meghaladják, ezek megoldására nem találnak gyógyírt. Az ország gazdasági helyzete valóban rossz — fűzte hozzá —, de az Antall-kormánynak négy évvel ezelőtt sokkal több gonddal kellett szembesülnie. A kormány halogató taktikát alkalmaz, ugyanis a helyhatósági választások előtt nem mert előállni a megszorító intézkedésekkel — szögezte le a frakcióvezető. így történhetett meg, hogy karácsonyra energiaár-emelést, újévre pedig a vasút, a buszközlekedés, a postai szolgáltatás és a távközlés díjainak emelését kapta a lakosság. — Ahhoz nem szükséges szakértelem, hogy a terheket a társadalom vállára helyezzék — fejtette ki Füzessy Tibor —, ahhoz azonban már kell, hogy egy kormány tisztában legyen azzal, a nadrágszíjhú- zó döntéseknek a távlatokban lesznek-e pozitív hatásai. Gáspár Miklós képviselő a törvényalkotás eddigi menetéről elmondotta: a beígért 43 törvényjavaslat helyett csupán 23-at terjesztett a kormány az Országgyűlés elé. Adós maradt olyan fontos törvényekkel, mint a médiatörvény és a társadalombiztosításra vonatkozó szabályozás, melyek be nem nyújtása mulasztásos alkotmány- sértés állapotába kényszerítette az országgyűlést. A képviselő kitért még a privatizációról, a közbeszerzésekről, a környezet- védelemről, az államháztartásról, a számvitelről és a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslatok beterjesztésének elmaradásáról is. Ezek mind kiemelkedő jelentőségű, a gazdasági életet alapvetően befolyásoló szabályozások, amelyeknek hiánya már érezteti hatását — vélekedett Gáspár Miklós. A Kereszténydemokrata Néppárt elkerülhetetlennek látta, hogy az év végén benyújtsa a médiatörvényt, mert a kabinet tervezetéből a korábbi, hatpárti konszenzussal elfogadott részek kimaradtak — hívta fel a figyelmet Giczy György, a KDNP alelnöke a párt médiakonstrukciójára. Ennek lényege, hogy a Duna Televízióhoz hasonlóan szükség van rádió- és televízióközalapítványra, valamint egy ezeket felügyelő társa-* dalmi bizottságra. A frekvenciák elosztását, az elképzelés szerint, egy országos rádió-televízió-egyesü- let ellenőrizné. (klug) Bekerítve Budapest 5(1 évvel ezelőtti ostromát mutatja a televízió — a bombák sújtotta európai történelmet, egy kultúra tönkretételét, a magyar szellem tárgyiasult értékeinek lerombolását. Döbbenettel figyelem a képsorokat, és sajátos módon, öt évtized múltán sem tudok kiszabadulni az ostromgyűrűből. Büszke épületeinkkel együtt roppanok meg, a hidak gerincével együtt az enyém is szakad. Ma is úgy érzem, be vagyunk kerítve: engem lőnek a Dunába, én válók hajléktalanná, árvává, földönfutó idegenné. Engem talál telibe ez a borzalmas analógia, mert lám, egy következő képsor — immár a mából — arról tudósít, hogy ismét ostrom alá vették a magyarul gondolkodókat, a magyarul megszólalókat és mozdulókat. Moloch parancsára be akarják szüntetni lapunkat. Az aranyborjú imádói 1994 végén a keresztény Magyarország egyik végvárát ostromolják. Hogy mi ez ahhoz képest, ami a Balkánon, avagy a Kaukázusban zajlik? Lényegét tekintve ugyanaz: brutális erőszak. Mert valóban csak formai kérdés, hogy az agresszor most nem lőfegyvert, nem is kést, hanem tollat fog a kezében, s annak egy vonásával metszi át a segélykiáltó nemzet hangszálait. Mert valóban csak formai kérdés, hogy idegbénító gázt vagy radioaktív anyagot szórnak ránk, a lényeg, hogy a nemzet testében az egészségéért felelős védekező immunrendszerét semmisítik meg. Egy ostromgyűrű kellős közepén állunk. Még állunk! Hangszálaink még sértetlenek, szervezetünkben még van annyi erő, hogy a szükséges ellenanyagot kitermelje. De lám, egyre közelebb kerül torkunkhoz a tollat markoló kéz, hogy Moloch nevében egy vonással metssze el hangszálainkat. Most újra vált az év. Tavaly még bort, búzát és békességet kívántunk hittel, s csendes, őszinte szóval. És lám, mi lett belőle: borunkat megmérgezték, osztagainkat felgyújtották, maradék békességünkből kiforgattak. De mindennek ellenére, bár nyakunkon a toll, ma sem tudunk egyebet kívánni-mondani. Legfennebb követelőzőbben, s a rémülettől élesebb hangon: bort, búzát, békességet. Paizs Tibor Kormányválság, kormányválság Miért Kuncze Gábor legyen a miniszterelnök? (Cikkünk a 2. oldalon) Ima a földért Betlehemben A Betlehem melletti Efrata zsidó település kibővítése, illetve a palesztin földek kisajátítása ellen tegnap arab— zsidó tömegtiltakozásra került sor. A palesztinok bejelentették, hogy az építkezés folytatódása esetén fölfüggesztik az önkormányzati tárgyalásokat Izraellel. Eddig is mi ittuk meg a levét, s a jelek szerint az idén sem lesz ez másként. A nagy kérdés csupán az, vajon miféle szellem szabadul ki a palackból — reklámáron Krekács Róbert felvétele A Betlehem határában levő Al-Hader palesztin faluban tegnap arab—zsidó tömegtüntetés volt az Efrata zsidó település kibővítése ellen. A palesztinokkal rokonszenvező izraeli demokratikus erőket a Sálom Ahsáv (Békét Most) és a Gús-Sálom (Béketömb) elnevezésű tömegszervezetek vezették. Betlehem környékére nagyszámú izraeli katonaságot vezényeltek. Izraelből és a megszállt területekről több ezer palesztin érkezett a falu határába, ahol tömeges pénteki imára került sor. Úri Avnéri, világhírű izraeli író-politikus a tüntetés helyszínén kijelentette: „Rabin miniszterelnök adott engedélyt az itteni palesztin földek kisajátítására, illetve a zsidó település kibővítésére, amivel durván megsértette az oslói egyezményeket.” Az Al-Fatah szervezet betlehemi hivatalában tegnap közölték: amennyiben az izraeli kormány nem állítja le véglegesen a zsidó település kibővítési munkálatait, akkor a palesztinok fölfüggesztik az önkormányzati tárgyalásokat. Hering József
