Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-29 / 305. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP INTERJÚ 1994. DECEMBER 29.. CSÜTÖRTÖK 7 Legyen színesebb a kisgazdapárt palettája Beszélgetés Torgyán Józseffel, a Független Kisgazdapárt elnökével Ha sikerül a meglévő nemzeti középosztály nagy részét magunk mellé állítani, akkor le tudjuk győzni a jelenlegi hatalmat a következő országgyűlési választásokon — mondta Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke, akivel parlamenti dolgozószobájában Vödrös Attila főszerkesztő és Bánó Attila főszerkesztőhelyettes beszélgetett. Torgyán József: Számomra azok jelentik az igazi értéket, akiknek az enyémtől eltérő véleményük van Talum Attila felvétele — Az önkormányzati választásokat követően a Pest Megyei Közgyűlésben többséget szereztek a nemzeti oldal pártjai. De ez a többség csak abban az esetben realizálódik, ha a pártok összefognak. Elnök úr szerint elképzel- hetó'-e a jó együttműködés például a kisgazdák és a Fidesz között? — Mi abból indulunk ki, hogy aki elfogadja azt a keresztény-konzervatív gondolatvilágot, amelyet a Független Kisgazdapárt alapnak tekint, s amely nélkül nem tudja elképzelni a jövőt, azzal létrejöhet az együttműködés, még akkor is, ha a partner ezt csupán átmeneti, taktikai lépésnek tekinti. Az ilyen erőkkel mindaddig együttműködünk, amíg ezt az irányt támogatják. Ennek a feltétele az, hogy a keresztény- konzervatív eszmeiségnek dominálnia kell, mert e nélkül ez az ország felszívódik az idegen népek tengerében. — Mondhatjuk-e most, a választások után, hogy a kisgazdapárt a vidéki Magyarország közéletének meghatározó formálója? , — Ügy gondolom, hogy a mi életünkben mérföldkőnek számít ez a választás. A kisgazdapárt tevékenységének újrakezdése óta befejeződött egy hőskor. Most, hogy az Országházban, illetve az ön- kormányzatokban megerősödtünk, az azt jelenti, hogy jók a pozícióink középszinten, és a következő országgyűlési képviselőválasztásokra valóságos alternatívát fogunk jelenteni a jelenlegi hatalommal szemben. Hangsúlyozom, hogy ez csupán egy lehetőség. Budapesten 4,6 százalékról 10,6 százalékra jöttünk fel, míg a megyékben a 10 ezer lakos alatti településeken jóval 20 százalék feletti eredményeket értünk el. Mindent egybevéve, azt mondhatjuk, hogy a Független Kisgazdapárt esetében földcsuszamlásszerű elmozdulás történt. Szembeötlő az is, hogy ahol a Független Kisgazdapárt egyedül indult, ott látványos sikereket ért el. Abból indulok ki, hogy Magyarországon a konzervatív-keresztény irányzat körülbelül 60 százalékos többséget jelent. Ahogy mondani szokták, ezt nem ette meg a tél, ez ma is megvan, miként megvolt 1945 után is, csupán a felszínre kell hozni. Ebbe az irányzatba mindazok beférnek, akik ezt elfogadják, ezt képviselik. Velük együtt kívánunk haladni, de szeretném világossá tenni, hogy például a Magyar Demokrata Fórumnak át kell esnie egy olyan megtisztulási folyamaton, ami nélkül előbb- utóbb ellehetetlenül. Az önkormányzati választásokon tapasztalható térvesztésük önmagáért beszél. A jelöltállítások számából is lehetett látni, hogy óriási gondjaik lesznek, hiszen a mi 3 ezer jelöltünkkel szemben nekik csak 1700-at sikerült állítani. Ugyanakkor úgy tárgyaltak velünk, mintha ma is a 44 százalékos eredmény birtokában lennének. Másként kellene tárgyalniuk egy feljövőben lévő párttal, mely ráadásul most, január 12-én ünnepli a 87. életévét. A kisgazdák gyenge pontja — Elnök úr azt mondta, hogy a hőskor befejeződött, s új lehetőségeket említett. Ezek az új lehetőségek azonban rengeteg munkát is jelentenek. A kisgazdapárt, amely új pozíciókat szerzett, vajon felkészült-e a munkára? — Ezzel a kérdéssel a Független Kisgazdapárt leggyengébb pontjára tapintottak rá. Ma nincs meg az a kimeríthetetlen aranytartaléknak tekinthető bázisunk, amit valamikor a nemzeti középosztály léte jelentett. Sajnos e nélkül semmilyen nemzeti felemelkedés nem képzelhető el. Amikor előretörésről beszélünk, azt is látni kell, hogy ha nem sikerül a meglévő nemzeti középosztály nagy részét a kisgazda- párt mellé állítani, akkor hiába törtünk előre a szavazatok terén, a lehetőségeink romlanak. Ha viszont ez sikerül, akkor le tudjuk győzrii a jelenlegi hatalmat a következő országgyűlési választásokon. Az önkormányzati képviselőinkkel ugyanaz a helyzet, mint az ország- gyűlési képviselőkkel, vagyis nem lehet azt mondani, hogy ők ma a legképzettebbek a porondon, ezért ennek megfelelően munkával és szorgalommal kell ellensúlyozni ezt a helyzetet. — Ha a képviselők olykor hibáznak is, de becsületesek, azt a társadalom inkább elnézi, mintha felkészültek, de korruptak. — Ez teljesen így igaz. A kisgazdapárt térnyerésében épp ez játszott szerepet. Aki a sorainkból be- mocskolódott, azt kizártuk magunk közül. A velünk szemben támasztott követelményeknek mindenképpen eleget fogunk tenni, de azért ez kevés, hiszen az önkormányzatoknak működőképeseknek kell lenniük, és az általunk odaküldött képviselőknek vigyázniuk kell arra, hogy ne adják fel politikai önállóságukat rövid távú érdekekért. — Terveznek-e valamilyen képzést annak érdekében, hogy az önkormányzati képviselőik az eddiginél jobban meg tudjanak felelni a feléjük támasztott követelményeknek? — Ilyen jellegű segítséget kérünk a hazánkban működő nyugat-európai alapítványoktól. Másrészt mi magunk is indítunk ilyen képzést, és január közepére össze is hívtuk a kisgazda polgármestereket, akiket a kisgazdapárt támogatott. Ők lesznek e folyamat stratégiai irányítói. Ezután következik majd egy szélesebb körnek az összehívása és körükben az oktatás beindítása. Szélesre tárjuk a kapukat — Említettük, hogy a Pest Megyei Önkormányzaton belül a nemzeti többség csak abban az esetben tudja megmutatni az erejét, ha a pártok képesek összefogni. Elnök úr szerint lehet-e valamiféle akadálya ennek az összefogásnak? — Nyíltan kimondom, ez nem rajtunk múlik. Hadd tegyem teljesen világossá a kérdést: például Giczy Györggyel, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnökével nagyon jól együtt tudnánk működni annak érdekében, hogy a konzervatív-keresztényi irány megbonthatatlan legyen, de ez nem biztos, hogy valamennyi kereszténydemokrata vezetőre így igaz. Ezen túlmenően látni kell, hogy a Magyar Demokrata Fórumon belül a tagság Szabó Ivánt liberálisnak, míg Für Lajost népi-nemzetinek tekinti. Félreértések elkerülése végett mondom, hogy ez nem az én minősítésem, hanem az MDF tagságáé. Ma nem lehet megmondani, hogy az erőviszonyok miként alakulnak, de feltételezhető, hogy a Magyar Demokrata Fórum egyhamar nem fog erősödni. Vagyis nekünk fel kell készülnünk arra, hogy minél többfajta szín jelenhessen meg a kisgazdapárt palettáján, hiszen az értelmiségiekre jellemző, hogy tízen tizenkétféle színt jelentenek. Mi most szélesre tárjuk a kapukat. — Elképzelhető-e hogy Pest megye olyan színtere' lesz a politikának, a közéletnek, ahol a nemzeti oldal pártjai közötti nézeteltérések háttérbe szorulnak? — Mindig is az volt az álláspontom, hogy különbséget kell tenni a pártok vezetése és a tagsága között. A pártok igazi karakterét az alapszervezeteken belül és a megyékben végzett munka alapján lehet mérni. Megyei szinten és az alapszervezetek szintjén számos hasznos és eredményes együttműködésre van példa, nemcsak a kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata Néppárt, hanem egyéb nemzeti erőket illetően is. Biztos vagyok benne, hogy óriási előrelépés lesz ezen a területen, hiszen a helyi politika másként nem is tudja a maga problémáit megoldani, csakis az együttműködés révén. — Beleszól-e, elnök úr, a helyi vezetők kiválasztásába? — Soha nem szóltam bele. Mindig azt vallottam, hogy Torgyán József a parlamenti székéből nem tudja megítélni, hogy X. Y. vidéki képviselőt mennyire szeretik a helybéliek, mennyire tartják korrekt embernek, követésre méltónak. — A Pest megyei választási eredmény következtében kialakult helyzet azért is figyelemre méltó, mert a fővárosban ettől eltérő eredmények születtek. — Budapest mellett Pest megye a másik meghatározó tényezője az országnak. A két régió az országgyűlési képviselők több mint egynegyedét adja, és ez jellemző az ön- kormányzatokra is. — Elnök úr említette az értelmiséget. Vajon mit kell ahhoz tenni, hogy egy monori tanár vagy egy debreceni orvos úgy érezze: ez az a párt, amelyet támogatnia kell? — Az elképzelésünk nagyon sok tényezőt ölel fel az értelmiség, a meglévő nemzeti középosztály lehetséges megszólításán át a programunk megfelelő átalakításáig. A sajtó ügyével foglalkozni kell — Beszélnünk kell arról is, hogy a kisgazda- pártnak ma nincs sajtója. — A sajtóval kapcsolatos elképzeléseinket, munkánkat újra kell gondolnunk, új alapokra kell helyeznünk, bár azt is meg kell mondanunk, hogy egy komoly lap indításához ma nincs elegendő pénzünk. Ezzel a kérdéssel is foglalkozni kívánunk, mert ez a helyzet számunkra elfogadhatatlan és tarthatatlan. — Nem akarunk kellemetlenkedni... — De nyugodtan kellemetlenkedjenek. — A kisgazdapártot egyszemélyes pártként szokták emlegetni, s ez a személy Torgyán József. Nem gondolja-e elnök úr, hogy a pártot több lábra kellene állítani? — Kezdettől fogva ezen munkálkodom, csak ez nem volt mindenki számára világos. Határozott elképzeléseim vannak a teendőkről, és azt hiszem, hogy ezeket önmagámmal megvitatni nem tudom. Számomra azok jelentik és jelentették az igazi értéket, akiknek az enyémtől eltérő véleményük van, mert a kétfajta véleményből születhet egy harmadik, amelyik még jobb s még célravezetőbb lehet. Azon munkálkodom, hogy a kisgazdapárt még pregnánsabban haladjon ebbe az irányba, mert világosan látni kell, hogy egyedül Torgyán József szándékai nem lehetnek elegendők. Tudom, az újságíróknak rendkívül kényelmes az, hogy én mindent kapásból mondok, és azonnal cselekszem. Nyilvánvaló, hogy a sajtónak nehezebb azokat a személyeket megszólaltatni, bemutatni, akikre több időt és energiát kell fordítani. Vagyis nem feltétlenül rajtam múlik az, hogy egyszemélyes pártnak neveznek bennünket. Székelyszentkirályi kapu faragása Olasz Ferenc felvétele
