Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-29 / 305. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. DECEMBER 29., CSÜTÖRTÖK Megkérdeztük Miről ismerjük meg az áldíjbeszedőt? A napokban felhívást jelentetett meg lapunkban a Tigáz. Arról tájékoztatta fogyasztóit, hogy Tökö­lön és Százhalombattán áldíjbeszedők jártak, és a fogyasztóktól pénzt akartak kicsalni. Ezért a cég fi­gyelmeztette a lakosságot, hogy legyen óvatos, s mi­előtt fizetne valakinek, ellenőrizze, valódi díjbesze­dővel áll-e szemben. A fogyasztó kérheti és ellen­őrizheti a díjbeszedő arcképes kitűzőkártyáját, s meggyőződhet róla, hogy az illető jogosult-e a pénz átvételére. — Miről ismerjük meg az áldíjbesze­dőt? — kérdeztük Dávid Istvántól, a Tigáz diósdi kirendeltségének gazdasági vezetőjétől. — Mi is csak annyit tu­dunk — válaszolta —, hogy két ismeretlen fiatal­ember járt házról házra Tökölön, még október­ben, s felajánlották a fo­gyasztóknak, hogy náluk még a régi áron kifizethe­tik a fogyasztásukat. Számlát nem tudtak mu­tatni, csak valamiféle át­vételi elismervényt adtak 'volna a pénzről. Szeren­csére mindenki óvatos volt, nem sikerült csapdá­ba csalni a fogyasztókat. Nem ez az első eset, hogy szélhámosok így akarnak pénzhez jutni. Szinte minden áremelés előtt megjelentek az áldíj­beszedők, és több-keve­sebb sikerrel járták a há­zakat. A valódi díjbesze­dő számlával keresi fel a fogyasztót, s igazolvány­nyal is rendelkezik, így nem nehéz megkülönböz­tetni az áldíjbeszedőtől. Az áremelésről hivatalos értesítést még mi sem kaptunk, de az biztos, hogy a januári leolvasá­sig fogyasztott mennyisé­get a lakosságnak még a régi áron számlázzuk, így senkinek nem kell ag­gódnia, ha nem január el­sején keresi fel a díjbe­szedő. Más a helyzet a nagyüzemi fogyasztók­nál, hiszen ott a decem­ber 31-ei állapotot rögzí­tik hivatalosan, leolvas­sák a mérőt és jegyző­könyvezik az állását. Erre a lakosság esetében nincs lehetőség, ezért old­juk meg úgy, hogy a janu­ári leolvasás lesz a határ a régi és az új tarifa kö­zött. P. M. Veszélyben a kosárfonók Tiszaalpár térségét az elmúlt évek aszályos időjárá­sa az alföldi területek közül is kiemelkedően sújtot­ta, ezért az újabb telepítésű vesszőültetvények nem fejlődtek kellőképpen. A falu jellegzetes foglalkozá­si ága, a kosárfonás veszélybe került. A készítők 250-300 kilométerről vásárolják a drága vesszőt. A megnövekedett költségeket a termék árában nem tudják érvényesíteni. Képünkön Győri Ferencné kosárfonó munka közben MTI-felvétel Politikai egyeztető fórum alakult Ülésezett a házbizottság Felmentés a Belvárosban Jövő év január 1-től Pogány Attila lesz a Belvárosi Iroda­ház Kft. ügyvezető igazgató­ja. A jelenlegi vezetőt — Gerő Péter ügyvezető igazga­tót — ez év december 31-i ha­tállyal mentette föl tegnap a kft. taggyűlése. A kft. ezzel az Állami Vagyonügynökség igazgatóságának 1994. decem­ber 7-i határozatát szentesítet­te. A Belvárosi Irodaház Kft. 90 százalékban az ÁVÜ tulaj­dona. A társaságot az ÁVÜ többségi részesedésével 1991- ben hozták létre. Tevékenysé­gének célja az ÁVÜ kezelésé­be kerülő, Budapest központ­jában lévő nagy értékű iroda­házak és egyéb ingatlanok hasznosítása, felújítása, bérbe adása vagy értékesítése. (Folytatás az I. oldalról) Mi ennek a lényege? Most, hogy a Pest Megyei Önkormányzat Közgyűlésé­be pártok, illetve társadalmi szervezetek küldtek, juttat­tak be képviselőket, több pontban is meg kell változ­tatni az szmsz-t. Elsősorban be kell építeni a szabályzat­ba a frakció kifejezést, illet­ve meg kell határozni azt, mi a szerepe, feladata ezek­nek a pártemberekből álló képviselőcsoportoknak. — A házbizottság egy új testület. Követi-e ezt más, eddig nem létező bizottság is a megyeházán? — A tegnapi egyeztető fórumnak ez is a feladata volt: az, hogy döntsenek a frakcióvezetők arról, mi­lyen régi és új bizottságok felállítását tartanák jónak ahhoz, hogy minden ügy­ben szervezett és szakmai­lag megalapozott munka folyjék a közgyűlés ülésein. Sürgős ennek a kérdésnek a lezárása, mivel — a tör­vény rendelkezése értelmé­ben — február végéig el kell fogadni az 1995-ös költ­ségvetést. Ebben a kérdés­ben csak úgy dönthet a köz­gyűlés felkészülten, ha a képviselők az illetékes bi­zottságokban már sorra megvitatták a tervezetet. —- Ki dönt arról, hogy a pártok személyiségei melyik bizottságban dolgoznak majd? — Ennek a kérdésnek az eldöntése ugyancsak a ház­bizottság dolga. Itt határoz­nak arról: egy-egy bizottság­nak hány tagja legyen, illet­ve melyik párt képviselője dolgozzék az egyik, illetve a másik bizottságban. Visz- szatérve egy gondolat erejé­ig a tegnapi munkaülés na­pirendjére, az ott megtár­gyalt kérdésekben azért is sürgető mihamarabb dön­tést hozni, mert azt jóvá kell hagyatni, illetve véle­ményeztetni kell a Pest Me­gyei Önkormányzat főjegy­zőjével, aki ezt a döntést újabb házbizottsági vitára bocsátja vissza. Mindezzel pedig szeretném, ha a ter­vek szerint január 12-éré egybehívandó közgyűlésre végeznének a házbizottság tagjai. M. E. ✓ Uj Magyarország lap jövőjéről az új évben döntenek Zebegényben történt Az elhurcoltakra emlékeznek Egyelőre nem lesznek sze­mélyi változások az Új Ma­gyarországnál. Az igazga­tói tanács ugyanis január­ban dönt majd a lap jövőjé­ről. Az újság anyagi helyze­tének rendezése érdekében azonban jelenleg is tárgyal­nak a szóba jöhető befekte­tőkkel — szögezte le Pe- thes Andrea, a napilapot ki­adó Publica Rt. ügyvezető­je tegnap az MTI érdeklődé­sére. A „lehetséges befekte­tőket” viszont nem kívánta megnevezni. A lap anyagi helyzetéről elmondta, hogy az Új Magyarország decem­ber 31-ig kapott haladékot az APEH-től, több mint 12 milliós adóssága rendezésé­re. Ennek a határidőnek a közeledte lehetett az oka a személyi döntésekről felröp­pent híreknek — tette hoz­zá. Pethes Andrea kitért arra is, miszerint a Wossala György vállalkozótól és egy további támogatótól szeptemberben négy hónap­ra felvett hitelt 1995. márci­us 31-ig kell visszafizetni­ük. Ezt a 20 millió forintot — az ügyvezető szerint — márciusig ki tudják fizetni. Az Új Magyarország pél­dányszáma az elmúlt fél év­ben 38 ezerről 44 ezer nyo­mott példányra növekedett. Ötven éve lesz 1995. január 5-én, hogy a szovjetek százti­zenegy zebegényi férfit és nőt hurcoltak el — mint mondták — munkaszolgálat­ra. Sztáliné és Druzsovszka szénbányáiba kerültek, éve­ken át dolgoztatták őket em­bertelen körülmények kö­zött. A többség évek múlva hazatért, de harmincán nem jöttek vissza soha többé, a megpróbáltatások meghalad­ták erejüket. Schneider Istvánné Ada- mek Piroska még meg sem született, amikor édesapját elhurcolták, édesanyja nyolc hónapos terhesen maradt egyedül. Az apa, aki a fron­tot megjárta épségben, ebből a munkaszolgálatból nem tért vissza, az édesanya egye­dül nevelte fel Adatnék Pi­roskát és két nővérét. Az öt­ven évvel ezelőtti elhurcolta- kat nemzetiségi alapon vá­lasztották ki, valamennyien német ajkúak, vagy német származásúak voltak. A fél évszázaddal ezelőtti tragikus napra 1995. január 5-én délelőtt 10 órakor misé­vel emlékezik a zebegényi templomban a római katoli­kus egyházközség és az ön- kormányzat. Ezt követően Krebsz Ferenc polgármester baráti beszélgetésre hívja meg azokat, akik túlélték az internálást, s azokat, akik munkájukkal segítették a falu történetének feltárását. (p. m.) Rendőrséghez fordult az üdülőszövetkezet Nem költözik a Hunor Holding A rendőrséghez fordult tulajdonának védelméért a Hegyvidék SCH Üdülőszövetkezet, mert a Hunor Holding Kft. nem hajlandó kiköltözni az Oltvány köz 6., illetve a Törökbálinti út 51—53. alatti ingat­lanokból, és nem engedi be az üdülőszövetkezet tag­jait. Erről Wellinger János, a Hegyvidék SCH Üdü­lőszövetkezet ügyvezető elnöke tájékoztatta tegnap az MTI-t. Indoklása szerint a tulajdon használatá­nak korlátozása sérti a mintegy 500 szövetkezeti tag érdekeit és alkotmányos jogait. Öttevényi találkozó A hátrányos helyzetű fiata­lok számára szerveztek há­romnapos pótkarácsonyt és nemzetközi ifjúsági ta­lálkozót az öttevényi Kék Csillag Ifjúsági Klub tag­jai. A Dunántúl hátrányos helyzetben lévő vidékei­ről — Ajkáról, Tapolcá­ról, Taljándörögdről —, továbbá a szlovákiai Duna- szerdahelyről hívtak meg nyolcvan nehéz anyagi kö­rülmények között élő fia­talt. A találkozójuk rock- koncerttel kezdődött. Ma délelőtt a résztvevők egy előadást hallgathatnak meg a drog, az alkohol, a dohányzás, valamint az AIDS veszélyeiről, me­lyet pénteken délelőtt szakemberek bevonásával kiscsoportos beszélgeté­sek követnek. A csütörtö­ki programban sportren­dezvény, filmvetítések is szerepelnek, este pedig is­merkedési estet tartanak az öttevényi régi mozi­ban. Pénteken délután győ­ri városnézéssel fejeződik be a program. A nemzetkö­zi ifjúsági találkozó meg­rendezését az Illés Alapít­vány támogatta. Wellinger János el­mondta, hogy a Hunor Be­ruházási Kft. és jog­utódja, a Hunor Holding Kft. 1990 márciusa óta nem fizet bérleti díjat a Sas Club Hotel Törökbá­linti úton lévő épületeiért. A Hunor 62 millió forint­tal tartozik, amelyet an­nak idején Horkai László is elismert az adósságról szóló jegyzőkönyv aláírá­sával. A szövetkezet emi­att felszámolási eljárást indított a Hunor ellen, amely jelenleg is folya­matban van. A bíróság egyébként 1992 júliusában jogerő­sen rosszhiszemű, jogcím nélküli használónak minő­sítette a Hunort. Az Olt­vány köz 6. alatti ingat­lant — amely szinte teljes egészében irodaépületnek készült, de 1991 márciusa óta azt is szállodaként hasznosítják — a Hunor szintén nem hajlandó átad­ni az üdülőszövetkezet­nek, noha erre az épületre már a végrehajtó lapot is kiadta a bíróság. Horkai László, a Hunor vezetője viszont addig nem hajlan­dó elhagyni az épületet, amíg ott a végrehajtó sze­mélyesen meg nem jele­nik. Wellinger János sze­rint Horkai az időt húzza, mivel jelenleg — jogsza­bály-módosítás miatt — szünetel a végrehajtás, és az új törvény szerint felál­ló magánvégrehajtó iro­dák csak néhány hónap múlva kezdhetik meg ha­tékony működésüket. A Polgári törvényköny sze­rint a jogcím nélküli, rosszhiszemű használó­nak — amint ezt a tényál­lást a bíróság kimondta — azonnal át kellett vol­na adnia minden kulcsot az üdülőszövetkezet szá­mára — mondta Wellin­ger János, A két cég annak idején építési tevékenységre kö­tött megállapodást az Olt­vány közi épület kialakítá­sára, de a Hunor ennek fe­jében nem szerzett tulaj­donjogot, ahogy azt a bí­róság is megállapította. Wellinger János a Vám- és Pénzügyőrséget is meg­keresi, mivel — mint kö­zölte — a Hunornak, lé­vén sem nem tulajdonos, sem nem bérlő, nincs joga jövedéki termékeket értékesíteni. Ezzel szem­ben a Sas Club Hotelben árulnak szeszes italt, ká­vét és cigarettát is, noha az erre vonatkozó enge­délyt a XII. kerületi ön- kormányzat illetékes osz­tálya az elmúlt napokban visszavonta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom