Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-03 / 284. szám
$ PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. DECEMBER 3., SZOMBAT 3 Komédiáda Papírforma szerinti győzelem született csütörtök este a Lónyay utcai NaNe Galériában felállított szo- rítóban. Kiütéses vereséget szenvedett Papp László többszörös olimpiai és világbajnok ökölvívónk. Kihívója, Sebeők János mégsem őt tagiózta le, hanem bennünket, jóhiszemű szurkolókat. Az évszázad magyar szélhámosságának volt pasz- szív szemlélője az a 20-30 meghívott, s tán ugyaneny- nyi tévés, rádiós, fotós és újságíró, aki részt vett egy, még Szabó Iván MDF-frakcióvezető által is zsenigyanússá nemesített fiatalember valóban zseniális produkcióján. Osztap Bender óta — akiről pedig azt hittük, hogy felülmúlhatatlan — nem született még akkora szélhámos erre a földre, mint amilyen a mi ketreces fenegyerekünk, a szabadidejében író Sebeők János. Egy korszerű életszemléletnek tűnő előadással nyakon öntve, a legpáratlanabb idétlenségekre vette rá minden idők legnagyobb magyar ökölvívóját, hogy hunyó népszerűségét felélénkítve a zsebünkbe nyúljon megírandó remeke támogatása végett. Ez a fiatal bűvész bepalizott mindenkit. A védnökök között ott mosolygott cifra bajsza alatt Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter (az ő baja), a már említett Szabó Iván és a neves kémikus, Náray Szabó Gábor, az MTESZ elnöke is. A védnökök legtöbbje alighanem idejében neszét vette a szélhámosságnak, s meg sem jelent ezen a Papp Lászlóra is nézve siralmas és megalázó produkción. Ott volt viszont egy sereg újságíró, s mint említettem, a tévé és a rádió is, no meg műsorvezetői minőségében Vágó István, aki ezúttal nem egy műveltségi, hanem qgy kultúrálatlan vetélkedőt vezetett, egy ripacsériát. Es ezzel van tele a tévé, a rádió, a lapok. Imént Osztap Bendert említettem. Irodalmi példánál maradva hasonló volt ez a komédiáda Huckleberry Finn Királyi non plus ultra című előadásához, amelyben tudvalevőleg a főhős a csupasz fenekét mutatja a nézőnek. így kellett nekünk! Paizs Tibor A Független Jogász Fórum állásfoglalása A Független Jogász Fórum választmánya az illeték- jogszabályok eddigi és tervezett módosításával kapcsolatban szükségesnek tartja megállapítani az alábbiakat. Annak vagyunk tanúi, hogy az egyes illetékek folyamatosan emelkednek (például: polgári peres eljárásban a fellebbezés illetéke, a közigazgatási eljárás és a felülvizsgálati kérelem illetéke, a visszterhes vagyonátruházási illeték), s az Országgyűlés most tervezi újra bevezetni az öröklési és ajándékozási illetékek progresszivitását, valamint egy jelentős ösz- szegű okirati illetéket — előbbit annak ellenére, hogy azt egy éve még maga a mostani pénzügy- miniszter is ellenezte. Felhívjuk a figyelmet arra: a végrehajtott és a tervezett törvénymódosítások — amellett, hogy a túlzottan fiskális szemlélet miatt magukon viselik egy már túlhaladottnak vélt pénzügypolitikái módszer jegyeit — akadályozzák egy mindenki által kívánt vagyonosodó polgárság kialakulását és — mivel táptalaját te: remtik meg az alkalmi visz- szaéléseknek — kriminalizálják a lakosságot. Külön kiemeljük: az eljárási illetékek emelésének legalább részbeni céljaként a bíróságok tehermentesítését megjelölni a jóhiszemű jogkereső közönséggel szembeni erkölcstelenség, amely gátolja a polgárokat jogaik érvényesítésében. Bízunk abban, hogy az országgyűlési képviselők pártállásra tekintet nélkül felismerik a tervezett intézkedések társadalomellenes voltát, s a szavazás során elsősorban a polgárok érdekeit fogják képviselni. Tovább tárgyalnak a vasutasok A vasútnál működő, sztrájkot hirdető szakszervezetek és a MÁV Rt. közötti érdekegyeztető tárgyaláson napirendre került az 1994. december 12-én 22.00 órától december 14-én 10.00 óráig meghirdetett tartós sztrájk esetén teljesítendő még elégséges szolgáltatások mértékének és feltételeinek meghatározása. Mindkét fél határozottan kifejezte kompromisszumkészségét és azt a szándékát, hogy a még elégséges szolgáltatások tekintetében megállapodás szülessen. Az erre vonatkozó tárgyalások december 5-én folytatódnak. Véget ért a zsinat Református iskolaügyi törvény Két fontos témát is tárgyalt a magyar- országi református egyház X. budapesti zsinatának 10. ülésszaka november 29-e és december 1-je között. Az egyik a református egyház alkotmánya volt, a másik pedig az iskolaügyi törvény. Márkus Mihály püspök, az iskolaügyi bizottság elnöke elmondta: a református egyház tervei szerint erre az alaptörvényre — mely az 1881-ben és az 1931-ben megfogalmazott egyházi alkotmány folytatása — épülhetnek a jövőben a különböző eljárási jogok. Kálmán Attila, a magyarországi református egyház dunántúli egyházkerületének főgondnoka kifejtette: az egyház iskolaügyi törvénye nem mondhat ellent az állami törvényeknek, de kiegészítheti azokat. A törvény három olvasatban készül. Az elsőt a zsinat elfogadta, s azt 1995. január 15-ig bárki véleményezheti. Ezek után átdolgozzák, majd ismét lehet véleményezni. Az utolsó olvasatot áprilisban készítik el, s július 1-jén fogadják majd el. Kálmán Attila reményét fejezte ki, hogy így egy használható, s jó törvényt kapnak majd. A hajdúnánási református általános iskoláról szólva Takaró Mihály főtanácsos elmondta, hogy idén júliusban az önkormányzat kétharmados többséggel megszavazva visszaadta a református egyháznak az 1948-ban államosított intézményt. Ennek érdekében a reformátusok több ingatlanjukról is lemondtak. A helyi önkormányzat azonban nem készítette el időben a jegyzőkönyvet, ezért annak aláírása is késett. November 10-én aztán visszavonták nyári döntésüket. Most minden bizonynyal sikerült megegyezésre jutni úgy, hogy aki állami iskolában kezdett, az abban is végezhet. Ám az induló első osztályok már református iskolában tanulnak. (nádai) Az egyházi élet megújításáért Megjelent a Zsinati könyv Inczédy János nyilatkozata S Érdekeket sértett Az egyházmegyei zsinat a papoknak, a szerzeteseknek és a híveknek az egyházi törvénykönyv előírásainak megfelelően összehívott tanácskozása a keresztény élet megújításának legfontosabb szempontjairól — mondta Pas- kai László, esztergomi érsek, prímás, bíboros tegnap a prímási palotában megtartott sajtótájékoztatón. A most bemutatott Zsinati könyv az egyház életének megújhodását szolgálja, különösen abból a szempontból, hogy a keresztény emberek mindig is különleges társadalomformáló erőt testesítettek meg minden történelmi korszakban. Paskai László kifejtette: a Zsinati könyvben leírtak megfelelnek az egyház tanításának és előírásainak. Lelkipásztori és missziós lelkülete pedig segíti az új evangelizációt, a közös cselekvést. A könyvben foglaltak és a rendelkezések 1995. január l-jével lépnek érvénybe. A főpásztor szerint, a zsinat előkészületei megmutatták, hogy sok buzgó, egyházát szerető és érte áldozatot vállaló pap, szerzetes, világi hívő él hazánkban. Az egyház feladata az elkövetkezendő időben az, hogy a Zsinati könyvben foglaltakat mindenhol végrehajtsák. Erdő Péter püspöki hely- nők ezután ismertette, hogyan olvassák a hívők és egyházi személyek a Zsinati könyvet. Kiemelte-, az egyes témaköröknek szentelt fejezetek szinte mindegyike három fő egységre tagolódik. Az első rész a hittani alapelveket, a II. vatikáni zsinat lényeges tanításait tartalmazza, a második a javaslatokat, amelyek a tanító részben foglaltaknak az egyházmegye életével való szembesítése. Végül az utolsóba rendelkezések cím alatti témák a valódi egyházmegyei jogszabályok, melyeket a bíboros főpásztor adott ki, s amelyekben a zsinaton megfogalmazódott törvényjavaslatok tükröződnek. (w. b.) Az MDF az EBEÉ-ről A Helsinki Záróokmány aláírásának 20. évfordulójához közeledve megállapíthatjuk, Európa lényegesen megváltozott. Öt éve omlott le — fizikai és szimbolikus értelemben is — a berlini fal, a közép- és kelet-európai térség elszigetelt országai függetlenné váltak, felbomlott az európai érdekek fölé tornyosuló szovjet birodalom. Á Magyar Demokrata Fórum szükségesnek látja leszögezni, hogy az EBEE változatlanul fontos, legszélesebb és megkerülhetetlen fóruma az európai biztonságnak. Továbbra is nélkülözhetetlennek tartjuk a tengerentúli partnerek (USA és Kanada) aktív jelenlétét és tevékeny részvételét mindenekelőtt a válságkezelés és a megelőzés kérdéseiben. A jövő Európájának tekintettel kell lennie arra a történelmi tényre, hogy térségünkben az etnikai és az államhatárok nem fedik egymást. Megfelelő normatívák formájában mielőbb rögzíteni és érvényesíteni szükséges a nemzeti kisebbségek státusát és jogait. A nagy kihívás: Európa képes lesz-e megfelelő választ adni nemzeti, etnikai csoportok és az általuk hordozott kulturális értékek megőrzésének kérdéseiben. Sürgős és a legmagasabb szintű közös elhatározás szükséges a délszláv háború mielőbbi lezárása érdekében. A délszláv konfliktus ráébresztette Európát és a világot a nemzetiségi ellentétekben rejlő és közös biztonságunkat közvetlenül érintő veszélyekre, melyek elhárítása csak hatásos ellenőrző és konfliktusmegelőző intézmények felállításával és érdemi működtetésével érhető el. Az MDF az 1990-ben általa kezdeményezett külpolitika szellemében aktívan támogatja és egyben sürgeti az Európai Unióhoz és a NATO- hoz való csatlakozásunkat, mert a jelenlegi biztonság- politikai vákuumban csak ez a lépés garantálja Magyarország jövőjét és biztonságát. (OS) (Folytatás az I. oldalról) — Hogy látja most, mi volt felmentésének valós oka? ■— Nézze, még a tavasz folyamán független szakértők bevonásával vizsgálatot kívántam indítani a megye egyre romló pénzügyi helyzetének pontos feltárására, ám e tervem, mint később kiderült, sokak érdekét sértette a közgyűlésben. Véleményem szerint a különböző lapokban megjelent indoklásokkal szemben ez volt félre- állításom igazi oka. R. Z. Egy ember nyugodt lehet Őszintén meg kell mondanom, roppant nyugtalan vagyok. Erre az utóbbi hónapok bőven szolgáltattak, s napjaink is szolgáltatnak alapot. Nyugtalanít, hogy hogyan, s miként éljük túl — mármint a Pest Megyei Hírlap — ezeket a nehéz időket, vajon lesz-e, aki úgy gondolja, érdemes befektetni ebbe az újságba, de nyugtalanítanak egyéb dolgok is. Például az: hogyan jövök be hétfőn a szerkesztőségbe, bár tudom, reggel hét óra előtt minden akadály nélkül átjuthatok Budáról Pestre... Nyugtalan vagyok azért is, mert lehet, hogy a későbbiekben nemcsak a szerkesztőségbe jutok el bonyodalmasán, hanem Ceglédbercelre is, hiszen sztrájkot hirdetnek a vasutasok... S nyugtalan vagyok, mert tudom, rövidesen drasztikus energiaár-emelések lesznek, s ezek kihatnak majd a pénzem értékére, merthogy inflációs gerjedés indul be Magyarországon, s nem kevésbé nyugtalanít az, vajon a szívemhez közel álló konzervatív, nemzeti pártok — MDF, KDNP, FKGP, MIEP, Fidesz — meg a hozzánk közel álló függetlenek miképp szerepelnek az Árpádnapi megmérettetésen, nyugtalanít, hogy simán lezajlik-e családom, szőkébb hazánk, s az egész Magyarország és mindannyiunk karácsonya, nyugtalanít, hogy vajon mindnyájunknak itt, a Kárpát-medencében és azon túl, boldog lesz-e az új esztendő... Valószínűleg sokan dédelgetünk hasonló érzelmeket, sokan vagyunk, akik elmondhatjuk: nyugtalanok vagyunk. Véleményem szerint ma egyetlenegy ember mondhatja magát nyugodtnak, az az országgyűlési képviselő, aki mint az átvilágítás során kiderült, III/III- as ügynök volt. Nyugodt lehet, hisz a bejelentést követően, aki csak él és mozog, az a védelmére kelt, olyannyira, hogy biztosak lehetünk: az átvilágítást végző jogászok rövidesen menesztetnek is hivatalukból, mert locsogtak-fecsegtek összevissza, úgy, mintha demokráciában élnének. Gondoljanak csak arra, hogy micsoda locsogásfecsegés folyt ebben az országban a horvátországi fegyverszállítások idején, s mit kapott az a politikus, aki takargatni próbálta a dolgokat. Az üggyel kapcsolatban amatőr filmet mutattak be a televízióban, mondván: demokráciában ez természetes. Persze a demokráciák változnak, s ebben a szocialista—liberális demokráciában úgy tűnik, más a mérce, hiszen a belügyminiszter csütörtökön este a tévében minden tréfa nélkül félelmetesen fenyegetődző volt. Úgy látszik, liberális körökben a fenyegetődzés, a félelemkeltés a demokrácia velejárói. Mi elszoktunk ettől az elmúlt négy évben, ezért Kuncze Gábor miniszter úr stílusát elutasítjuk. (Vödrös)
