Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-23 / 301. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDAKOROK 1994. DECEMBER 23.. PENTEK Kifogást emeltek a választási bizottságnál Markánsabb érdekvédelmet A szokottnál hosszabbra si­került a megyei gazdakö­rök szövetségének múlt heti elnökségi ülése, amit a zsúfolt napirend indokolt. Mindjárt az elején — bár ez nem szerepelt a témák közt — a falugazdász-háló­zat terén várható változá­sokról esett szó egy körle­vél kapcsán, melyet a me­gyei földművelésügyi hiva­tal vezetője, Tunyogi And­rás juttatott el az érdekel­tekhez. Ebből az derül ki, hogy a Földművelésügyi Miniszté­rium nem kívánja a hálóza­tot megszüntetni, ám a fenn­tartási költséget egymaga nem tudja vállalni. A mű­ködtetés további feltétele az, hogy az önkormányza­tok vállalják át a költségek 50 százalékát. Ez a levél már csak azért sem világos — nyilván mert Tunyogi Andrásnak sem állt rendel­kezésére több információ —, mivel a jövő évi költség- vetési tervezet szerint a tár­ca az eddiginél több támo­gatást kap a kormánytól. Vagyis értelemszerűen vol­na miből finanszírozni a fa­lugazdász-hálózatot. A hoz­zászólások során az is el­hangzott, hogy a helyható­sági választások eredménye nem igazán kedvezett a fa­lugazdászoknak, egyes je­lekből máris arra lehet kö­vetkeztetni — nem minden önkormányzat lesz hajlan­dó a fenntartási költséghez hozzájárulni. Podmaniczky Béla, a PMGSZ elnöke fel­vetette mint ötletet, hogy ott, ahol ez a probléma fel­merül, átmenetileg vagy át­hidaló megoldásként a he­lyi gazdakörnek kell ellát­nia a falugazdászra háruló feladatokat. Már ahol van megfelelő képzettségű szak­ember, aki erre alkalmas. A januárban esedékes megyegyűlés időpontja ez alkalommal sem került lefi- xálásra, viszont döntés szü­letett arról, hogy ezt meg­előzően, január első felé­ben egy érdekegyeztető ta­nácskozást tartanak Gödöl­lőin, amire meghívják a Földművelésügyi Miniszté­rium, az Agrárkamara, az érdekvédelmi szervezetek képviselőit, valamint a tele­pülési gazdakörök vezetősé­gét. A megyegyűlés temati­káját a tanácskozáson el­hangzó vélemények, javas­latok és álláspontok egyez­tetése alapján határozzák meg. Ezt követően Podma­niczky Béla tájékoztatta az elnökség tagjait a Pest me­gyei agrárkamara megalaku­lásának eseményeiről, bele­értve a választás eseménye­it is. A PMGSZ vezető tes­tületé elégedettségének adott hangot annak kap­csán, hogy elnökük szemé­lyében a gazdakörök is kép­viselve lesznek a kamará­ban. Annál kevésbé lehetnek elégedettek a helyi és me­gyei önkormányzati válasz­tások eredményeivel, hisz egy-két település kivételé­vel alig sikerült a gazdakö­rök jelöltjeinek mandátu­mot szerezni. A megyei megmérettetés során a 10 ezer alatti településeken 2 ezer 868, a 10 ezren felüli­ekben 2 ezer 149 szavaza­tot kapott a PMGSZ 11 je­löltje, ami kevésnek bizo­nyult a megyei közgyűlés­be való bejutáshoz. Ezzel kapcsolatban Pod­maniczky Béla elmondta, kifogást emelt a Pest Me­gyei Önkormányzati Hiva­tal Területi Választási Bi­zottságánál, mert kétségek merültek fel a PMGSZ je­löltjeire leadott szavazatok számát illetően. (Lapzártá­ig a kifogásra érdemi vá­laszt nem kaptak.) Utolsó napirendi pont­ként a szövetség program- tervezete került megvitatás­ra, mely új irányt szab a PMGSZ-nek. A hozzászó­lók közül többen is hangoz­tatták, szakítani kell az el­szigetelt, kvaterkázó bá- tyámuramos — s ezáltal ön­célúvá váló gazdaköri szel­lemmel. Az elkövetkező idők egy markáns érdekvé­delmi stratégia kidolgozá­sát igénylik, következete­sebb kiállást és célraveze­tőbb módszereket. Ennek viszont a hatékonyabb ösz- szefogás az elsődleges felté­tele. Az egységes gondolko­dást tekintve az elnökség aggódva tapasztalja, hogy egyazon településen két-há- rom gazdakör alakul, előtér­be került az egymással (is) való rivalizálás, politikai és pártérdekek jutnak érvény­re. Jóllehet ez nem szere­pelt és nem is szerepelhet egy gazdasági érdekvédel­mi szervezet célkitűzései közt. A módosítási javaslatok megvitatását és beiktatását követően az elnökség jóvá­hagyta a programterveze­tet, és felhatalmazta Podma­niczky Bélát, hogy meg­küldje azt a települési gaz­daköröknek. (matula) Címzett: a PMGSZ tagsága Programtervezet az elkövetkező' évekre Podmaniczky Béla, a Pest Me­gyei Gazdakörök Szövetségé­nek elnöke arra kérte lapun­kat, hogy az alábbi bevezető gondolatokkal hozzuk nyilvá­nosságra a PMGSZ elnöksé­ge által jóváhagyott program- tervezetet — további megvita­tásra: Kedves gazdatársak, bará­taim! A PMGSZ 1993-ban elfo­gadott és közzétett programjá­nak megújítása mára időszerű­vé vált. Sürgeti a megújulást a? a tény, hogy térségünkben él az ország egyharmada, s az eltelt két év mezőgazdasági termelés közgazdasági feltéte­lei lényegesen megváltoztak. Rohamosan csökken a terme­lés jövedelmezősége, az álla­mi támogatások mértéke és annak elnyerési lehetőségei. A bankok tartózkodnak a pénzkihelyezéstől. Aggasztó problémák közepette megy végbe a tulajdoni szerkezet át­alakulása. Ellentmondásos a piac alakulása. Nem kielégítő az önszervezkedés színvona­la. íme, néhány probléma, mely programunk módosítá­sát indokolja, sürgeti. A megye lakosainak leg­alább egyharmada alapvető­en kötődik a mezőgazdaság­hoz. Ebből következik a jelen és a jövő alakulása, alakítása, ez nagy felelősséget ró vala­mennyiünkre. Ajánlott prog­ramtervezetünk optimista. Mindenáron szükségesnek tartjuk a mezőgazdaság fej­lesztését, vannak szép szám­mal eszközök és módszerek a feladat megvalósításához. Elnökségünk arra kéri a tagságot, hogy járuljanak hozzá javaslattal, ötlettel ah­hoz, hogy a következő évek­re mindannyiunk számára előnyös programtervezet ké­szüljön, amit a soron követ­kező megyegyűlésen kívá­nunk megvitatni, 1995 janu­árjában. Várjuk tehát levele­iket a szövetség címére. PROGRAMTERVEZET A magángazdálkodók és szervezetek képviselete, ösz- szefogása, az évtizedek alatt felgyülemlett hátrányos po­zíciók megszüntetése, a me­zőgazdasági, élelmiszer-ipa­ri vállalkozásokban esély- egyenlőségünk megteremté­se. Szövetségünk deklaráltan pártsemlegesen agrár-érdek­képviselet. A másságot tisz­teletben tartva partnerei kí­vánunk lenni a többi agrár­érdekképviseletnek, nem fo­gadjuk el az érdek-képvise­leti megosztottságot. Hatást gyakorolni a rossz piacszabályozási tevékeny­ség megállítására. A tulajdonváltás törvé­nyi, végrehajtási intézkedé­seinek köszönhető bizonyta­lanságérzet feloldása. Meggyőződésünk, hogy rövid távon is megoldható erélyes kormányzati dönté­sekkel: a tulajdonlás ügye, a privatizáció befejezése, pénzügyi, támogatási rend­szer megfelelő átalakítása, megingathatatlan alapkő­nek tartjuk a magántulajdon védelmét, tért akarunk kapni a priva­tizálandó állami vagyonból, a termelés jövedelembiz­tonságának biztosítása álla­mi garanciákkal, korrekt és megbízható in­formációs rendszer kialakítá­sa, nem a minőségi követel­mények leszállítása, hanem emelése állami támogatással, a mezőgazdaság biológiai ciklusaihoz alkalmazkodó, hosszú távú kamatpreferen­ciákkal kiegészített finanszí­rozási rendszer megvalósítá­sa. Nemzetközi szintre kell emelni a mezőgazdasági kis­termelők adómentes árbevé­telét, az adómentesség hatá­rát 5 millió forintra kell emelni, meg kell szüntetni a jelen­legi agrárirányításban meg­lévő állami bürokráciát, a jövedelemkiegészítő tá­mogatást e térségben gazdál­kodók számára jól kihasznál- hatóan kell biztosítani, a rendszerváltás célirá­nyos részeként kell támogat­ni a gazdálkodók képzését, oktatását, szövetségünk gazdaság­centrikus gazdálkodása mel­lett fontos feladatnak tekinti a magyar paraszti kultúra ápolását, értékeinek megőr­zését, fenntartását és támo­gatását, szövetségünk sikereivel, munkájával és kudarcaival együtt magáénak tekinti mindazt, amit a magyar pa­rasztság a nemzet érdeké­ben évszázadok alatt alko­tott. Keres—kínál Gazdag kínálati lista vár a gazdakörök tagjaira a szö­vetség gödöllői székhelyén. Ebből ragadtunk ki néhá­nyat, mindenekelőtt azokat a gyógynövényféléket, me­lyekre — a Herbária közve­títésével — bel- és külföl­dön egyaránt megnőtt a ke­reslet. Mályvavirág 350 Ft/kg, orvosi pemetefű 40 Ft/kg, szöszös ökörfarkkóró 450 Ft/kg, borsfű 72 Ft/kg, ba­zsalikom 100 Ft/kg, feslő- mályva 162 Ft/kg, ánizs 90 Ft/kg. A lestyánnak gyöke­rét és levelét külön-külön veszik át 109, illetve 81 Ft/ kg-os áron. A majoránnát minőség szerint négy kate­góriába sorolják, azaz ve­szik át. Az extrát 162, az I. osztályút 144, a II. osztá­lyút 120 és a III. osztályút 108 Ft/kg áron. Túl ezen ke­reslet van kakukkfűre és fe­hér mustármagra, de ezek átvételi ára még nem ismert. Előszerződés köthető cu­korrépára, mákra, lucerná­ra, repcére, valamint napra­forgóra és vadon termesz­tett növényfélékre. Ez utób­biakról a PMGSZ titkársá­ga ad bővebb felvilágosítást. A németországi testvér­szövetséggel felvett kapcso­lat révén a PMGSZ-nek le­hetősége nyílt gazdákat ki­küldeni 6-8 hónapos tovább­képzés céljából. A feltétel: gazdaköri tagság, alapfokú német nyelvismeret, 18-30 év korhatár. A kiutazók far­mokon dolgoznak majd, és havi 350-400 márkát kap­nak zsebpénzként. A pályá­zati kérelmeket a PMGSZ- hez kell benyújtani. Levél a Pest Megyei Területi Választási Bizottsághoz A Pest megyei közgyűlés tagjainak 10 ezer lakos alatti és 10 ezer lakos feletti települések választási bizottságának szavazatszámlálási tevékenysége ellen kifogást emelünk! A kifogásunk bizonyítására előadjuk, hogy az érintett települések gazdakörei és választási bizottságainak tájé­koztatása szerint a helyi bizottságok által megküldött jegyzőkönyvekben szerepelt Pest Megyei Gazdakörökre leadott szavazatok száma nem azonos a Területi Válasz­tási Bizottságok által készített jegyzőkönyvben rögzített szavazatok számával, hanem attól lényegesen több a Pest Megyei Gazdakörök javára. A többlet szavazatok száma nemcsak eléri, hanem lé­nyegesen meg is haladja a törvényben meghatározott mi­nimális szavazatok számát Sérelmezzük továbbá, hogy a bizottság a helyi válasz­tási bizottságok összesítő jegyzőkönyveit kérésünkre nem bocsájtották a rendelkezésünkre, így nem áll mó­dunkban a helyi összesítők számadatait ellenőrizni, illet­ve az általunk beszerzett adatokkal összehasonlítani írásbeli és szóbeli többszöri kérésünkre a helyi ered­ményeket nem szolgáltatták, sőt számítógépes adatok hiá­nyára hivatkozva az időt húzták. A fentiekre való tekintettel kérjük, hogy kifogásunkat érdemben bírálják el, és annak alapján a választási ered­ményt módosítani szíveskedjenek. GödöUó', 1994. december 14. Tisztelettel: PODMANICKY BÉLA elnök Cáfol a sajtószóvivő Nincs szó tisztogatásról A falugazdász-hálózat átszer­vezése kapcsán felmerült az a gyanú is, hogy nem csupán a költségeket karcsúsítják, ha­nem politikai tisztogatásokra is sor kerül. Magyarán, ily mó­don kívánnak megszabadulni a Földművelésügyi Minisztéri­um vezetői az előbbi tárcave­zetés által favorizált és státus­hoz juttatott szakemberektől. A kérdésre a legilletékesebb­től, Lakos László minisztertől szerettünk volna választ kap­ni, ám torlódó programjai mi­att az FM szóvivője, Tamás Gábor válaszolta meg kérdé­seinket. — Mi tette szükségessé a falugazdászok számának csök­kentését, illetve a rendszer át­szervezését? — Szerintünk abból kell ki­indulni, hogy az előbbi kor­mány, pontosabban a tárca ak­kori vezetői, hétszáz főre ter­vezték a falugazdászok szá­mát. Menet közben ez a szám hétszázhatvannyolcra módo­sult. A kinevezett szakembe­rek többsége helyes felfogás­ban látott hozzá a munkájá­hoz, de a mi megítélésünk sze­rint a rendszer egésze nem vál­totta be a hozzá fűzött remé­nyeket. Több településről kap­tunk olyan visszajelzéseket is, miszerint az elmúlt félévben alig látták a térség falugazdá­szát, jelenléte érdemi javulást nem eredményezett. Ugyan­ezek — vagy közülük egye­sek — 15-20 ezer forintért ké­szítették el a pályázatokat a gazdáknak... A miniszter úrnak az az ál­láspontja, hogy a rendszerre mint olyanra szükség van, de célszerűbb formában működ­tesse a falut, a gazdákat kell szolgálja, és nem magánérde­keket. A pénzügyi keret is szempont. A jövő évi támoga­tások mértékét ismerve csak hatszázmillió forintot lehet a falugazdász-hálózat működte­tésére „lecsípni”. Ez keve­sebb, mint az idei keret, vi­szont ha az önkormányzatok is betársulnak ötven százalék­kal, úgy hatszázötven falugaz­dásznak továbbra is van he­lye. Ezt egy áthidaló megol­dásnak tekintjük, valószínű, hogy a későbbiekben az agrár­kamara és az önkormányza­tok veszik át a falugazdász-há­lózat működtetését. Az vi­szont, aligha kétséges, hogy a jövőben azoknak kell az ezzel járó terhek egy részét viselni, akik a falugazdászt igénybe veszik. Miért kellene pusztán az adófizetők pénzéből finan­szírozni egy olyan szerveze­tet, melynek szolgáltatásait az összlakosság nem igényli? — Országosan tehát 118 fővel csökken a falugazdászok száma. Az FM-ben döntenek arról, hogy ki megy és ki ma­rad? — Tudomásom szerint a pályázatok elbírálását sem a tárca intézte, hanem a megyei földművelésügyi hivatalok il­letékesei. Most az újonnan ala­kult agrárkamarák és az ön- kormányzatok együttesen dön­tenek majd a földművelés- ügyi hivatal vezetőivel a lét­számok ügyében. Ezek a veze­tők szerintünk felül állnak a politikai tisztogatás gyanúján, és reméljük, mindenkor a szakmai rátermettséget tekin­tik irányadónak. A politikai tisztogatásról talán még any- nyit: jó volna ezt a fogalmat végképp száműzni. És nem­csak az FM-mel, de minden más állami közhivatallal kap­csolatban. (gye) Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége, 2100 Gödöllő, Ganz Abrahám u. 2. sz. Telefon- és faxszám: (06-28)-310-288. Fáy András Alapítvány 219-98007 OTP Rt. Pest Megyei Igazgatósága, 760-000960

Next

/
Oldalképek
Tartalom