Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-01 / 282. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. DECEMBER 1., CSÜTÖRTÖK Megkérdeztük Mikor vágják át a nagymarosi körgátat? A Strabag Hungária Épít# Kft. november 25-ére tűzte ki a nagymarosi körgát átvágását, azonban a bejelentett napon nem történt meg a művelet. — Mi volt ennek az oka? — kérdeztük Sinkó László építésvezetőm — Több tucat telefonhívást kaptunk már az ügyben, mindenki azt kérdezi, miért késik a nagymarosi körgát átvágása — kezdte válaszát. — Nos, újra elmondhatom, semmi nincs késésben. A fővállalkozói szerződésben az áll, hogy a végső határidő 1996 vége, most pedig csak 1994-et írunk. Minden egyes vállalkozó tisztában van azzal, hogy egy-egy munkafázis nem mindig valósul meg a kitűzött időpontban. Ilyenkor nem kell kétségbeesni, egyszerűen csak módosítani kell az eredetit egy másik időpontra. Valóban november 25-én szerettük volna átvágni a körgátat, de ezt akkor különböző okok miatt nem tudtuk teljesíteni. A műveletet várhatóan december közepén hajtjuk végre, de igazán pontos dátumot nem tudok mondani. Még egyszer hangsúlyozom: ezeknek az időpontbeli csúszásoknak nincs jelentőségük, nem befolyásolják a munkafolyamat egészét. (varga) Csökkenthető' a munkanélküliség A turizmus milliárdokat hoz Idegenforgalmi fórumot rendezett tegnap a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság turizmusszakosztálya a Taverna Szállóban, amelyen Zsuffa István belügyminisztériumi államtitkár az önkormányzatok és a turizmus kapcsolatáról kifejtette: az önkormányzati testületek hatóságok, tehát közhatalmat látnak el, intézményeket tartanak fenn, az idegenforgalom szervezése azonban nem tartozik feladataik közé. Közvetve azonban — folytatta Zsuffa István — hozzájárulhatnak a turizmus fellendítéséhez a megfelelő infrastruktúra kialakításával, a települések tisztán tartásával, testvérvárosi kapcsolatok létrehozásával. Véleménye szerint helytelen az a nézet, miszerint az országnak csak azon a részein érdemes idegenforgalommal foglalkozni, ahol különleges természeti adottságok vannak. Ezen területek mellett jobban ki lehetne aknázni a falusi turizmusban rejlő lehetőségeket is. Schagrin Tamás, az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnöke hangsúlyozta, hogy az idegenforgalmat Magyarországon közüggyé kell tenni. Ez az országnak alapvető nemzeti és gazdasági érdeke, hiszen a turizmus felkarolása elősegítheti az ország gazdasági fejlődését. Ezt azzal indokolta, hogy hazánknak a turizmusból évente több milliárd dollár bevétele van, és jelenleg mintegy 200-300 ezer ember dolgozik az idegenforgalomban. Ennek fejlesztésével ez a szám minden bizonynyal emelkedik majd, jelentősen csökkentve ezzel a munkanélküliséget. Mint mondta, a turizmus területén egyre nagyobb a nemzetközi verseny, és ha nem áldozunk többet a nemzeti propagandára, akkor nemcsak azokkal az országokkal szemben kerülünk nehéz helyzetbe, amelyek hagyományosan turisztikai nagyhatalomnak számítanak, hanem a feltörekvő országokkal szemben is. Példaként Lengyelországot és Romániát említette. Ezenkívül nagyon fontosnak tartotta, hogy hazánk nemzetközi kirendeltségeinek sokkal határozottabban kell képviselniük a magyarországi turizmust, mint eddig tették. F. R. Tizenegy település ivóvizét óvja Szennyvíztisztító Túrán (Folytatás az 1. oldalról) A felhasznált korrózió- álló acélszerkezet csak az egyik újdonsága a létesítménynek, amely számos szakmai érdekességet rejt az avatott szemeknek. Ri- tecz György, a Galga- menti Víziközmű Kft. ügyvezető igazgatója is elismeréssel adózott a munkának, a gyors kivitelezésnek. A hiánypótlások után, december 9-én fejeződik be a műszaki átadás, majd elkezdődik a próbaüzem. A csatornahálózat Túrán már készül, jövőre Galgahévízen is fektetni kezdik a vezetékeket. A tisztított szennyvíz föld alatti csatornában, az ivó- vízkutak után folyik majd a Galgába. Balázs Gusztáv Ahol a fecskék már fészket raktak Sérült gyermekek a családban Bensőséges ünnepség keretében idézték fel az érdi Szép Jelen Alapítvány alapítói; szervezői és támogatói az eddig eltelt két és fél évet. A házigazda a városi szakorvosi rendelőintézet volt: ők egyrészről anyagilag is támogatták az alapítványt, másrészről utóbbinak fő szervezői az intézményhez tartozó fejlesztő napközi otthon munkatársai. — A legnagyszerűbb pillanat az volt — idézte fel a közelmúltat Orbán Péter, a Szép Jelen Alapítvány kuratóriumának elnöke, amikor egy fecskepár rakott fészket a kezünk munkájával megépített otthonunk egyik legszebb pontjára. Ez is megerősített bennünket abban, hogy az alapítványunk által támogatott, családban élő fogyatékos gyermekek üdültetésére épülő házunk a Fecskepalota elnevezést kapja. Még három esztendeje sincs annak, hogy Orbán Péter felkereste barátját, s elmesélte neki régi álmát. Azt, hogy szeretne szervezett formában segíteni azoknak, a családban élő fogyatékos gyermekeknek, akiknek az életvitele nehezebb az egészségesekénél, akik „mások”, mint az átlag, akik, éppen ezért, a szokásosnál több figyelmet, törődést és szeretetet igényelnek. „Akár friss egészségben, akár sérült, fogyatékos állapotban telnek napjaink, legféltettebb kincsünk az életünk. Nem mi kértük — ajándékba kaptuk..." Ez a gondolat indította el az adakozó kedvű és a szervezni tudó magán- és szakembereket arra, hogy megkülönböztetett formában és módon segítsék azokat a családokat, melyekben sérült, fogyatékos gyermekeket nevelnek. Alig több, mint egymillió forintja volt az alapítványnak, amikor belefogott a Fecskepalota-programba. Megvásároltak egy csodálatos szép természeti környezetben lévő 2000 négyzet- méteres ingatlant Gánton, a Vértes hegységben. Ide álmodták meg azt az azóta felépült csaknem 400 négyzet- méteres házat, melyben a fogyatékos gyermekek, szüleikkel együtt, s megfelelő szakemberek gondozása mellett pihenhetnek, kirándulhatnak. Az érintettek kényelmét olyan, amúgy magától értetődő berendezési tárgyak segítik, mint például a lépcsők helyett a tolókocsik számára kialakított feljárók, a csúszásmentes kerámiaburkolat, vagy a padlófűtés. — Megszámlálhatatlanul sokan segítettek bennünket abban, hogy minél hamarabb álljon a Fecskepalota, így sikerült megoldanunk azt is, hogy mindössze 7 millió forintból megépülhetett ez a ma csaknem kétszer annyit érő házegyüttes. A hiányzó összeget úgy sikerült előteremtenünk, hogy sok szervezet vásárolt üdültetési jogot tőlünk — összegezte a program anyagi hátterét Orbán Péter. Volt mire emlékeznie, mit felidéznie az elmúlt két és fél év történéseiből a Szép Jelen Alapítványnak. A családias hangulatú eseményre eljöttek azok is, akik már eltöltöttek néhány napot a Fecskepalotában, azok, akiknek megköszönhetik a fűtést, a berendezést, a barátságos, segítő környezetet. M. É. Tanácskozás a kollégiumi mozgalomról Egyenlő" esélyeket a diákoknak Göncz Árpád köztársasági elnök nyitotta meg a megyeházán azt a tegnapi tanácskozást, amelyen a kollégiumi mozgalom múltját, jelenét és jövőjét tárgyalták meg mintegy százötvenen. — A társadalom legnagyobb kincse az emberi tehetség — mondotta megnyitójában Göncz Árpád —, szomorú tény azonban, hogy e kincs közel egyhar- madát elfecséreljük, kiaknázatlanul hagyjuk. Ma már minden szülő tisztában van azzal, hogy gyermekének taníttatása mennyire fontos. Vannak azonban olyan családok, ahol a szűkös anyagi körülmények miatt nem tudnak továbbtanulni a fiatalok. Elhangzott, hogy a népi kollégiumi mozgalom egyik fő célja, hogy felkutassa a tehetségeket, és segítsen azokon, akiknek nincs lehetőségük képességeik kibontakoztatására. Pataki Ferenc, az MTA alelnöke átfogó képet adott a kollégiumi mozgalom elmúlt évtizedekben megélt helyzetéről, majd rátért a jelenlegi gondok részletezésére. Hangsúlyozta, hogy a szegényebb diákoknak is meg kell adni az esélyt a továbbtanulásra, ugyanúgy, mint a tehetősebbeknek. Véleménye szerint a mai diákszállókat, diákotthonokat a kollégiumi hagyományok és a kollégiumi intézmény- rendszer pedagógiájának szellemében kell megújítani úgy, hogy valóságos közösségi intézményekké legyenek, amelyek többet adnak a közép- és főiskolások általános nevelésénél. Kívánatos az is, hogy készüljenek alternatív pedagógiai programok a kollégiumok számára is, amelyek különös gondot fordítanak a tehetséggondozásra és a pedagógiai munka minőségének javítására. V. Cs. Azonos képviseletet! Az önkormányzati választások után a Községi Ön- kormányzatok Szövetsége (KOSZ) létre akarja hozni a tízezer létekszám alatti kistelepülések területi elven alapuló, pártoktól független képviseletét — jelentette ki Schmidt Géza, a KÖSZ Pest megyei vezetője a tegnap Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Schmidt Géza elmondta, hogy az 1991 óta működő országos szövetség — kellő apparátus hiányában — idén csak Nógrád és Pest megyében indul az önkormányzati választásokon. Pest megyét több kistelepülésekből álló térségre osztották. A 38 jelöltet felsorakoztató lista összeállításánál arra törekedtek, hogy minden helység azonos képviseletet kapjon. Jelöltjeik többsége jelenleg polgármester, így a kisvárosok és falvak szakmai képviseletét képesek lesznek hatékonyan ellátni. Ajánlóívekből az előírtnak a négyszeresét sikerült össze- gyűjteniük — hangzott el a sajtótájékoztatón. A KÖSZ Pest megyei közgyűlésének a választások utáni céljai között szerepel többek között az agglomeráció Budapesttel összehangolt infrastrukturális fejlesztése, a helyi vállalkozások támogatása, továbbá kapcsolatok kiépítése a helyi gazdasági kamarákkal. Rossz hazai légi helyzet Mentsük meg madarainkat! Tegnap könyvbemutatót rendezett a budapesti Kossuth Klubban a Magyar Madártani és Természet- védelmi Egyesület. A Birds in Europe című kiadványt a BirdLife International, a madárvédők nemzetközi szervezete jelentette meg, s benne egy négy évig tartó, egész Európát felölelő kutatás eredményeit adja közre. A könyv egyik szerzője, dr. Graham Tucker szerint az a mód, ahogyan Európában használjuk a földeket, drasztikus átalakításra szorul, ha tollas barátainkat meg akarjuk menteni. Melanie Heath, a másik szerző véleménye szerint a madarak kiváló indikátorai a környezeti változásoknak, és számuk csökkenése egy romló helyzetet tükröz. Kállay György, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület főtitkára a hazai helyzetet nem tartja kielégítőnek, mert bár az egyesület sok eredményt tud felmutatni — ez nagyban az európai országoknak köszönhető, hiszen eddig is ők szponzorálták a magyar madár- védelmet —, a természet- védelmi és a környezetvédelmi törvény várat magára. P. M. Fiókiroda nyűik Szóidon (Folytatás az. 1. oldalról) Mivel jelenleg mintegy 250 sződi lakos tagja valamely környékbeli takarék- szövetkezetnek, s a községben nagy népszerűségnek örvend ez a pénzintézeti forma, minden remény megvan arra, hogy eredményesen működik majd a ma nyíló fiók. A polgármestertől megtudtuk, hogy a fiókiroda a tavasz folyamán új helyre, egy, a község központjában, a lebontásra ítélt egykori tűzoltószertár helyén, a Dunakanyar Takarékszövetkezet önálló beruházásaként felépülő épületbe költözik. (ribáry) A takarékszövetkezeti fiók ideiglenesen egy barakk- épületben kapott helyet, ám tavasszal méltóbb helyre költözik A szerző felvétele
