Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-21 / 299. szám
14 PEST MEGYEI HÍRLAP TAJOLO 1994. DECEMBER 21., SZERDA Ráckeve nem lesz második Dabas-Sári Ekszerváros a Duna partján Árpád vezér „...meghagyta, hogy a napok során át elcsigázott minden lovát vigyék oda, és ott (a szigeten) legeltessék. Lovászai fölé mesterül egy igen okos kun embert tett, név szerint Csepelt. Minthogy Csepel lovászmester ott lakott, ezért nevezték el azt a szigetet Csepelnek, egészen a mai napig, olvashatjuk Anonymus Gesta Hungarorumában. Ugyancsak Árpádról szólva másutt pedig ezt jegyezték föl: „Az ő legkedvesebb lakása a’ Rátzkevei szigetben vala.” E település bizony egyidős a honfoglalással, bizonyítják ezt a Ráckeve környéki falvak elnevezései is: Taksony, Tas és Tököl. Taksony és Tas, mindkettő Árpád unokája. Hátborzongató történet maradt fenn a tatárjárás korszakából. Az Angyali-sziget — a városka egyik szigete — azért kapta a nevét, mert az ide menekültek a jeget feltörve megakadályozták a tatárok átkelését és megmenekültek az öldökléstől. Maradék sonkacsontokat aggattak a fákra, hogy az ellenség lássa, nem éheznek, tehát sokáig kellene még a szigetet ostromolniuk. A Pokolhegyen elbújtakat viszont lemészárolták a tatárok, innen ered a hely neve. A valamikori Szentábra- hámtelkére a XV. században szerbek menekültek a török elől az Al-Duna menti Keve vármegyéből. Zsigmond király befogadta őket, s így letelepedhettek. Kis-Kevi fénykorát Mátyás uralkodása alatt élte, a nagy király tíz új oklevéllel erősítette meg a város jogait. Új nevét is ezekben az időkben kapta a település. Most vajon milyen korát éli e városka, milyen jövőnek néz elébe, közvetlen a vezetőinek megválasztása után? „Ke- vi” újkori történelme is bővelkedik lejegyezni való eseményekben. Az önkormányzati testület tizenhárom képviselői székéért harminchatan szálltak versenybe, és hat párt: áz MDF, KDNP, FKGP, MSZP. SZDSZ és a Munkáspárt mérettette meg magát. A Magyar Demokrata Fórum és a Kereszténydemokrata Néppárt közös jelölteket állított, aminek meg is lett az eredménye, a tizenhárom hely közül hat az övék lett. Őket követi az öt független, míg egy-egy SZDSZ-es és MSZP-s képviselő foglal helyet a testületben. A polgár- mester újra Kulcsár István lett, aki ezúttal is függetlenként indult. A választás eredményeképp egyébként hét új tag vehette át mandátumát. A település, amely 1989-ben kapta vissza városi rangját, kisebbségi önkormányzatot is választott. A 8400 lelket számláló településen mindössze, írd és mondd!, tízen élnek szerbek, ám ők úgy gondolták: élnek törvényadta jogukkal. Testületük öttagú, két szerb és három magyar alkotja. Hat-hétszáz cigány lakosa is van a városnak, ők viszont nem óhajtottak kisebbségi önkormányzatot választani. Ráckeve — amely mint ékszer, díszeleg a Duna partján — valamikor járásszékhely volt, s ilyen minőségben számos közigazgatási feladatot is ellátott. Ellát ma is. S egyben a környék bevásárlóközpontja is volt. A közlekedést is ehhez szók hozzák-viszik a szélrózsa minden irányába az utasokat, s itt van a HÉV végállomása is. A helyiérdekű vasút köti össze az ötven kilométerre fekvő fővárossal Ráckevét. Saját tűzoltóságuk van A városban több iskola is működik. Az Árpád Fejedelem Általános Iskola mellett — ahová mintegy kilencszáz gyerek jár — katolikus iskola várja a nebulókat. Az erre vonatkozó törvény hatályba lépése után a katolikus egyház, hivatkozva arra, hogy annak idején államosították az iskoláját, azzal a kéréssel fordult az önkormányzathoz, találjanak valamilyen megoldást újraindítani a katolikus oktatást. Az önkormányzat készséges volt, sőt abban is megállapodtak, hogy amennyiben igény lesz rá, az egyház megfelelő számú tantermet kap. Az idei tanévben már két osztály indult, s elképzelhető, hogy az elkövetkező években újabb és újabb első osztály oktatását kezdhetik meg. , — Én is csak megerősíthetem az egyház és az önkormányzat jó kapcsolatát — mondja Brezina Károly plébános, aki maga is ráckevei születésű. — A katolikus iskola teljes visszaadása hosszú időbe telik, addig közösen használjuk az épületet. Meg kell említenem, hogy mi is megkapjuk azt az önkormányzati támogatást, amit a világi iskola. E két iskolán kívül van még Ráckevén egy zeneiskola is. Az Ady Endre Gimnáziumba pedig nemcsak a helyiek, hanem a környékbeliek járnak többségében. S hogy egy városnak „dukál” a művelődési ház, a könyvtár, a kicsiknek pedig óvoda, az magától értetődő. — Ma már kevés helyen üzemeltetnek bölcsődét, a mi önkormányzatunk viszont úgy döntött, hogy mivel nagy szükség van rá, finanszírozza az intézményt — ezt már Stály István jegyző mondja, amikor számba vesszük, mi műiden feladatot lát el a testület. A város finanszírozza a százhúsz férőhelyes szociális otthont is, amely az egész megyéből fogadja a rászorulókat. A szakorvosi rendelő tizenkét település egészségügyi ellátásáról gondoskodik a városon kívül. Három házi- és két gyermekorvos gyógyítja a betegeket, s két patikában — az egyik magán — válthatják ki a gyógyszereket. A legközelebbi kórház azonban csak Budapesten található. Ritkaságszámba megy manapság az is, hogy egy település saját tűzoltóságot tartson fönn. Ráckevének pedig már öt éve van tűzoltósága, ahol éjjel-nappal ügyeletet tartanak. A szerkocsit s személyzetét a városon kívül még tizennégy településre riaszthatják. Arra a kérdésre, hogy miért van szükségük erre, Stály István a következőképpen válaszol: — Szigetszentmiklóson van a legközelebbi tűzoltóság, onnan pedig körülbelül huszonöt perc alatt érnek ide a tűzoltók, akkor, amikor már szinte nincs is mit oltani. Természetesen őket is riasztjuk, de amíg ők jönnek, mi már oltunk. A számos közcélú feladat ellátására majdnem teljes egészében rámegy a város éves költségvetése. Pontosan: a 400 millióból mindössze tizen- négymillió marad fejlesztésre. Ezért is fűznek nagy reményeket a „Ráckeve 2000” programhoz. Nagy a munkanélküliség Ismeretes, hogy Ráckeve üdülőterület, idegenforgalmi szempontból viszont jelentéktelen. így aztán semmiféle állami támogatást nem kap. A város azonban a nyáron elnyert egy pályázatot, melynek eredményeképpen az osztrák kormány több mint kétmillió schillinggel támogatja egy hosszú távú idegenforgalmi fejlesztési program elkészítését. A program kidolgozásával a kormány egy osztrák céget bízott meg, amelynek tavasszal kell letennie az asztalra a tervezetet. Ez afféle útmutatás lesz: mi mindent kell megváltoztatni ahhoz, hogy Ráckeve idegenforgalmi központtá váljon. Ráckevén a rendszerváltozás sokak életét földúlta — állítja Stály István, bár gyanítom, az okok nem éppen a rendszerváltozásban találan- dók. Mindenesetre tény, hogy a legtöbb munkalehetőséget adó Aranykalász Tsz szétesett, s a belőle alakult kft- ben a volt tagok számának csak a töredékét tudják alkalmazni. Ugyancsák a munka- nélküliek táborát gyarapítja a szigetszentmiklósi Csepel Autógyár és a Pestvidéki Gépgyár privatizációja. Több százan dolgoztak ezekben a gyárakban évtizedeken keresztül, most pedig csak néhány tucat embernek van ott munkalehetősége. Mindent egybevetve: körülbelül ezer ember éli a munkanélküliek sanyarú sorsát Az önkormányzat mintegy 28-30 millió forintot költ szociális támogatásra. Az emberek érzik, hogy valamit kellene magukkal kezdeni, éppen ezért sokan családi összefogásban földet szeretnének művelni, de Isten, akarom mondani a hivatal malmai lassan őrölnek. Ezerötszázan igényelték vissza a földjüket, meg is kapták, azt is tudják, körülbelül hol van, de a földhivatal annyira leterhelt, hogy még nem tudta kimérni a földeket. Ez országos, nem ráckevei probléma, jegyzi meg a jegyző. Ä ráckeveiek másik része vállalkozásokba fogott, főleg a szolgáltatásból veszik ki a részüket. Alakult két kisszövetkezet is, a Korax és az Architektúra. A Korax élelmiszer- ipari kisgépeket gyárt, kisvá- góhídi gépeket. Ézek nagyon keresettek, Oroszországba, sőt Németországba is exportálnak belőle, s nincs olyan meny- nyiség, amit meg ne vennének. Az Architektúra is egyre jobban megizmosodik, ez a társaság egyébként összeállítható lakó- és üdülőépületeket gyárt. Szinte elfogynak a szavak... S ha már szót ejtettünk a város fejlesztésének anyagi beha- tároltságáról, nem szabad elfelejtenünk megemlíteni: 50 millió forintos költséggel új tantermekkel bővítik az általános iskolát és a gimnáziumot. Az általános iskolai tanteremgyarapítás hosszú távú célokat szolgál: kényelmesen elférjen egymás mellett az egyházi és az önkormányzati iskola. Hogy itt ne legyen második Dabas-Sári! — Az önkormányzat nemcsak az iskolaügyben partner, de örömmel újságolhatom, hogy másban is — mondja Brezina Károly. — Legfrissebb emlékű segítségük a templomhoz kötődik. Nemrég készült el Patay László festőművész egész templombelsőt magában foglaló seccoegyüt- tese (lapunk tudósított róla — A szerk.), s a hatalmas munkához a kövezettől a mennyezetig be kellett állványozni a templomot. Ennek a költségét az önkormányzat vállalta. De szóljunk magáról a műről is, mégpedig a pályatársak szavával. Eigel István festőművész: „Sikerült a nehéz, ösz- szetett programot, a térbeli és időbeli kompozíciót úgy megvalósítani, hogy az egész alkotás még Patay eddigi magas színvonalú műveihez képest is elmélyültebb, komolyabb, ha szabad így kifejezni: őszintébb. Ez életművén belül is külön értéket képvisel! Nagyszerű részletek állnak össze csodálatos egésszé!” Szurcsik János festőművész: „E munkát látva szinte elfogynak a szavak! Ember, festő legyen a talpán, azaz az állványon, aki ilyet létrehoz! Patay Lászlónak sikerült több mint 300 figurával úgy benépesíteni a falakat, hogy azok mégsem zsúfoltak, nem nyomasztanak, az egész mű harmóniát áraszt. Bizonyos vagyok abban, hogy ez az alkotás nemcsak a hívek, hanem a templomba látogató minden ember számára is fontos élményt közvetít majd. Ez a ráckevei Sixtusi kápolna! Azért nevezem így, mert itt is, mint Rómában, szinte letaglózott a megrendítő látvány, az élmény ereje!” Ráckeve valóban csodálatos művel gazdagodott. Alkotóját, a városban élő művészt a magyarországi festőművészek közül elsőként a Művészetek, Tudományok, és Irodalom Európai Akadémiája tagjává választották. A város pedig díszpolgárává fogadta. Banos János Szűkebb hazánk kincse A Pest Megyei Hírlap és a Családi Ház című folyóirat közös rovata Ráckeve számos műemléke között az európai építészet szempontjából a legkiemelkedőbb Savoyai Jenő herceg egykori kastélya. A török elleni felszabadító háború fővezére nemcsak kiváló hadvezér, de kora egyik legműveltebb, választékos ízlésű arisztokratája volt. Savoyai Jenő 1698-ban 85 ezer forintért megvásárolta az egész Csepel-szigetet, és Ráckevén 1702-ben megkezdte kastélya építését Lukas von Hildebrandt bécsi építész tervei szerint. Hildebrandt római iskolázottságú építész volt, és magyarországi működése azért jelentős, mert a 150 éves török uralom után a ráckevei kastély az első olyan világi épület hazánkban, amellyel újra felzárkózhattunk az európai építészethez. Ez az érett barokk stílusban tervezett kastély a kiváló bécsi barokk iskola jelentős alkotásai közé tartozik. Az elegáns kastély egy négyszögletes udvart körülzáró földszintes épület, amelyből csak a nyolcszögletes, kupolával fedett középső díszterem nyúlik fel egyemeletnyi magassága. Előtte árkádnyílásokkal (ma beüvegezve), szép vonalú kocsifelhajtó adja meg a homlokzat reprezentatív jellegét. Savoyai Jenő valószínűleg sohasem lakott a kastélyban. Halála után a királyi család birtokába került, majd később uradalmi központja lett a magyarországi királyt birtokoknak. Ez vezetett a pusztulásához, mert a múlt század második felében már gazdasági célokra is felhasználták (többek között gabona tárolására). Ennek következtében egykori nemes belső kiképzése teljesen elpusztult. A kastélyt 1973—82-ig Rados Jenő építészprofesz- szor útmutatásai szerint állították helyre, igen jó ízléssel, mértéktartó fegyelemmel és hozzáértéssel. Ma áz építőművészek alkotóháza. Kastélyaink között a ráckevei az egyik legjelentősebb műemlék hazánkban. 1 ■ m f\ * l »Sir:;; fitli \ bili _____ y~3tjSS-y—x Ráckeve idegenforgalmi szempontból egyelőre jelentéktelen igazították”: a városból buÚj iskolaépület a városban Krekács Róbert felvételei
