Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-20 / 298. szám
10 PEST MEGYEI HÍRLAP SZOLGALTATAS 1994. DECEMBER 20., KEDD Hangverseny a Péter-Pál-templomban # Ma este 6 órakor a Vujicsics Tihamér Zeneiskola tanárai adnak karácsonyi műsort a szentendrei zeneiskola dísztermében (Duna- korzó). A rendezvényre a belépés díjtalan. Holnap délután 5 órakor rendezik meg az idősek karácsonyát a Pest Megyei Könyvtár (Pátriárka u. 7.) színháztermében. Este 7 órakor karácsonyi hangverseny lesz a Péter-Pál-temp- lomban (Péter-Pál utca). A koncerten közreműködik a Szentendre Kamarazenekar, a Musica Beata kórus, a Móricz Zsigmond Gimnázium énekkara, valamint a Vujicsics Tihamér Zeneiskola ifjúsági vonósegyüttese. A belépés díjtalan. December 22-én, csütörtökön este 6 órakor a Szentendre Néptáncegyüttes műsorát láthatják az érdeklődők a Pest Megyei Könyvtár Színháztermében. A belépő ára 150 forint. A rendezvényekről további felvilágosítás a (26)- 312-647 és a (26)-312- 657-es telefonszámokon kapható. Karácsonyi könyvajánlatok A Zrínyi Kiadó az ünnepek és az ajándékozás közeledtével néhány újdonságot ajánl az olvasók figyelmébe. Ács Tibor Széchenyi katonaévei című könyve nem hiányozhat a nagy magyar történelmi személyiségekről szóló kézikönyvtárból. Széchenyi István, a legnagyobb magyar, több mint másfél évszázada áll az egymást követő nemzedékek figyelmének középpontjában. Reformeszméi és nagy horderejű alkotásai elindítói voltak az ország polgári átalakulásának. Ács Tibor arra vállalkozott, hogy eddig nagyrészt ismeretlen dokumentumok, figyelmen kívül hagyott személyes vallomások felkutatásával egészítse ki Széchenyi életének és tragikus halálának történetét. A könyv bolti ára 495 forint. Domonkos László Titkos történetünk című könyvében a nemzeti históriának a letűnt rendszer ideológiai és politikai torzításai által meghamisított eseményeit deríti fel és tálja valóságos jelentőségében az olvasó elé. A könyvet hiteles, régen vagy soha nem publikált dokumentumok, személyes beszélgetések, vallomások, valamint oldott és érdekfeszítő stílus teszi a politikai publicisztika olvasmányos kiadványává. A kötet ára 440 forint. Már kapható a könyvesboltokban Kószó József Családi ház 3. című kötete. A családi ház építését, a lehetőségeket, a munkamódszereket, a különféle megoldásokat, a felhasználható anyagokat stb. bemutató népszerű könyvsorozat legújabb kötete a külső és belső bevonatokkal foglalkozik. A könyv nemcsak a munkálatok végrehajtásában segít, hanem a felhasználható bevonati anyagok és beszerzési helyeik ismertetése is sok utánjárástól mentesíti az építkezőt. A szakemberek, az érdeklődők, az építők és a jövőben építkezők egyaránt haszonnal forgathatják a szép, tetszetős könyvet, melynek bolti ára 990 forint. Stephen Turnbull könyve a Nindzsa címet viseli, és azok számára íródott, akik érdeklődnek a nindzsák története iránt. A nindzsák eredete az ókori Kínába nyúlik visz- sza, és a középkori Japánban élték virágkorukat. Századunk derekán előbb Japánban tört ki a „nindzsaőrület”, majd áttevődött Európába is. Mit jelent nindzsának lenni, és mi a „nindzsucu?” Ezekre és más kérdésekre ad választ Turnbull 1991-ben megjelent könyve: A nindzsa — a japán titokzatos harc kultuszának igaz története. A gazdagon illusztrált, érdekfeszítő olvasmány bolti ára 715 forint. Az itt felsorolt kiadványok megvásárolhatók a Zrínyi Kiadó mintaboltjaiban és a Libri Kft. könyvesboltjaiban, valamint megrendelhetők a Zrínyi Kiadó címén: Budapest Vili., Kerepesi út 29/B. Levélcím: 1440 Budapest, Pf. 22. Telefon: 133-9113. (d. cs.) Anyakönyvi hírek Nagykőrösön kötött házasságot: Apai József és Nagy Krisztina. Meghalt: Győri Etelka Katalin, (Abonyi u. 12.); Károly Józsefné sz. Torma Julianna, (Kassai u. 39.); Faragó Dénes, (Bálvány u. 79.); Ruzsányi István, (Kovács Sándor u. 26.); Oldal Zsolt Lajosné sz. Benke Éva, (Háromszék u. 4.); Mihály Miklós, (Szilfa u. 11.); Bényei János, (Okt. 23. tér, III. ép.). Adj esélyt! Információs telefonok pályakezdő munkanélküliek számára: Fővárosi Munkaügyi Központ, 1052 Budapest, Széchenyi tér 9. Telefon: 112-4630. Pest Megyei Munkaügyi Központ, 1117 Budapest, Karinthy F. u. 1—3. Telefon: 185-2411/126-os mellék. Törvénykönyv ^ A kisebbségi önkormányzatokról A december 11-i választásokon először választhattak a hazánkban élő kisebbségek saját önkormányzatokat. Az előző Országgyűlés a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvényben deklarálta a kisebbségek alapjogait, és kinyilvánította, hogy a nemzeti és etnikai önazonossághoz való jogot az egyetemes emberi jogok részének tekinti, a nemzeti és etnikai kisebbségek sajátos egyéni és közösségi jogai alapvető szabadságjogok, amelyet tiszteletben tart, és mindezeknek a Magyar Köztársaságban érvényt szerez. A hazánk területén élő, magyar állampolgárságú nemzeti és etnikai kisebbségek (a továbbiakban: kisebbségek) nyelve, tárgyi és szellemi kultúrája, történelmi hagyományai, valamint a kisebbségi létükkel összefüggő más sajátosságaik egyéni és közösségi önazonosságuk része. Mindezek különleges értékek, megőrzésük, ápolásuk és gyarapításuk nemcsak a kisebbségek alapvető joga, de a magyar nemzet, végső soron pedig az államok és nemzetek közösségének érdeke is. Figyelembe véve, hogy az önkormányzatok a demokratikus rendszer alapját képezik, a kisebbségi önkormányzatok létrehozása, tevékenysége, és az ezáltal megvalósuló kulturális autonómia a kisebbségek sajátos jogérvényesítésének egyik legfontosabb alapfeltétele, és ezáltal a törvényben biztosított, többek között a helsinki záródokumentum elvein alapuló széles körű kisebbségi jogok nagyon fontos jogintézménye. Működési feltételek A kisebbségi települési önkormányzat működésének pénzügyi feltételeit az állami költségvetési hozzájárulásból, a települési vagy megyei önkormányzati hozzájárulásból, saját bevételeiből (vállalkozásaiból), alapítványi támogatásokból, hazai és külföldi szervezetek támogatásaiból, a rendelkezésre bocsátott vagyontárgyak hozadékából és adományokból biztosíthatja. A kisebbségi önkormányzat feladat- és hatásköre ellátásához szükséges — az illetékességi területén lévő helyi önkormányzati tulajdonú — vagyont a helyi kisebbségi önkormányzat használatába kell átadni, oly módon, hogy az a helyi ön- kormányzat feladatának és hatáskörének ellátását ne akadályozza. Az egyes országos kisebbségi önkormányzatok működési feltételeinek biztosítására a megalakulásukat követő 3 hónapon belül a helyileg illetékes önkormányzat — állami kompenzációval — 150—300 m2 hasznos alapterületű, önállóan használható épületet vagy épületrészt köteles rendelkezésükre bocsátani, ha a megalakulásra a nemzetiségi törvény hatálybalépését követő két költségvetési éven belül (1995-ig) sor kerül. A használati jogra, az átadási eljárás rendjére a helyi önkormányzatok vagyonával kapcsolatos általános szabályokat megfelelően kell alkalmazni. A helyi vagy országos kisebbségi önkormányzatok által működtetett intézmények a normatív állami hozzájárulást a humán szolgáltatást ellátó nem állami intézményekkel azonos mértékben kapják. A kisebbségi ön- kormányzatok tulajdonába kerül mindaz az ingatlan és ingó vagyon, amelyet jogi személyek, magánszemélyek és természetes személyek bármilyen jogcímen a tulajdonába adtak. A kisebbségi önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben a felelőssége vagyoni hozzájárulása mértékét nem haladja meg. A tulajdonosi jogok gyakorlása kizárólagosan a testületi ülés, illetőleg a közgyűlés hatáskörébe tartozik. A kisebbségi ön- kormányzat megszűnése esetén teljes vagyona a települési önkormányzat tulajdonába megy át, ha azonban a kisebbségi ön- kormányzat újból létrejön, a korábban átvettél azonos értékű vagyont kell visszakapnia. A kisebbségek önkormányzatai Az egyes kisebbségek a törvény alapján — községben, városban és a fővárosi kerületekben kisebbségi települési önkormányzatokat, vagy közvetett vagy közvetlenül létrejövő helyi kisebbségi önkormányzatokat, valamint országos kisebbségi önkormányzatokat hozhatnak létre. Kisebbségi települési önkormányzatnak nyilváníthatja magát az a települési önkormányzat, amelynek testületében a képviselők több mint felét egy nemzeti vagy etnikai kisebbség jelöltjeként választották meg. Közvetett módon helyi kisebbségi önkormányzat akkor jöhet létre, ha az önkormányzat képviselőinek legalább 30%-át egyazon kisebbség jelöltjeként választották meg, ezek a képviselők (kisebbségenként) legalább 3 fős helyi kisebbségi ön- kormányzatot alakíthatnak. A választási törvény korábbiakban ismertetett szabályai szerint a kisebbségek közvetlen választás útján is létrehozhatnak helyi kisebbségi önkormányzatot, mely testület többségi döntéssel maga választja meg vezetőit. Egy kisebbség a településen csak egy közvetett módon létrejövő önkormányzatot, ennek hiányában egy közvetlen módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzatot hozhat létre. A közvetett és közvetlen választással létrejött önkormányzatok feladat- és hatásköre azonos. A kisebbségi települési és a helyi önkormányzatok minden típusára a helyi önkormányzatokról szóló törvényt kell megfelelően alkalmazni. Feladatkör és hatáskör A kisebbségi települési önkormányzatok feladat- és hatáskörét a települési önkormányzatokra előírt általános szabályokon kívül a nemzetiségi törvény rendelkezései határozzák meg. A kisebbségi önkormányzat jogi személy. A településen működő kisebbségi önkormányzat köteles a számszerű kisebbségben élő magyarok és más kisebbség jogainak érvényesülését biztosítani. Mind a települési, mind a helyi kisebbségi önkormányzatot megilleti az a jog, hogy a kisebbség helyzetét érintő minden kérdésben a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező köz- igazgatási szerv vezetőjéhez forduljon, ezen belül tájékoztatást kérjen, javaslatot tegyen, intézkedést kezdeményezzen, továbbá kifogással éljen az intézmények működésével kapcsolatos, a kisebbség jogait sértő gyakorlat, egyedi döntés ellen, kezdeményezheti a döntés megváltoztatását, visz- szavonását. A helyi kisebbségi önkormányzat saját hatáskörében — a települési önkormányzat rendeletének keretei között — jogosult saját szervezetét és működési rendjét, költségvetését, zárszámadását, az önkormányzat által biztosított források és a részére elkülönített vagyon felhasználását (használatát); nevét, jelképeit, kitüntetéseit, helyi ünnepeit és a törvényben még biztosított egyéb kérdéseket önállóan meghatározni. Saját hatáskörében és forrásai terhére jogosult továbbá intézményt alapítani és fenntartani, különösen a helyi közoktatás, a helyi írott és elektronikus média, a hagyományápolás, a közművelődés területén. A helyi kisebbségi önkormányzatot megilleti továbbá a vállalat vagy más gazdasági célú szervezet alapításának és működtetésének joga, a pályázatkiírás és az ösztöndíj-alapítás is. Ha ezen jogainak gyakorlásához a települési önkormányzat döntése szükséges, kezdeményezésére a képviselő-testület köteles az indítványt következő ülésének napirendjére tűzni. Országos önkormányzatok Az országos önkormányzatokat a kisebbségi elektorok választják meg. Elektor minden települési kisebbségi képviselő és a helyi kisebbségi ön- kormányzati képviselő, továbbá a szószóló. A választás rendjét a nemzetiségi törvény szabályozza. Az országos önkormányzat feladata ellátni az általa képviselt kisebbség érdekeinek országos, valamint területi (regionális, megyei) képviseletét és védelmét. A kisebbség autonómiájának megteremtése érdekében intézményeket hozhat létre és összehangolja azok működését. Az országos önkormányzat jogi személy, a törvény keretei között — önállóan dönt: székhelyéről, szervezetéről, működési rendjéről, gazdálkodásáról, nevéről, jelképeiről, a képviselt kisebbség országos ünnepeiről, intézményei alapításáról és működtetéséről, színház, múzeum, kisebbségi könyvtár, országos hatáskörű közép- és felsőfokú oktatási intézmények, köz- gyűjtemény, jogsegély- szolgálat létesítéséről és fenntartásáról. Jogosultságai közül kiemelkedik, hogy véleményt nyilváníthat a képviselt kisebbséget e minőségében érintő jogszabályok, megyei, fővárosi közgyűlési rendeletek tervezetéről, tájékoztatást kérhet a közigazgatási szervektől, javaslatokat tehet, intézkedést kezdeményezhet, és közreműködhet az általa képviselt kisebbségek alsó-, közép- és felsőfokú kisebbségi oktatásának szakmai ellenőrzésében. Országos önkormányzataik működési költségeihez a törvényben meghatározott egyszeri vagyoni juttatásban részesülhetnek (ösz- szesen 300 millió Ft értékben) — a cigány, német, horvát, szlovák, román, bolgár, görög, lengyel, örmény, ruszin, szerb, szlovén és ukrán — kisebbségek. Dr. Fogarasi Gabriella
