Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-19 / 297. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. DECEMBER 19., HÉTFŐ Egy könyvbemutató után A szőnyegkészítés útjai Torontáltól Gödöllőig A torontáli szőnyeg a lexikon szerint is iparművészeti fogalom, mely térben, időben és nemzetiségi szempont szerint is behatárolható. Torontál vármegyében, a múlt század második felében s e század elején szőtt szerb, román és bolgár szőnyegeket jelenti — tájékoztatott Németh Ferenc, a Litea könyvesbolt utóbbi író-olvasó találkozóján, ahol a vajdasági Fórum Kiadó tevékenységét is ismertetve mutatták be a fiatal levéltári kutató „Torontáli szőnyegek” című, a bánáti szőnyegszövés negyedszázadát feltáró munkáját. A többnemzetiségű Torontál megyében többszázados hagyománya volt a szövésnek. Gyapjú alapanyagból, ferde szövéssel, mértani alakzatokkal és élénk színekkel készítették őket. Európa 1867-ben ismerkedett meg a bánáti szőnyegekkel. A század elején két kiváló iparművésznek, Streitmann Antalnak és Kovalszky Saroltának köszönhetően művészileg átgondolt, a népi motívumok hagyományait tiszteletben tartó iparművészeti termék jött létre. A torontáli szőnyeg fénykora (időben az 1879—1904 közötti időszak) arra a negyedszázadra esik, amely Streitmann Antal Becskerekre jövetelével kezdődött, és Kovalszky Sarolta németeleméri szövőnő műhelyeinek bezárásáig és a gödöllői művésztelep megalakulásáig tartott. A század- fordulón a szőnyegszövés se volt mentes az új művészeti irányzatok hatásaitól. A szecesszió a bánáti szövőműhelyekben is jelentkezett stilizált szövésminták alakjában. Kovalszky Sarolta volt az első, aki Magyarországon meghonosította a színén és visszáján is egyforma skandináv gobelintechnikát, amely aztán utat nyitott a magyar szecesszió kialakulásának a szövőiparban. Streitmann Antal pedig a torontáli szőnyeg kivitelezését újította meg, annak művészi megmunkálását. Szecessziós munkák kidolgozásával is foglalkoztak évekkel a gödöllői művésztelep szövőműhelyeinek létrejötte előtt. Gödöllőn látható Kovalszky Saroltának és tanítványainak munkája, és a szerencse folytán éppen az ő szövőszékei kerültek Gödöllőre; legjobb tanítványa, Gion Margit pedig az első világháború alatt is Gödöllőn szőtte művészi falikárpitjait. A „mindenes” újvidéki könyvkiadó tevékenységéről Bordás Győző főszerkesztő elmondta, 1957-ben alakult, eddig több mint 1800 könyvet adtak ki. Ők , * 7 5 GfAR % C4KÓ/PONT1 fROCAA?2r í ; FABRIK i « ■' t. « f ,■ .y -* _ 11 \arforonfáfi ztíntjeg- csfíúforszövefgj/ár BUDAPEST StA'uMEtWdS -tJTXJZi ' Joronlafy . . unj A nagybecskereki szőnyeggyár cégjelzése a századfordulón **>: *** m&*!£*'<# F&rjs »s r*$r4$ Mjgi r*x ?*&%& Jä^SH &*S&**‘ jSfcj&l *&*$&* ^ i% mi mmgs§m$ Nagy Sándor—Guilleaumme Margit: Toldi (a budapesti Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből) vállalták fel a teljes vajdasági magyar irodalmat, kultúrát, művelődéstörténetet és a tudományos életet is, de elsősorban szépirodalmat (verset, novellát, regényt) jelentetnek meg; és persze monográfiákat, .gyermekirodaimat és néprajzi tárgyú kiadványokat is. A kiadó — szigorúan szelektálva ugyan — közvetítője a szerb nyelvű irodalomnak. A közelmúltban pl. Vejko Petrovics „Ének délben” című, első világháborús, magyar tárgyú novelláskötetét adták ki. A tudományos, néprajzi tárgyú munkák sorába illeszkedik Németh Ferenc már említett könyve is. A bánáti szőnyegekről a könyvbemutatón ő maga mondta el: A többnemzetiségű Torontál megyében... Radnóti B. Adina A IV. országos Berzsenyi Dániel vers- és prózamondó verseny Az Artisjus irodalmi díjai A Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság névadó költője példaadó életművének és a magyar irodalom mind szélesebb körű megismertetésére törekedve — 1986, 1989, 1992 után — negyedik alkalommal hirdeti meg 1995 telére a Berzsenyi Dániel vers- és prózamondó versenyt. Az országos versenyt támogatja Marcali város önkormányzata, Kaposvár M. J. város önkormányzata és a Somogy megyei önkormányzat. Nevezési feltételek: — Betöltött 14. életév, felső korhatár nincs; — 5 lírai vagy prózai alkotásból (részletből) kell felkészülni: 2 verset, prózát Berzsenyi Dániel életművéből, 3 művet az 1900-as századfordulótól 1945-ig született magyar irodalmi alkotások közül kell választani (ide sorolandók az e korszakban alkotói pályára induló szerzők is). Jelentkezni lehet 1995. január 15-éig a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság 7400 Kaposvár, Honvéd u. 5. (Tel: (82)-319-948) címén. A jelentkezők arányában regionális, illetve budapesti selejtezőt rendeznek 1995 februárjában. Az ifjúsági és felnőtt döntő időpontja és helye: 1995. március 17—18— 19. Marcali Városi Művelődési Központ. Immáron tizedik alkalommal osztják ki az Év Könyve jutalmakat és az Artisjus irodalmi díjakat. Az elismeréseket ma adják át a Szerzői Jogvédő Hivatal budai székházában. A Szerzői Jogvédő Hivatal — a Magyar írószövetség kívánságával összhangban — alapította az Év Könyve jutalmakat. Célja, hogy értékelje az élő magyar irodalomnak az ünnepi könyvhetek között megjelent kiemelkedő írói alkotásait. Az Év Könyve elismerést — az arra érdemesített szerzőknek adják ki. A bírálóbizottság Tornai József, a Magyar írószövetség elnökének vezetésével 1994-re az Év Könyve jutalmakat a következő szerzőknek ítélte oda: vers kategóriában Baka Istvánnak „Sztye- pan Pehotnij testamentuma” című kötetéért (Jelenkor Kiadó); kisprózában Darvasi Lászlónak „A veinhageni rózsabokrok” (Jelenkor Kiadó), és Gion Nándornak „Izsakhár” (Kortárs Kiadó) című művéért. A dráma kategóriában Márton László „A nagyratörő” című írásával bizonyult a legjobbnak, amely a Jelenkor Kiadónál látott napvilágot. A kritika kategóriában Szegedy-Maszák Mihály „Ott- lik Géza” című munkája (Kalligram Könyvkiadó), illetőleg Orbán Ottó „Cédula a romokon” (Magvető Kiadó) címmel napvilágot látott művét díjazták. A szociográfia, publicisztika kategóriában Parti Nagy Lajos „Se dobok, se trombiták” című művével érdemelte ki az elismerést (Jelenkor Kiadó). A műfordítás kategória jutalmazottja Kemenczky Judit „Nó-drá- mák” című munkája lett (Orpheusz Kiadó). A regény, illetőleg a gyermek- és ifjúsági irodalom kategóriában nem adtak ki jutalmat. Az Artisjus Irodalmi Díjakat 1995-re Kovács András Ferenc költő és Szász Imre író kapta. Birtalan Ferenc szerzői estje Birtalan Ferenc „Irány: Európa” címet viselő szerzői estjét tartják ma este fél nyolc órától az Irodalmi Színkör rendezésében. A zenés irodalmi esten közreműködik Czipott Géza, Deák Sándor és Lévay Péter. Helyszín: az Almásy tér 9. alatti Csehov a Három nővér kávéház. Tizennyolc interjú Tizennyolcán nyilatkoznak Déry Tiborról, az emberről és íróról, költőről, a politikusról és a meghasonultról. Beszélnek olyan kortársak, akik közvetlen kapcsolatban álltak véle, és tudnak szigorúak lenni ma, mint például Domokos Mátyás; vagy szeretettel elfogultak, mint Déryék egykori házvezetőnője, Kállai Teréz. Az interjúkat — egy kivételével — Botka Ferenc készítette és szerkesztette kötetbe a Petőfi Irodalmi Múzeum számára. A Kötet nem a kandi kíváncsiakat elégíti ki, hanem adalékokat hoz egy teljesebb Déry-portré kialakításához. A személyt, az egyéniséget világítják meg az interjúk anélkül, hogy az intimitásokat vadásznák percig is. Az első írás megjelenésétől (1917, Nyugat) 1977-ben bekövetkezett haláláig kísérhetjük nyomon a vallomások tükrében Déry Tibor sorsát — írói és politikusi pályáját. Politikus volt-e Déry Tibor? Inkább csak politizált, hol jól, hol rosszul. Rá is fizetett erre három börtönévvel. De hát írónak 1956-ban nem lehet távol maradnia a politikától. Déry nem is akart. Domokos Mátyás erről így ír: Valami társadalmi szerep- játszás tapasztalható nála, irónia nélkül, és ez ragad rá, ez látszik nagyképűségnek Dérynéi. A „szocialista realizmus” reprezentatív írója, természetes módon kerül Nagy Imre körébe. Később mint a nemzet orvosa jegyezget az ellenzéki kommunista szerepkörében. Domokos Mátyás kegyetlenül igaz és szókimondó, s nem kevésbé Orsi István, aki az egyre inkább radikalizáló- dó Déryre vet egy nyaláb fényt. Vall Faludy, Fejtő Ferenc, Méray, de szólnak Déry fordítói is. Igen gondos szeretettel beszél róla Réz Pál, aki kiadója, lektora, barátja volt az írónak évtizedeken át. Fejtő Ferenc vallomásaiból tudjuk, hogyan született meg Sartre lapjának' magyar száma az ötvenhatos forradalom védelmében. Megszólal Kelen Béla, az egykori csepeli párttitkár is, aki mint Budapest párttitkára, fogadta a börtönből szabaduló (1960) Déryt, ki is egy kö- teg kézirattal érkezik a „szabad világba”. Kosáiy Domokos hat hónapig volt cellatársa Dérynék. Nem sokan tudhatják ezeknek a hónapoknak, éveknek kegyetlen intimitásait, hétköznapi eseményeit, a szuperintelligens férfiak viselkedési mozzanatait az egymásrautaltságban. Méray Tibor mondja: alig volt megjelent írása, mely- lyel a párt vezető köreiben meg lettek volna elégedve. Ám — mégis Déry-kultusz volt akkor Magyarországon. Nem freskó ez a kötet, csupán kiegészítő, örvendetes színezet a korhoz és annak dédelgetett, megalázott, majd ismét kegybe eső író fiának portréjához. Déry politikai kacérkodásai és tévedései mellett adalékokat kapunk az egyes művek születéséhez, kiadásához. Botka Ferenc kötete minden, csak nem közömbös vallomások gyűjteménye. Méltó tisztelgés a száz éve született író előtt. Czegő Zoltán A Muzsikáért Alapítvány ünnepi koncertjei A Muzsikáért Alapítvány karácsonyi, illetőleg szilveszteri koncertekre invitálja a zenebarátokat. A Karácsonyi slágerparádé című műsorban operettek, sanzonok és népszerű táncdalok csendülnek fel december 26-án a Pesti Vigadóban. A kellemes hangulatot Kalmár Magda, Bontovics Kati, Kovács Erzsi, Várkonyi Szilvia, Fülöp Zsuzsanna, Török Sarolta, Csák József, Straub Dezső, Böröndi Tamás, Kibédi Ervin teremti meg. Ifjú zeneművészek is közreműködnek a délutáni előadáson: Mersei Zsolt klarinéton játszik; a műsor legifjabb résztvevője a 9 esztendős dobos, Heller Péter. Mindenki kedvére... címmel két előadást is tartanak a Művész Színházban délután, illetőleg éjjel. Az óévbúcsúztató, új évet köszöntő program díszvendége lesz: Per- czel Zita és Németh Marika. A vidám, zenés gálán fellép Balázs Péter, Majláth Jenő, Galambos Erzsi, Zentay Anna, Máthé Erzsi, Tábori Nóra, Kovács Kati, Kováts Kriszta is. Kellene ma éjjel egy kis haccáré... idézi az egykori nagy sikerű sláger szövegét a vígszínházi szilveszteri műsor.
