Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-02 / 283. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP VELEMENY 1994. DECEMBER 2., PENTEK Puszta Házban a falaknak A z országnak megdöbbentően alacsony színvonalú, náci módra gleichschal- tolt és monopolizált, ellenséges motiváltságú sajtója (Népszabadság, Magyar Hírlap, Kurír, Népszava stb.), továbbá „szőnyegbombázással” lezüllesztett rádiója és televíziója elszántan és makacsul vonja meg az információt az ország népétől.(Az országot olyan börtönzárkává változtatták, amelyből kiszivattyúzták a levegőt, hogy az elpusztítandó fogoly lassú kínhalállal haljon meg.) Ebből következik, hogy ez a nép nem tudja, miféle ítéletet hoztak meg a feje fölött az 1995-ös Töltségvetés- sel. Csak azt látja, hogy laposszellemű parlamentje, a szavazataival oda bejuttatott képviselők testületé, nem kíváncsi arra a költségvetésre: a puszta, üres és sivár házban az éppen soros felszólalók a falaknak beszélnek; egyébként az egész parlament a költségvetés közben nyilván az illetményét költi (lásd: „az adófizetők pénze” című hiányzó fejezetet). Ki ismeri ezt a költségvetés-tervezetet, melyet a kétharmados többségben levő kormánypárti képviselők rutinszerűen meg fognak szavazni, a szerény ellenzék pedig rutinszerűen nem fogja megszavazni, de elfogadását támogatja (kényelmes álláspont)? Vajon melyik ellenzéki párt nyújtott be valamiféle alternatív javaslatot? Egyik sem. Ezzel szemben benyújtottak lényeges módosításokat szakszervezeti oldalról és a fölényesen „bolond”-ként elkönyvelt környezetvédők részéről. Mivel a Pest Megyei Hírlap semmiféle csoportosulásnak sem szócsöve, hanem bevallottan egyedül és kizárólag a magyar néptől függ (de attól nagyon szorosan), kötelességének tartja, hogy a magyar nép előtt feltárja, mi forog kockán és mit ajánl a Békési—IMF— Világbank-dúlással szemben egy szakszervezet és a környezetvédő mozgalom.. Már többször leszögeztük, hogy Magyarországon nincs szocialista sajtó. Nincs napilapja a szakszervezeteknek sem, s így teljes a kiszolgáltatottság a Soros és Reichmann információ- zsandáraival szemben. A helyzet meglehetősen furcsa: szocialisták vannak kormányon, a 150 ezer embert munkahelyétől megfosztó költségvetést a nemzetközi tőzsde- és kalandortőke ügynöke diktálja az abszolút szocialista többségű parlamentnek, a szakszervezet kétségbeesetten kiáltja az észszerű alternatívát, s ezt senki más nem hajlandó a nyilvánossággal megismertetni, csak egy deklaráltan nemzeti elkötelezettségű (és szélté- ben-hosszában szélsőjobboldalinak titulált) napilap. Minden épeszű ember arra következtet, hogy eszerint Magyarországon a szavak nem eredeti jelentésüket fedik. * A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének és a Levegő Munkacsoportnak (környezetvédők) közös alternatív költségvetési javaslatából meglehetősen érdekes képet lehet alkotni arról, kiknek a szakértelme érvényesül ebben az országvezetésben, amely titokban, de annál erőszakosabban működik a kirakatban levő szocialisták háta mögött. (Kérdés: az utóbbiak valóban nem tudják, vagy csak úgy tesznek?) B ékési költségvetési diktátumából az derül ki, hogy a bruttó nemzeti termék 0%-os növekedését tervezik 1995-re. A GDP csak akkor lehet nulla, ha a gazdaság hatékonysága katasztrofálisan romlik, sőt az export majdnem a nullára zuhan. A nemsokára törvényerőre emelkedő költségvetés az ország jövője elleni merénylethez követeli az állampolgárok áldozatvállalását. Előirányozták a foglalkoztatottak számának 4-5%-os csökkenését, ami újabb 150 ezer munkanélkülit jelent. Lehetetlen: Békési László, aki egy országot összetéveszt egy vállalattal (milyen iskolába kellene újra beíratni?), ne tudná, hogy ez 24 milliárd forintnyi tb-járulék-kiesést (további 2 százalékpontos finanszírozási hiánynövekedést), 16 milliárd forinttal kevesebb személyi jövedelemadó-bevételt, 20 milliárd forinttal több munkanélküli segélyt jelent? Adjuk össze: ez annyi, mint 60 milliárd forint. Ennyivel nő az államháztartás hiánya. Ki hiszi el, hogy ez nem szándékos kártevés? Hiszen a fizetési mérleg hiánya mintegy 300 millió dollárral lesz több, mint amit Kártévő úr előre jelez. Csakhogy ez még mindig nem minden. Mit is jelent 150 ezer munkahelynek előre betervezett megszüntetése? Az emberi munkaerőnek értéke van. Az emberi munkaerő különleges energiafo>rás. Ha jól meggondoljuk, menynyi értéket állít elő (aminek nálunk, nagy jóindulattal, csak a 10 százalékát kapja meg, mint munkája ellenértékét), akkor az emberi munkaerő értékét az éves bruttó bér tízszeresében határozhatjuk meg. Egy munkáját elveszített ember értékét ilyenformán átlagosan 3,6 millió forintra tehetjük. Tehát: 150 ezer utcára tett magyar állampolgár értelme, tudása, tapasztalata, begyakorlottsága, tanulási képessége mintegy 500 milliárd forint. Ez a pillanatnyi veszteség; ám munkanélküliségük első évében ennek az értéknek 30%-a, második évében 20%-a, harmadik évében további 10%-a vész el. Ez a jövendőre előrevetített további veszteség. 1989 és 1994 között Magyarországon 1,6 millió munkahely szűnt meg. Ennek következtében 30%-kal nőtt az egy foglalkoztatottra jutó társadalmi költség. Kártévő úr ennek növelését tervezi be. Ki-ki ítéljen maga. A mi véleményünk szerint, ha a nemzeti gazdaságzsugor tovább tart, ha a társadalmi rezsi fajlagosan növekszik, ha tovább csökken a társadalmi teljesítmény, hamarosan lehetetlenné válik az ország életben tartásához szükséges újratermelési folyamatok pénzzel való ellátása. A mi véleményünk szerint az ország nem vállalat. Az országot nem lehet megszüntetni. (Vagy a szocialista pártot eláruló Békési célja éppen ez?) A mi véleményünk szerint nincs más út, mint az élet lángját feléleszteni, a hatékony tevékenységek egész sorát megindítani, ezeket a veszteséges tevékenységek helyére léptetni. Véleményünk megegyezik a szakszervezetével. Vajon mekkora jutalomra számíthat Békési, ha teljesíti feladatát, és egy káoszba döntött, elnyomoro- dott magyar népet szállít végleg lezüllesztett rabszol- gatömegként a világ urai szerepére pályázó tőzsdeüzéreknek? Rákos daganat pusztítja a magyar gazdaságot: az, amit „feketegazdaság”-nak neveznek. A Békesi-féle adópolitika belehajszolja a társadalmat a feketegazdaságba, amelyben áldozattá válik, hiszen ott a legirgalmatlanabb rablók a belső forgalomnak mintegy 30%-án, kereken egyharma- dán uralkodik. Nos, a költségvetési javaslat — nemsokára törvény — még csak kísérletet sem tesz ara, hogy tételesen betervezze a kíméletlen eszközökkel behajtandó többletbevételt a feketegazdaságból. Mi más ez, ha nem a feketegazdaság támogatásának folytatása? Mi más ez tehát, mint a magyar nép és a magyar állam kifosztásának a támogatása? Ezzel szemben a költség- vetési javaslat megvonja támogatását a humán szférától. Mesés profitot ígér a Fo- texnek, ezzel szemben megtagadja az erőforrásokat a közoktatástól, a tudományos kutatástól, éppen úgy, mint az ország véderejétől és a közbiztonságot őrző rendőrségtől. Elveszi a legszükségesebbet az egészségügytől, s egyszerűen tudomást sem vesz a környezetvédelemről. Eközben a média fasiszta szolgahada azt hazudj a, hogy az ország az Európai Unjóba készül. Ebből egy szó sem igaz. Tudatlan, rosszul képzett, erkölcsileg leromlott, munka nélkül való élethez és segélyhez szoktatott tömeg nem kerülhet be az Európai Unióba. Soros úréknak ez nem is érdeke. Hiszen ők Magyarországból az ő középeurópai Thailandjüket akarják berendezni. Békési olyan jövő felé tesz egy lépést, amelyben Magyarország fő terméke a tömeges prostitúció lesz, milliomos perverzek és pederaszták számára. Ez a perspektíva hosszabb távon. Rövid távon pedig elég idézni a szakszervezet és a környzet- védők költségvetés-alternatívájának a bevezetőjéből: „Tehát a kormány által előirányzott »takarékosság« az említett területeken azt eredményezheti, hogy a keresletcsökkenés miatt az érintett gazdálkodóknál visz- szaesik a termelés, ily módon kevesebb adó kerül befizetésre. (S mindez akkor történik, amikor a készpénzes privatizáció felgyorsítása — a belföldi készpénzes vásárlók esetén — óriási pénzmennyiséget von el a gazdaságtól, amit konjunkturális keresletnöveléssel kell kiegyensúlyozni a magyar gazdaság működőképességének biztosítására!) Ez végső soron azt jelenti, hogy a költségvetési bevételek akár nagyobb mértékben is visszaeshetnek, mint amennyi kiadást meg kívántak takarítani a restrikció által.” (Kasszandra-kommentár: miután a liberális csuklyába bújt Ku-Klux-Klánnak, politikai klónozással, sikerült a Békési nevű halálhordozó — letális — gént beépíteni az elámított szocialista párt szervezetébe, az elmezavar következtében meg fogják szavazni és törvénnyé teszik a magyarságot elfekvőbe küldő költség- vetést; ezután, feladatát teljesítve, a letális gén visszaklónozza magát oda, ahová való, a többi letális gén közé, az SZDSZ-be.) * M it ajánl ehelyett a szak- szervezet és a környezetvédő mozgalom? 481,5 milliárd forint bevételt és 1 milliárd dollár külső fizetési mérlegjavítást. Képviselőik a módosított költségvetés-javaslatot átnyújtották az Országgyűlés elnökének. Azóta „áll néma -csend, légy szárnya bent se künt nem hallatik”. E sorok írója az olyan tisztességes szocialisták vezette környezetvédő nyílt napon, a parlament felsőházi termében, mint Baráth Etele és Szili Katalin államtitkár, nyilvánosan felszólította a jelen levő képviselőket —- környezetvédelmi bizottsági tagokat —, hogy legalább egy legyen közöttük, aki ezt a költségvetési alternatívát módosításként beterjeszti. Csend volt a válasz. Akkor, hát, lényegére rövidítve, terjesszük a nyilvánosság elé. A javaslat a bevételi oldalon 30 intézkedést, a kiadási oldalon 15 intézkedést tartalmaz. Mindjárt azzal a 54 milliárddal kezdi, amelyet az importközvetítő kereskedelem visszaszorításából lehet nyerni: a közvetítői import regisztrálására 6%-os külön regisztrálási illetéket kell bevezetni az eddigi illetékeken felül. Ez felére csökkentené a közvetítői importot (50 milliárd forint bevétel) és 4 milliárd származnék magából a regisztrálásból. Meg kell szigorítani a magyar utasforgalmi árukedvezményeket. 1993-ban több mint 12 millió kiutazás történt, jelentős árubehozatallal (legalább 120 milliárd forint értékben). Továbbá 6000 kamionos 400 ezerszer ment ki és lépett be az országba. Ezt a devizakiadást nem szabad továbbra is bevételkieséssel ösztönözni. Évente egyetlen alkalomra kell korlátozni a kedvezményes elszámolású beutazási árubehozatalt. Ez 20 milliárd forint többletbevételt jelentene. További 20 milliárd forintot lehet nyerni szigorú vámintézkedésekkel, melyek a „lengyel piacok” turistaimportját fognák meg. A z úgynevezett fekete- gazdaság révén az államháztartás mintegy 800 milliárd forintnyi veszteséget szenved. Visszaszorításának csak a megkezdése azonnali 100 milliárd forintot hozna többletként, ebből 50 milliárdot kapna meg a központi költségvetés, a másik 50 az adók és a tb-járu- lék mérséklésére lenne felhasználható. A közúti gépjárműforgalom folyamatos károkat okoz (1993-ban 509 ezer külföldi kamion lépett be az országba, 7 millió tonna árusúllyal; ez 1994-ben 7,6%-kal nőtt). A 20 milliárd forint útikár 90 százalékát, 18 milliárdot mindjárt meg kellene fizettetni a ka- mionosokkal. Módosítani kell az útadótörvényt, és felül kell vizsgálni az összes nemzetközi útadóegyezményt. 10 milliárd forint költség- vetési bevétel származna a környezetszennyező termékekre kivetett „ökoadók- ból”. A jamburgi gázszállítás árbevételének emeléséből 5 milliárdot lehet szerezni. Szigorú játékadózás alá kell vonni szerencsejáték jellegű sorsolásos értékesítéseket. Ez is hozna 5 milliárdot. Az energiabeszerzésekre vállalt állami kezesség ingyenességét meg kell szüntetni; 4%-os díj ugyancsak hozna 5 milliárdot. A vám- és importbefizetésekből előirányzott 132,7 milliárd forintnyi bevételt azonnal meg lehetne emelni 10 milliárd forinttal, ha a vámtarifa-bizottságot köteleznék évi 2 milliárd forintos vámbevételre — tehát hatékonyabb munkára, létszámcsökkentés helyett. A vámellenőrzés megszigorításának adókövetkezményei is hoznának 10 milliárdot. 50 milliárd forintot lehet szerezni áfa-többletbevételekből, ha a törvényes gazdasági szektor beszedné az adókat a nem regisztrált kereskedőktől. Az adóból leírható tevékenységek közül ki kellene zárni az egészségkárosítókat és környezetterhelőket (a „repi”-elszámolá- sokból törölni a dohányáru és a tömény szesz elszámolhatóságát). Környezetterhelési adót kellene kivetni a használt gépjárművek behozatalára (8 milliárdnyi többletbevétel), literenként 2 forintnyi üzemanyag-termékdíj (5 milliárd), a közúti járműbalestek egészségügyi költségeit teljes egészében a piaci biztosítók viseljék (10 milliárd), megemelendő légtérhasználati díj (5 milliárd), a reklám közzétevője fizessen reklámadót (ebből 6 milliárd jönne be), luxusfogyasztási adókból 10 milliárd többlet szerezhető. Az energiaár-emelésből 51 milliárd forint nyerhető, ha az összes többlet-áfa-bevételt a lakosság kompenzálására használják fel; ugyanakkor nő a Magyar Villamos Művek privatizációs értéke, ez a vagyontöbblet-hozadék elérheti a 300 milliárd forintot. A megfelelő energiaárrendezés révén 1 milliárd ECU (= 130 milliárd forint) hitelt vehetünk fel, és a külső fizetési mérleg már 1995-ben 200-300 millió dollárral javul. Az így keletkezett 481,5 milliárd forint többletbevételt a javaslat a következőkre használná fel: energiaáremelési kompenzáció, az APEH és a rendőrség többlettámogatása (7 milliárd), a fogyasztási adó egy részének átutalása a társadalom- biztosítás részére (50 milliárd), 100 milliárdot lehetne fordítani a költségvetési intézmények működőképességének fenntartására, beleértve ebbe a közoktatást, az iskolákat és az egészségügyet, 80 milliárd jutna a közalkalmazotti, köztisztviselői, honvéd és rendészeti szervek bérlemaradásának mérséklésére, 5 milliárd forint azokra a programokra, amelyeket a világkiállítás lemondásából következő helyzetben is meg kell valósítani, 1 milliárd a Nemzeti Kulturális Alapnak, 10 milliárd kömy- zetkímélő közlekedési inf- rastuktúra fejlesztésére, ugyancsak 10 milliárd az élelmiszer-gazdasági export többlettámogatására, vissza lehetne állítani a könyvek és a folyóiratok 0%-os áfáját, és ezt további 10 milliárddal lehetne fedezni, 10 milliárddal lehetne kiegészíteni az exportorientációt biztosító egységes gazdaságfejlesztési alapot, 1 milliárdot lehetne fordítani a munkahelyi étkezés reálértékének megőrzésére és 131 és fél milliárdot a költségvetési hiány csökkentésére. Az a többlet, amely az országlakosság közérzetének ugrásszerű javulásából származnék, nem szerepel a költségvetési alternatíva bekezdései között. * H a nem lesz senki a képviselők között, aki ezt akár csak a falaknak is előterjesztené a puszta Házban, az üres padsorok fölött, azt fogja bizonyítani a történelem számára, hogy a magyar nép szavazatai kárba vesztek. Akkor a magyar „Országgyűlés” nem magyar országgyűlés, hanem kirakatbabák gyülekezete, amelyeket időről időre átrendeznek a háttérből be-, illetve kinyúló gumikesztyűs kezek — tv, rádió, Magyar Hírlap és a többiek — ügyelve, nehogy ujjlenyomatot hagyjanak. Sándor András
