Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-17 / 296. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. DECEMBER 17., SZOMBAT Megkérdeztük Mit kell tudni a társaságiadó-elölegról? A társasági adó hatálya alá tartozó társaságok és egyéni vállalkozók az elázó' évben fizetett adójuk alapján havonta két alkalommal adóelőleget kötelesek űzetni egyenlő részletekben. Melyek a legfontosabb tudnivalók az adóelőleggel kapcsolatban? — kérdeztük dr. Szabó Józsefet, az APEH Pest Megyei Igazgatóságának jogászát. — Amennyiben a fizetendő adóelőleg összege nem éri el az adott évben december 20-ig a fizetendő adó 90 százalékát, abban az esetben az adóalany 20 százalékos mértékű mulasztási bírságot fizet — tájékoztatta lapunkat a jogász. — A bírság alapja a fizetendő adó és a ténylegesen fizetett adóelőleg különbözete. A tapasztalatok szerint a mulasztási bírságoknak ez a fajtája elég jelentős terhet ró a társaságokra, az adókülönbözet megfizetésével egyidejűleg. Ezért a fizetendő adóelőleg évközbeni módosítását célszerű kérni az adóeljárási osztálytól, amennyiben a fizetendő adó várhatóan az előző évinél kevesebb, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a befizetett adóelőleg az adott év december 20-ig 90 százalékos mértékben elérje a fizetendő adó összegét. Ennek alapján a társaságiadó-elő- leg feltöltési kötelezettséggel kapcsolatos problémák a cégek könyvelőinek a témához kapcsolódó november végi beszámoltatásával elke- rülhetőbbek lennének. Ebben az időpontban ugyanis még korrigálhatok az év közbeni hiányos befizetések. A befizetések teljesítését nem érdemes az utolsó napra, december 20-ra halasztani, mert könnyen kellemetlen ajándékot kaphat a társaság a következő évben. Varga Csilla Kos Karoly-díjazottak Eismert településvédők Kós Károly-díjakat — okleveleket és érmeket adott át tegnap Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a településvédelem és a településszépítés területén kimagasló eredményeket elért személyeknek és egyesületeknek. Egyéni díjat kapott Anthony Gall építészmérnök, Kerecsényi Edit muzeológus, Osskó Judit építészmérnök és Szatyor Győző grafikus és faműves. A közösségi díjat a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatóságának ítélték, amelyet Németh Péter megyei múzeumigazgató, és a Budapesti Városvédő Egyesületnek, amelyet Ráday Mihály, az egyesület elnöke vett át A Kós Károly emlékére alapított kitüntetéseket 1987 óta, évente ítélik oda és adják át HungarHotels-privatizáció Bartha beszélt Békésivé! Bartha Ferenc privatizációs kormánybiztos nem tulajdonít politikai jelentőséget annak, hogy Horn Gyula miniszterelnök a HungarHotels-szálloda- lánc privatizációs feltételeinek megvizsgálására adott utasítást. Ezt Bartha Ferenc azon a tegnapi sajtótájékoztatón mondta el, amelyen az AVÜ vezetői a Vagyonügynökség ez évi munkájáról számoltak be. A HungarHotels privatizációjáról szerdán határozott az AVÜ igazgatótanácsa. A döntés szerint a szállodalánc részvényeinek 51 százalékát az American General Hospitality vásárolhatja meg 57,5 millió dollárért. Az ÁVÜ IT döntéséről a kormány részére tájékoztatót készítettek, ezt csütörtökön beadták — közölte Bartha Ferenc. Hozzátette: a döntést megelőzően konzultált Békési Lászlóval, a privatizációért felelős pénzügyminiszterrel, akinek felvetéseire megnyugtató választ tudott adni. Hóm Gyula miniszterelnök csütörtökön utasította a Kormányzati Ellenőrzési Iroda vezetőjét, hogy vizsgálja meg a HungarHotels privatizációjának feltételeit. Bartha Ferenc kifejtette: a vizsgálat nem jelenti a privatizáció egészével, a kormány által kinevezett igazgatótestületekkel, illetve a privatizációs kormánybiztossal szembeni bizalmatlanságot. A kormánybiztos a kormányzati stílus részének tekinti, hogy a végső döntés a legalaposabb mérlegelés alapján szülessék meg azokban az ügyekben, amelyek esetében a vélemények erősen megoszlanak. A HungarHotels esetében volt olyan vélemény, hogy a szállodalánc egységeit külön-külön kellene privatizálni. A kérdést még augusztusban áttekintettük — mondta Bartha Ferenc, — és az a koncepció alakult ki, hogy szükség van egy magas minőségű, tőzsdeképes nemzeti szálloda- láncra. Az egységenként való értékesítés nehézségekbe ütközne, és értékvesztést eredményezne. A HungarHotels-szel kapcsolatos döntést követően feltehetően ismét felerősödtek a korábban is hallott kritikák, és ez is indokolhatta a vizsgálat megindítását. A vizsgálattól azt várom, hogy megerősíti az AVÜ IT döntését — mondta a privatizációs kormánybiztos. A Levegő Munkacsoport álláspontja Az energiaárak kérdőjelei Önként távoztak Lemondtak a Magyar Hitel Bank Rt. tegnap tartott igazgatósági ülésén a testület jelen lévő tagjai. December 21-én a bank közgyűlést tart, a lemondás ekkor lép hatályba. Bejelentette lemondását az MHB felügyelőbizottsága is. Az MTI- hez eljuttatott közlemény szerint az igazgatóság döntésével segítséget kíván nyújtani a részvényeseknek ahhoz, hogy a konszolidált, immár rendezett mutatókkal rendelkező és tényleges nyereséget termelő pénzintézet megújult tulajdonosi támogatással készüljön fel a privatizációra. Az igazgatóság köszönetét fejezte ki a bank munkatársainak és az ügyvezetés leköszönő tagjainak azért a kimagasló szakmái teljesítményért, amely az idei eredmények elérését lehetővé tette. Közép-európai hírszolgálat Közös közép-európai gazdasági hírszolgálat indításában állapodtak meg a térség öt országa hírügynökségének vezetői a tegnap Ljubljanában véget ért kétnapos tanácskozásukon. A hírügynökségi vezetőket, köztük Alexa Károlyt, az MTI vezérigazgatóját fogadta Milan Kucan szlovén államelnök. Az energiaárakkal és a kompenzációval kapcsolatos kormánydöntésről alkotott állásfoglalását ismertette a Levegő Munkacsoport tegnapi sajtótájékoztatóján. — Elhibázottnak tartjuk az áremelés és a kompenzáció módját, s mértékét — kezdte Lukács Károly, a Levegő Munkacsoport vezetője. — A hazai termelői árak ’91 novembere óta lényegében nem változtak, viszont az érintett vállalatok értékesítési árai 80 százalékkal növekedtek a forintleértékelés miatt. Elmondta, hogy a hazai termelői energiaárak a külpiaci árak felét-egyharma- dát teszik ki, miközben a termelők külpiaci áron értékesítenek. Az alacsony 'termelői energiaárakon keresztüli támogatást tulajdonképpen az adófizető állampolgároknak kell megfizetniük. Az így támogatott iparágakhoz az ország legsúlyosabban környezetszennyező vállalatai tartoznak. — Az alacsonyan tartott energiaárak miatt az energiatermelő és szolgáltató vállalatok privatizációja során mintegy 500 milliárd forint veszteség éri az országot — hívta fel a figyelmet. — Az energiaárak ’95. január 1. után sem fedezik a termelő és szolgáltató vállalatok indokolt költségeit, tehát a kormány döntése ellentmond december 7-i határozatainak, amelyek előírják, hogy 1995. január 1-jé- től be kell vezetni a költség- arányos árakat — mondta. — Az alacsony energiaárak nem teszik lehetővé a termelő és szolgáltató vállalatoknak a szükséges környezetvédelmi előírások megvalósítását, s ez komoly veszélyt jelent országunknak, valamint ellentétes nemzetközi kötelezettségvállalásainkkal — vélekedett. Elhangzott, hogy a kompenzáció mértéke rendkívül alacsony, az áremelésből származó bevételek lehetővé tennék például a közintézmények teljes mértékű kompenzálását. A Levegő*Mun- kacsoport véleménye szerint, a lakossági kompenzáció módja az energiaszolgáltatások kifizetésének tömeges megtagadásához vezethet, mivel a díjfizetés módja és a kompenzációnyújtás elválik egymástól, és a lakossági áremelés a fűtési szezon közepén történik, amire még nem volt példa Magyarországon. — A kormány döntését nem vitatta meg az Ország- gyűlés, holott annak jelentős kihatása van az állami költségvetésre is — mondta Lukács Károly. — Döbbenetes, hogy miközben a képviselők nemegyszer néhány millió forintos tételeken vitatkoznak, egy több százmilliárd forint kihatású kormánydöntést az Országgyűlés meg sem vitat. A Levegő Munkacsoport több javaslattal állt elő a sajtótájékoztatón, ezek szerint, a termelői energiaárakat haladéktalanul a külpiaci szinthez kell közelíteni, azaz legalább hetven százalékkal kell emelni. El kéne indítani az energiaracionalizálási programot, ami legalább tízszer annyi munkahelyet biztosít, mint amennyi az energiaigényes ágazatokban megszűnik az áremelés miatt. A lakossági kompenzációra nagyobb összeget tanácsos biztosítani, ezen belül az árkompenzációra 12 milliárd forintot, az energiaracionalizálásra pedig 25-30 milliárd forintot. Az intézményi kompenzációhoz 14 milliárd forint szükséges. V. Cs. Budapesttől Zágrábig villamosítva Már nem kell mozdonyt váltani Harminc kilométerrel hosz- szabb tegnaptól a villamosított magyar vasúthálózat, ugyanis Gyékényesen, a magyar és a horvát vasutak vezérigazgatójának. jelenlétében átadták a Somogyszob- tól Gyékényesig terjedő szakaszt. Ez azt jelenti, hogy mostantól kezdve vonatcsere nélkül, villanymozdony vontatásával jutnak el a szerelvények Budapestről a horvát fővárosba. Horváth Lajos, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője elmondta: a most átadott szakasz villamosítása mintegy 450 millió forintba került, s a korszerűsítés 50-60 millió forint megtakarítást jelent a vasútnak. Hazánk 7500 kilométer hosszú vasútvonalából péntektől 2192 kilométer a villamosított, ezeken a vonalakon bonyolódik le a forgalom 75 százaléka. A MÁV jövőre várhatóan 6,5 milliárd forintot költhet beruházásokra, s ebből mintegy 450 millió forint jut a vasútvillamosításra. A tervek között szerepel a Gyékényes—Murakeresztúr, majd a Nagykanizsa—Bala- tonszentgyörgy, a Székesfehérvár—Szombathely, a Hatvan—Salgótarján— Somoskőújfalu, a Felsőzsol- ca—Hidasnémeti és a Rákospalota—Újpest—V ácrá- tót vonalak villamosítása. Az új villamosított szakasz ünnepélyes szalagátvágásán jelen volt Zvonko Zdunity, a horvát Vasutak vezérigazgatója is, aki tájékoztatott arról, hogy kilenc napja tart már a horvát vasutasok sztrájkja, de a tranzitszerelvények minden további nélkül átjuthatnak a gyé- kényesi határon. Rigó Zoltán, a MÁV vezérigazgatója újságírók kérdésére elmondta, hogy Gyékényes és Murakeresztúr környékén jelenleg mintegy 800 vasúti vagon vesztegel. Nemcsak a horvát, hanem a korábbi magyar munkabeszüntetés miatt torlódtak fel a vagonok, a veszteglő kocsikban nincs romlandó ám. Sütő András lemondott Sütő András író, a romániai magyarság köztiszteletben álló személyisége lemondott az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület tiszteletbeli elnöki tisztségéről. Ezt azzal indokolta, hogy nem kapott kielégítő választ Katona Adómtól, a társaság elnökétől annak a pénznek a sorsáról, amelyet az egyesület kettejük közös felhívása nyomán Orbán Balázs — a Székelyföldet kutató híres szociológus — szobrának felállítására ösz- szegyűjtött, s mert nem ért egyet Katona Ádám Udvarhely megye újbóli létrehozására irányuló követelésével. A hírt és Sütő András Katona Ádámhoz intézett több levelét a Bukarestben megjelenő Romániai Magyar Szó közölte. Az író követeli, hogy tegyék közzé, kitől milyen pénzadományok érkeztek. Elfogadhatatlannak minősíti, hogy az OBKE nem utalja át ezen összegeket a rövidesen felállítandó Orbán Balázs-szo- bor költségeihez, arra hivatkozva, hogy azt nem a Katona Ádám által felkért Szervá- tiusz Tibor, hanem Hunyadi László szobrász alkotta meg. Sütő András annak a véleményének is hangot adott, hogy Katona Ádám „érzelmi jellegű politizálással” és „fanatikus konokságával” az egyetlen színmagyar székely várost is „a ncgyromán nacionalista mohóságnak” dobná oda. Sütő András utal levelében arra, hogy Sepsiszent- györgyön és Csíkszeredán a megyeszékhelyi státus azzal járt, hogy nagyszámú románt telepítettek be a városba. Karácsonyi kínálat a budapesti Nagyvásárcsarnokban Erdősi Ágnes felvétele
