Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-15 / 294. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. DECEMBER 15., CSÜTÖRTÖK Megkérdeztük Miről tárgyalnak a kórházigazgatók? Az év végéhez közeledve mind több kórházból, egészségügyi intézményből hallani, hogy anyagilag a teljesítőképességük határán vannak, s mindamellett a létesítmények és a bennük használt felszerelés álla­pota a végletekig leromlott. Szóba kerülnek-e ezek a problémák a Magyar Orvosigazgatók Egyesületé­nek ma kezdődő kétnapos siófoki rendezvényén? — kérdeztük a megbízott titkárt, a tatabányai városi kórház igazgatóját, dr. Vargha Pétert. Növekszik a vöröskereszt támogatása Karácsonyi A Magyar Vöröskereszt tegnap tartotta meg idei utolsó or­szágos vezetőségi ülését, melyen Kökény Mihály, a Népjólé­ti Minisztérium államtitkára bejelentette: az 1995-ös költ­ségvetés-tervezet készítése és megvitatása közben minden­ki egyetértett abban, hogy jövőre 15 százalékkal növelni kell a humanitárius szervezet anyagi támogatását. '— A Magyar Orvosi­gazgatók Egyesületének elnöke, dr. Kocsis Fe­renc, a visegrádi szanató­rium igazgatója s az egyik előadó, dr. Szabad­falvi András, a kerepestar- csai Flór Ferenc Kórház igazgatója az önök sző­kébb hazáját képviseli a közgyűlésünkön. Mind­emellett itt lesznek az or­szág valamennyi kórházá­nak orvos-igazgatói, s ugyanebben az időpont­ban találkoznak egymás­sal az említett egészség- ügyi intézmények gazda­sági vezetői is. Nos, ezt a véletlen egybeesést kíván­juk kihasználni arra, hogy a két szakmai vezetőtestü­let együttesen ülésezzen a mai napon. A tanácsko­zás témája pedig szinte magától adódik: a kórhá­zak finanszírozása, a bel­ső tartalékok és a gazdál­kodás közötti összhang megteremtése. Az egyesü­letnek erről az a vélemé­nye, hogy elismerjük: a kórházakban még ma is tapasztalható az energiák és anyagok pocsékolása, ám az ily módon keletke­ző anyagi veszteség sem­miképpen nem fedi az in­tézményekben keletkezett hiányt. Előbbiek újragondolá­sa, a belső tartalékok ész­szerű hasznosítása is csak enyhítheti, de megoldani nem tudja a fenti gondo­kat. A közgyűlés a továb­biakban foglalkozni kíván a kórházak közötti egyen­lőtlenségek kérdésével is. A fenti témákat pedig — a közgyűlés zárásaképpen — egy állásfoglalás for­májában fogjuk megfogal­mazni. A szakmai irányí­tó szervekhez eljuttatandó dokumentum tartalmazni fogja az orvos-igazgatók és a kórházak gazdasági vezetőinek együttes véle­ményét a hazai egészség- ügyi intézmények gazda­sági helyzetéről: azt, hogy az említett helyeken hi­ányzik az érdekeltség, s a gazdálkodásnak ma is aka­dálya, hogy még mindig nem tudni, minek milyen ára van az ágazatban. Vé­gezetül el kívánjuk mon­dani a véleményünket ar­ról, mennyire gátolja a ha­zai egészségügyi gazdál­kodást a kialakulatlan biz­tosítási rendszer. (mé) — A Magyar Vöröske­reszt — nem utolsósorban anyagi nehézségei miatt, melyek olykor határt szab­nak tettvágyának — a jövő­ben szorosabbá kívánja fűz­ni kapcsolatait a hasonló te­vékenységet folytató társa­dalmi szervezetekkel és egyéb karitatív, például egy­házi alapítású csoportokkal — mondta a tanácskozás megnyitójában dr. Andics László elnök. Különösen időszerűek ezek a törekvések — hang­zott el több hozzászólásban is —, amikor a hajléktala­nok, a szociálisan rászoru­A vasutassztrájk eredményei A reprezentatív vasutas­szakszervezetek példaérté­kűnek tartják a munkálaté­val kötött megállapodást. Ennek alapján 1995. január 1-től a MAV-nál 14 száza­lékkal növekszik az alap­bér, a minimálbér összege pedig 12 500 forintra emel­kedik ettől az időponttól kezdődően — mondta Gas- kó István, a Vasúti Dolgo­zók Szabad Szakszervezeté­nek (VDSZSZ) elnöke teg­nap három szakszervezet közös sajtótájékoztatóján. A szakszervezeteknek si­került elérniük azt is, hogy minden korábbinál na­gyobb hangsúllyal hívják fel az ország figyelmét ar­ra, hogy a kormány által tervezett vasútvonal-meg­szüntetések hátrányosan érintik az ország egész la­kosságát. A tervezett intéz­kedés nincs összhangban a kabinet meghirdetett telepü­lésfejlesztési politikájával sem. * Sípos József, a Mozdony- vezetők Szakszervezetének elnöke hangsúlyozta: a lét­számgondok humánus meg­oldására is lehetőség van a jövőben. A megállapodás szerint a MÁV létszámsto­pot rendel el, az utóbbi idők problémáit pedig a munkáéi ő belső átcsoporto­sításával, illetve átképzés­sel oldja meg. Márkus Imre, a Vasuta­sok Szakszervezetének el­nöke megelégedéssel nyug­tázta, hogy a MÁV vezeté­se garanciát vállal az 1995. évben esedékes 2 százalé­kos eredményjutalék kifize­tésére. A három szakszervezet egyöntetűen úgy véli: nem veszítettek, hanem nyertek a sztrájkkal. A megmozdu­lást a MÁV dolgozói fe­gyelmezetten hajtották vég­re, az ország lakossága pe­dig kellő toleranciával, at­rocitások nélkül viselte a megpróbáltatásokat. lók számára a legnehezebb évszakhoz, a télhez érkez­tünk. Annak érdekében, hogy lehetőleg ne legyen egyetlen ember sem hazánk­ban segély, támogatás, fe­dél s meleg étel nélkül, e té­len a mai árak, s fizikai le­hetőségek ismeretében a vö­röskereszt-szervezeteknek és -aktivistáknak nélkülözhe­tetlenül szüksége van a he­lyi önkormányzatok s egyéb humanitárius szerve­zetek közreműködésére. Kökény Mihály államtit­kár elmondta, hogy a tárca külön kormányzati tartalék terhére több száz milliós ösz­(Folytatás az 1. oldalról) — Vitathatatlanul nagy a kockázat abban a fej­lesztésben, amelybe a Glaxo fogott bele Ma­gyarországon — mondta a tegnapi sajtótájékozta­tón a hazai kft. A Glaxo leányvállalatának ügyve­zető igazgatója, Geszt es Tamás. — Akkor, amikor szerte a világban inkább leállnak a gyógyszerészet területén eddig tervezett beruházások, a Glaxo úgy döntött, hogy Közép- Kelet-Európában, konkré­tan Magyarországon még­is megvalósítja ezt a fej­lesztést: Törökbálint hatá­rában megépíti korszerű csomagolóüzemét, itt he­lyez el automatizált rak­tárakat, s ide költözteti át a Medicomot, a Glaxo Magyarországon létesí­tett oktatórészlegét, illet­ve a kft. irodáját. Ennek az 1996-ban megvalósuló beruházásnak az eredmé­nyeképpen a Glaxo ma­gyarrá válik — tájékoztat­ta az újságírókat s a szak­ma képviselőit a hazai le­ányvállalat ügyvezető (Folytatás az 1. oldalról) — A Nagyvásárcsarnok­ban az újbóli megnyitás óta eltelt 100 nap során számos tervezési hibára, illetve hiányosságra visz- szavezethető problémára derült fény. Egyebek mel­lett gond van a csarnok hűtőberendezéseivel, az úgynevezett szigetpavilo­nok szellőzésével, a vá­sárlótér padozatával, mely csúszik, s így bal­esetveszélyes, a haláru­sok kádjainak vízelfolyói- val, a csarnok raktárhe­szeget juttat a humanitárius szervezetnek az 1994/95-ös téli szociális programok megvalósítására. A vezetőségi ülésen ez­után részletezték azokat a támogatási formákat, melye­ket a rászorulók megsegíté­se érdekében terveznek. Mindez a számok nyelvén azt jelenti, hogy a vöröske­reszt országosan és évente csaknem 60 millió forintot költ népkonyháinak fenntar­tására, további tízmilliós nagyságrendű összeget jut­tat a nappali melegedők üze­meltetésére, s mintegy 650-700 embert fogadnak az átmeneti és éjszakai szál­lásokon. Ami szűkebb hazánkat il­leti — bár itt más megyék­kel összehasonlítva úgy tet­szik, némileg enyhébbek a szociális gondok, keveseb­igazgatója. Az 1880-as években Új-Zélandon ala­pított Glaxo, mely a szá­zad elején költözött át Angliába, ma a világ 150 országában van jelen ter­mékeivel. Mintegy 70 helyszínen pedig képvise­letet is nyitott már a vi­lág e vezető gyógyszer­vállalata, mely kiemelt hangsúlyt helyez a kutató tevékenységre is. Utóbbit jelzi, hogy tíznél is több országban létesült már ilyen központ. Hasonló terveket a magyarországi beruházás vezetői is fon­tolgatnak. Mint arról Bri­an Wakerly, az épülő köz­pont irányítója szólt a teg­napi sajtótájékoztatón: a Glaxo által megvásárolt terület alkalmas további bővítésre, konkrétan a cég. kutatási tevékenysé­géhez szolgáló épület fel­állítására is. . —A Glaxo évente, így idén is, mintegy kétmilli­árd forintos forgalmat bo­nyolított le Magyarorszá­gon — részletezte a cég tevékenységét Gesztes Tamás. Elmondta, hogy a lyiségeinek biztonságá­val, s még hosszan foly­tathatnám a felsorolást, hogy mi mindennel — mondta a továbbiakban a „Kofa Kamara” elnöke. Hozzátette: bár a hibák kijavítása szakértői vizs­gálatok szerint mintegy 1 milliárd forintba (a tel­jes beruházási költség egynegyedébe!) kerülne, sürgősen cselekedni kell, hiszen mindebből tete­mes többletköltség adó­dik, ami javarészt a csar­nok üzlethelyiségeinek ben vannak a rászorulók, il­letve közülük többen a fővá­rosi intézményekben kap­nak elhelyezést és onnan ve­hetnek fel segélyeket —, itt az egyik legjobban kiépített támogatási forma a nappali melegedők hálózata. Szent­endrén, Szigetszentmikló- son, Érden és Budaörsön is működik már ilyen ház, sőt a helyszínen esetenként jogi tanácsokat is adnak a szakemberek a rászorulók­nak, ingyen. Különösen sok helyen rendeznek karácso­nyi, év végi szeretetcso- mag-küldő akciót, illetve az ünnepekhez kapcsolódó ese­ményt is. Megyénkben, részben önállóan, részben az önkormányzatokkal kö­zösen a vöröskereszt mint­egy száz helyen szervez ka­rácsonyi szeretetakciót. hazai kft.-nél dolgozó 70 fő mind magyar szakem­ber. A cég az elmúlt évek alatt egyetlen forin­tot sem vitt ki az ország­ból: valamennyi hasznát visszaforgatta a fejlesztés­be, a háziorvosok és az egyetemi diplomások kép­zésébe. Ugyancsak ki­emelten figyel a Glaxo a hazai medikusokra is: a magyarországi orvosegye­temeken rendszeressé vál­tak a Glaxo-napok. — A tervezett nagybe­ruházás nemcsak a válla­latóriás méreteit növeli tovább — mondta az ügy­vezető igazgató. Alkal­mas lesz arra is, hogy a magyarországi központ előremutatóan bekapcso­lódjon a hazai egészség­ügy korszerűsítésébe, fej­lesztésébe. A Törökbá­lint határában létesülő üzemegyüttes nemcsak a Glaxo egyik legnagyobb beruházása, hanem Ma­gyarország eddigi legkor­szerűbb orvosi kommuni­kációs központja is. bérlőit, s közvetve a vá­sárlókat terheli. Végezetül Kmetty Ágoston elmondta: mi­vel számtalan összetevő miatt irreálisan magas a csarnok üzemeltetési költsége, s ennek követ­keztében a boltok bérleti díja is (1500 Ft/m2 ha­vonta + rezsi), félő, hogy amennyiben nem törté­nik ésszerű módosítás, rö­videsen üres pavilonok sora várja a vásárlókat a Nagyvásárcsarnokban. R. Z. Bővül a tv kulturális kínálata Közelebb a komolyzenét Tegnap tartotta sajtótájékoz­tatóját a Magyar Televízió kulturális főszerkesztősége, melyen a televízió munkatár­sai jövő évi terveikről szá­moltak be. Görgey Gábor, aki augusztus óta vezeti a szerkesztőséget, beszélt az irányítása alá tartozó nyolc rovat tevékenységéről, ne­hézségeiről. Elmondta, hogy évente összesen 160 ezer perc jut a kulturális mű­sorok sugárzására, s ebből a legtöbb idő a szórakoztatás­sal foglalkozó stúdióé. Meg­tudhattuk, hogy az ifjúsági stúdió műsorideje pénzügyi nehézségek miatt csökkenni fog jövő évtől, mindezek el­lenére azonban új műsorral kívánnak a fiatal korosztály elé állni. Az „Életrevaló ak­ció” című összeállítást szom­bat délelőttönként vetítik majd, ezzel az egészséges életmódra szeretnék buzdíta­ni a gyerekeket. Az IKSZ-stúdió, mely színházzal, képzőművészet­tel és irodalmi műsorok ké­szítésével foglalkozik, renge­teg újdonsággal állt elő. De­cember 23-tól kezdődik egy sorozat, melyet Budapest ostromának 50. évfordulója alkalmából vetítenek. A feb­ruár 13-ig tartó, minden este fél tíz körül kezdődő film napról napra idézi fel az öt­ven évvel ezelőtti eseménye­ket, az akkor harcoló, szen­vedő emberek szemszögé­ből. Számos olyan kulturális műsor indul jövő évben, melyben fiatal, tehetséges al­kotóknak kínálnak lehetősé­get a bemutatkozásra. Új portréfilmek készülnek a művészet minden terén, elő­kerülnek a színvonalas ma­gyar tv-játékok. Lehetőség nyílik végre a színházi köz­vetítések megsokszorozásá­ra is, bár már az elmúlt fél évben is tapasztalható volt, hogy a szerkesztőség szívén viseli ezt. Á zenei stúdióban már ké­szül egy komolyzenei isme­retterjesztő sorozat, mely­ben Geszti Péter próbálja egy kicsit közelebb hozni a gyerekekhez a komolyzenét. Májusban kezdődik a kar­mesterverseny. amelyet bizo­nyára rengetegen várnak már. Görgey Gábor elmondta, hogy új vetélkedőket is ter­veznek, olyanokat, ahol nem a szerencse dönt elsősorban, hanem a műveltség, a tudás. V. Cs. (mailár) Nagyberuházás Törökbálint határában Uj-Zélandon kezdődött m. É. ✓ Újra kiürül a Nagyvásárcsarnok? Panaszkodnak az árusok

Next

/
Oldalképek
Tartalom