Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-14 / 293. szám

MAGYARORSZÁG PEST MEGYEI HÍRLAP 1994. DECEMBER 14., SZERDA „Rendőrségi túlkapások” Egy konszolidált jogállamban az állampolgárok alig tudnak arról, hogy van rendőrség is. Legföljebb egy- egy terrorista akció vagy tüntetés zaja hívja föl a fi­gyelmet rájuk. Persze lopások, betörések, rendzavará­sok ott is vannak, de a rendőrség csendesen dolgozik. Nem szoktam kritizálni a rend őreit, de azért úgy vagyok valük, mint az egyszeri szocialista közlekedési miniszter volt a bányászokkal a győzedelmes széncsa­ta idején, amikor is így fakadt ki: „Derék bányásza­ink minden követ megmozgatnak, hogy a vasutat el­lássák szénnel.”A rendőrség is minden követ meg­mozgat. Ez viszont nagy zajjal jár. Nemrég egy óbudai út mentén álltam, amikor ékte­len vijjogás hasított bele a buszra várók fülébe. (Ilyet utoljára akkor hallottam, amikor a mongol nagy népi hurál elnöke vonult el előttem Budapesten jártá­ban.) Éppen pirosra váltott a lámpa, amikor az út- kersztó'déshez értek. Megállt a forgalom, s a piroson áthaladt egy villogó-vijjogó rendőrautó, majd egy emeletes autószállító tréler, rajta — gondolom, mert a sötétben nem láttam — azok a Mercedesek, amelye­ket a vendégek használtak az EBEÉ alatt, aztán me­gint egy rendőrautó, megint egy tréler, megint egy rendőrautó, megint egy tréler. És vijjogás és villogás. A rendőrség azért használ megkülönböztető' jel­zést, hogy szakmai munkáját jobban el tudja látni. De itt mi indokolta a forgalmat felborító sietséget? Azoknak az autóknak nem mindegy, hogy mikor ér­nek telephelyükre? De sokszor éjjel is vijjogásra ébre­dek. Kinézek, üres az utca. Kinek vijjogtak? A rablók­nak, hogy el tudjanak menekülni? Lakott helyen én csak veszélyhelyzefben használhatom az autódudát. Nem kellene ezt az elvet alkalmazni (értelemszerűen) a rendőrautók esetében is? A debreceni fideszes kampányfőnök hajnali elhur­colása után kijelentette, hogy az ügyben nem lát poli­tikai elemet. (Mint ismeretes egy másfél évvel ezelőtti szabálytalan parkolás miatt vitték el a lakásáról.) Én bizony látok itt politikai hibát. Ha a rendőrség olyan esetben is mutatja magát, amikor nem kéne, az politi­kum. Erőfitogtatás. Önmutogatás. A rend őrei úgy mutassák magukat, hogy elfogadják a bűnözőket, biz­tosítják a közrendet és a polgárok biztonságát. Ma — sajnos még messze vagyunk ettől. A szocia­lista rendszerben az állampolgár félt a rendőröktől. Ma a rendőrök félnek — egyes állampolgároktól. Az az ideális, ha a polgár nem fél a rend őreitől. Ez azon­ban nem jelentheti azt, hogy — miként az EBEÉ alatt történt a Kossuth Lajos utcában — megpofozza a „hatósági személyt”, ha nem engedi át a lezárt úton. Mindig a nyugati (demokratikus) országokra hivat­kozunk. Hát igen, Bécsben alig hallani vijjogást. Török Bálint EU-tagság ezredvégen? (Folytatás a 1. oldalról) Németországnak, mint az EU soros elnökének nagykö­vete azt is hangsúlyozta, hogy az esseni döntés új fá­zist nyitott meg a teljes jogú tagságra törekvő országok és az Európai Unnió kapcsolatai­ban. Eörsi Mátyás, a Külügyi Bizottság SZDSZ-es elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az összes parlamenti párt eddig is támogatta és ezentúl is támogatja a min­denkori kormány külpolitikai irányvonalát, amelynek első számú prioritása a teljes jogú EU-tagság elnyerése. A bi­zottságban helyet foglaló el­lenzéki képviselők közül ket­ten is Jeszenszky Géza (MDF) és Rótt Nándor (KDNP) megerősítették, hogy pártjuk támogatja a koa­líciós kormány Európai Unió­val kapcsolatos elképzeléseit és törekvéseit. Hans Sondaal holland EU- nagykövét .áü ülésen ísttiertet- te kormánya Lehetőségek és problémák című, a közép-ke- let-európai országok csatlako­zásáról szóló memorandu­mát. Ez a dokumentum leszö­gezi: Hollandia kiáll a kelet- közép-európai országok, így Magyaroszág teljes jogú tag­gá válása mellett, mert az a meggyőződése, hogy e lépés Európa stabilitását szolgálja. Szent-Iványi István, a Kül­ügyminisztérium politikai ál­lamtitkára kifejtette: a ma­gyar kormány az EU-csatla- kozást többlépcsős folyamat­nak tekinti, s reméli, hogy az 1996-ban sorra kerülő kor­mányközi EU-konferencia után azonnal elkezdődhetnek a tárgyalások hazánk felvéte­léről. Kohászok figyelmeztető munkabeszüntetése • • Üres kormányígéretek Sztrájkoltak a diósgyőri kohászok. Tegnap 10-től 12 óráig szüneteltették a munkát, mert véleményük sze­rint a komrány nem követett el mindent annak érde­kében, hogy rendezze a kohászok helyzetét. A sztrájk fegyelmezett keretek között, a sztrájktörvények előírá­sainak megfelelően zajlott le. A kétórás figyelmeztető sztrájk kezdetét délelőtt 10 órakor gyári duda hangja jelezte. A Nemesacélmű­vek Kft. (DNM) délelőttös műszakot teljesítő 2900 dolgozója abbahagyta a munkát, s csak az elodázha­tatlan karbantartásokat vé­gezte el. A figyelmeztető sztrájk befejeztével Móri Lajos, a DNM Szakszervezeti Bi­zottságának titkára és Ágo­tái József, a DIMAG Szak- szervezeti Szövetségének -elnöke — a 10 sztrájkoló szakszervezeti üzemi bi­zottsági titkár jelenlétében — sajtótájékoztatót tartott. Hangsúlyozta: nem a meg­felelő ütemben halad a még a korábbi kormány ál­tal elfogadott borsodi vas- kohászati reorganizációs program végrehajtása. Az ipari minisztérium koráb­ban kinevezett szakértői ra­gaszkodnak azokhoz az el­képzelésekhez, hogy Diós­győrött ne működtessék to­vább a nagykohót, hanem helyette az ívkemencére épülő, acélhulladék alap­anyagú ellátásra rendezked­jen be a diósgyőri vaskohá­szat. A sztrájk alapja tulaj­donképpen az volt, hogy a diósgyőri érdekvédelmi szervezetek — szakértői véleményekre támaszkod­va — ragaszkodnak a fo­lyékony alapú (nagykohós) működtetéshez. Ágotái sze­rint Diósgyőrött a hulladék­vasas alapanyagellátás sok­kal többe kerülne, mint a nagykohó felújítása. A sztrájkoló tíz gyáregy­ség érdekképviselői vezető­ikkel egybehangzóan kije­lentették, hogy ha a kor­mány az ígért december 15-ei, illetve 18-ai időpon­tig nem dönt az észak-ma­gyarországi vaskohászat sorsáról, akkor a diósgyőri­ek általános sztrájkot hir­detnek. Ennek időpontjáról valamennyi dolgozó kü- lön-külön meghallgatásá­val döntenek — a sztrájk- törvénynek megfelelően. Garanciát vállaltak Véget ért a sztrájk (Folytatás az 1. oldalról) A megállapodás aláírá­sa után Kálnoki Kis Sán­dor, a MÁV Rt. elnöke úgy nyilatkozott, hogy a MÁV számára a jövő vár­hatóan még nagyon nehéz lesz, reméli azonban, hogy a kormány 1996-ban segíti és támogatja a vasút fejlesztését. A menedzs­ment személyes garancia- vállalása azt jelenti — mondta —, hogy a veze­tők bizalmat szavaztak a vasutas-társadalomnak és viszontbizalomra tartanak igényt. Ez a garanciaválla­lás véleménye szerint al­kalmas arra is, hogy a vas­utasok megbizonyosodja­nak, hogy a MÁV Rt. ve­zetése valóban korszerűvé és gazdaságosan működő­vé kívánja alakítani a MÁV-ot. Gaskó István, a VDSZSZ elnöke az érdek- képviseletek nevében el­mondta: nincsenek győzte­sek és vesztesek, mindkét fél komoly kompromisszu­mokat tett, hiszen a vas­utasok kezdetben 20 száza­lékos, inflációt követő bér­emelést követeltek, a mun­kaadó ajánlata viszont 0 százalék volt. A most ki­harcolt béremelés jövőre a vasutas dolgozók bruttó bérének 14—14,5 százalé­kos emelkedését jelenti. Szolidáris buszvezetők A BKV buszvezetői szoli­daritásuk jeleként tegnap 10 órakor öt percig a meg­állókban várakoztak a for­galomban lévő több száz járművel. Lukács Pál, a Fővárosi Autóbusz Üzemek Szak- szervezeti Szövetségének elnökhelyettese az MTI- nek elmondta, hogy isme­reteik szerint, az utasok megértéssel vették tudo­másul akciójukat. A bu­szosok szolidaritásukat az­zal is indokolták, hogy a mozdonyvezetőkhöz ha­sonlóan ők is tagjai az Au­tonóm Szakszervezeti Szövetségnek. Szorításban a magyar tanárképzés Szlovákiában Küzdve a megmaradásért Napjainkban az a furcsa helyzet állt elő, hogy lennének szép számmal olyan szlovákiai magyar diákok, akik a gimnázium befejezése után a tanítói vagy tanári pályát választanák, ám alig maradt valaki, aki oktassa őket — hangzott el tegnap a Rákóczi Szövetség sajtótájékozta­tóján. A dohányfüstmentes kórházakért Példa a Szent Jánosban Budapesten elsőként — a salgótarjáni kórház mellett országosan másodikként — a fővárosi Szent János Kór­ház csatlakozik a Ciha Hungária Kft. által meghirde­tett „Dohányfüstmentes kórház” programhoz — tájé­koztatta tegnap a sajtó képviselőit dr. Huber László or­vos-igazgató. 1989 után a nyitrai Peda­gógiai Főiskolán ötszörösé­re növekedett a magyar ta­nulók létszáma (összességé­ben lassan eléri a 700-at), a magyarul tanító előadók száma viszont a korábbinak mindössze kétszerese, jelen­tős hányaduk nyugdíj előtt áll, s nincs, aki pótolná őket. László Bélától, az em­lített főiskola docensétől tudtuk meg: elvi lehetőség nyílt a főiskolán belül a tel­jes magyar tanító- és tanár­képzés magába foglaló főis­kolai kar létrehozására, majd úgy tűnt, egy Nemzeti­ségi Kar megalakítása lesz a járható út, amely biztosíta­ná a többi néhány ezres ki­sebbségnek is az igényeik­nek megfelelő főiskolai le­hetőségeket —- ezt a terve­zetet a szlovák parlament külön határozatban támogat­ta, s 1993. február .elsején -a­Főiskola Tanácsa is jóvá­hagyta. Mindezek ellenére a Nemzetiségi Kar még ma sem működik, holott Szlo­vákiának az Európa Tanács­ba való felvétele előtt a mi­nisztérium a kar indításá­hoz 1993 júniusában 700 ezer koronát folyósított a fő­iskola számára. László Béla szerint ennek okát elsősor­ban a főiskola rektorának magatartásában kell keres­ni, de ehhez lényegesen hoz­zájárni a magyar ügyek fris­sen kinevezett rektorhelyet­tese is, akit a rektor a ma­gyar diákok és tanárok bele­egyezése nélkül nevezett ki. A Nemzetiségi Kar meg­alakításának elősegítésére öt nemzeti közösség képvi­selőiből nemrégiben előké­szítő bizottság alakult, amely többször fordult már támogatásért a szlovák mi­nisztérium- és -parlament ille­tékes bizottságaihoz, vala­mint tájékoztatta^ a fejlemé­nyekről az EBEÉ és az Eu­rópa Tanács megfelelő szer­veit. Visszapergetve az ese­ményeket László Béla hang­súlyozta, a szlovákiai ma­gyarság évtizedek óta szo­rongásban és feszültségben él, a magyar nyelvű oktatás állandó támadásnak van ki­téve, a leépítési szándék most is egyértelmű. A sajtótájékoztatón a to­vábbiakban szó volt a nyit­rai Pedagógiai Főiskola ma­gyar diákjainak a magyaror­szági részképzéséről, s a magyar kormány, illetve az alapítványok erre vonatko­zó támogatásának lehetősé­geiről. Itt mondjuk el, a be­szélgetésen jelen volt a Szlovákiából annak idején Magyarországra áttelepített Bessey László nyugalma­zott pedagógus is, aki cél­meghatározással, nyugdíjá­ból egymaga 400 ezer forin­tot gyűjtött össze és ajánlott fel az ösztöndíjalapba és nyitrai magyar diákok to­vábbképzésre.- - - - ..................... S. P. M egújuló közigazgatás A köztársasági megbízotti hi­vatalok jogutódjaként folya­matosan végzi az önkormány­zatok működésének törvé­nyességi ellenőrzését, illetve a különböző hatósági ügyek elbírálását az ország 20 köz- igazgatási hivatala. Ismere­tes: az önkormányzati válasz­tásokat követően december 12-től léptek hatályba az ön- kormányzati törvény módosí­tásai, illetve a köztársasági megbízotti hivatalok átalaku­lásával összefüggő jogszabá­lyok; Ez utóbbi szerint de­cember végéig a belügymi­nisztertől kapott egyedi meg­bízás alapján dolgoznak a hi­vatalok vezetői. Szabó Lajos, a Belügymi­nisztérium önkormányzati fő­osztályának vezetője az MTI-t tájékoztatta arról, hogy a néhány hete kiírt vezetői pá­lyázatok elbírálását követően januártól már mindenütt új ki­nevezett személyek irányítják majd a közigazgatás e rendkí­vül fontos egységeinek mun­káját. A közigazgatási hivata­lok új jogosítványa, hogy az önkormányzatok gazdálkodá­sát érintő ügyekben szükség esetén vizsgálatot kezdemé­nyezhetnek az Állami Szám­vevőszéknél. - ---- -........ M int köztudott, a hazai halálokok többségének ke­letkezésében a dohányzás alapvető szerepet játszik. A WHO által kezdeményezett és Magyarországon a Népjó­léti Minisztérium támogatá­sával indított Egészséges- kórház-mozgalomnak nem­csak az a célja, hogy az egészségügyi intézmények gyógyító tevékenység szín­helyei legyenek, hanem az is, hogy az ott dolgozók pél­dát mutassanak egészség- megőrzésből. Felmérések bizonyítják, hogy a kórházi dolgozók között ugyanakko­ra a dohányosok aránya, mint az átlagpolgárok kö­zött. Nagyon lényeges szempont tehát egy dohány­füstmentes kórház megvaló­sításában rejlő lakossági ne­velőerő. A dohányfüstmentes kór­ház-kialakítása során a bete­gek, a személyzet és a láto­gatók számára egyaránt sza­bályozzák a dohányzást. A bent fekvő betegek például csak kijelölt helyen bagóz­hatnak, így nem dohányzó társaik nem kényszerülnek arra, hogy dohányfüstöt szívjanak. A járó betegek, valamint a látogatók a kór­ház területén egyáltalán nem gyújthatnak rá. A kór­házi dolgozók szintén nem cigarettázhatnak az intéz­mény területén, bár részük­re átmenetileg kijelölnek majd olyan dohányzóhe­lyet, ahol betegek, vagy lá­togatók nem fordulnak meg. Az együttműködés kere­tében a Óiba Hungária Kft. részt vesz a dohányzásmen­tes kórház tervének kidolgo­zásában, s — többek között tájékoztatóplakátokat, szórólapokat, kiadványokat biztosít.---- T. Á.

Next

/
Oldalképek
Tartalom