Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-13 / 292. szám
14 PEST MEGYE1 HÍRLAP SPORT 1994. DECEMBER 13.. KEDD Nemzetközi szinten is megállták helyüket a gyepsízók Szokolyán a junior világbajnokságra is készülnek A magyar gyepsísport, mely mintegy tizenöt éve honosodott meg Magyarországon, egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A sportág egyik legjelentősebb hazai bázisa a szokolyai, hiszen a Pest megyei versenyzőit az országos bajnoki címek elnyerése mellett több nemzetközi sikert is elértek már. Gyurcsik Mihály, a Magyar Síszövetség gyepsíszakágának vezetője mutatta be a sportágat a kezdetektől a jövó't illető elképzelésekig. Mexikóban a labdarúgó-válogatott Győzelem nélkül Bármily meglepő is, Mexikóvárosban még sohasem lépett egymással szemben gyepre Mexikó és Magyat ország labdarúgó-válogatottja. Szerda este megteszik; kettejük hatodik hivatalos válogatott erőpróbáján a hírneves, az 1970-es és 1986-os világbajnokságokról jól ismert Aztékstadionban csap össze a két legénység. — A gyepsít kimondottan a sízők számára találta fel egy német férfi a hetvenes években — mondta Gyurcsik —, azzal a céllal, hogy a sí holtidényében is tudjanak megfelelően edzeni a versenyzők. Nálunk, Magyarországon mintegy tizenöt évvel ezelőtt kezdtek megismerkeni a rollkával, s itt is, akárcsak más .országokban a jó szintű síversenyzők próbálkoztak vele. Pár éven belül nagyon sokan igazoltak le gyepsízőnek, akik aztán már versenyeken is indulhattak. A sport gyors népszerűsödéséhez nagyban hozzájárult, hogy a válogatottak külföldre is utazhattak, amit abban az időben nem lehetett mindennapos eseménynek nevezni. Mindenesetre egy utánpótlásbázis kezdett kialakulni, ami a biztató volt a gyepsí hazai fejlődésére nézve. A gyors továbblépés érdekében rengeteget dolgozott Ap- jok Ildikó, mint a serdülő válogatott edzője. 1987-ben Koch Ágnes, SMAFC-ver- senyző elérte a magyar gyepsí legjobb • eredményét, amikor a junior-világbajnokságon második lett. Ekkor nagyszabású nemzetközi viadalnak is otthont adott Magyarország. Budapesten, a Normafánál rendezték az Európa Kupa finálét, s a helyszín kiválasztásánál az akkor még működő felvonó bizonyult döntő szempontnak... A rendszerváltás közeledtével egyre szabadabban utazhatott mindenki szerte Európában — folytatta Gyurcsik Mihály —, s ennek sajnos egyenes következménye a sportág hazai elszigetelődése lett. Mindösz- sze három egyesület, a gyöngyösi, a visegrádi és a szokolyai működött a továbbiakban. — Miként éledt fel újra a gyepsízés Magyarországon? — Tulajdonképpen Szo- kolyáról indult az újjászerveződés. Itt Szabó László irányításával nyerte vissza régi népszerűségét a szakág, s egyre több fiatal járt le edzeni, akikhez fokozatosan csapódtak hozzá a volt gyep- sízők. Végül is ez gerjesztette fel újra a sportág virágzását. Egyébként Szokolyán minden lehetőség adott volt, hiszen egy rövid, de felvonóval ellátott, jó talajú pálya állt rendelkezésre. Az elkezdett felkészülést, edzéseket természetesen versenyek követték. Az 1991-es készüléssel telt év után ’92-ben újra kiléptünk a nemzetközi porondra, ahol a junior korosztályú versenyzőinket próbáltuk ki. Világraszóló eredményeket nem értünk el, de anyagi lehetőségeinkhez képest — ami elsősorban felszereléseinkben mutatkozott meg — tisztességgel helytálltunk. A versenyeztetés emellett rengeteg tapasztalattal szolgált. Világossá vált, hogy az eredményesség érdekében sokkal jobb felszerelésekre lenne szükségünk, s ezért 1993- ban sportolóink önerőből felújíthatták kellékeiket, s nagyjából meg tudtuk közelíteni a nemzetközi normát. — Sikerült ezután értékes helyezéseket szerezni? — Igen. Női versenyzőink, a váci Vasas Virág és a szokolyai Gyurcsik Krisztina dobogón végeztek! Igaz, a fiúk nem érték el a szakág által kiírt ponthatárt, s ezért meg is kaptuk a nemzetközi bírálatot, miszerint a mieink technikailag jók, dé erőnlétileg gyengék. Az utóbbi állítást támasztja alá, hogy az év tavaszán meglehetősen későn fejezték be a sízést az élmezőnyhöz tartozó sportolók — többen síoktatói tanfolyamon vettek részt —, s ez bizony az alapozás rovására ment. —Az anyagi helyzet mellett tehát a kondíció kérdésében is lemaradásról kell beszélnünk a nyugati országokhoz képest. — Valóban, s ezért az edzőbizottság egy keményebb alapozást rendelt el 1994- re. Sikó Tamás kondicionáló edző és dr. Farkas Kálmán munkája aztán eredményesnek bizonyult. Az erőnléti problémák megoldódtak, ám felszereltségünk hiányossága változatlanul gondot jelentett. Hiába léptünk valamit előre, a nemzetközi szint is továbbhaladt, így egy állandó hátránynyal kellett szembenéznünk. Ezt azért szeretném hangsúlyozni, mert a gyepsí tulajdonképpen technikai sport is, tehát nagyon fontos az egyes eszközök minősége. Az egyesületek anyagi bázisa — mivel a fentiek ellen mindent megpróbáltak — erre az évre teljesen lecsökkent. Szerencsére a rengeteg személyes segítség mellett a Láng Autó Kft. a versenyekre való utazást, míg a San Team Kft. a viadalok rendezését támogatja nagy mértékben. Ami konkrétan a szokolyai pályát illeti, korszerűsítésre szorul, de nagy előnye a budapestivel szemben, hogy működő felvonóval rendelkezik. —A sportág történetében elértünk napjainkig. Beszéljünk egy kicsit az eredményekről! — Budapesten rendeztük augusztus végén az országos bajnokságot, ahol a gyermekkorcsoporttól a felnőttekig zajlottak futamok, s a szokolyai fiatalok nyerték a legtöbb címet. Szeptemberben a serdülő Európa Kupa finálén, melynek a szokolyai pálya adott otthont, Kovács Márk (Vác), Cseh Gábor (Szokolya), Kovács Krisztina (Vác) és Hegedűs Andrea (Vác) két második helyet szerzett. Érdekesség, hogy Gyurcsik Balázs az összetettben harmadik lett. Ha a nemzetközi viadalokat nézzük, Schieszl Konrád, váci versenyző -a Gaalban megrendezett ju- nior-vb-n tizenhetedik helyen végzett óriásműlesiklásban, a szokolyai Szabó László pedig tizenkilencedik lett a szlovákiai Európa-bajnok- ságon. Mindent összevéve idén elértük a betervezett pontlimitet. A nőknél Vasas Virág, Kékesi Hajnalka és Gyurcsik Krisztina került a 120 pont alá — ez volt ugyanis a célkitűzés —, a férfiaknál pedig a számukra előírt 60 pontot Szabó László, Olli Szabolcs és Gyurcsik Attila teljesítette. — Hogyan fest ezek után a gyep sí jövője? — Mi természetesen azt szeretnénk, ha minél több egyesület működne Magyar- országon. Jelenleg negyven igazolt versenyzővel büszkélkedhet a honi szakág, noha óriási az érdeklődés. Ez azokra a területekre is vonatkozik, ahol nincsenek igazán jó lehetőségek a gyepsízésre, mint például Szolnok. A szakvezetés egyébként mindent megtesz a sport népszerűsítése érdekében, hiszen a rolla kipróbálásához felszerelést és szakembereket biztosít bárki számára. Határt csak az említett problémák szabnak. A gyepsí nem ezreket megmozgató sport, de tömegek sportolási lehetősége. Manapság már önálló életet él, hiszen akadnak emberek, akik először gyepsízni, s sízni csak aztán tanultak meg. Továbbra is bízunk támogatóinkban, hiszen a pálya bővítése esetén 1996-ban junior-világbajnokságot is rendezhetünk, ami idegenforgalmi szempontból sem lenne közömbös. Réti József A Mészöly Kálmán szövetségi kapitány dirigálta magyaroknak lenne mit javítaniuk a mérlegen, hiszen utoljára (az volt éppen az első erőpróba a két csapat között) 1958. június 15-én, a svédországi vb-n, Sandviken városában nyert a magyar csapat. E 4-0-ás siker óta bizony egy fia győzelem sem került az évkönyvekbe! Mindössze egy döntetlen. 1977. február 22-én — egy nem túl dicső emlékezetű dél-amerikai túra keretében — 1-1-re végzett a két csapat. Solis szerzett vezetést a 8. percben, amire Törőcsik András adott választ a 36. percben. „Törő” gólja a legutolsó, amit mexikói kapus (történetesen: Reyes) magyar részről a saját hálójában látott; azóta monoton rendszerességgel három vereség jött soron. 1984. augusztus 25-én Budapesten és 1985. december 14-én Tolucában egyformán 2-0-ra diadalmaskodtak a köAz I/A sakkcsapatbajnokság hatodik fordulójában befejeződött az 1994. évi őszi forduló. A Göd—Nagykáta-mér- kőzés előtt egyperces felállással adóztak Farkas Lászlónak. Laci bácsi harminc éven át vezette a nagykátai sakkéletet, december 8-án meghalt. Temetése december 15-én, 14 órakor lesz a nagykátai temetőben. Emlékét megőrizzük! Ä MINTA-Biatorbágy csapata továbbra is biztosan menetel, növelte előnyét s az eddig megszerezhető hatvan pontból „csak” hatot vesztett el a hat fordulóban. A Gyöm- rő csapata — autójuk hibája miatt — nem érkezett meg, zép-amerikaiak, 1991. december negyedikén Leónban pedig 3-0-ra nyert Mexikó. így azután összesen az öt eddigi találkozón egy ma- gyar győzelem és egy döntetlen mellett 3 mexikói diadal szerepel a mérlegen; magyar szempontból 5-8-as gólkülönbséggel. A legutóbbi, le- óni összecsapáson Glázer Róbert megbízott szövetségi kapitányként irányította a magyar legénységet egy amolyan „vajaskenyér-túrán”. Az a mérkőzés legföljebb arról maradt nevezetes, hogy Zom- bori András, Orosz Ferenc és Hámori Ferenc újoncként bemutatkozhatott... Tizenkettedik hónap, stílszerűen a tizenkettedik idei hivatalos összecsapása elé néz a magyar futballválogatott. Emlékezetes, a korábbi tizenegy 90 perc során egyetlen győzelmet sem tudott felmutatni az együttes. A papírforma azt jelzi: szerda este sem lesz meg az annyira vágyott 1994-es „első”... így a bajnokságban először született meg a fenti eredmény. Három csapat végzett 6:4-es aránnyal. Eredmények: Ráckeve— Érd 6:4, Gödöllő—Gyömrő 7.5:0, Aszód—Dunaharaszti 4:6, Göd—Nagykáta 4:6, Dunakeszi—Tököl 7:3, MIN- TA-Biatorbágy—Vác 9:1. Az állás a hatodik forduló után: 1. MINTA-Biatorbágy 54; 2. Vác 37,4; 3. Nagykáta 37; 4. Tököl 32,5; 5. Ráckeve 32,5; 6. Dunaharaszti 31; 7. Gödöllő 30; 8. Érd 29; 9. Dunakeszi 25,5; 10—11. Aszód, Göd 18,5; 12. Gyömrő 12,5. A folytatás a 7. fordulóval 1995. február 5-én lesz. Felvételünkön a junior válogatott. (Balról) Tumbász Gergely, Fűzi György, Schieszl Konrád, Gyurcsik Attila Tehetségkutató lövészverseny is lesz Mosolyt az arcokra Idén immár harmadik alkalommal rendez jótékonysági, úgymond gyertyaggyújtó karácsonyi ünnepséget a Magyar Technikai és Tömegsportklubok Országos Szövetsége (MTTOSZ). Az elmúlt két évben is igazi, meghatott hangulatú esemény mostani lebonyolításához segítséget nyújt a Honvédség Budapesti Helyőrsége is. Horváth Gyula, az MTTOSZ ügyvezető elnöke arról szólt, hogy ajándékokkal és hangulatos műsorral látják vendégül a sanyarú sorsú gyermekeket szombaton 9 és 16 óra között a BHG-csarnokban. Várhatóan kétezer gyerkőc lehet részese a Mosolyt az arcokra, boldogságot a szívekbe című fenyőfaünnepségnek, melyre meghívták a nagycsaládokban élő gyermekeket csakúgy, mint a Magyarországon élő menekült fiatalokat is; nem beszélve a mozgáskorlátozottakról. — Szponzoraink sokat segítettek, így például „társadalmi munkában” sütnek majd meg 5000 zsömlét azért; hogy a több mint egy mázsányi virslit jó étvággyal fogyasszák el a fiatalok — mondta Horváth Gyula. — Mindamellett ezen a napon 300 nebuló vehet részt amolyan lehétségkutató jellegű lövészversenyünkön a Mexikói úti lőtéren, mert mi „figyelünk” arra is, hogy az élsportot is támogassuk. Lehetséges, egy sasszemű fiatalt felfedezhetünk ezen a napon... A gyepsí már önálló sportággá nőtte ki magát Farkas László emlékének adóztak Sakkcsapat baj nokság
