Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-12 / 291. szám

i PEST MEGYE1 HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. DECEMBER 12., HÉTFŐ 3 Emlékezés Antall Józsefre Egy évvel ezelőtt, Antall József halála után így kezdtem emlékező soraimat: „Advent a bizakodás, a reménység időszaka... Advent harmadik vasárnapjáig ez eljöven­dő és a megmaradó élet reménységében éltünk, amikor Antall József miniszterelnök eltávozott közülünk. Az ad­venti halál megcsalta reménykedő szívünket.” Egy jóval korábbi cikkemben arról írtam, hogy az egyik ház falán egy horogkeresztet pillantottam meg, mellette egy egyenlőségjelet, majd a miniszterelnök ne­vét. Mindez azt sugallta, hogy a horogkereszt, vagyis a nácizmus (amit Sztálin kívánságát szolgaian követve a baloldal fasizmusnak szokott nevezni) egyenlő Antall Józseffel. Az ilyesfajta egyszerűsítés a bolsevik korszak öröksége, amikor a megfélemlített és félrevezetett töme­gek zengték: „Sztálin a béke!” Nálunk is voltak ilyen szellemű plakátok, amelyeken azt hirdette a Demokrati­kus Charta, hogy a demokrácia egyenlő — s itt egy SZDSZ-es közéleti személyiség neve szerepelt. A cikket így fejeztem be: „A demokrácia ugyan nem egyenlő An­tall Józseffel, de nélküle most elképzelhetetlen.” Az első. idézet akkori megdöbbenésünket érzékelteti, a második pedig felvillantja, hogy milyen politikai lég­körben kellett végeznie Antall Józsefnek korszakváltó munkáját. Mert ne feledjük, nemcsak primitív faliraj­zok szerint volt a végre demokratikusan megválasztott miniszterelnök „náci” hanem a sajtószabadság hiányá­ra panaszkodó baloldali orgánumokban nemegyszer nyomdafestéket kapott az „aggodalom’! nem lesz 1994-ben demokratikus választás. A kormány erősza­kot fog alkalmazni. Gazdaságot és lelket egyaránt romboló negyvenöt év után ilyen politikai légkörben kellett Antall Józsefnek Magyarországon a függetlenség helyreállítása után, a proletárdiktatúra romjain, pluralista parlamenti de­mokráciát, jogállamot teremteni, az egész világra kiter­jedő gazdasági válság éveiben a primitív tervutasításos rendszerről áttérni a piacgazdaságra. Az első feladatot sikeresen végrehajtotta, amit fényesen bizonyít, hogy sem a halála utáni hónapokban, sem a választások so­rán semmilyen fennakadás nem volt. A szociális piac- gazdaság kiépítése terén is jelentős haladást értünk el, s ha a mai szociálliberális kormány ki tudja használni a Nyugaton tapasztalható gazdasági fellendülést, ak­kor nem válik hiábavalóvá az Antall-kormány alapozó munkája. Antall József politikai hitvallását így foglalta össze: „Én szolgálok, és addig szolgálok, amíg nemzetemnek haszna van belőle. Teszem, amíg tudom.”Gyönyörűen summázta a szolgálat mint életforma lényegét a halott miniszterelnök mellett Juhász Judit: Másoknak világít­va, magát égette el.” Egy évvel ezelőtt az adventi halál kegyetlen látogatá­sa után egyre inkább jogosnak érezzük Kohl kancellár szavait: „Nem tudom, a magyarok tudják-e, kit gyászol­nak?” Mert ma még sokan vannak, akik nem igénylik az antalli világosságot, sőt visszasírják a „nappali sötét­ség” évtizedeit. Ezek nem értékelik Antall József kor­szak- és rendszerváltó munkáját, de meggyőződésem, hogy a történelem megadja neki nemes harca jutalmá­ul az igazság koronáját. Török Bálint Segít a telefon A MÁV Rt. Budapesti Üzlet- igazgatóság tájékoztatása szerint az általános vas­utassztrájk ideje alatt közle­kedő vonatokról az alábbi te­lefonszámokon lehet érdek­lődni: 6—20 óra között: MÁV Központi Információ, bel­föld: 122-7860, nemzetközi: 142-9150, 122-4052, MÁV- inform: 133-5344. 9—17 óra között: MÁV menetjegyiroda, 122-9035. Folyamatosan: Budapest, Keleti pu. 113-6835, Buda­pest Nyugati pu. 149-0115, Budapest Déli pu. 175-6293. Budapesti Üzletigazgatóság: 133-7535, Székesfehérvár ál­lomás: (06-22)-312-293, Győr: (06-96)-313-780, Tatabánya: (06-34)-331510, Szolnok: (06-56)-372407, Cegléd: (06-53)-311024, Salgótarján: (06-32)­310- 960. Hatvan: (06-37)- 341-450, Vác: (06-27)­311- 420, Komárom állomás: (06-34)-342-456. Valószínű a sztrájk Délelőtt még tárgyalnak (Folytatás az J■ oldalról) Eszerint a MÁV 1995. janu­ár 1-jei hatállyal 6 százalé­kos alapbéremelést garan­tál, megismétli eredeti ja­vaslatát a 13. havi fizetés alapbéresítésére. További 3 százalékos keresetnöveke­dést ajánl, amelynek forrá­sa a tervet meghaladó ered­ményjavulás. Ennek felhasz­nálására azonban csak a jövő év második felében ke­rülne sor eredményjutalom formájában. A társaság a jövő évi minimális alapbért 12 500 forintban állapítja meg. Megismételte azt a ko­rábbi javaslatot is, misze­rint az étkezési hozzájáru­lást 900-ról 1200 forintra, az utazószolgálatot ellátó dolgozók napi díját pedig 110 forintra emeli. A szakszervezetek a 6 százalékon túlmenően to­vábbi 8 százalékos alapbér- emelést követelnek, s ezen Amennyiben ma délelőtt tíz óráig nem sikerül megegyezni­ük bérügyben a MÁV Rt.-vei, ma este 22 órától 36 órás sztrájkba kezd több vasutas-szakszervezet. A másfél napos munkabeszüntetés idején a kormány és a sztrájkot kilátás­ba helyező szakszervezetek megállapodása értelmében 24 óránként legalább két pár személyvonat minden vonalon közlekedik majd, a főváros és a nagyobb vidéki városok vonzáskörzetében ennél több szerelvényt is indítanak. Holnap, december 13-án, nulla órától 24 óráig 530 sze­mély, 55 belföldi teher, 3 pár posta-, 9 pár nemzetközi és 3 pár különleges (kamionok, illetve konténerek szállítására alkalmas) tehervonat közlekedik. A nemzetközi személy- szállító vonatok közül a Balkán, Dacia, Dráva, Hungária, Liszt Ferenc, Polónia, Tisza, Venezia, Wiener Walzer in­dul el ezen a napon. December 15-én nulla óra és 10 óra között 160 személy-, 20 teher-, 5 nemzetközi személyszállító (Dacia, Hungária, Dráva, Liszt Ferenc, Polónia) és 3 pár postavo­nat közlekedik. A többi nemzetközi személyszállító vonat késéssel ugyan, de a sztrájk után ugyancsak elindul. felül továbbra is ragaszkod­nak a 13. havi fizetéshez. A szakszervezetek tiltakoznak a tervezett vonalhálózat­csökkentés, továbbá a lét­számleépítés ellen. Tárgyal­ni készek olyan érdekeltsé­gi rendszer bevezetéséről, amely a gazdálkodás haté­konyságát javítja. A Vasuta­sok Független Szakszerve­zeti Szövetsége továbbra is ragaszkodik a 40 százalé­kos alapbéremeléshez. Emléktábla Nobel-díjasoknak Magyarországra látogat jövő év májusában Oláh György és Harsányi János, a két magyar tudós, akit az idén kémiai, illetve közgaz­dasági Nobel-díjjal tüntettek ki. Ezt Fiavass Miklós, a Mű­szaki és Természettudomá­nyi Egyesületek Szövetségi Kamarája elnöke jelentette be szombaton azon az em­léktábla-avatáson, amelyet Budapesten, az MTESZ Fő utcai székházának bejáratá­nál rendeztek. Az emléktáb­lát a műszaki és természettu­dományos szakembereket tö­mörítő érdekvédelmi szerve­zet a magyar származású Nobel-díjasok tiszteletére ál­lította. Az MTESZ elnöke az emléktábla-avatáson el­mondta: jelenleg 12 magyar származású Nobel-díjast tart számon a világ, és hazánk büszke lehet arra, hogy ezek az emberek, akik a tudo­mány területén kiválót alkot­tak, sohasem tagadták meg magyarságukat. Képviselők utaznak Genfibe Magyar parlamenti küldött­ség utazott tegnap Genfbe, hogy részt vegyen az EFTA Parlamenti Képvise­lők Bizottsága által szerve­zett kollokviumon. A kül­döttség tagjai: Tardos Már­ton (SZDSZ), Kádár Béla (MDF) és Baráth Magdol­na (MSZP). Az Ország- gyűlés Sajtóirodájától ka­pott információ szerint a delegáció tagjai a kelet- és közép-európai országok parlamenti képviselői szá­mára negyedik alkalom­mal megrendezett tanács­kozáson vesznek részt. Az EFTA jövőjéről — Auszt­ria, Finnország és Svédor­szág EU-csatlakozása, il­letve Norvégiának az uni­ón kívül maradása utáni helyzetéről — folytat esz­mecserét a tanácskozás résztvevőivel. Templom épül Debrecenben Római katolikus templom alapkövét helyezték el szomba­ton Debrecenben, az újkeri lakótelepen. Az egyház a váro­si önkormányzattól kapta a Borbíró téri 5100 négyzetméte­res területet, ahol 3-4 esztendő alatt szeretnék felépíteni a Szent László Római Katolikus Egyházközség templomát. A tervek szerint harangtoronnyal épülő templomban 400 ülő- és 250 állóhelyet alakítanak ki. Az alapkőletétel alkalmából tartott szertartást — a leen­dő templom helyén felállított nagyméretű fakereszt mellett — Bosák Nándor római katolikus megyés püspök és Dóczy Zsigmond domonkos rendi tartományfőnök vezette. Parlamenti napló Vita a szövetkezeti törvény módosításáról (Folytatás az 1. oldalról) Arra hívta fel a figyelmet: a fiktív számlázások ellen nem jó eszköz, ha arra köte­lezik a kisvállalkozásokat, hogy a számla kibocsátásá­tól számítva — függetlenül az ellenérték beérkezésétől — kilencvennapos határ­időn belül fizessék be az áfát. Ez a módosítás ugyan­is azokat fogja sújtani, akik a törvényes utat járják. A törvényhozás más felszóla­ló hiányában lezárta a rész­letes vitát. A fogyasztási adóró] és a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvény módosítását indítványozó javaslat részle­tes vitájában Bogárdi Zol­tán (MDF) hangoztatta: he­lyesebb volna elhagyni a fű­szerpaprika-őrlemény tíz­százalékos fogyasztási adó­ját. A kormány ezzel a mó­dosítással ugyanis nem érné el célját, ismét lábra kapna a feketekereskedelem. A részletes vita lezárása után az Országgyűlés hozzákez­dett a szövetkezeti törvény módosítását indítványozó törvényjavaslat részletes vi­tájához. Faragó Péter (MSZP) elképzelhetetlen­nek nevezte azt a — K. Csontos Miklós (FKGP) ál­tal beterjesztett —- módosí­tást, amely lehetővé tenné, hogy a kívülálló üzletrész­tulajdonosok is nyilatkozza­nak a szövetkezet szétválá­sáról. A képviselő emlékez­tetett arra, hogy a kívülálló tulajdonosokat általában úgy állítják be, mint akiket ki akarnak semmizni, pedig közülük sokan soha semmit sem vittek be a szövetkezet­be. Gyimóthy Géza (FKGP) az elhangzottakra reagálva kijelentette: nem egy olyan személyt ismer, akik az MSZMP-párttagköny vükön kívül semmit sem vittek be a szövetkezetbe, mégis töb­bet kaptak más tagoknál. K. Csontos Miklós (FKGP) fi­gyelmeztetett: nem szabad a kívülálló üzletrész-tulajdo­nosokat teljesen elzárni at­tól, hogy beleszóljanak az őket érintő ügyekbe. Hosz- szas ügyrendi vita után Gon­dos András (SZDSZ) szigo­rításokat javasolt a közgyű­lések jogosítványaiban: szorgalmazta, hogy a tagok többségének jelenlétéhez és kétharmados szavazatarány­hoz kössék az alapszabá­lyok megalkotását, illetve módosítását. Tóth Tihamér (MDF) azt sürgette, hogy a határozatképességet a meg­ismételt közgyűlésen is bi­zonyos létszámhatárhoz, ne­vezetesen a tagság egyhar- madának jelenlétéhez kap­csolják. Szorgalmazta to­vábbá, hogy az egy eszten­dőben megtartott rendes közgyűlések között ne te­gyenek különbséget a testü­let jogosítványai alapján, és ne adjanak különleges stá­tust az éves közgyűlésnek. Farkas Gabriella (MDF) tá­mogatásáról biztosította azokat a módosító indítvá­nyokat, amelyek értelmé­ben ne lehessen bizonyos igen fontos témákat a meg­ismételt közgyűlés napi­rendjére tűzni. Elek észrevett A Magyar Nemzet szombati számában Elek István elmarasztalt, mert a Magyar Fórumnak adott nyi­latkozatomban a Pest Megyei Hírlapot egyetlen nemzeti napilapként jelöltem meg. Fölemlíti még az Új Magyarországot, az Új Demokratát, az Ez a hét című lapot, amiben Elek Istvánnak persze iga­za van, ám még sincs, amiről ezekben a pillanatok­ban nem érdemes véleményt nyilvánítani, hiszen hosszasan lehetne sorolni érveket és ellenérveket. A lényeg, amiért Elek István írását megemlítem, az az, hogy köszönettel tartozunk a szerzőnek, már csak azért is, mert a magyar sajtóban a Pest Me­gyei Hírlap úgy szerepel, mintha nem is létezne, pe­dig a másik oldalon állók azt mondják, hogy ők szí­vesen vitatkoznának, ha innen vitára érdemes írá­sok látnának napvilágot. Ennek ellenére elengedik a fülük mellett Sándor András, Fekete Gyula, Be­nedek István, Lovas István, Török Bálint, Fábián Gyula mondatait, ami egyértelműen arra a strucc­politikára utal, amely általában nem szokott ered­ményre vezetni. Elek István is egy tán vitatható ki­jelentésünket vette nagyító alá, de legalább nagyí­tó alá vette. (Igaz, ő sem a Pest Megyei Hírlap, ha­nem a Magyar Fórum alapján tette.) Bízunk ben­ne, hogy ennek ellenére a sajtóban dolgozó újság­írók zöme elolvasta például azt a nyilatkozatot, amelyet lapunknak adott Kosa Ferenc, a Magyar Szocialista Párt elnökségi tagja, aki részletesen ki­fejthette a médiáról alkotott véleményét. De ahogy Neumann Ernő temesvári főrabbi vagy Bőd Péter Ákos nyilatkozata süket fülekre talált a magyar sajtóban, ugyanúgy az említett publicisták is csak mondják a magukét, mindenféle visszajelzés nél­kül, ami persze bennünket nem keserít el, hiszen lássuk be, május 8-án éjszaka nem gondoltuk vol­na, hogy decemberben még írhatunk. Elek István­nak ajánlom lapunkat, s kérem, nézze át az emlí­tett publicisztikáit és nyilatkozatait, hátha ennek alapján velünk kapcsolatban nem ilyen alig-alig mérhető gondolatai támadnak, hanem olyan témát talál, amellyel vitatkozhat, akár a nemzeti Magyar Nemzetben, akár a mi nemzeti lapunkban. (Vödrös)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom