Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-10 / 290. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. DECEMBER 10., SZOMBAT Megkérdeztük Mennyire szabad a szabad ár? Jó néhány éve már, hogy először csak néhány árucikk, mostanra pedig szinte minden kikerült a rögzített árú termékek köréből a szabadárasok közé. Nemrég egy olvasónk keresett meg bennünket, s azt vetette fel, hogyan létezhet az, hogy egy gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményért — a Vition nevű porért — az egyik gyógyszertárban 208 forintot kérnek, míg a másikban 450 forintért árusítják? — Nem tisztességtelen dolog kétszeres áron, azaz több mint százszázalékos haszonnal eladni valamit, ami ráadásul főleg az idős emberek számára fontos, elsősorban ők vásárolják? — kérdeztük Radó Károlytól, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség tanácsosától. — Évek óta igyekszünk felhívni a vásárlók figyelmét arra — válaszolta —, hogy az árak között kereskedelmi egységektől függően óriási különbségek lehetnek. Létezik a tisztességtelen piaci magatartás fogalma, de erről akkor beszélhetnénk, ha a cikket csak a monopolforgalmazótól lehetne beszerezni, s ő ezzel a helyzettel visszaélve állapítana meg irreálisan magas árat. Ezt a terméket minden gyógyszer- tár forgalmazza, így a vásárlóknak módjukban áll azt a helyet megkeresni, ahol a legolcsóbban juthatnak hozzá a Vitionhoz. Ez egyébként egy csekély mértékű árdifferencia, nagyobb értékű termékeknél ennél lényegesen nagyobb, sok ezer forintos különbségek is vannak. Mostanában a vásárláshoz előzetes tájékozódás szükséges, egy-egy nagymértékű beszerzés többnapos utánjárást is igényel. Egyre többen figyelik a piaci ismertetőket, ezek jól tájékoztatják a vásárlókat, és sokan távolabbra is elutaznak a kedvezőbb vásárlási lehetőség kedvéért. A szabad ár azt jelenti, hogy a kereskedő maga alakítja ki az árat. Elvileg kérhet tízszer annyit is, mint a másik kereskedő, de ezzel csak azt éri el, hogy elveszíti a vevőit. P. M. Tiltakozik a munkaadói oldal Az Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldal közleményt juttatott el szerkesztőségünkbe. „Az Érdekegyeztető Tanács munkaadói mélyen elítélik azt az eljárást, amelynek következményeként a Munkaügyi Minisztérium az érdekegyeztetés kialakult rendszerét és az ÉT-ben született megállapodásokat súlyosan sértve, a szociális partnerek tudta nélkül előterjesztést nyújtott be a parlamentnek a foglalkoztatási törvény módosítására. Ez az eljárás nem kis mértékben veszélyezteti a társadalmi-gazdasági megállapodás megkötését is. Mindezek alapján a munkaadói oldal határozottan kéri a kormányt, hogy a nevezett előterjesztést vonja vissza, és az eredeti megállapodások szerint, a tárgyalások lefolytatása után, a szociális partnerek által elfogadott változatot terjesz- sze elő.” (OS) Felelősség az árvákért, özvegyekért A gyerekeknek felejteniük kell (Folytatás az 1. oldalról) Beszélgettem az ünnepségen Dósa Ferenccel, aki öccsével, Zoltánnal együtt három kisiskolás testvérét kísérte az ünnepségre. A két fivér tűzoltó, s az volt az édesapjuk is harmincöt esztendeig. Hirtelen halt meg, ötvenkét esztendős korában, infarktusban. Ez a munka annyi stresz- szel jár együtt, hogy sajnos a tűzoltók gyakran meg sem érik az egyébként leszállított nyugdíjkorhatárt. Ám úgy látszik, ennek tudata és a közismerten alacsony keresetek sem tartották vissza a két fiatalembert attól, hogy édesapjuk hivatását válasszák. Sőt, Dósa Ferenc még önkéntes tűzoltóként is dolgozik a lakóhelyén, Zsámbékon. Monoiról érkezett az ünnepségre Zöld Mihályné két gyermekével: Norbert- tel és Barbarával. A kislány óvodás, bátyja pedig hetedik osztályba jár, és legjobban a gépek érdeklik. A fiatalasszony egyik monori óvodában dolgozik. Egy éve maradt özvegyen, rendőr volt a férje. — Most nem akarok arról beszélni, hogy mi történt vele — mondta —, majd egyszer máskor, ha találkozunk. A gyerekeknek felejteniük kell... Sok asszony szemében, arcán láttam a nehezen titkolható szomorúságot, A gyerekek azonban vidámak voltak, az ő életüket nem árnyékolhatja be a gyász. (ga. j.) Zárórendezvény Kaposváron Véget ért a családév Az idei rendezvények sokszínűségéhez, tartalmasságához méltó módon búcsúztatják el ma, Kaposváron az 1994-es nemzetközi családévet. Az ENSZ által meghirdetett elképzeléseknek megfelelően Magyarországon számtalanul sok helyi, nemzeti, regionális program kapcsolódott a családévhez. S bár mind a mai napig — s feltehetően még hosszú ideig — vitatkoznak a szakemberek, a nemzetközi családév érintettjei azon, jól osztották-e el a rendezvényekre szánt pénzt. Nem költöttek-e a szervezők túl sokat az önreklámra (míg a programok tartalmi megsegítésére kevesebb jutott), illetve kivette-e részét minden érintett csoport, figyelembe vehető helyszín a nemzetközinemzeti elképzelések megvalósításából. — Nos, mindezek mellett, legalábbis a Népjóléti Minisztériumban felállított családév titkárságán így összegeztek, a sokféle rendezvény összességében eredményesen képviselte azt az alapelvet: mely szerint a családra mindenkinek szüksége van, a család mindenkire számít. Az egy esztendő alatt találkozhattak egymással a hazai családsegító'k, a gazdaasszonyképző intézmények vezetői, az unokák és a nagyszülők is szervezett formában, az időskorúak házi gondozási rendszerében dolgozó szakemberek, a vállalkozó családok, a védőnők s a több gyermeket nevelő apák, anyák. Nemzetközi méretű programokon is bemutatkozhattak a hazai családpolitikusaink: Budapesten például eredményesen zárult a családterápiás világkonferencia, hasonlóan hasznosnak ítélték a résztvevők a kisgyermekek napköziotthonos ellátásában felmerülő szociálpolitikai és társadalmi igények feltérképezéséről tartott nemzetközi fórumot, az „együtt az egészséges családért” címet viselő nemzetközi konferenciát, a hasonló méretű pszichodrá- ma és családdinamikai tanácskozást. Az idei családév egyik legsikeresebb s leghangulatosabb rendezvényének éppen szűkebb hazánk, Gödöllő adott helyet: itt tartották nyáron a nemzetközi nagycsaládos találkozót. Ezeken kívül számtalan alkalom kínálkozott még ebben az évben arra, hogy például a helyi kulturális kincsek, a nemzeti hagyományok bemutatásán keresztül terjesszék a családév eszméjét a résztvevők. Nem utolsósorban megszámlálhatatlanul sok kiadvány őrzi meg hosszú távon is ennek az esztendőnek a fő mondanivalóját. Az 1994-es szakmai év zárórendezvényét — egy egyhetes eseménysorozat végén — ma tartják Kaposváron. Az egésznapos programban tudományos tanácskozás, családi sportvetélkedő, gyermekjátszó és gálaest is szerepel. Közben a rendezvények látogatói folyamatosan megtekinthetik a családév alkalmával meghirdetett rajzkiállítás díjazott alkotásait, amelyet a jövő héten is felkereshetnek az érdeklődők. (maliár) Érdemi ajánlatra várnak a vasutasok A vasúton működő reprezentatív szakszervezetek — Vasutasok Szakszervezete, Mozdonyvezetők Szakszervezete, Vasúti Dolgozók Szabad Szak- szervezete — kinyilvánítják sajnálkozásukat amiatt, hogy az eredményesen megtartott figyelmeztetősztrájk ellenére a tulajdonos a továbbiakban sem kíván a bértárgyalásokban részt venni. A közlekedési miniszter által megkeresésünkre küldött — kormányülést követő — írásos tájékoztatás csupán megismétli az eddigi javaslatot, és a vasutasság figyelmébe ajánlja az őket megosztani akaró bérfejlesztés elfogadásának mérlegelését. A szakszervezetek továbbra is hajlandók a tárgyalásra, de nem értik, hogy a tulajdonos, illetve a MÁV menedzsmentje miért nem kíváncsi arra, hogy az érdekvédelmi szervezetek által tett kompromisszumos javaslat — visszalépés az infláció mértékét követő bér- fejlesztéstől — milyen konkrét mértéket takar. Kompromisszum csak úgy jöhet létre, ha mindkét fél elmozdul az eddig képviselt álláspontjáról és érdemi tárgyalásokat folytat. Ä vasutas-szakszervezeti központokba érkező szolidaritási táviratok jelentős részéből a sztrájk tevőleges támogatásának szándéka is megnyilvánul, amely széles körű társadalmi szolidaritást jelent. (OS) Betlehemi jászolok országos kiállítása Vajdasági magyarok is pályáztak (Folytatás az 1. oldalról) Az Iposz Országos Kisipari Kézműves Tanácsa (OKKT), a XI. kerületi ön- kormányzat és a budai ciszterci Szent Imre-plébánia támogatásával, a József Attila Gimnáziummal együttműködve hirdette meg „Betlehemi jászol” címmel az országos nyilvános pályázatot hivatásos alkotók és amatőrök részére. A pályázat céljául a Schwarcz Elemér ciszterci szerzetes professzor által az 1940-es években kezdeményezett betlehemkészítő mozgalom hagyományainak felelevenítését jelölték meg. Mintegy kilencvenen jelentkeztek közel százhúsz művel. A hivatásos pályázók között kézművesek, népművészek, iparművészek, a tv bábtervezője; az amatőrök között diákok, óvónők, nyugdíjasok, a Fóti Gyermekváros, az Értelmi Fogyatékosok Árpádházi Szent Margit Napközi Otthona, a HM kalocsai helyőrségének klubja s a Vajdaságban élő magyar amatőr művészek is megtalálhatók voltak. A beérkezett alkotások közül a zsűri több mint száz pályaművet minősített kiállításra alkalmasnak. A kiállítást tegnap délután nyitották meg a József Attila Gimnáziumban és a Szent Imre-temp- lomban a Kaláka együttes és a Bárdos Lajos Általános Iskola tanulóinak közreműködésével. A betlehemi jászolok a gimnáziumban december 21-ig, a templomban pedig 1995. január 8-ig tekinthetők meg. (varga) Több adat, lassúbb feldolgozás Holnap választ az ország (Folytatás az 1. oldalról) A tízezernél kevesebb lakosú településeken úgynevezett kislistás szavazólapokat kapnak a választók, amelyen minden jelölt szerepel, s közülük annyit kell bejelölni, ahány tagú a helyi képviselő-testület. A tízezresnél nagyobb lélekszámú településeken vegyes választás lesz, ami azt jelenti, hogy a mandátumok hatvan százalékát az egyéni választókerületek jelöltjeire adott szavazatokkal osztják el, de a töredékszavazatokat is összesítik, s ebben a listás rendszerben dől el a mandátumok negyven százalékának sorsa. Ebből adódik, hogy a győztesek nagyobb számban jutnak be, de azoknak a szervezeteknek is van esélyük a képviselő-testületi részvételre, amelyek egyéni jelöltjeik útján nem kerültek be. A négy évvel ezelőtti választáshoz képest újdonság, hogy most a megyei közgyűlés tagjait is közvetlenül választja a lakosság. Külön listára szavaznak a tízezer alatti és a tízezer feletti lélekszámú települések lakói. Ennél a szavazásnál kimondottan a párt- elvűség érvényesül, s amelyik párt a szavazatoknak legalább 4 százalékát nem szerzi meg, nem részesülhet a megyei közgyűlési mandátumokból. A szavazatszámlálás után a települések eredményei 148 helyre futnak be, ezekről a helyekről számítógépes rendszeren keresztül adják tovább az adatokat a megyékhez, s ők küldik tovább — ugyancsak számítógépes rendszeren át — az Országos Választási Bizottsághoz. Az eredmények összesítése minden bizonnyal lassabban megy majd végbe, mint a májusi parlamenti választások alkalmával, hiszen most lényegesen több adatot kell kezelni. P. M. Konferencia a kisvállalkozásokról Pénzt nem ígérnek A kisvállalkozásokkal kapcsolatos egységes politika kialakítását kívánta szolgálni az a nemrégiben véget ért budapesti konferencia, amely az Európai Unió PHARE-programja és a Magyar Vállalkozás- fejlesztési Alapítvány ösz- szefogásával jött létre. Az erről szóló sajtótájékoztatón Kovács András, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke elmondta: a tanácskozás egyik legfőbb megállapítása, hogy nem tartható már fenn hitelből a magyar gazdaság, a vállalkozások elindításához egyre több tőke kell. Szirmai Péter, a VOSZ alelnöke a vállalkozások képzéssel, tanáccsal való segítésének terén elért eredményeket méltatta. Gulácsi Gábor, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára rámutatott: a konferencia azon célját, hogy a kormány kötelezettségét érjék el a kis- és középvállalkozások támogatása terén, csak részben érte el. Pénzt ugyanis továbbra sem tudnak ígérni. A bonyolult jogszabályok és a gyenge információáramlás ellenére azonban könnyíteni akarnak a vállalkozók helyzetén, és arra is törekednek, hogy a privatizáció a jövőben az eddiginél nagyobb lehetőséget adjon a hazai vállalkozások bővüléséhez. (nánási)