Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-09 / 289. szám

_l PEST MEGYE1 HÍRLAP VÁLASZTÁS 1994. DECEMBER 9., PÉNTEK 7 Függetlenek-e a független jelöltek? A kastély jövője meghatározza a városét is Változást akarnak Leányfalun A Duna egyik gyöngyszeme Leányfalu, amelynek lakos­sága nyáron megsokszorozó­dik. Az országszerte ismert üdülőhely stagnál, mondják sokan a helyiek közül. Kell egy új dinamikus polgármes­ter. Ezért is indul a 48 éves Bene Kálmán vállalkozó, a Hazáért Érdemkereszt tulaj­donosa, akit — csapatával együtt az FKGP, a MIÉP és a KDNP támogat. — Mi volt a jelenlegi ön­kormányzat vezetésének a hi­bája ? — A tespedtség. Elég volt az elmúlt négy év terméket­len vitáiból. Mi tenni aka­runk. Azzal a feltétellel vál­laltam el a jelöltséget, hogy képviselőtársaim tettrekész emberek legyenek. Ez sike­rült. Hátterük — amit eddig tettek a faluért — a garan­cia. Programunk legfonto­sabb pontja: a közbiztonság megszervezése, a vállalko­zók összefogása a falu haté­kony fejlesztésére, munka­helyteremtés fiataloknak, az iskola tomateremgondjainak megoldása, a község tisztán­tartása, szépítése, a Duna- part rendezése a sétány meg­építésével együtt. Szeret­nénk még bevezetni a gázt, gyermekparkot létesíteni, modernizálni az éttermeket, csónakkikötőt építeni. Be kell fejezni a telefon, a csa­torna és az utak építését. Tá­mogatni kellene a fiatalok la­kásépítését. Szükség lenne nyárra egy zenés, táncos sör­sátorra és egyéb szórakozó­helyekre, ahol fiatalok és öregek is megtalálják a he­lyüket, természetesen vállal­kozói alapon. Az önkor­mányzatnak pedig a helyi vállalkozókat támogatni, se­gíteni kellene, nem pedig akadályoznia a munkájukat. — Eddig ezt nem sikerült megvalósítani? — Nem, holott az elmúlt négy év az önkormányzatok aranykora volt, noha ők pa­naszkodtak a legtöbbet, per­sze politikai okokból. Az ön- kormányzat nálunk más fal­vakhoz viszonyítva igen gyenge eredményeket tudott felmutatni. Ezt a lakosság többsége tudja és ezért akar változást a falu vezetésében. Méghozzá pártállástól füg­getlenül. — A polgármesterjelöltek Bene Kálmán: ígéreteink azon a realitáson alapul­nak, hogy nehéz évek előtt állunk közül hányán indulnak párt­támogatással? — Hát ez az! Rajtam és 12 tagú csapatomon kívül a többi hat polgármesterjelölt és a fennmaradó 15 képvise­lőjelölt a „függetlenség” hangzatos jelszava mögé bújt. Hadd mutassak be egy ilyen „független” jelöltet. Itt van például egy volt BM-ez- redes, aki karhatalmista volt és még mindig nem számolt el a múltjával. Jellemző, hogy az egyik gyűlésen ez az úr kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy volt-e karhatalmista. Most hármas jelszava van: „Türelem, tisz­tesség és teljesítmény”. Hát _ ilyen ma Magyarországon egy független jelölt. — Milyen esélyekkel in­dul ön? — Nem tudom, hogy a vá­lasztók tudatában vannak-e annak, hogy a mi ígéreteink azon a realitáson alapulnak, hogy nehéz évek előtt ál­lunk. Elsősorban a rászorul­tak segélyezésével kell tö­rődnünk és csak utána — ha jobb idők jönnek — lehet a fejlesztéseket megvalósíta­ni. Azt hiszem a választók hat hónap alatt megláthat­ták, mi a különbség a volt kommunisták ígérgetései és a valóság között. Úgy ér­zem, hogy Leányfalun azok, akik az 1300 szavazó közül ismernek, a megfelelő név mellé írják az X-et, akik pe­dig nem, azoknak elegendő garancia az a 12 képviselője­lölt, aki a jelöltségre felkért és abban támogat. L. I. Bátovszki György folyamatosságot ígér Csömörön nincsenek félmegoldások B i?] Könnyű, s egyben nehéz helyzetben is van az a je- jy lenlegi polgármester, aki jelöltette magát az elkö- Fj vetkező négy esztendőre. Hiszen az elmúlt éveken ^ végzett munkája egyszerre esik jó és rossz érte­lemben latba akkor, amikor programja felett vitatkozni kezdenek az emberek. A rajta álló vagy a tőle függetlenül bekövetkezett ügyeket ki-ki a maga szája íze szerint ítéli meg. Úgy tetszik nincs kedvezőtlen helyzetben Bátovszki György, Csömör jelenlegi, s egyben a helyi demokrata kör által támogatott pályázó polgármestere. Mivel ars po­eticája, hogy nem szereti a félmegoldásokat, az elmúlt négy esztendőben — nem utolsósorban hihetetlen munka­bírása és ügyszeretete eredményeképpen — Csömörön megfontolt döntések születtek. Iskolaavátásra hívott Bá­tovszki György: a helyi Má­tyás Király Általános Iskola tetőterét építtette be az önkor­mányzat — állami támoga­tást is igénybe véve — an­nak érdekében, hogy a szé­pen gyarapodó helyi iskolás korú ifjúság újabb hat tanter­met és két szakosztályt ve­hessen birtokba. — Nem is hiszi el, micso­da harc megy a gyermekek között azért, ki kerüljön ezek­be a szép, világos, tetszetős termekbe — mutat körbe az elkészült munkán a polgár- mester. — Az iskola a kicsi­ket szeretné felhozni a tető­térbe, míg a nagyok már je­lezték: nem hagyják ezt any- nyiba. Nos, majd helyi szin­ten eldől ez a „harc”: van még néhány hét, amikorra végleg levonulnak az építés helyszínéről a munkások. Talán nem véletlen, hogy a december 11-ei választá­sok előtt, a fenti program mellett egy szennyvíztisztító telep átadására invitál a pol­gármester. Külön kihangsú­lyozza telefonbeszélgeté­sünkkor: az esemény nem kapcsolódik valamiféle cél­lal az önkormányzati válasz­tásokhoz. — Csupán így kö­vetkezik időben egymás után a dolog — mondja, mintegy mentegetőzve. Neki is, mint sok polgármester társának, főként azoknak, akik újólag is jelöltették magukat, min­den eddigi lépését górcső alá vették a településeken. Bá­tovszki Györgynek nem kell szégyenkeznie: olyan nagy lépést tett előre a XX. század­ban, s képletesen Európában, az európai településszerkezet irányába e fővároshoz közel fekvő nagyközség, mely egyértelműen a megfontolt döntéseknek, a félmegoldáso­kat kerülő' munkának az ered­ménye. — Három vesszőparipám van 1990-es polgármesteri ki­nevezésem óta: az első a tu­lajdon szentsége. Ennek tisz­teletét, a jogos tulajdonok visszaadásának vágyát való­színűleg a szülői házból ho­zott indíttatásnak, nevelteté­semnek köszönhetem. Az egészséges, rendezett körül­mények közötti emberi élet iránti tisztelete vezérelt máso­dik alapelvem megfogalma­zására. Azt tűztem ki célul, amikor elfoglaltam a csömö­ri polgármesteri széket, hogy minden erőmmel azon le­szek: alakítsuk ki a helybéli­ek örömére, elégedettségére a lehető' legteljesebb körű inf­rastruktúrát. Nos, nem érzek hiányt ezen a téren: mind az egészséges ivóvíz, mind a biztonságos áramszolgálta­tás, a gáz- és a csatornaháló­zat kialakítása, de még a kö­zeljövőben megszólaló tele­fonok is jelzik, igyekeztünk mindig megfontolt s erőnk­höz mért döntéseket hozni. Hasonlóan tudásunk, lehető­ségeink legjavát adtuk a he­lyi oktatási, kulturális, sportélet fellendítése érdeké­ben. Utóbbi a harmadik „vesz- szőparipám” volt és maradt. A négy évvel ezelőtt meg­kezdett folyamat immár a vé­géhez érkezik Csömörön. A már említett nagy beruházá­sok mellett olyan fontos lépé­sek megtételére is maradt ide­je a testületnek, melyek a he­lyi lakosság életkörülménye­it javítják, szokásaikat, ha­gyományaikat hivatottak megőrizni, s általuk a telepü­lési közélet mozgatását sike­rült elérni. Ilyenek a négy esztendő alatt hagyománnyá vált Csömöri ó'sz vagy falu­napok rendezvénysorozatai; s az előbbiekre pedig jó pél­da az idó'sek napközi ottho­na, a testület által megtámo­gatott, de a következő önkor­mányzatra tartozó ökumeni­kus szeretetotthon terve. Ezt a sort tovább gazdagítja a he­lyi egészségügyi szolgálat bő­vítése, a gyermekorvos sze­mélyéről, s a rendelőről szü­letett megalapozott döntés. — Természetesen a vázolt feladatok nagy része nem va­lósulhatott meg teljességé­ben az elmúlt négy esztendő­ben. Több olyan áthúzódó tennivalónk van, melyeket gond nélkül fel tudok vállal­ni megválasztásom esetén. Miért? Egyrészről a már em­lített megfontolt döntések bir­tokában mondom ezt. Más­részről amiatt, hogy rendben vannak Csömör pénzügyei. Egyértelműen megalapozot­tak tehát a jövőbeni elképze­Bátovszki György: Olyan helyzetet szeretnék teremte­ni Csömörön, hogy az itte­niek jól érezzék magukat a településen Krekács Róbert felvétele léseink. Amiben meg kell erősíteni szerepünket, az a helyi lakosság szemléletének alakítása. A jelenleginél is jobban kell támogatni a tulaj­donosi magatartást, ki kell aknázni az emberekben rej­lő, s másoknak hasznot hozó belső tartalékokat. Olyan helyzetet szeretnénk teremte­ni Csömöröm, hogy az itteni­ek jól érezzék magukat a tele­pülésen. Mallár Éva Megfizethető lakbéreket # Talán nem téved na­gyot e sorok írója, ha úgy látja, Gödöl­lőn az önkormány­zás első négy éve után lénye­gesen eltérő programot egyik párt sem fogalmazott meg. Az SZDSZ és a Fidesz koalí­ciójának jelszava: Válassza érdekeit! A Lokálpatrióta klub — melyet az MDF, a KDNP és az FKGP is támo­gat — nemcsak a helyi érde­kekre, hanem értékekre is épít. Az MSZP tiszta, nyu­godt kisvárost kíván. Ruda Győző' szabaddemokataképvi- selő-jelölt a városfejlesztés­ről szólva a minap úgy fogal­mazott, hogy nem dicsérhető eléggé az elmúlt négy év erő­feszítése, amennyiben meg kívánta fordítani Gödöllő egyoldalú, központosított fej­lesztési irányvonalát. Papp Zoltán szocialista polgármes­terjelölt amikor szoros szö­vetséget hirdetett a vállalko­zókkal, egyebek mellett gya­korlatilag az önkormányzat által kidolgozott kereskedel­mi központ tervét „vállalta fel” a máriabesnyői városré­szen. Gémest György polgármes­terrel, s a Lokálpatrióta klub polgármesterjelöltjével a fen­tiek ismeretében először két különbözőségről beszélget­tem. — A polgármesterjelöltek fórumán ön azt kérdezte Papp Zoltántól, hogy mi volt a rossz az önkormányzat szo­ciálpolitikájában. Jelölttársa a szociálpolitikát jónak ítél­te, de az önkormányzati tulaj­doni lakások értékesítésében hiányolta a szociális érzé­kenységet. — A lakások értékesítését nem tekintettük szociális kér­désnek. Ma is úgy gondo­lom, hogy akiknek a kedvező feltételek mellett sincsen pén­zük a megvásárlásra, azokat nem szabad olyan döntésbe belehajszolni, ami miatt ké­sőbb a fenntartási, felújítási költségeket nem tudják fedez­ni. Az önkormányzat felada­ta az, hogy korrekt lakbére­ket állapítson meg. A város­nak az az érdeke, hogy a laká­sértékesítésből minél több be­vételhez jusson, hiszen abból kell újabb lakásokat építenie, felújítania — ezt törvény úja elő. Arról sem szabad elfeled­kezni, hogy a lakásállomány az egész város vagyona, sor­sával a 28 ezer gödöllőinek kell elszámolnunk. — Az önkormányzat a Grassalkovich-kastély felújí­tása és hasznosítása érdeké­ben közhasznú társaságot ho­zott létre a környezetvédelmi minisztériummal, valamint a kastélyalapítvánnyal közö­sen. A több mint 1,1 milliárd alaptőkéjű társaságban a vá­ros egyharmados tulajdon- részt szerzett; tárgyi vagyon­ként 320 millió forint értékű ingatlant ajánlott fel. Alapjá­ban ezt a döntést sem kérdő­jelezték meg — a független je­lölt, Nagyhajú Béla kivételé­vel —, de a mértékéről meg­oszlanak a vélemények. — A kastély jövőjétől a vá­ros lakóinak kenyere függ­het. A közhasznú társaság fel­gyorsíthatja a felújítást és hasznosítást. A város által fel­ajánlott testőrlaktanyára a tár­saságnak eleve közel 140 mil­liót kell költenie — erre egye­dül sosem lett volna pén­zünk. A további ingatlano­kon pedig bevásárlóközpont és szálloda épülhet, újabb vál­lalkozásokat vonzóan. Egyéb­ként nem igaz, hogy tízmilli­ókkal a zsebükben járják Gö­döllőt a befektetni kívánko- zók. Az is nagy eredmény, hogy több forduló után 32 millió forintért akadt vevő a Kossuth Lajos utcai kereske­delmi célokra kijelölt terület­re. Elmondhatom ugyanak­kor, hogy a vagyongazdálko­dás eredményeképpen több, nagy értékű ingatlan került kedvezményesen a városhoz. — A másik tűzben tartott vas a négy évben az önkor­mányzati szervezésű, külföldi tőkebefektetésre építő tele­fonfejlesztés volt. A magasra tett lécet eddig nem sikerült átugrani. Az említett fóru­mon ön minderről mégis úgy beszélt, hogy egyszer sikerül­ni fog. — Mindenki tudja, hogy a telefonfejlesztés nem önkor­mányzati feladat. Mégis vál­lalnia kellett országosan több száz polgármesternek ezt a munkát is. De marad­Gémesi György: több nagy értékű ingatlan került ked­vezményesen a városhoz Erdősi Agnes felvétele junk Gödöllőn és térségénél! Ha nem lépünk 1991-ben, a Matáv tíz év múlva fejlesz­tett volna. Ma mind az elő­ször jelentkező, majd ígérete­it nem teljesítő, most ismét a ringbe álló izraeli, mind a francia befektető tőkéje ga­rantált. Lotz Károly minisz­ter dönti el, melyik versengő fél felel meg a jogi feltételek­nek. Aki Gödöllőn és a többi érintett településen a 15 ezer forintot befizette, az annyiért kap telefont, ha másfél éves késedelemmel is. Talán meg­nyugtathatja a kedélyeket, hogy a gödöllői posta tetőte­rében elhelyezendő telefon- központ részegységeit már szállítják. A Matáv a tárgya­lások folyamán korábban fel­ajánlotta, hogy két év alatt 1500 vonalat épít ki a város­ban előfizetőnként 40 ezer forintért. De hát tudjuk, hogy Gödöllőn négyezren várnak telefonra, egyébként sem hagyhatjuk cserben 39 partnertelepülésünket. B. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom