Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-08 / 288. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP VÁLASZTÁS 1994. DECEMBER 8., CSÜTÖRTÖK Nem vezet sehová az acsarkodás Az egységes Gödért indul harcba A 15 ezres lélekszámú nagyközségben Gödön, megközelítőleg 800 vállalkozó van. Ez nem kevés, ha arról sem feledkezünk meg, hogy a legtöbben családtagjaik, barátaik közreműködésével tartják fenn vállalkozásaikat, munkát adva számtalan helyi és környékbeli embernek. Mindezeket Szegedi Sándortól tudtam meg, aki a Gödi Vállalkozók Egyesülete és a Gödi Környezetvédők Egyesülete támogatásával indul a december 11-én sorra kerülő választásokon a polgármesteri székért. A 41 esztendős növény - termesztési szakember, aki húsz éve él Gödön, s csaknem ennyi időt töltött el a mezőgazdaságban, maga is öt esztendeje egyéni vállalkozó. — A kereskedelem, a tartósítás és a savanyítás területén dolgozom, s bizony az elmúlt évek során rengeteg emberrel megismerkedtem, akik őszintén feltárták helyi sérelmeiket, problémáikat. Ezzel csak azt szeretném jelezni, a programunk összeállításakor a személyes tapasztalataim is fontos alkotóelemek voltak. Az egységes Gödért indulok harcba ezen a választáson — mondja a polgármesterjelölt. — S ezt hogyan képzeli a gyakorlatban? — Amikor csak tehetem, mindenkor ott voltam az önkormányzat ülésein, áttanulmányoztam az elmúlt négy esztendő üléseinek jegyzőkönyvét. Azt gondolom: nem volt véletlen, hogy az elmúlt négy esztendőben ' Gödön háromszor változott a polgár- mester személye. Nem szabad egyfajta görcsös politizálást végezni a hivatalban, sokkal inkább a lehetőségekből adódó gazdálkodást kellene megvalósítani. Nekem ez a célom.-— És mire számíthatnak megválasztása esetén a helyi polgárok? Szegedi Sándor: Az elúszott milliókat vissza kell perelni — Azzal, úgy gondolom, mindenki egyetért, hogy tennivaló bőven maradt. A település alsó és felső részének először is egyformán kell fejlődnie, ez sok helyi feszültséget felold. Új munkahelyek létrehozását tervezzük, az üdülőjelleg megőrzését, az idegenforgalom fellendítését a meleg vizű strandra építve. A dunai szakaszunk 8 kilométer hosszú, itt a vízi sportok támogatásán túl a partszakasz régi hangulatának megteremtését szeretném elérni.-—Mi lesz az első dolga, ha a helyiek önre voksolnak? — Egy községi helyzetkép kialakítása, ami alapul szolgálna a munkámhoz. Mivel meggyőződésem, hogy a jövőben a csiszolt elmékre lehet csak igazából építeni, az egyházakkal való kapcsolat erősítése, a vallásos oktatás és nevelés is nagy hangsúlyt kapna. A telefonügy sokaknak okoz bosz- szúságot, amelyet minél előbb meg kell oldani. Az elúszott milliókat vissza kell perelni a község számára, s más beruházóval, de be kell fejezni ezt a munkát. Nagyon sok a teendő Gödön, de eredményeket csak határozottsággal érhetünk el. Nekem célom, hogy jó kapcsolat alakuljon ki valamennyi helyi párt között, mert az a település előmenetelét szolgálja. Az állandó acsarkodás — mint ezt a kampány során is tapasztalhattam liberális irányból — sehová sem vezet. Gödön hatan pályáznak a polgármesteri székre, vasárnap majd elválik, hogy az itt élő emberek kiben bíznak, s milyen jövőt akarnak önmaguknak. Zökkenők nélkül működjön a város Visszaszerezték a kórházat Berta László 1946 óta él Nagykőrösi sön. Kétéves volt, amikor a városba költöztek, édesapja tüdőgyógyász főorvosként tevékenykedett a tüdőgondozóban. Itt nőtt fel, itt kezdett dolgozni a Nagykőrösi Konzervgyárban. Jelenleg a Céh Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. nagykőrösi üzemének vezetője. Az előző önkormányzati választáson függetlenként indult, s elnyerve az MDF támogatását, listán került be az önkormányzatba. Dolgozott a pénzügyi ellenőrző bizottságban, s elnöke volt az ipari-műszaki-energeti- kai bizottságnak. Nagy megtiszteltetésnek érzi, hogy most az MDF tagsága felkérte, polgármesterjelöltként induljon a választáson. — A jelenlegi polgármester elvesztette az MDF bizalmát? — Nem, erről szó sincs — válaszolta Berta László. — Nagyon jól és nagyon sokat dolgozott, talán éppen ezzel magyarázható, hogy rettenetesen elfáradt, nem vállalta újra a jelöltséget. Szerettük volna rábeszélni, de nem sikerült. — Ezek szerint ön az eddigi vonalat szeretné továbbvinni? — Elégedett vagyok az eltelt négy év eredményeivel. Sokat léptünk előre, a legnagyobb siker, hogy visz- szaszereztük a kórházunkat, s belekezdtünk egy kórházrekonstrukcióba is. Százhatvan ágyas lesz, s olyan korszerű, hogy a jövő évezred első ötven évének igényeit is kielégíti. A városban megkétszereződött a gázkapacitás, most bővül a szennyvíztisztítómű, utána folytatni lehet a csatornahálózat bővítését is. Sikerült a vízmüvet is visszakapnunk, ma már nem a Pest Megyei Víz és Csatorna Vállalat, hanem a város tulajdona. Az egyházi iskolák visszaadása és beindítása is az előző ciklusra esett. Idén kezdte meg működését a katolikus általános iskola, égy általános iskola és a gimnázium pedig két évvel ezelőtt került vissza a református egyház kezelésébe. Beindult a Károly Gáspár Református Egyetem Tanítóképző főiskolai kara is. — Mit ígér a város polgárainak arra az esetre, ha ön lesz a polgármester? ■— Az előző négy év kényszerpályára tette a várost, a célok adottak, a fejlesztésre fordítható pénzeket évekig leköti a kórházrekonstrukció. A feladat az, hogy működjön a város, s ez sem könnyű, hiszen rengeteg az iskolánk, s az országos költségvetési megszorítások miatt egyre nehezebb lesz az oktatási intézményeket finanszírozni. Az előző négy évben mintegy húsz kilométer hosszúságú út épült úgynevezett önerős formában, ami annyit jelent, hogy a költségeK felét a lakosság viselte. Ez a program tovább folytatódhat, de kisebb mértékben, mint eddig. A jövő évi költségvetés egy részére még nincs fedezet, ezt is elő kell majd teremteni, ki kell gazdálkodni. Felelősséggel csak any- nyit ígérhetek, megválasztásom esetén minden igyekezetemmel azon leszek, hogy zökkenők nélkül működjön a város, az intézmények megkapják mindazt, amihez működésükhöz szükségük van, s a megkezdett beruházásokat befejezzük. Azt hiszem, ha ennyit elérünk, elégedettek lehetünk. (pável) Közvetlenebb kapcsolatot a lakossággal Adókkal Szentendréért # KállaY Péter nem tagja egyetlen pártnak sem, mégis őt jelölik a polgármesteri székbe a „szentendrei Ötök” — a KDNP, az MDF, az FKGP, az EKGP és a MIÉP. S hogy miért éppen rá esett a választás? Talán mert több mint negyven éve él Szentendrén, s mert eddigi pályafutása során sohasem vett részt aktívan a politikában. Olyan ember, akinek a múltjában semmi olyan nincs, ami magyarázatra szorulna. — Programjában szerepel, hogy az adókat a város szolgálatába szeretné állítani. Hogyan valósítaná meg ezt? — Szentendre abban a szerencsétlen helyzetbén van, hogy kevés a helybéli munkáltató, itt tevékenykednek, de a városnak csak az iparűzési adót fizetik, ami összes adóiknak csak töredéke. Ha a helyi munkáltatók adókedvezményben részesülnének, ez arra ösztönözné a nem helyben lakókat is, hogy hozzánk jelentkezzenek be, és a mi városunknak adózzanak. Az idegenforgalom is átalakításra szorul, mert úgy, ahogy van, nem jó. A fejlődés szolgálatába kellene állítani, minőségivé tenni. A városkép az utóbbi időben sokat változott, és nem előnyére. Főleg a központban, a körúton belül tapasztalható, hogy olyan szörnyűségeket építenek, amelyek szétrombolják az összképet. Feltétlenül változtatni kell ezen is, mielőtt Szentendre végképp elveszíti arculatát.-—Mit tart még fontosnak megvalósítani? — Az értékmegőrző, erkölcsös nevelést. Az iskolákban a gyerekek többsége nem jár hittanórára, ők nem kapnak semmiféle erkölcsi nevelést. Természetesen a pedagógusokkal és a szülőkkel együtt ki kellene dolgozni a megoldás módját. Az egészségvédelem erősítésére programba vettem, hogy az idősek érdekében orvosi rendelőkre és gyógyszertárakra lenne szükség a központtól távolabbi részeken is, a fiataloknak pedig sportolási lehetőséget kell teremteni. — Választási jelszava: „Szolgáló polgármester, szolgáló önkormányzat, nyitott ajtók.” Mit jelent ez? — Állandó, az eddiginél közvetlenebb kapcsolatot kell tartani a lakossággal. Az önkormányzat a városért van, így a képviselőknek és a polgármestereknek a várost kell szolgálniuk. Nemcsak a fogadónapon, hanem azon kívül is lehetőséget kell biztosítani mindenki számára, hogy észrevételeit elmondhassa. P. M. Támogatni kell az elesetteket Nem szabad ígérgetni Dr. Kécza György nevét — túlzás nélkül állíthatjuk — mindenki ismeri Lakihegy—Szigetszentmiklós—Halásztelek térségében. Egy évtizede körzeti orvos az elsőként említett Lakihegyen, s mint a város képviselő-testületének egészségügyi bizottsági vezetője megszámlálhatatlanul sok üggyel és emberrel került kapcsolatba az elmúlt négy esztendőben. Talán ezt a közismertségét kívánták felhasználni azok, akik — a helyi MDF, KDNP és FKGP mint választási koalíció — dr. Kécza Györgyöt jelölték Szigetszentmiklós polgármesteri székébe. — Minden, velem együtt pályázó polgármesterjelölt tudja, mennyi probléma halmozódott fel ebben a váróban — mondja a választási koalíció polgármesterjelöltje. — Hiányos a közbiztonság, a Csepel Autógyár megszűnése óta ugrásszerűen megnőtt, a munkanélküliek száma, aránytalanná vált az ófalu és az új lakótelep közötti fejlesztés mértéke, hihetetlen gondokat okoz a lakosoknak az elöregedett lakótelep házainak megújítása — különösen az utóbbi években megnövekedett rezsiköltségek mellett —, sok a járhatatlan út. Sokat árt a városnak az MO-ás levezető, helyi útján áthaladó kamionforgalom, elszennyeződött a Duna vize e tájon, romlott a levegő minősége (nem utolsósorban a százhalombattai szennyezés következtében), meglehetősen kevés a park, a sportolásra alkalmas hely... Van tehát mit felsorolni, mi közül választani egy-egy program elkészítésénél. Ugyanakkor csínján kell bánni ezekkel a hiányosságokkal. Ígérni csak azt szabad, amit meg is tudunk valósítani. Kécza György azzal is számol, hogy az önkormányzati törvény módosítása miatt várhatóan csökken a települések mozgástere, tovább apadnak a helyi anyagi lehetőségek, míg ezzel szemben gyarapodnak a feladatok. Tudatosítani kell tehát a lakossággal, hogy csak olyan ígéreteket vegyenek komolyan, melyek a város teherbíróképességéhez alkalmazkodó megoldásokat kínálnak. — Szerintem — tér át a gondok felsorolásáról a polgármesteri teendőkkel járó vállalásokra a jelölt — egy települési vezetőnek a helyi képviselő-testület, illetve a terület menedzserének kell lennie. Hogyan? Elsősorban úgy, hogy munkája végzése közben társaitól is folyamatosan számon kérhesse a magától eleve elvárható tisztességet, ügyszeretet, önzetlenséget. A fenti, meglehetősen hosszúra nyúlt problémafelsorolásból természetesen Kécza György kiemel néhány, égetően sürgős tennivalót. Ezek egy része szakmájával függ össze. — Az egyik vesszőparipám, hogy ne adjunk ki pénzt anélkül, hogy mögötte ne legyen munkavégzés: közmunka-lehetőséget kell teremteni az állástalanoknak. Ugyanakkor folyamatosan biztosítani kell a városi közalkalmazottak munkahelyi, megélhetési biztonságát. Ami pedig a nem helyben dolgozókat illeti, számukra egy mainál jóval szélesebb szociális hálót kell „szőni”, hogy egy rászoruló se maradjon támogatás nélkül Szigetszent- miklóson. A választási koalíció polgármesterjelöltje szinte a fenti, létbiztonságot megalapozó tervekkel egyenrangúnak nevezi azt, hogy meg kell teremteni a városi lakosság teljes körű tájékoztatásának rendszerét. Ezt szolgálná a városi televízió vételi lehetőségének bővítése, illetve egy helyi újság beindítása. Ami a konkrét szakmai kérdéseket illeti, azok közül a lakihegyi körzeti orvos a biztonságos, s juttatásokkal ellátott ügyeleti rendszer kialakítását, az egészségügyi dolgozók létbiztonságának növelését emeli ki, s javasolja, hogy helyben, további két-három háziorvos lássa el a lakosságot. — Egy képviselő-testület összetétele esetleges — zárja a gondolatsort a polgármesterjelölt. — Ugyanakkor abban bízom, hogy sokirányú szakmai tudás összpontosul majd e városi vezetőtestületben. Ameny- nyiben pedig hiányzik egy- egy szakterület a fentebb említett kérdések kidolgozásánál, úgy nem szabad elutasítani a képviselő-testü- leten kívüli városi szakemberek tudását, tapasztalatát. A cél az, hogy a mainál vonzóbb város váljék a közeljövőben Szigetszent- miklósból, olyan, amelyben szívesen telepszik meg a belső s a külső tőke, olyan, ahová az új szaktudás gazdája is kedvvel ver tanyát, olyan, amelyben elsősorban a helyi s a térségi szemlélet — s nem valamiféle félreértelmezett pártszempont — irányítja a hétköznapi munkát, s alakítja az egybetartozó régió beru-
