Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-03 / 258. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. NOVEMBER 3., CSÜTÖRTÖK A marosvásárhelyi magyar színház terveiből Ott nem a farkastól félnek „Öt héten keresztül csak jelezgettétek, hogy ebből valami lehet, az őrületbe kergettétek a rendezőt, ma estére pedig úgy megcsináltátok az előadást, hogy szemem-szám elállt” — mondotta a Tévedések vígjátékának marosvásárhelyi bemutatója után. a színészekhez intézve szavait Gáli László, magyarországi vendégrendező. A premier tehát sikert hozott, elégedett volt vele színész és rendező, művészeti igazgató egyaránt. Arról kérdeztük Kincses Elemért, a MarosA hetvenéves Lohinszky Loránd a magyar színház- és mozinézó' számára is jól ismert színészegyéniség vásárhelyi Állami Színház művészeti igazgatóját, milyennek látja a társulat általános helyzetét. — Alapvető gondjaink nem változtak — válaszolta —, annak ellenére, hogy két nagy sikerű bemutatóval kezdtük az esztendőt. A Tévedések víg- játéka előtt a Móricz Zsigmond „Légy jó mindhalálig” című regényéből készült musical nyerte el már a bemutatón a közönség tetszését — Kincses István kiváló rendezésében. Mindkét magyarországi barátunk, és a többi határon túlról érkezett magyar közreműködőnk, is nagyszerű munkát végzett — hangsúlyozta a művészeti igazgató, majd így folytatta: — Nekünk figyelembe kell vennünk, hogy a küzdelem Európának ezen a részén a lelkekért folyik. A nézők lelkének gazdagításában mind Móricz, mind pedig Shakespeare rettenetesen fontos. A lepusztult, elal- jasodott, hazug, korrupt világban felüdülés Nyilas Misi sorsán könnyezni, és óriási öröm a shakespe- are-i világegyetembe belekóstolni. Mindkét darab rendezése belülről volt modern, mesterséges eszközök, meztelenség, tűzijáték, gőz, füst, lángok nélkül érzékeltette a látszat és valóság ellentétét, a mai őrült világra is utalva. így most két ász van a kezünkben, és az évad a továbbiakban is ígéretes. Az idei szezon bemutatói között szerepel Az öreg hölgy látogatása, illetve Albee „Nem félünk a farkastól” című darabja, amellyel egyben (november 5-én) Lohinszky Loránd 70. születésnapját is ünnepük. Színre kerül Lev Birinszkij-tői a „Bolondok tánca”, című nagyszerű műve is, amely Kincses Elemér véleménye szerint valóságos revelá- ció lesz, már csak romáKincses Elemér író, színházigazgató: „A lepusztult, elaljasodott világban felüdülés Nyilas Misi sorsán könnyezni...” niai „áthallásai” miatt is, mert egy olyan városban játszódik, ahol állítólag volt valamikor egy forradalom, de kitűnik, hogy ez nem is igaz. Ezt követi Bornemissza „Magyar Elektrá”-ja, ismét Gáli László rendezésében, majd az egri testvérszínház megy Presserék „Padlás” című musicaljével. Az évad végére, ha még marad energia és pénz, Dosztojevszkij „Ördögök” című művének próbáit kezdik el, ami a következő szezon első premierje lesz. Minderre, mondja Kincses Elemér, a magyar társulatnak nagyon kevés pénze van, ezért rendkívül fontos az a segítség, amelyet a korábbi és a jelenlegi magyar művelődési minisztérium nyújtott, illetve helyez kilátásba a jövőre nézve is a társulat munkájához. (baracs) Zsámbéki mesemondók A Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskola idén nyolcadik alkalommal rendezte meg a Benedek Elek országos mesemondó versenyt a tanító- és az óvónőjelöltek részére. Az idén a zsámbéki hallgatók közönségszavazata alapján egy versenyző bekerülhetett a döntőbe, a második fordulóban pedig a Benedek Elek-díjra javasolhattak egy versmondót. A zsámbéki főiskola művészeti nevelési osztálya egy-egy hanglemezt, továbbá könyveket ajánlott fel a résztvevőknek. Ä verseny kiírása szerint a rendezvény első napján a hallgatók szabadon választott eredeti gyűjteményből származó magyar népmesét adtak elő, a döntőben pedig kötelezően kiírt mesemondás zajlott. A huszonöt résztvevőből, tizennyolc hallgató jutott döntőbe: mindez azt bizonyítja, hogy nagyon nehéz volt választani a zsűritagoknak. Idén nem tudott a zsűri munkájában részt venni Benedek Katalin, az író dédunokája, mert ösztöndíjasként külföldön tartózkodik. A díjazottak: Benedek Elek- díjban részesült Dávidné Németh Veronika (Soproni Benedek Elek Óvónőképző), Rádics Veronika, Matula Ivett (a Budapesti Tanítóképző Főiskola óvónő szakáról), Sz. Nagy Mária (esztergomi Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola). Közönségszavazat alapján Benedek Elek-díjban részesült Wagner Csaba, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola hallgatója Debrecenből. A Budapesti Tanítóképző Főiskola tanító szakának hallgatója, Tóth Bea pedig a zsámbéki önkormányzat különdíját vehette át Zink Imre polgármes- tertől. (eszteró) Felújítják a nádasdladányi kastélyparkot Román oktatás A magyarországi román nemzetiségi oktatás helyzetéről rendez szombaton egésznapos országos tanácskozást a békéscsabai Körösi Csorna Sándor Főiskola kelet-kö- zép-európai nyelvek és kultúrák tanszéke. A hazai román iskolák és óvodák nevelői előadásokat hallhatnak, szakmai munkacsoportok ülésein vehetnek részt, s megtekinthetik a főiskolán ebből az alkalomból nyíló „Fejezetek a magyarországi románok történetéből és néprajzából” cíipű kiállítást. Az előadók bemutatják a tanácskozásnak otthont adó tanszék munkáját, szólnak a kétnyelvű oktatás kérdéseiről, a mintegy huszonötezres hazai román kisebbség múltjának, életének kutatásáról, az új román-nemzetiségi tanterv bevezetésének lehetőségeiről és feltételeiről, s értékelik — a közoktatási törvény tükrében — a hazai román iskolák helyzetét. Kivágják az elpusztult, beteg fákat, irtják a túlburjánzott cserjéket, a felesleges aljnövényzetet, megkezdték a nemzeti értéknek számító, az elmúlt évtizedekben alaposan tönkrement 22 hektáros nádasdladányi kastélypark felújítását. Á három lépcsőben megvalósuló parkrekonstrukció része a Tudor stílusú, múlt századi kastély és környezete teljes helyreállításának. A Nádasdyak ősi fészkében nemzetközi kulturális centrumot, a modem művészetek akadémiáját szeretné A Kossuth Könyvkiadó megkezdi a National Geographie Society könyveinek magyar nyelvű kiadását. Ezt Kocsis András Sándor, a Kossuth Könyvkiadó vezér- igazgatója jelentette be tegnap az HBO kábeltelvíziós mozicsatoma képviselőivel közösen rendezett sajtótájékoztatón. Az elektronikus média decemberben a National Geographie természet- filmjeiből új sorozatot indít. létrehozni a család leszármazottja, a Kanadában élő Nádasdy Ferenc. Az üzletember folytatva a történelmi família művészetpártoló, mecénási hagyományait Nádasdy Akadémia elnevezéssel olyan centrum kialakítását tervezi a Fejér megyei kisközségben, ahol a hazai és külföldi művészek alkotási lehetőséget, műveiknek pedig bemutatóteret találnak majd. Az elképzelést örömmel fogadta a település lakossága, hiszen a kulturális központ révén jelentős értékkel gyarapodhat a település, s Mint elhangzott: a Kossuth Könyvkiadó a világ legnagyobb tudományos és oktatási közszolgálati szervezetével öt évre szóló exkluzív megállapodást kötött. Az 1888-ban alakult National Geographie Society tizenkét könyvsorozatot jelentet meg, amelyek — a világszerte népszerű magazinhoz és a filmekhez hasonlóan — az élővilág látványosságait, a természeti és az ember alkotta környezet csodáit munkaalkalmat talál a lakosság. Ahhoz azonban, hogy a tervek megvalósulhassanak, rendbe kell hozni a kastélyt, a parkot és a tavat. Maga a kastély viszonylag épen vészelte át az elmúlt évtizedeket, de a szükséges felújítások elvégzése is tetemes ösz- szegbe kerül. A park értékes egzotikus fáinak többsége pusztulófélben van, a tó pedig alapos tisztításra szorul. A szükséges anyagiak egy té- szét Nádasdy Ferenc alapítvány létesítésével próbálja előteremteni. tárják az olvasó elé. A Kossuth Könyvkiadó idén három különböző típusú kötetet ad közre. Az építészet csodái az emberi építőkészség és mérnöki szaktudás legnagyobb teljesítményeiről ad képet. A világ titkos szegletei című kiadvány a Föld olyan vidékeit mutatja be, amelyeket a földrajzi elszigeteltség, a megközelíthetetlenség, a természetes akadályok zárnak el az egyszerű utazók elől. A National Geographie kiadványai magyarul Magyar novellák a televízióban Bálint Tibor: Változó felhőzet A televízió műsorrendjébe szerényen illeszkedő, mintegy két éve kezdődött sorozat a „Magyar novellák”. Időről időre, inkább ritkán, mint gyakran, megjelenik a képernyőn novellairodalmunk egy-egy darabja neves rendezésben. Nem különösebben hálás számukra e munka, nincs körülötte hírverés, a létrejött rövid tévéjáték nem vonzza a készülék elé a fél országot, nem beszélnek róla másnap — mégis, az eredmény arról tanúskodik, hogy s szeretett, kedves feladatot jelenthetett a ????nek. A novella szűkszavú helyszínrajzában, balladásan tömör elbeszélésében, drámai párbeszédében feltárul egy sors, megmutatkozik a világ egy darabja. Ugyanígy, kevéssel sokat lehet mondani a televíziós feldolgozással is. Legutóbb — hétfőn este — Bálint Tibor, 1932-ben született kolozsvári író Változó felhőzet című novelláját'láthattuk Felvidéki Judit rendezésében. A tévéjáték elején egy zsúfolt, polgári lakásba pillanthatunk be, mely olyan, mint egy menedékhely, körülbástyázva asszonyának, Melániának — Csomós Mari játssza — erélyessége, rendszeretete által. Mint segélyszállítmányt készíti össze, pakolja apró Trabantjukba, kötözi annak tetejére a már hozzájuk nőtt holmik egy részét, hogy elvigye tőlük távol került lányuknak, így továbbra is kiterjesztve vélve rá védelmét. A néptelen, néma út, melyen reménytelenül halad a férje által vezetett Trabant, már elárulja a vállalkozás lehetetlenségét. A kopár hegytető, ahová megérkeznek, a városi lakásnál sokkal törékenyebb, ideig- lenesebb menedékhely, melyben a lánya és a veje él, semmivel se, sem tárgyakkal, sem takarítással nem tehető otthonossá. Az asszony nem érti meg, hogy már csak a felszabadult tréfa, az egymás iránti nem titkolt, meleg szeretet jelenthet védelmet. Hazatérnek. Nem sok szó esik. A férj — Rajhona Adóm — nem csap lármát, mielőtt megfogna két bőröndöt és elmenne. Az asszonynak arca sem rezdül, mielőtt tabletták tucatjait oldaná fel egy pohár vízben. Helyszínek, arcok, mondatok. Nincs magyarázat. Csak a csupasz sorsok, az érthetetlen világ egy darabja egy magyar novellában. (nádudvari) Bag emlékképeiből Bag főterén október 8-a óta Pannonhalmi Zsuzsa 1 keramikusművész emlékoszlopa emlékeztet a község 600 éves fennállására. A több méter magas oszlop domborművei a történelemről mesélnek, mindarról, amit megéltek az itteniek a századok folyamán, ábrázolja a falu mostani jellegzetes épületeit, legfelső részén pedig a csárdásozó bogiak képe jelenik meg a mindezt lezáró, bibéivel az ég felé mutató hatalmas virág alatt. Csárdásozó bagiak Balázs Gusztáv felvétele
