Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-07 / 261. szám

MEGYEI :iirlap XXXVIII. ÉVFOLYAM, 261. SZÁM Ára: 17,50 forint 1994. NOVEMBER 7., HÉTFŐ Utolsókból lettek Nem csupán Hazavágynak az elsők divat a kazahsztáni Dabason a biogazdálkodás magyarok (5. oldal) (6. oldal) (12. oldal) Sevillai ismeretség Makoveczcel Rendőrőrsöt avattak Őrbottyánban Ünnepélyes külsőségek között avatták fel szom­baton délelőtt Őrbottyán­ban a rendőrőrs új épüle­tét. Az eseményen ott volt Pintér Sándor altá­bornagy, országos rend­őrkapitány, Komáromi István ezredes, Pest me­gyei rendőrfőkapitány, Bolcsik Zoltán, a Váci Rendőrkapitányság veze­tője és több más rendőri vezető, valamint Varga Lajos országgyűlési kép­viselő és a térség polgár- mesterei. Alighanem ez az első rendőrségi épület az or­szágban, melyet a Makó- vecz Imre által irányított stúdió tervezett. Megtalál­ható rajta az építőművész műveinek minden jellegze­tessége, s a tetőtér-beépíté- ses, fatomyos, fehér ház nagyon szépen illeszkedik a táj képébe. Új dolog, hogy egy ilyen jellegű köz­ségi épületnél a célszerű­ség mellett az esztétikai szempontok is ennyire ér­vényesüljenek. Ez az igé­nyesség is mutatja, hogy A tetőtérben két szolgálati lakás is helyet kapott milyen fontos a falu lakói­nak az új létesítmény. Egy órával az ünnepség megkezdése előtt Nagy Gábor polgármester és Sándor Lajos őrnagy már a helyszínen készültek a vendégek fogadására. így nyílt alkalmunk szót válta­ni. Nagy Gábor elmondta, hogy nem kevesebb mint tízmillió forintot gazdálkod­tak ki erre a célra az önkor­mányzat költségvetéséből, a további ötmilliót pedig a Krekács Róbert felvétele rendőrség adta. Rendelkezé­sükre állt a régi orvosi ren­delő, amit felújítottak és ki­bővítettek. Az egészségügy­nek már új épülete van, is­kolát is avattak, így most a közbiztonság került sorra. (Folytatás a 16. oldalon) Százhuszonhét gyertya égett Hősihalottaira emlékezett Albertirsa Százhuszonhét gyertya égett tegnap délután az albert- irsai evangélikus templomban azoknak az emlékére, akik a II. világháborúnak estek áldozatul. A hősi ha­lottak és az elhurcolt áldozatok emlékére rendezett ün­nepi istentiszteleten Roszík Mihály gyülekezeti lelkész hirdette az igét, előadást tartott Benedek István pro­fesszor, s beszédet mondott Für Lajos történész, az MDF elnöke. — Ötven éve már annak, hogy a háború befejezésekor lelkész elődöm megmentette e templomot a pusztulástól — emlékeztetett Roszík Mi­hály —, amikor a menekülő német csapatok fel akarták robbantani a tornyot. Ötven éve annak is, hogy elhurcol­ták a faluból a zsidókat, s hogy a háború után a szovjet katonák hetvenöt férfit gyűj­töttek össze a településről, el­hitetve, hogy egynapos mun­kára viszik őket. Mindössze öten tértek vissza közülük négy év múlva. (Folytatás a 3. oldalon) Lokálpatrióta kampánynyitó Gödöllőn Jelöltjeink tiszta emberek Számos új arcot ajánl a választópolgárok figyelmébe a gödöllői Lokálpatrióta Klub — derült ki azon a teg­nap esti kampánynyitó rendezvényen, melyre körülbe­lül kétszázan voltak kíváncsiak a városi művelődési központban. A három éve alakult klub júliustól egye­sületként működik, s mind a 14 választókörzetben ál­lít jelöltet. Polgármesternek Gémesi Györgyöt, Gödöllő jelenlegi önkormányzati vezetőjét ajánlják. A klubot támogatja az MDF, a KDNP, az FKGP helyi szervezete, valamint a Nagycsaládosok Országos Egyesületének helyi csoport­ja, a Magyar Asszonyok Egyletének helyi szervezete és a Gödöllő Városáért Ala­pítvány. Helyi értékek bemu­tatása, helyi érdekek szolgá­lata — ezek állnak a Lokál- patrióta Klub érdeklődésé­nek homlokterében — fejtet­te ki az egyik alapító tag, Sárdy Péter. A rendezvény első részében Oszwald Mari­kával és Hídvégi Miklóssal beszélgettek a házigazdák a művész házaspár gödöllői le­telepedéséről és a Marica grófnő nagy sikerű nyári sza­badtéri előadásairól.' (Folytatás a 4. oldalon) Tárgyalni a végtelenségig Nem ígérnek semmi jót a jövő' évi költségvetési el­képzelések, a kormány gazdaságpolitikai irányvo­nalát vázoló pénzügyminisztériumi előterjeszté­sek és nyilatkozatok. A „kisembereknek”biztosan nem, márpedig ók teszik ki a lakosság kilencven százalékát. Viszont, hallhatjuk, ha átéljük a nagy gazdasági rendteremtést: akkor két-három év múl­va, majd, egyszer, valamikor eljön a „nagy egész”, az ország számára a Kánaán. Az utóbbi napokban megsokasodtak azok a jel­zések, amelyek arra utalnak, hogy a kétkezi mun­kából élók legkülönbözőbb rétegeinek elfogadha­tatlan ez a politika. Igaz, ezek a jelzések a balol­dali-liberális tömegtájékoztatásban csak nyomok­ban találhatók. A Nyugdíjasok Országos Kamará­ja például nyilatkozatban tiltakozik a gyógyszer­árak tervezett növelése ellen. A Reálértelmiség Egyeztető Tanácsa, amely nyolc nagy szervezetet fog össze, s csaknem háromszázezer szakembert tömörít a soraiba, vészjeleket ad. Nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a műszaki kutatás-fejlesztés, az innováció területén a központi támogatás fo­lyamatos csökkenése veszélyezteti a még meglévő szellemi és technikai erőforrások hatékony hasz­nosítását, s tulajdonképpen a kormány oly gyak­ran emlegetett készülő modernizációs programját is. A Színházi Dolgozók Szakszervezete arra emlé­keztet, hogy a költségvetési intézményeknél évek óta a dologi kiadások növekedése az inflációt sem ellensúlyozta, tartalék nincs, sok intézmény a mű­ködésképtelenség határára került. A közlekedésiek határozottabb hangot ütnek meg. A Vasutasok Szakszervezete vasútvonalak tervezett megszüntetése, a várható csaknem tízez­res elbocsátás ellen már sztrájkot helyezett kilá­tásba. Sztrájkbizottságokat hozott létre néhány pe­dagógus-szakszervezet is, mindenekelőtt a felsőok­tatásban dolgozók több érdekvédelmi tömörülése, mert a hallgatók számának kilátásba helyezett csökkentése, az egyetemek, főiskolák működésé­hez szükséges állami pénzek „szinten tartása”, az oktatók megalázó bérszínvonala elfogadhatatlan. Csatlakozott hozzájuk a Pedagógusok Demokrati­kus Szakszervezete is. Ez ideig mindegyik szervezet a tárgyalások szükségességét, elsőbbrendűségét, mindenekfölöt- tiségét hangsúlyozza, de látszattárgyalásokkal, lát­szatengedményekkel, mint hangoztatják, nem elégszenek meg. Harcoknak, érdekharcoknak nézünk tehát elébe. Bár ki tudja. Máris vannak, akik elsietettnek tartják az érdekérvényesítés határozott formáinak még csak a kilátásba helyezését is. A Szakszervezetek Együttmű­ködési Fóruma például nyilatkozatában csak tárgyalá­sokról tesz említést, a Mozdonyvezetők Szakszervezeté­nek gond, hogy velük társszakszervezetük nem egyez­tetett, a Pedagógusok Szakszervezete pedig még nem látja indokoltnak, hogy a tavalyi bérharcok során lét­rehozott sztrájkbizottságát felélessze. Deregán Gábor Megkezdődött a kampány Gyűlnek az ajánlások Tegnaptól nyithatták meg az ajánlóíveket azok számá­ra, akik az önkormányzati választáson képviselő­vagy polgármesterjelöltként kívánnak indulni. A megye valamennyi polgármesteri hivatalában ügyeletet tartot­tak, volt, ahol délig, volt, ahol négy óráig. Érdeklőd­tünk néhány településen, mekkora volt az érdeklődés az első napon. Vácott valamennyi párt bejelentkezett. (Folytatás a 4. oldalon) tsm J ilL**

Next

/
Oldalképek
Tartalom