Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-29 / 280. szám

$ PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. NOVEMBER 29., KEDD 3 A Aláírták az ET-megállapodást Visszavonulót fújtak a szakszervezetek Többnapos alkut követően tegnap délelőtt aláírták a jövő évi adó- és költségvetési törvénytervezetekről szó­ló megállapodásukat az Érdekegyeztető Tanács szoci­ális partnerei. A tárgyalások már vasárnap este befe­jeződtek, ám a megállapodás szöveges formája csak tegnap készült el. Hiányzik az ország a tájékoztatásból Beteg a magyar média Az elektronikus hírszolgálat hatalmáról, a tárgyilagos hírszolgálat szükségességéről szólt tegnap az a vitaest, melyet a Kereszténydemokrata Néppárt és a budapesti koordinációs szervezet rendezett meg. Több mint kétszá­zan hallgatták meg Liebmann Katalin, Mátyássy And­rea, Pálfy G. István és Stefka István, a Magyar Televízió elbocsátott munkatársainak előadását. Az ÉT-ben részt vevő hat országos szakszervezeti szö­vetség vállalta, hogy a meg­állapodásban foglaltak telje­sülése esetén tartózkodnak a központi nyomásgyakorló eszközök alkalmazásától. A megállapodás értelmében a szociális partnerek kifejezik készségüket és érdekeltségü­ket a társadalmi-gazdasági megállapodás keretében folytatandó további tárgyalá­sokban. A megállapodás kereté­ben a kormány vállalta, hogy például a személyi jö­vedelemadónál — 500 ezer forint jövedelemhatárig — évi 7200 forint mértékig ha­vonta csökkenthető az adó­előleg. Adómentes lesz a ter­mészetben nyújtott étkezés­nél havi 1600 forint, utalvá­nyok esetében pedig 1200 forint. Szellemi tevékeny­ségnél az adóból levonható maximálisan 50 ezer forint. A társasági adónál a kor­fFolytatás az 1■ oldalról) — Az agrárkamarára az állam gazdasági szerepválla­lásának csökkentése miatt volt szükség, a gazdasággal összefüggő közfeladatok egy részét az érintetteknek kell ellátniuk önigazgatás út­ján. A törvény az érdekképvi­seleti szervezeteket jelölte ki a kamara előkészítésére, Pest megyéből nyolcvany- nyolc országos és megyei szervezet jelezte ebbéli szán­dékát, ám ezek közül csak negyvenkettő képviseltette magát a májusi választáso­kon — mondotta beszámoló­jában Szabó Márton. Ami új­fent csak arra enged követ­keztetni, hogy a kamarai tör­vénnyel kapcsolatban sok volt a fenntartás. Erdélyi László megyei fő­jegyző az agrárkamara felál­lítása kapcsán elmondta, vé­leménye szerint a megyei közgyűlésre a jövőben jóval- ta nagyobb feladat hárul a mezőgazdasági kérdések­ben. — Bár konkrét jelzést még nem kaptunk autentikus fórumtól, a jelekből követ­keztetve a megyei földműve­lésügyi hivatal feladatait részben az agrárkamara, rész­ben a megyei önkormányzat fogja ellátni — jelentette be a főtitkár, ezzel is alátámaszt­va az agrárkamara létrehozá­sának szükségességét. A hozzászólások és az alapszabály megvitatása so­rán elhangzott, ha a nyugati agrárkamarák jogosítványait tekintjük modellnek, úgy a magyar agrárkamara műkö­mányzat más változtatások mellett elfogadta, hogy a ki­egészítő (osztalék) adó mér­téke az eredetileg javasolt 25 százalékról 23 százalék­ra csökkenjen. A költségve­tésre vonatkozóan a kor­mányzat vállalta, hogy a tár­sadalombiztosítási alapok 1995. június 30-ig igénybe vehetik a központi költség- vetés forgóalapját. A közal­kalmazottak körében az illet­ményelőmeneteli táblázat alapfokozatának mértékét 1995. január 1-jétől 8500 fo­rintra emelik. Ennek fedeze­te többek között az, hogy az 1992. előtti nem közalkal­mazotti munkaviszonyokat 1995.január 1. helyett 1996. január 1-jétől számítják be. A munkavállalók a Szolida­ritási Alapba befizetendő hozzájárulásuk 0,3 százalé­kos lehetséges csökkentését sem veszik igénybe. A mun­kaadóknál 0,8 százalékkal csökken a járulék. dési mechanizmusában és ha­táskörében légüres tér érző­dik, s a működtetéshez hiány­zik az állami dotálás. Válasz­ként az egyik felszólaló a né­met agrárkamarára hivatko­zott. — Igaz ott a kamara költségeinek ötven százalé­kát az állam állja, ezzel szemben a kamara az állam helytartójaként, végrehajtója­ként működik, s tűzzel-vas- sal igyekszik betartani a kor­mány gazdaságpolitikáját. (Reméljük, nálunk ez nem lesz így.) Az ötórás maratoni vita után a módosítások beiktatá­sával a küldöttek megszavaz­ták a kamara alapszabályát, s ezt követően Szabó Már­ton bejelentette: megalakult- nak nyilvánítja a Pest Me­gyei Agrárkamarát. A jelö­lés és a szavazás újabb há­rom órát vett igénybe. A Pest Megyei Agrárkamarát a jövőben egy huszonhét tagú elnökség irányítja: elnök, ügyvezető elnök, három ügy- vezetőelnök-helyettes, titkár, kilenc érdekképviseleti dele­gált és tizenkét elnökségi tag. A érdekvédelmi képvise­letek közt a Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége is je­len van Podmaniczki Béla személyében. A PMÁK elnöke Gön- döcs Gábor, ügyvezető el­nök Németh Imre, ügyvezető alelnökök Mátyus Ferenc, Varga László, Vörös Benjá­min, titkár Solymosi Mária. Az elnökség megbízatása há­rom évre szól. (matula) Vita a költségvetésről (Folytatás az l. oldalról) A bizottság megállapítása szerint, ha ezen aláírások mindegyike megfelel a jog­szabályokban foglaltak­nak, akkor sincs meg a re­ferendum kiírásához szük­séges 100 ezer aláírás. Ezt követően Selmeczi Gabriella (Fidesz) indokol­ta Kövér Lászlóval (Fi­desz) közösen benyújtott önálló indítványát, amely a családi pótlékról szóló törvény módosítását szor­galmazza. Selmeczi Gabri­ella rámutatott, hogy javas­latuk szerint a családi pót­lék összege a nyugdíjak­hoz hasonló szisztémában emelkedne. A költségvetési törvény- javaslat általános vitájá­ban Baráth Etele (MSZP) a területfejlesztés kiemelt fontosságára hívta fel a fi­gyelmet. Szabó Iván (MDF) sze­rint tagadhatatlan, hogy 1994 a változások éve volt: növekedett az ipari és a mezőgazdasági terme­lés, emelkedett a beruházá­sok és a megtakarítások mértéke. Ezért elhibázott volt a^pót költség vetés be­nyújtása, és hibás a jövő évi büdzsé kiindulási alap­ja is. — Ebben a tervezet­ben nincs cél, nincs jövő­kép, nem a gazdasági stra­tégia diktálta a tennivaló­kat — mondta Szabó Iván, majd megállapította, hogy a privatizációból tervezett 150 milliárd forintos bevé­tel irreális, emiatt a jövő év közepén pótköltségve­tést kell majd benyújtani. Kiemelkedően fontos nem­zetközi esemény színhelye lesz fővárosunk 1994. de­cember 3—7. között. Ekkor rendezik ugyanis Budapes­ten az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet csúcskonferenciáját. Az ese­ményen ötvenkét ország ve­zető politikusai és több nem­zetközi szervezet képviselői — összesen hetvenhárom de­legáció — vesznek részt mintegy százötven védett személlyel és kétezer küldöt­tel. A konferencia biztosítá­sáról és a közlekedésben vár­ható korlátozásokról tartot­tak tegnap sajtótájékoztatót az illetékesek. Berkesi Ferenc, a Köztár­sasági Őrezred parancsnoka elmondta, hogy feladatuk a delegációk megérkezésének, eltávozásának, a szállások­nak és környékének, vala­mint a résztvevők városon belüli szállításának, a közle­kedési útvonalaiknak a bizto­sítása lesz. Hangsúlyozta, hogy egy ilyen jellegű ese­mény, ahol több mint fél­száz állam vezetői gyűlnek össze, mindig terrorfenyege­tett rendezvénynek számít, azonban eddig sem a rendőr­ségnek, sem a titkosszolgá­latnak nincs olyan informáci­ója, miszerint bármilyen ter­Giczy György országgyű­lési képviselő, a párt alelnö- ke megnyitóbeszédében el­mondta, nem azért hívták meg e közismert személye­ket, hogy az elmúlt négy év­ről nosztalgiázzanak, hanem azért, hogy megadják nekik a tiszteletet, hiszen ők azon kevesek közé tartoznak, akik megfeleltek az alapvető erkölcsi elveknek a tájékoz­tatásban. Az SZDSZ szerint a Gyer­mek és Ifjúsági Koordináci­ós Tanács ügyében történ­tekkel megsértették a koalí­ciós megállapodást, a mi­niszterelnök tudatosan vál­lalta az összeütközést a koa­líciós partnerrel, és nem a kompromisszumot kereste. Az MSZP ezzel szemben úgy ítéli meg, hogy a megál­lapodást nem sértették meg, hiszen a kormány a testület felállításával nem változtat­ta meg az egyes tárcák hatás­körét. Abban azonban egyet­értettek a kormánypártok ve­zetői a koalíciós egyeztető tanács tegnapi ülésén, hogy az eset nem „válóok”, nem veszélyezteti az együttes rortámadás várható lenne va­lamelyik politikus ellen, de azért természetesen minden­re felkészülnek a résztvevők biztonsága érdekében. Ép­pen ezért vidékről is hoznak fel rendőri erőket, így össze­sen több ezer ember biztosít­ja majd a konferenciát. Mint azt Balog János, a budapesti rendőrfőkapitány közrendvédelmi helyettese elmondta, az esemény ideje alatt ajánlatos lesz autóval elkerülni a pesti és budai Nagykörút által határolt te­rületet, valamint az Erzsé­bet hidat, a Szabadság hidat és a Lánchidat, mert itt vár­hatók leginkább forgalom- korlátozások, útlezárások. Ezután azzal a kéréssel for­dult Budapest polgáraihoz, hogy ezen a néhány napon, ha lehet, a tömegközlekedé­si eszközöket, azon belül is elsősorban a metrót és a földalattit vegyék igénybe. (A metrókon december 5-én és 6-án nem lesz jegyelle­nőrzés.) Végezetül megtudhattuk, hogy az EBEÉ-csúcsértekez- let költségei összesen mint- egy egymilliárd forintot tesznek ki, melyből a ma­gyar költségvetést 300 mil­lió forint terheli. (F. R.) Elsőként Pálfy G. István szólalt fel, aki a többiek véle­ményét is hangoztatva el­mondta: beteg a magyar mé­dia, s ez a betegség a ma­gyar társadalmat is megtá­madta. — Mi nem vagyunk csaló­dottak — mondta. — Ne­künk ugyanis az elmúlt négy évben nem ígértek semmit. Pusztán a rendszerváltást, a parlamentáris demokráciát kormányzás folytatását. Minderről a KÉT tegnapi ta­nácskozását követően adott tájékoztatást a két parlamen­ti frakcióvezető, Pető' Iván (SZDSZ) és Szekeres Imre (MSZP). Az SZDSZ pártelnök-frak­cióvezetője emlékeztetett ar­ra, hogy a kormány szeptem­ber közepén a művelődési minisztert tette felelőssé az ifjúságpolitika összefogásá­ért, tehát már csak ezért sem szerencsés szerinte a vasár­napi kormányülésen megszü­letett döntés. A szabadde­mokraták ezért a KÉT ülé­sén elmondták Horn Gyula miniszterelnöknek: amennyi­ben az a cél, hogy a koalíció akartuk támogatni. Elmond­ta, hogy a magyar újságírók többsége történelmi bűnt kö­vetett el, amikor nem volt hajlandó elismerni és támo­gatni az átalakulást. Ok egy­folytában az elmúlt negyven évről, a 3,60-as kenyérről nosztalgiáztak, s elidegenítet­ték az emberektől a parla­menti demokráciát. — A választásokig mani­pulációs módszerekkel tájé­koztatott az újságírók egy ré­sze — folytatta. — Ma a ki- üresítés módszerének lehe­tünk tanúi, a társadalom el- butításának. A műsorokból nem lehet tudni, mi történik az országban, és Magyaror­szág nincs jelen. V. Cs. tovább működjön, tovább kellett volna vinni az egyez­tetést, hiszen nem szorított az idő. Horn Gyula — az SZDSZ szerint — a testület életre hívásával azonban in­kább a konfrontációt válasz­totta, és tudatosan megmutat­ta, hogy az SZDSZ ellené­ben is hoz döntéseket. Szekeres Imre úgy ítélte meg, hogy a kormányzat a szóban forgó tanács létreho­zásával fontos társadalmi problémára kívánt választ ta­lálni. Tekintettel arra, hogy az ifjúságpolitikai ügyeket összehangoló testület nem érinti a tárcák hatáskörét, nem sérült a koalíciós meg­állapodás sem. Fodor = kormányválság Aki megnézte a televízióban vasárnap este közvetí­tett Jánosi György-portrét, az jól láthatta: egy el­keseredett, csalódott ember szólalt meg a késó' esti órában. Csalódottságán egyáltalán nem csodálko­zunk, mint azon sem csodálkoztunk, hogy nem tel­jes testbevetéssel, rohammal foglalta el az állam- titkári széket, hanem hosszú ideig meditált, vajon beleüljön vagy ne üljön bele. A minisztere, Fodor Gábor, akit most a liberális sajtó menteget, már másképp járt el. Nemcsak a választások után, ha­nem előtte is: kilépett a Fideszből, holott a fiatal demokraták frontembere volt, aztán elvonult Amerikába, aztán riszált egy kicsit, hogy folytas­sa a politizálást vagy ne, majd belépett az SZDSZ-be, ahol a választások előtt mint az orszá­gos lista második embere jelent meg, s onnan ro­hammal bevette azt a széket, amelyet nem neki ké­szítettek. Ebben a karrierben mérhetetlen gátlás­talanság tükröződik, s nyilván mindez meglátszik azon a munkán is, amelyet végez, s amelyet a libe­rális sajtó jónak ítél. Gyanítom, nyugodtan kije­lenthetjük: Magyarországnak Fodor Gábornál je­lentéktelenebb kultuszminisztere még sosem volt, s aligha képzelhető el, hogy a nagyszámú, ám je­lentéktelen MSZP-frakció ne tudna nagyobb for­mátumú politikust ültetni abba a székbe, amely­ből egyházak, iskolák, színházak fölött kell dönte­ni. Lehetetlen, hogy mindezt Fodor Gábor ne tud­ja, ám a szabaddemokraták mérhetetlen hatalom­vágya még szeretett hercegüket is föláldozza, mert nincs ma pedagógus vagy a kultúra bármely területén tevékenykedő józan ember, aki lelkesül­ni tudna a Fodor Gábor által mutatott hanyag semmittevésért. A miniszterelnöknek, ha végig­nézte a Jánosi Györggyel készült televíziós filmet, akkor tudnia kell, hogy ezen a ponton igenis kor­mányválság alakult ki, amelyet egy módon orvo­solhat: ha a minisztert mielőbb meneszti. (Vödrös) Megalakult a Pest Megyei Agrárkamara Elnököt és elnökséget választottak Forgalomkorlátozásokra számíthatunk A EBEE-csúcs Budapesten Pető: konfrontációt akart Horn Nem válik a koalíció...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom