Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-28 / 279. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. NOVEMBER 28., HÉTFŐ ENSZ-nyilatkozat Biharról A Biztonsági Tanács szombaton este egyhangúlag elfogadott nyilatkozatában követeli a szerb erők visszavonását Bihacból, elítéli a szerbek „vérlázító és felháborító” betörését a városba, és felszólítja a harcoló feleket, hogy tárgyaljanak a tűzszünetről. A politikai nyilatkozat, amelyet Madeleine Albright amerikai ENSZ-nagy követ olvasott fel, arra is felhívja a figyelmet, hogy a tűzszünetet a nemzetközi összekötőcsoport által javasolt általános rendezési megoldás részeként kell tekinteni — jelentette a Reuter. A nyilatkozat követeli azt is, hogy a boszniai szerbekhez csatlakozott krajinai szerbek haladéktalanul vonuljanak ki Bosznia területéről. Elítéli a boszniai szerbeket, mert elutasították a nemzetközi összekötőcsoport béketervét. Elismerő szavakkal szól a Bihacban szolgálatot teljesítő 1300 bangladesi békefenntartóról, akik, jelentések szerint, jelenleg a város kórházát őrzik. Harckészültséget hirdetett Horvátország Teljes hackészültségbe helyezték Horvátország hadseregét — jelentette be Vladimir Seks, a horvát parlament alelnöke. Csak azért nem avatkoztunk be a harcokba az elmúlt napokban, mert a NATO határozott ígéretet tett arra, hogy a légi csapásokkal meg védelmezi Horvátország stratégiai érdekeit — mondta a politikus egy Eszéken tartott gyűlésen. A tegnapi zágrábi lapok jelentése szerint Seks közölte: Zágráb figyelmesen követi az eseményeket, s már készen állnak a beavatkozásra vonatkozó tervek. Horvátország minden eszközt, így a hadsereget is kész felhasználni annak érdekében, hogy a szerb megszállás alatt lévő területeken helyreállítsa Zágráb fennhatóságát — mondta Seks, majd hozzátette: Zágráb nagyon rövid időn beül meghozza döntését, amely attól függ, hogy a NATO katonai beavatkozása eredményes lesz-e, vagy nem. A zágrábi kormány és az ENSZ ismét azzal vádolta a krajinai szerbeket, hogy részt vesznek az északnyugat-boszniai harcokban. Az ENSZ zágrábi szóvivője szerint a Horvátország területén kikiáltott szerb állam tüzérsége szombaton is legalább 300 lövést adott le a Bihac környéki muzulmán állásokra. Kedves Olvasó, könyörgöm, segítsen nekem. Világéletemben hadilábon álltam a matematikával, rossz nyelvek szerint oroszlánrészem volt abban, hogy hajdani számtantanáraim idő előtt váljanak tisztességben megőszültekké. így aztán nem csoda, hogy képtelen vagyok követni a ma folyó számháborúzást. És mintha országunk jelenlegi vezetői kihasználnák ezt a hiányosságomat... Túlzottan is. Azt hiszik, ma jöttem a hat húszassal. Holott annyit azért értek a számokhoz, hogy tudjam, a hat húszas már régen ötvennyolc ötvenes plusz áfa... Már a legegyszerűbb feladványokkal sem tudok megbirkózni. Azt sem tudom, mi a sok és mi a kevés. Évekig mást se hallottam, olvastam, mint hogy a minisztereket, képviselőket felveti a pénz, horribilis fizetéseket vesznek föl az adófizetők terhére. Ám amióta a választók 30 százalékának voksaival az MSZP elérte az 52 százalékot (ez is magas nekem), és koalíciós partnernek maga fölé emelte a legnagyobb ellenzéki pártból legkisebb kormánypárttá sat- nyult SZDSZ-t, a változatlan összegű csillagászati fizetés éhbérré degradálódott. Annak idején a Kónya házaspár fizetése állandó téma volt, de mostanság senki sem feszegeti, vajon mennyit keres a Békési—Csehák pár. Ez persze helyes is, de akkor miért lovagoltak Kónyáék borítékján?! így lett a sokból kevés. Ám hogy az egyensúly megíegyen, egy másik — kissé nagyobb — csoportnál a kevésből lett sok. Mennyit hallottunk az elszegényedésről, a nyomorról, a bérek elértéktelenedéséről! (Persze nem minden alap nélkül.) És a választások után mi derült ki? Hogy nálunk a dolgozókat a könnyelmű Antall—Boross kormány túlfizette, sürgősen csökkenteni kell a bérek reálértékét! Ugyanis a magas fizetések miatt nem tud fellendülni a gazdaság... Ha valaki azt hiszi, a fenti az én poénom, téved. Negyedszázados a magyar televíziózás Erdélyben Egyre több helyi adás A székelyudvarhelyi sportcsarnokban szombaton ünnepélyes keretek között emlékeztek meg a romániai magyar televíziózás kezdetének 25. évfordulójáról. A Román Televízió bukaresti és kolozsvári magyar szerkesztőségeinek munkatársait Ferenczi Ferenc székelyudvarhelyi polgármester, Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, az RTV részéről Manase Radnes vezérigazgató-helyettes, levélben Horváth Ádám, az MTV elnöke üdvözölte, az ünnepeltek nevében Boros Zoltán, a bukaresti magyar szerkesztőség vezetője beszélt, majd a mai munkatárVallási vezetők a békéért Vinko Puljic új boszniai bíboros a lehető legrövidebb időn belül igyekszik megszervezni valamennyi boszniai vallási közösség vezetőinek találkozóját. Puljic a La Repubblica című olasz napilap tegnapi számában közölt interjújában azt a reményét fejezte ki, hogy a boszniai egyházi vezetők találkozói olyan eredményeket hoznak, melyekre támaszkodva elérhető lesz a béke Szarajevóban. sak megszólaltatták a hajdani és mai szerkesztőket, neves közreműködőket. Az 1969 novemberében kezdődött romániai magyar tévéadásokat 1985-ben megszüntették, az 1989-es fordulat nyomán azonban 1990 ja- nuáijában újra megkezdte munkáját a bukaresti és a kolozsvári szerkesztőség is. Jelenleg a bukaresti szerkesztőség heti másfél órán át ad a televízió első, és másfél órát a második — Erdélyben csak kevésbé fogható — műsorában. A kolozsvári szerkesztőség a maga körzetében sugároz műsort. Az állami televízió országos adásai mellett megkezdődött a maAndrej Kozirev orosz külügyminiszter, aki szombaton tárgyalt Slobodan Milosevic szerb elnökkel, azt mondta, hogy a NATO „elveszítette a fejét”, amikor rádöbbent, hogy a boszniai háború kiszélesedett. Kozirev tegnap folytatja tárgyalásait a szerb elnökkel, akiről Belgrádba történt megérkezésekor azt mondta, hogy a „legjobb reményeket testesíti meg” a boszniai válság békés meggyar nyelven is sugárzó helyi, közösségi és magánté- vé-állomások, kábelhálózatok kiépülése is. A román televízió magyar szerkesztőségei ugyanakkor szüntelenül a román nacionalisták támadásainak célpontját képezik. Gheor- ghe Funar kolozsvári polgármester, a kormányban részt vevő Román Nemzeti Egységpárt elnöke az RTV elnökétől nemrég nyílt levélben követelte, hogy .tegyen intézkedéseket az — általa a legkülönfélébb vádakkal illetett — bukaresti és kolozsvári magyar tévészerkesztőségek „megfékezésére”. oldásának lehetőségeit illetően. — Szerbia kulcsszerepet játszik a boszniai válság rendezésében — mondta Kozirev. — Nagyra becsüljük Slobodan Milosevié elnök bátorságát és politikai előrelátását — tette hozzá. Az orosz külügyminiszter és a szerb elnök találkozója a Belgrádtól 100 kilométerre északnyugatra fekvő ka- radjordjevói vadászterületen zajlott le. A nagyvilág hírei d Négy- héten belül megkezdődnek az északír katolikus köztársasági milícia politikai szárnya és a brit kormány magas rangú tisztviselői közötti közvetlen tárgyalások — a hírt az északír ügyekért felelős tárca államminisztere erősítette meg tegnap. d Jordánia az arab világ országai közül Egyiptom után másodikként tegnap — a nemrégiben aláírt békeszerződésnek megfelelően — diplomáciai kapcsolatokat kötött Izraellel. * A nagy hideg ellenére is legalább negyvenezren vettek részt tegnap Kijev- ben az első nagyobb országos pedagógustüntetésen. Az óvónők, a tanítók és a tanárok azt követelték, hogy emeljék fel fizetésüket az ipari átlagra. ^ Metángáz robbant szombaton egy bulgáriai bányában. A szerencsétlenség következtében három bányász a helyszínen, egy pedig kórházba szállítás közben életét vesztette. % Tucatnyi brit céget használt fel a Stasi, az egykori keletnémet titkosszolgálat arra, hogy segédletükkel például fegyvereket juttasson el Irakba. Kozirev tárgyalásai Szerbia kulcsszerepben VÉLEMÉNY Derűre számháború Ez bölcs gazdaságpolitikusaink komoly érvelése. Mert fejtetőre állt a világ. A sokból kevés lett, a kevésből sok, a politikusok viccelnek (velünk), a humorista meg számol (velük). A kormány azt is mondja, hogy arra ösztönzi a lakosságot, több pénzt takarítson meg. A kevesebből. Kedvcsinálónak megszüntették a betétek kamatadóját. így aztán azok a nyomorgók, akiknek van néhány milliócskájuk a bankban, nyugodtak lehetnek:, a kamatot ezután tisztán, csont nélkül vehetik fel. Akinek meg nincs betétje, magára vessen. Miért nem tett félre a régi szép időkben, amikor ez az ország tejjel-mézzel folyó szocializmus volt, 3,20-ért vesztegették a kenyeret és 3 forintért a benzint... Vannak persze ügyes emberek, akik a kevésből is meg tudnak takarítani. Mesélik, hogy valaki 35 ezer forintos fizetésből néhány év alatt összekuporgatott egy többszáz milliós villácskára valót. Biztosan volt persze valami kis mellékese, de arról senki sem tud. Az adóhivatal sem. És hát az ilyen adóelkerülőket nem lehet fülön csípni... Másutt erre már kitaláltak egy módszert. Például a kabaréban. Kellér Dezső több évtizede írt egy tréfát, ezzel a címmel: „Miből van a Simeknek autója?” Mostanában nem lehetne feltenni hasonló kérdést a luxusjárgányokkal, kacsalábon forgó palotákkal kapcsolatban? Mert ha valaki becsületes munkával megszerzett, adózott jövedelméből hozta össze, használja egészséggel. Ha meg nem, akkor is. Csak előbb adózzon. No persze, ez csak vicc, mert humorista mondja és nem a pénzügyminiszter. Ő egészen más módszert választott. Fölemelte az áfát mondván, hogy így az is adózik, aki a jövedelmét eltitkolta. Csak egy a bökkenő — és ezt már én teszem hozzá —: az emelt áfát az is fizeti, akinek már a fizetéséből eleve levonták az adót. így válik aktuálissá a régi közmondás: kétszer ad, aki gyorsan ad... Három megoldás kínálkozik. Egy: mindenki adózzon. Még az is, akinek van miből (mint tudjuk, ez az út járhatatlan). Kettő: az emelt áfát csak a tolvajok és adócsalók fizessék (ez is nehezen kivitelezhető). Három: itt az ideje, hogy Magyarország megkösse a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt Magyarországgal. (Ez sem könnyű. Hiszen tudjuk, az ilyen egyezményt az egymással felhőtlen viszonyban álló országok szokták aláírni. Márpedig ahogy a politikai viszonyainkat nézem, mi még mesz- sze vagyunk attól, hogy jóban legyünk egymással.) • Az áfa mellett kedves ajándék a védővám is, mely a magyar mezőgazdasági termékek védelmében született. Az indokkal a Pest Megyei Hírlap mélységesen egyetért, hiszen mi — támadások kereszttüzében — már régóta hirdetjük: „Támogasd a magyar ipart, vásárolj hazai árut!” Lássuk hát, hogy többek között milyen magyar mezőgazdasági termékeket véd a vám: rizs, banán, narancs, kávé... Úgyhogy ezek honi termelői megnyugodhatnak: lőttek a konkurenciának. Rákosi elvtárs óta senki így nem viselte szívén a magyar rizs és Bástya elvtárs óta a magyar narancstermelőket. Arról nem is beszélve, hogy a brazil kávédömping úgy tönkretette a magyar kávéültetvényeket, hogy hírmondó sem maradt belőlük. Nem tudom, gazdaságunk magas intézői hogyan számolnak. Félek, még nálam is rosszabbul, pedig nem győzöm hangsúlyozni, nem vagyok matematikus, csak egyszerű, tudatlan választópolgár. Egy azok közül, akik legalább annyit meg tudnak állapítani, mi a kevés és mi a sok. Attól félek, egyre többen mondjuk majd ki: ami sok, az sok. Jó lenne, ha honatyáink nem mindig csak egymás között számolgatnának. Számoljanak néha a néppel is.
