Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-25 / 277. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAG 1994. NOVEMBER 25., PENTEK A Magyarok Világszövetségének memoranduma az EBEÉ-hez Rendezzék a nemzeti kisebbségek jogállását! A Magyarok Világszövetsége memorandumban fordult az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Budapesti Felülvizsgálati Konferenciájához a nemzetiségek és nemzeti kisebbségek jogaival és önrendelkezésével kapcsolatban, amit az alábbiakban ismertetünk. „A Magyarok Világszövetsége 56 éve működő, pártoktól és kormányoktól független nemzetközi szervezet, amelynek tagjai a világ 38 országában tevékenykednek. Célja a magyar nyelv és kultúra megőrzése és fejlesztése, a világ magyarságának, különösen az ország határain túl — mintegy 5 millió fős kisebbségi és szórványsorsban — élő közösségek érdekvédelme. Felelősségünk tudatában memorandumban fordulunk az EBEÉ konferenciájához a Közép- és Délkelet-Európá- ban élő magyar nemzetiségű népcsoportok (nemzeti kisebbségek) rendezetlen jogállásának ügyében. Kérjük e találkozó résztvevőit, ismerkedjenek meg előterjesztésünkkel és támogassák javaslatainkat. 1. A szomszédos országok területén élő magyarok helyzete nem kezelhető csak lokális kérdésként. A magyar és más nemzetiségi népcsoportok (nemzeti kisebbségek) jogállásának rendezése európai ügy, az európai integrációs folyamatok része, az európai biztonságpolitika fontos eleme. 2. A közép- és kelet-európai térségben a nagyhatalmi kommunista önkényuralmat követően a nemzeti önrendelkezés vált rendező elvvé, széttagolódtak az egykori birodalmi képződmények, s a régió új országai is ez alapján építik független államiságukat. 3. Közép- és Délkelet-Eu- rópa térségét nyomasztja a magyar kérdés. A Kárpátmedencében őshonos magyarságnak egyharmada 3-4 millió más országok területén — Romániában, Szlovákiában, a Vajdaságban, Ukrajnában, Horvátországban, Szlovéniában, nagyrészt összefüggő tömbökben él. Az anyaország határain kívül élő nagyszámú magyar jogilag megoldatlan helyzete konfliktusok és feszültségek forrása, s ezáltal kihívást jelent a mai Európa számára. Az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetének számukra is megnyugtató rendezése a közép-európai térség Európa tartós, biztonságához és stabilitásához nélkülözhetetlen. Közép- és Délkelet-Európa magyar nemzetiségi területein drámai helyzetek alakulnak ki. Ukrajna (Kárpátalja) magyarsága a szociális nyomor szélén áll, Szerbia (Vajdaság) s Horvátország magyarsága két alternatíva között választhat, beolvadni vagy menekülni, s a ’89-es változás óta Erdélyből (Románia) is példátlan méretű a magyarok menekülése. Mielőbb meg kell szüntetni a Közép- és Délkelet-Euró- pában élő magyar és más nemzeti kisebbségek félelmének, sérelmeinek, bizonytalanságának, történelmi gátlásainak kiváltó okait. Meggyőződésünk, * hogy a népcsoportok mai helyzetén csak magasabb szintű kollektív jogállás változtathat. 4. Az önrendelkezés elvének vonzásában fogalmazódtak meg az utóbbi években a nemzeti kisebbségek áutonómiakoncepciói. Erre példát nyújt az erdélyi szászok több mint hét évszázadra visszanyúló autonómiája, valamint korunkban a svájci kantonális rendszer, amelyet mintának tartunk térségünk problémáinak megoldásában. Erősíti e folyamatot, hogy Nyugat-EuGAZDAKÖRÖK 6. A Magyarok Világszövetsége a Kárpát-medencében élő magyarság jövőjét a mielőbb egységesülő Európán belül képzeli el. Bízunk abban, hogy a nemzeti kisebbségek kollektív jogaiban és önkormányzatában megnyilvánuló olyan európai példák, törekvések mint például a finnországi svédek; a belgiumi flamandok és vallonok; a svájci franciák, németek, olaszok, rétoro- mánok, az elzásziak, a katalánok, a baszkok, vagy ami a lappok és dél-tiroliak esetében érvényesül, térségünkben is erőteljesebben hat mint a szovjet—jugoszláv típusú diktatórikus unionista, vagy a nemzeti kizárólagosságra törő szerb—bos- nyák—horvát típusú háborús megoldási kísérletek. 7. A Magyarok Világszövetsége magáévá teszi az ENSZ, a Közép-európai Kezdeményezés és az Európa Tanács emberi jogi és nemzeti kisebbségvédő tevékenységeit, erről szóló okmányait. Különös jelentőséget tulajdonít az ET Külügyminiszteri Bizottsága által Stras- bourgban elfogadott kisebbségvédelmi konvenciónak. 8. Tisztában vagyunk azzal, hogy a kisebbségi jogok teljes körű érvényesülése, napi gyakorlattá tétele csak fokozatosan alakítható ki a többségi nemzethez tartozók legjobb szándéka esetén is. Az azonban bizonyos, hogy a nemzeti kisebbségeket érintő rendezési elképzelések közös elemei a decentralizáció, az önkormányzatiság és a szubszidiaritás, végső soron az önrendelkezés. Enélkül tartós béke és biztonság Európa e táján nem valósulhat meg. Ezért az őshonos régióbeli nemzeti kisebbséget alkotó közösségekhez tartozók joggal igénylik a többségiekkel közösen kidolgozott, identitásukat garantáló együttélési programot és a megvalósulásba vetett megalapozott reményt. Ehhez kérjük az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia támogatását. Kérjük az EBEÉ-konfe- rencia résztvevőit, hogy támogassák a Közép- és Dél- kelet-Európa térségében élő magyar és más nemzetiségű népcsoportok (nemzeti kisebbségek) autonómiatörekvéseit.” Budapest, 1994. november 21. Bakos István főtitkár Csoóri Sándor elnök Dobos László alelnök A Nagyváthy János Gazdaképző Egyesület négyéves munkája Határon innen,határon túl A Nagyváthy János Gazdaképző Egyesület 1990-ben alakult meg, névadója a magyar agrártörténelem kiemelkedő egyénisége. Szellemi örökségére alapozva, az egyesület a mező- gazdasági termeléssel és élelmiszer-előállítással foglalkozók termelési, közgazdasági és kereskedelmi ismereteinek gyarapítását vállalta fel. Ma már mindenki előtt világos, hogy az eredményes gazdálkodáshoz sokrétű tudás kell. Ebbe beletartozik a gazdálkodási kultúra általános és speciális színvonalának növelése, nemzeti hagyományaink ápolása, az egyéni és közösségi tapasztalatok önzetlen megosztása. Ezek összességének terjesztését tűzte ki célul az NJGE oktató gárdája, Magyarországon és a határainkon túl élő magyarok számára. A tudományosan megalapozott kutatási, fejlesztési eredmények, ismeretek átadását iskolán kívüli képzés keretei közt valósítják meg. Ezt hagyományos, illetve távoktatási tanfolyamok, hazai és nemzetközi tudományos tanácskozások, tapasztalatcserék, bemutatók, tanulmányutak szervezése, tudományos és ismeretterjesztő kiadványok megjelentetése útján próbálják elérni. A nyugati'gyakorlat azt bizonyítja, hogy ez a képzési forma elősegíti a vállalkozásjellegű foglalkoztatást. Az agrárvállalkozások távoktatásos képzésének programját 1992-ben dolgozták ki. Ez egy olyan szemlélet kialakítására törekszik, mely világossá teszi a termelők számára, hogy az eredményes agrár- vállalkozás sokkal bonyolultabb folyamat, mint egyszerűen egy adott termék előállítása. A termelésnek a piac igényeiből kell kiindulnia. A fejlett nemzetközi agrár- termelést a termék megválasztása, a minőség, a feldolgozottság, a tartósítás, a csomagolás, értékesítés — vagyis egy sokrétű tevékenységsorozat gazdasági rendszerbe foglalása jellemzi. Ezt a sokoldalú ismeretet kell a magyar gazdáknak is elsajátítaniuk, hogy versenyképesek legyenek a világpiacon. * * * Magyarországon több mint kétmillió ember foglalkozik főhivatásban vagy melléktevékenységként növénytermesztéssel, állattenyésztéssel,kertészettel, élelmiszer-előállítással. A privatizáció, a tulajdonviszonyok változása tovább növeli azoknak a számát, akik megélhetésük forrásaként ezekben az ágazatokban kívánnak szakemberként, vállalkozóként dolgozni. A képzés nekik szól, ezen belül is: — az új, illetve a korábbi vállalkozóknak, akik a jövőben a saját gazdaságukból kívánnak megélni, — a pályakezdő és munka nélküli fiataloknak, akik a családban vagy máshol kívánnak munkát vállalni szakemberként, — a hátrányos helyzetűeknek, akik a mezőgazdasági termeléssel kívánnak változtatni az életükön, — a megváltozott munkaképességűeknek, aki egészségük helyreállítása után újra be kívánnak kapcsolódni a munkába, vagy egészségkárosodásuk nem gátolja a mezőgazdasági termelésben való részvételüket, — a határon túli magyarok részére. A képzés anyagát a gazdálkodási ismeretek mellett növénytermesztési, állattenyésztési, kertészeti, környezetvédelmi témák adják. Egy-egy téma komplex jellegű, ezen belül kiemelt jelentőséget kap a gazdaságossági kérdés, a termékek áruvá történő alakítása. * * * A képzés távoktatási formában a Tv2-n, a Magyar Mező- gazdaság c. lapban, illetve a gyakorlati foglalkozás, a vizsgáztatás tíz regionális konzultációs központban történik. Az eddigi tapasztalat azt bizonyítja, hogy óriási az információszükséglet, a mezőgazdasági ismeretek megszerzése iránti igény. Egy-egy adás után megnövekedett a részletesebb információt, segítséget kérők száma. E kérések-igények kielégítésére kazettákon és jegyzetekben is közreadták az eddigi adások anyagát, kiegészítve további információkkal. 1992-ben tíz, 1993-ban és ’94-ben tizenként hazai és három határon túli konzultációs központban folyt a gyakorlati oktatás — a fent említett anyagok felhasználásával —, amibe a körzeti és helyi kábeltelevíziók is bekapcsolódtak, íme, az eredmény: 1992-ben itthon 800-an vettek részt a képzésben, ezekből 300-an tettek vizsgát. Ugyanez a határon túl 300/146. 1993-ban idehaza 582/279, a vizsgát tettek közt 146 munkanélküli volt. A határon túl jelentősen megnőtt az érdeklődés, a 710 résztvevőből 375-en szereztek szakképesítést. Az NJGE oktatói azt tapasztalták, hogy a hallgatóság közt, a nyolc általánostól a diplomásokig a társadalom minden rétege megtalálható. A korösszetétel is igen tág határok közt mozog. Az idősebb és közép korosztály végig járja a tanfolyamot, de nem vállalja a vizsgát. A képesítész- szerzés a fiatalokra jellemző. A képzés természetesen jelenleg is folyik. Azok számára, akik a jövőben kívánnak bekapcsolódni az oktatásba, illetve vizsgát tenni az ott elsajátított tudásból, az alábbiakban közöljük az országban működő konzultációs központok címét. Ezek a központok vizsgáztatási jogkörrel vannak felruházva. Minden más információt az'NJGE-központ- tól lehet megkérni. Levélcímük: 1088 Budapest, Bródy S. utca 16. Telefonszám: 138-4467. * * * A Gazdaképző konzultációs központjai: 1. Pannon Agrártudományi Egyetem, Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Kar, 8361 Keszthely, Deák Ferenc u. 57. — 2. Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szak- középiskola és Szakmunkás- képző Intézet, 1148 Budapest, Mogyoródi út 56—60. — 3. Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, 3170 Szécsény, Rákóczi u. 90. — 4. Jávorka Sándor Mezőgazdasági Szakközépiskola, 2890 Tata, Új u. 14. — 5. Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakmunkásképző Intézet, 5712 Szabadkígyós, — 6. Kocsis Pál Mezőgazda- sági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, 6001 Kecskemét, Szent I. u. 9. — 7. Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet és Mezőgazdasági Kistermelő Iskola, 5331 Kenderes, Szent I. u. 27. — 8. Mezőgazdasági Főiskola, 4400 Nyíregyháza, Rákóczi u. 69. — 9. Mezőgazdasági Középfokú Szakoktatási, Továbbképző és Szaktanácsadó Intézet, 9750 Vép, Szent I. u. 36. — 10. Csapó Dániel Szakképző. Iskola, Szekszárd-Pa- lánk, Pf. 61. Matula Gy. Oszkár TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége, 2100 Gödöllő, Ganz Ábrahám u. 2. sz. Telefon- és faxszám: (06-281-310-288. Fáy András Alapítvány 219-98007 OTP Rt. Pest Megyei Igazgatósága, 760-000960 • • » ♦ ' ' » ■ I ______J*________’ i r ópában s immár a Kárpátmedencében is újjáéledőben van a regionalizmus, a nemzetállamok létrejötte előtti századokban természetes úton kialakult tájegységek gazdasági-kulturális együttműködése. Ez most újkeletű igényként jelenik meg a magyar nemzetiségű területeken is. 5. Az autonómiakoncepciók társadalmi-történelmi háttere az európaiság természetes következménye; Az egyetemes emberi jogok, a liberális emberi értékek reális igénye. Meggyőződésünk: a nemzeti kisebbségek joga magukat autonóm közösségként határozzák meg; s ez autonóm közösségek joga, hogy a belső ön- rendelkezés elve alapján a személyi, kulturális, gazdasági és területi autonómia formáiban nyilvánuljanak meg. A Közép- és Délkelet- Európában élő magyar és más nemzetiségű népcsoportok (nemzeti kisebbségek) demokráciaigénye és joga véleményünk szerint csak az önrendelkezésben az autonómia különböző formáiban teljesedhet ki. A sokféle megosztottság csak autonómiákban alakíthat új integráló erővonalakat, s erősítheti az európai integráció folyamatát.
